Kép forrása: daylife.com

A férfi alpesi sízők ma műlesiklásban mérték össze tudásukat a legendás svájci helyszínen, Wengenben, a Jungfrau lejtőjén. Tökéletes körülmények, kitűnő pálya, izgalmas verseny – az idény talán eddigi legjobb szlalomversenyét láthatta a mintegy 30.000 néző. A térdsérüléséből alig két hete felépült horvát klasszis, Ivica Kostelić nyert, a hatalmas meglepetésre második helyet szerző svéd André Myhrer és az alighanem többre vágyó osztrák szakági éllovas, Reinfried Herbst előtt.

Az első wengeni szlalomot 1930-ban Ernst Gertsch nyerte – azóta számtalan klasszis diadalmoskodott ezen a pályán. A kezdeti időszakban a helvétek sajátították ki a győztes címét, kiemelkedő a von Allmen-család teljesítménye, Marcel, Heinz és Otto is kétszer-kétszer nyert az 1940-es években. Ingemar Stennmark háromszor is győzött, csakúgy mint a ma is aktív Benni Raich. A legutóbbi versenyt Manfred Pranger nyerte – jó előjelekkel várhatták tehát az osztrákok ezt a versenyt. Volt azonban még egy ember a mezőnyben, aki már tudta, milyen érzés itt elsőnek célba érni: a térdsérüléséből felépülve kitűnő formába lendülő Ivica Kostelić még 2002-ben nyert itt. 

Az első futamban Manfred Pranger lépett először pályára, nagyobb hiba nélkül, ám nem elég gyorsan érkezett le (8.) – igaz, a svéd Mattias Hargint így is sokkal megelőzte (16.). Harmadikként következett a nagy esélyes (pláne úgy, hogy osztrák edző tűzte a pályát), Reinfried Herbst, és több mint egy másodperces előnnyel át is vette a vezetést. Nem örülhetett azonban sokáig, hisz 4-essel érkezett Ivica Kostelić, és bár a pálya felénél hátrányban volt, kitűnő alsó szektorral sikerült 0,14 másodpercnyi előnnyel az élre érkeznie – ezzel meg is nyerte az első futamot. 5-össel egy újabb nagy esélyes jött, Benjanim Raich – ám ezúttal az élmenőkkel nem tudott versengeni, az 5. helyre azért bejött.

Manfred Mölgg kieséssel kezdte a mai olasz tragikomédiát, amelyet aztán honfitársai játszottak tovább. Julien Lizeroux jött – kifejezetten jól, ám Kostelić alsó szakaszával ő sem tudott versenyre kelni, Herbsttel holtversenyben lett második. Marcel Hirscher volt az osztrákok utolsó igazi reménye a futamgyőzelemre, ám ő gyengébben teljesített honfitársainál ebben a futamban, csak 12. lett. A svéd André Myhrer villantott már párat idén, most is bejött a 4. helyre – ennek ellenére még ekkor is kevesen hittek volna abban, hogy a második futam után is ennyire elől maradhat. 10-essel rajtolva a németek egyetlen reménye, Felix Neureuther bejött a 7. helyre.

Steve Missillier volt a következő kieső, majd Silvan Zurbriggen a hazai nézők nagy örömére végre képes volt egy jó első futamot produkálni, 6. helyről várta a folytatást. Mario Matt újabb kiesésével alighanem végleg kiírta magát az osztrák olimpiai keretből, majd jött az olasz produkció második műsorszáma, Giuliano Razzoli: borzalmas menettel, megszámlálhatatlan hibával jött be a 22. helyre – mégis ő lett a futamban a legjobb olasz! Az első 15-öt a kanadaiak (papíron) legjobbja, Michael Janyk zárta, igencsak mérsékelt sízéssel (18.).

Bode Miller pénteki győzelme után mára visszatért az ebben a szezonban oly gyakran látott rosszabbik arcához: dekoncentráltan síelt (vagy esetleg másnaposan?...), esélye nem volt a célba érésre. Honfitársa, Ted Ligety megmentette az amerikaiak becsületét, hisz Prangerrel holtversenyben a 8. helyre érkezett. Az olaszok mellett a szlovéneké volt a mai nap másik nagy blamázsa: ennek első részeként Mitja Valenčič csigatempóban síelve a 30-ból is kicsúszott (pedig az eurosportos riporter szerint olyan gyönyörűen síelt...). Rögtön utána jött az olasz tragédia harmadik szereplője, Patrick Thaler – igencsak rövid epizódszereppel, lévén a pálya felső szakaszán kiesett. Az egyetlen norvég szlalomos, Lars Elton Myhre a 11. helyre érkezett.  

21-es rajtszámmal jött a következő szlovén, Bernard Vajdič, és ismét hallhattuk a tévéközvetítésben, hogy milyen gyönyörű stílusban síel – csak az a fránya óra mutatott megintcsak hatalmas hátrányt, igaz, ő legalább a 24. helyen bejutott a második futamba. A svájciaknak nem termett több babér Zurbriggenen kívül, Marc Gini hiába jött jól, hibázott és kiesett. Urs Imbodennek persze szurkoltak, hisz bármennyire is moldáv színekben versenyez, attól ő még svájci marad – be is jött a 13. helyre. Az amerikai Jimmy Cochran Imbodenhez hasonlóan síelt, századokkal szorult mögé (14.). Újabb osztrák, Wolfgang Hörl következett, nagyon gyenge síeléssel, ám a sok kieső miatt a 30. helyen becsúszott a második futamba.

Két svéd következett: Markus Larsson teljesítette a kötelezőt (17.), Axel Bäck azonban nagyot hibázott és az idény során először maradt pont nélkül. Olasz tragédia, 4. rész, Cristian Deville – na ő legalább hozta magát, igaz, ez is csak egy holtversenyes 25. helyet jelentett. Az első 30 sízőt a kanadai Julien Cousineau jó sízése (15.) és a japán Akira Sasaki kiesése zárta.

A sok kieső komoly esélyt jelentett a magas rajtszámmal sízőknek – na, ezzel az eséllyel nem tudott élni többek között a kieső Aksel Lund Svindål és Marc Berthod. Kitűnően jött viszont a kanadai Trevor White, aki 47-es rajtszámmal érkezett be 10.-nek. Nem először jött kitűnően a svéd Anton Lahdenperä (58-assal 19.), első pontjait szerezhette viszont ebben a szakágban Natko Zrnčić-Dim – a horvát kombináció-specialista a pénteki kudarcért cserébe szombaton lesiklásban, ma pedig szlalomban teljesített várakozás felett. A második futamba jutott még a francia Maxime Tissot (48-assal 21.), két japán, Kentaro Minagawa (45-össel 23.) és Naoki Yuasa (42-essel 27.), a kanadai Brad Spence (38-assal 25.), az osztrák Christoph Dreier (56-ossal 28.) és a cseh Kryštof Krýzl (35-össel 29.).

Nem jutott viszont tovább Kilian Albrecht – a bolgárrá lett osztrák újra csak hihetetlenül balszerencsés volt, egyetlen századdal szorult a 31. helyre. Meglepő módon a kombináció szlalomrészében remeklő cseh Ondřej Bank is búcsúzott.

Az első futam után az első tízet nyolc különböző nemzet képviselői alkották – ez is ritkaság ebben a sportágban.

A taljánok azért is sajnálhatták a rossz szereplést, mert a második futam pályáját az ő edzőjük tűzte – igaz, ez csak fokozta az újabb leszereplés súlyosságát...

Hörl másodszorra összekapta magát, előrehozta magát a 22. helyre – kb. ezt is várhatták el tőle a sógorok. Krýzlnek nagyon kellett már a jó szereplés, hisz ebben a szezonban még nulla ponttal állt – el is óvatoskodta a második futamát, csak 27. lett. Dreier is első pontjaira hajtott, azonban jóval bátrabban, mint a cseh: 21. lett. Yuasa nagy elánnal kezdett neki, ám a pálya alsó részén hibázott, így csak 25. lett.

Következett az olasz színelőadás utolsó előtti felvonása, Deville: helyenként nem egészen tudta, merre is van a pálya, vissza is gyalogolt, csak nem eléggé – utólag diszkvalifikálták. Az olasszal holtversenyből induló Spence kifejezetten jól jött, 19. hely lett a jutalma. Vajdič másodszorra is fájdalmasan lassan síelt, a kitűnő 26. helyet szerezte meg. Minagawa nem jött rosszul, Spence és Dreier közé érkezett (20.).

A talján tragédia zárásaként Giuliano Razzoli alaposan kitett magáért: bemutatta, hogyan kell rosszul, ritmustalanul síelni – egyetlen olasz pontszerzőként 23. lett. Tissot ritka vendég a második futamban, érthető módon biztonságit jött (24.). Zrnčić-Dim átvette a vezetést, végül 18. lett, Lahdenperä azonban nagy hibája után csak az utolsó pontszerző helyet tudta megszerezni (28.).

 A második futam első igazán jó idejét a kanadai Michael Janyk érte el (nem is ment senki nála gyorsabban ebben a futamban), a 10. helyre sikerült előretörnie.  Markus Larsson nem volt igazán gyors (16.), Hargin pedig még nála is lassabb (17.). Cousineau (14.) és Cochran (12.) már egy fokkal jobban jöttek, ám Janykot ők se tudták megszorongatni. Imboden másodszorra már nem tudta megörvendeztetni a svájciakat (na meg a moldávokat), a 15. helyre esett vissza. 

Az első futamot eléggé elrontó Marcel Hirscher vette át Janyktól a vezetést, mindent beleadott az olimpiai keretbe kerülésért küzdő osztrák, egészen a 7. helyig sikerült előrelépnie. Myhre még Janykot sem tudta megelőzni (11.), az első futam kanadai meglepetésembere, Trevor White pedig hibázott, visszagyalogolt, ám utólag őt is kizárták. Ligety és Pranger holtversenyből indultak – és másodszorra is igencsak hasonlóan jöttek, végül az amerikai két tizeddel jobb volt – ám csak Hirscher mögé soroltak be a 8.-9. helyre. Neureuthernek nem sikerült a második futam, a 13. helyre zuhant hátra.

A legjobb hattal már nem tudtak mit kezdeni Hirscherék, közülük elsőként Zurbriggen vette át a vezetést – ám csak pár századmásodperccel, ez pedig kevés volt az előrelépéshez. Raich igazán sajnálhatja, hogy kitűnő első szektora után a végére belassult, így ő is csak századokkal került az élre.  Myhrer rácáfolt a várakozásokra, és az idény során először képes volt két nagyszerű futamot bemutatni egy versenyen – kitűnő alsó szakasszal kéttizedes előnnyel jött be az élre.

Herbst Raich menetét utánozta, azaz a pálya végén ő is belassult, csak Myhrer mögé érkezett. Lizeroux jól kezdett, ám a pálya alsó szakasza neki se ízlett – ráadásul egyetlen századdal még fő riválisa, Raich is elé került, csak 5. lett. Ivica Kostelić majd fél másodperces előnnyel vághatott neki a pályának, előnyét a felső szakaszon még növelte is. A végén már nem kockáztatott, előnyéből két tizedet megőrizve megnyerte a versenyt.

 Jó napjuk volt a horvátoknak.

Ivica Kostelić 194. Világkupa-futamán tizedik győzelmét ünnepelhette, és egyben 31. dobogós helyét, több mint egy éves szünet után nyert újra versenyt. André Myhrer 85. futamán harmadik alkalommal került az első háromba, 2006 decembere (Beaver Creek) óta várt erre a svéd szlalomspecialista. Vele ellentétben Reinfried Herbst szinte állandó szereplője a pódiumnak mostanában, 60. futamán tizenegyedik alkalommal került a dobogóra. 

Összetettben Carlo Janka továbbra is vezet, ám Raich jelentősen csökkentette lemaradását. A szakági Világkupában Herbst növelte előnyét Lizeroux-val szemben, ám Kostelić is kezd lőtávolon belülre kerülni.

A mai verseny részletes statisztikáját, ill. a szezon eddigi kimutatását a linkre kattintva tanulmányozhatjátok/ le is tölthetitek!

Visszatekintő:

Levi (SL)

Alta Badia (SL)

Zágráb-Sljeme (SL)

Adelboden (SL)

Wengen (Svájc), Férfi műlesiklás

A férfi műlesikló Világkupa állása (5 verseny után):

A férfi Összetett Világkupa állása (20 verseny után):