Nyolc hónap szünet után ismét útjára indul hétvégén a téli sportok legextrémebb formája, a síugrás! A sportág legfanatikusabb rajongói, akik márciusi befejezése óta ki voltak éhezve erre a cseppet sem veszélytelen sportra nyáron ugyan már élvezhették kedvenc sportágukat a Grand Prix alkalmával, de lássuk be igazi varázsa mégis csak a hó, a jég és most kezdődik csak igazán az őrület, az 5 hónapon át tartó érem- és pontvadászat! Az összetett Világkupa 33. kiírása, azon belül pedig a 759. egyéni verseny veszi majd kezdetét vasárnap a 9. éve állandó helyszínként jelentkező legészakibb Vk település, a finn Kuusamo, ahol már szombaton csapatversennyel veszi kezdetét a 2011/12. évi Vk szezon!
2010/11-es Vk szezon érmesei.doc 2010/11-es Vk szezon végeredménye.doc
Szezon előzetesként lássuk hát egyes csapatok háza táján mi történt a holtszezonban, kik alkothatják a nemzeti csapatok keretét és ki milyen esélyekkel bírhat majd az elkövetkezendő Vk idényben.
Ezt a formát überelni már nem lehet, legfeljebb szinten tartani, amire minden esélyük meg van továbbra is, hiszen alapcsapatuk (Morgenstern, Schlierenzauer, Kofler, Koch, Loitzl) továbbra is trénerük, Alexander Pointner rendelkezésére áll. Az osztrákok a maximális kvótaszámnál eggyel kevesebbel (6) vághatnak neki a szezonnak, ami már csak azért is meglepő, mert az elmúlt idényben minden megnyerhető díjat besöpörtek ugróik által, még az idei GP-t is kipipálták, ettől függetlenül a németek és lengyelek kerültek létszámilag helyzeti előnybe. wc-quota-0212.pdf
Pointner további 3 évig marad a nemzeti csapatnál, szerződését meghosszabbították a 2014-es Téli Olimpiáig. Kellemes gonddal küszködik, hisz alapcsapata mellett többen is „kopogtatnak” a csapatba kerülést illetően, a nyáron kellemes színfoltként versenyzett fiatalabb Hayböck testvér (Michael), a tavalyi szezon osztrák meglepetésembere, Manuel Fettner és az a David Zauner, akinek térdsérülése miatt egy teljes szezont ki kellett hagynia, pedig az északi összetettről szimplán síugrásra váltó sportoló első Vk szezonjában (2009/10) összetettben az előkelő 13. helyen végzett úgy, hogy élete eddigi 11 Vk versenyén csak egyszer szorult ki a Top10-ből! A nyári GP-n láthattuk, hogy Morgenstern és Schlierenzauer rendkívül jó formában vannak, melyet ha átmentenek a téli szezonra könnyen kettejük párharcáról szólhat az idény. Morgenstern káprázatos Vk és VB szereplésének köszönhetően 2008 után ismét magkapta hazájában az Év Sportolója megtisztelő címet a snowboard világbajnok Benjamin Karl és kollegája, Gregor Schlierenzauer előtt. Gregor viszont egy bajnoki címmel hangolt a Vk-ra, melyet éppen a rivális csapattárs, Morgenstern előtt nyert meg hatalmas, közel 30 pontos előnnyel a bischofshofeni sáncon! Az osztrákok háza tájáról hír még, hogy a nemrég fiatalon visszavonult Arthur Pauli fogja a holland női csapatot irányítani, Jochen Danneberg helyét veszi így majd át, aki viszont a kínai lányokat próbálja minél jobban felkészíteni a 2014-es olimpiára.
A lengyeleknél a legfájóbb pont legjobbjuk, Adam Malysz kiválása a csapatból, miután úgy döntött nem folytatja tovább az aktív versenyzést, továbbiakban az autósport fogja mindennapjait kitölteni és nem titkolt célja, hogy a híres Dakar-ralin érjen el hasonló sikereket, mint a síugrásban. Malysz egy lengyel tesztvezetésen tapasztalhatta meg, hogy az autóversenyzés sem mentes a veszélyektől, ahol szerencsés kimenetelű balesetet szenvedett, amikor terepjárójával 180 km/órás sebességnél megcsúszott, majd többször átpördülve autójával onnan épségben szállt ki. Egy megtisztelő felkérést is kapott nemrég, ugyanis megválasztották a 2014-es téli olimpiára utazó lengyel csapat nagykövetének. Bár Malysz ezentúl már nem „termeli” hazájának az érmeket, úgy érzem továbbra sem kell aggódniuk a lengyeleknek, hogy nagy sikerek részesei legyenek a jövőben. Az ún. „őrségváltás” nem is jöhetett volna jobbkor, hiszen Kamil Stoch érett, rutinos versenyzővé avanzsált, Vk versenyeket nyert, s olyan formát mutatott az elmúlt szezonban, ami arra utal nem lesz gond tovább vinni azt a nívót, amit példaképe, Malysz produkált hosszú éveken át, így méltó utódja lett! A lengyelek első számú atlétájává előlépett Stoch az idei GP egyik legjobb formában lévő versenyzője volt, aki összetettben 2010 után újból ezüstérmes helyen tudott végezni. Ráadásul lengyel bajnoki címet szerzett Zakopanéban, Malysz visszavonulásával (aki világszinten bajnoki cím rekorder, 39-szer volt hazája legjobbja) megnyílt most előtte az út, hogy hosszú éveken át bajnoki címeket szerezhessen. A válogatott trénere, Lukasz Kruczek variációs lehetőségét tovább bővíti a csapatépítést illetően, hogy a GP-n Piotr Zyla (5.) és Maciej Kot (9.) is top10-en belül végeztek, Dawid Kubacki, Stefan Hula és Krzysztof Mietus mellett pedig Alekszander Zniszczol is felhívta magára vezetőedzője figyelmét, hiszen a Kontinentális Kupa nyári sorozatát nyerte 70 pontos fórral, ahol élete első versenyét is megnyerte Trondheimben.
A norvégok háza táján a legfőbb változást a vezetőedzői poszt betöltése jelenti. Az elmúlt szezon folyamán már jó előre ismertté vált a hír miszerint Mika Kojonkonski nem kívánja meghosszabbítani a szezon végén lejáró szerződését, aki egy időre visszavonul és a Finn Sí Szövetségben fog tovább dolgozni. Utódját olyan trénerek személyében keresték, mint pl. Alexander Pointner, az osztrákok sikeredzője, valamint Clas Brede Braaten, egykori norvég síugró. Végül egyikük sem lett befutó, újra „idegenlégiós” erősíti majd a norvégokat az edzői „pulpituson”, ő pedig nem más, mint a 37 éves osztrák Alexander Stöckl, aki korábban az ÖSV-nél (Osztrák Sí Szövetség) is dolgozott. A norvégok két éves szerződést kötöttek vele, mely további 3 évvel meghosszabbítható. Az edzői stáb tagja lett továbbá a gyógytornász finn Janne Karppinen és az egykori sírepülő világcsúcstartó osztrák Thomas Hörl is. A másik változás a keretben keresendő, hiszen határozatlan időre visszavonult Anders Jacobsen, aki motivációs indítékkal magyarázta távolmaradását, ugyanígy döntött Andreas Vilberg is, csak éppen ő végleg.
Az oroszok legnagyobb sikerüket aratták a nyáron a Grand Prix történetében, ugyanis első alkalommal sikerült csapatukkal dobogóra kerülniük, bronzérmük megszerzésének fő letéteményese az a Pavel Karelin volt, aki nem sokkal később közúti balesetben vesztette életét! A csapat legjobb versenyzője volt, kinek elvesztésével nagy hátrányba kerültek a csapat építést illetően, hiszen a legfőbb cél az volt számukra, hogy egy olyan gárda csiszolódjon össze a 2014-es hazai rendezésű (Szocsi) olimpiáig, hogy bármely nemzettel szemben eséllyel vegyék föl a harcot egy jó eredmény elérése érdekében. Ezt a feladatot a jövőben új trénerrel próbálják majd megvalósítani, hiszen a korábbi szakvezető, Alekszander Svyatov éppen Karelin személyi edzőjévé avanzsált, kinek temetésén annyira rosszul lett, hogy infarktus gyanújával szállították kórházba. A jövő csapatának trenírozását az Orosz Sí Szövetség továbbra sem bízta külföldi szakemberre, így a Vk-ra már Alekszander Arafiev fogja felkészíteni őket.
A svájciak sosem voltak arról híresek, hogy csapatukkal bármilyen érem megszerzésére esélyesek lennének, hiszen az utóbbi években csak két olyan versenyzőt tudtak felmutatni (Ammann és Küttel), akik magas színvonalon űzik a síugrást, az pedig csapat szinten kevés. Most, hogy Andreas Küttel is visszavonult még reménytelenebb a helyzet. Simon Ammann csak a szezon végén döntötte el, hogy tovább folytatja síugró karrierjét, bár hátfájdalmak nehezítették felkészülését ő egyetlen célt fogalmazott meg magában, még pedig a Négysáncverseny megnyerését, mely egyedüliként hiányzik még tartalmas éremkollekciójából. A nyári GP-t jóformán teljesen kihagyta, csak a hazai rendezésű versenyen, Einsiedelnben állt rajthoz, ahol egy 6. hellyel kellett beérnie. A szept.-ben megrendezett bajnokságon óriási fölénnyel, több mint 50 pontos fórral nyert Gregory Deschwanden előtt, Küttel hiányában nem volt ellenfele, így ő és fiatal, tapasztalatlan honfitársai közt tátongó űrt nehéz lesz betöltenie bárkinek is. Simon a Vk szezonnyitón, Kuusamóban nem lesz ott, téli szezonra való felkészülését a következő versenyig, Lillehammerig kitolja, így legközelebb ott láthatjuk majd versenyezni.
A finnek elmúlt Vk szezonja hagyott kívánnivalót maga után, hiszen sérülések, botrányok, formahanyatlások hátráltatták őket a csapatépítésben, ami miatt várakozáson alul szerepeltek. Ville Larinto már a 2009/10-es szezonban bizonyította, hogy az egyik legnagyobb tehetség nem csak Finnországban, hanem világ szinten is. A tavalyi szezont is parádésan kezdte, nem mellesleg első Vk győzelmét is megszerezte, amikor Garmisch-Partenkirchenben egy hatalmas ugrás alkalmával szalagszakadást szenvedett, a szezon pedig onnantól kezdve ment a „levesbe”. A műtét ugyan jól sikerült, de hosszú hónapok rehabilitációja után sem jelenthető ki, hogy 100%-os állapotban van, mindenesetre edzője, Pekka Niemelä úgy bánik vele, mint egy hímes tojással, Kuusamóban még nem fog versenyezni! Janne Happonent viszont egy hosszú pechszéria üldöz. A 2008/09-es szezont hagyta ki egy combtörés miatt, majd a tavalyi szezon első 18 versenyéről is hiányzott, mert előzőleg egy tréningen szenvedett szalagszakadást és amikor már az ember azt hinné ennél rosszabb nem történhet csak bekövetkezik a baj. Happonen az oslói VB-t volt kénytelen kihagyni az új finn rekordért (240 m), amit a vikersundi mamutsáncon ért el, ahol korábbi térdsérülése újult ki. A nyári GP-t is szinte kihagyta (csak a klingenthali finálén versenyzett), nehogy a sorozatos terhelések kárt tegyenek térdében, a szezonnyitón viszont már ott lesz, s remélhetőleg jó formában végig tudja majd versenyezni a szezont.
Nykänen óta a finnek legnagyobb ikonja, Janne Ahonen fejezte be síugró karrierjét, immár végleg. 2009-es visszatérése majdnem tökéletesre sikerült, hisz nem sok múlt az újabb Négysánc győzelme, aztán egy sérülés szerte foszlatta álmait a vancouveri olimpián, az elmúlt szezon sikertelensége pedig ráébresztette arra, hogy ennyi volt, nincs tovább! Harri Olli épp egy évvel ezelőtt záratta ki magát a kuusamói sáncon, miután a zsűrinek bemutatva nem tetszését fejezte ki, hogy rossz időjárási körülmények között engedték le a sáncról. Ennek eredménye száműzés lett a csapattól, majd formahanyatlás és szégyenteljes 1 Vk pont a szezon során. Olli dacból, vagy sértettségből, de végül úgy döntött nem folytatja tovább. A csapat motorja a másodvirágzását élő Matti Hautamäki volt, aki két ezüsttel és egy bronzzal a tarsolyában 8. helyen végzett összetettben. Az idei nyári bajnok az egykori északi összetettes Anssi Koivuranta lett elég meggyőző fölénnyel Kimmo Yliriesto és a 19 éves Sebastian Klinga előtt, Hautamäki meglepetésre csak 6. lett. Ha a csapatot nem sújtja tovább sérülés, akkor egy Hautamäki-Larinto-Happonen-Koivuranta „tengely” még sok örömet szerezhet szurkolóiknak.
A bolgárok egyetlen komoly színvonalat képviselő versenyzője továbbra is az a Vladimir Zografski, aki tavaly junior világbajnoki címet szerzett, majd a Vk-ban is néhány versenyen pontszerző volt, legjobb helyezését a Négysáncversenyen érte el, Oberstdorfban 16 lett. A nyáron formája tovább javult, 4 top10-es helyezése közül eddigi legjobbját Almatyban érte el, ahol 4. helyen végzett.
A galloknál szinte évente váltják egymást a vezetőedzői poszton, 2010-ig a finn Niemelä, az elmúlt szezont a hazai származású Julien Eybert Guillon irányította végig, most pedig a szlovén Matjaz Zupant kérték föl erre a feladatra, akinek segédedzője Fred Zoz lesz. A 42 éves szlovén edző a csehek ajánlatát utasította vissza, ahol az utánpótlás és női csapatot kellett volna átvennie. Az A-csapatnál Emmanuel Chedal, Vincent Descombes Sevoie, Alexander Mabboux, Nicolas Mayer és David Viry tartozik majd a keze alá, míg a junior csapatot az egyetlen francia Vk verseny győztes, Nicolas Dessum veszi át, aki Ronan Lamy Chappuist, Nicolas Gonthiert és Benjamin Raffortot edzi majd.
Ausztria: Gregor Schlierenzauer, Thomas Morgenstern, Andreas Kofler, Wolfgang Loitzl, Martin Koch, Manuel Fettner
Norvégia: Tom Hilde, Anders Bardal, Johan Remen Evensen, Kim Rene Elverum Sorsell, Rune Velta, Ole Marius Ingvaldsen
Finnország: Matti Hautamäki, Janne Happonen, Olli Muotka, Anssi Koivuranta, Kalle Keituri, Sami Niemi, Juha Matti Ruuskanen, Jarkko Määttä
Németország: Severin Freund, Richard Freitag, Andreas Wank, Maximilian Mechler, Martin Schmitt, Felix Schoft, Michael Neumayer
Japán: Noriaki Kasai, Daiki Ito, Taku Takeuchi, Shohei Tochimoto, Junshiro Kobayashi, Fumihisa Yumoto
Szlovénia: Robert Kranjec, Peter Prevc, Jernej Damjan, Jure Sinkovec, Jurij Tepes, Dejan Judez
Lengyelország: Kamil Stoch, Dawid Kubacki, Stefan Hula, Piotr Zyla, Krzysztof Mietus, Jan Ziobro, Maciej Kot
Oroszország: Anton Kalinichenko, Dmitri Ipatov, Dmitri Vassiliev, Denis Kornilov, Alexander Sardyko, Roman Trofimov (az oroszok kihagyják Kuusamót!)
Dél-Korea: Heung-Chul Choi, Hyun-Ki Kim, Yong-Jik Choi, Chil-Gu Kang
Franciaország: Emmanuel Chedal, Vincent Descombes Sevoie, Nicolas Mayer
Olaszország: kihagyja Kuusamót, keret megnevezés később!
A ti véleményeitek