HTML

Síparadicsom

Köszöntünk a Síparadicsomban! Lemaradtál a hétvégi versenyekről, vagy újra szeretnéd olvasni a történéseket? Érdekelnek a háttérinformációk, többet szeretnél tudni a téli sportok történetéről? Alpesi és északi sí, biatlon és curling, minden mennyiségben! Óhaj, sóhaj, kérdés, panasz: siparadicsomblog@gmail.com

Facebook

A ti véleményeitek

Hétvégén a síugrás kerül a téli sportok fókuszába (szezonelőzetes)

2011.11.21. 19:51 :: zbigniew

Nyolc hónap szünet után ismét útjára indul hétvégén a téli sportok legextrémebb formája, a síugrás! A sportág legfanatikusabb rajongói, akik márciusi befejezése óta ki voltak éhezve erre a cseppet sem veszélytelen sportra nyáron ugyan már élvezhették kedvenc sportágukat a Grand Prix alkalmával, de lássuk be igazi varázsa mégis csak a hó, a jég és most kezdődik csak igazán az őrület, az 5 hónapon át tartó érem- és pontvadászat! Az összetett Világkupa 33. kiírása, azon belül pedig a 759. egyéni verseny veszi majd kezdetét vasárnap a 9. éve állandó helyszínként jelentkező legészakibb Vk település, a finn Kuusamo, ahol már szombaton csapatversennyel veszi kezdetét a 2011/12. évi Vk szezon!

2010/11-es Vk szezon érmesei.doc     2010/11-es Vk szezon végeredménye.doc

Szezon előzetesként lássuk hát egyes csapatok háza táján mi történt a holtszezonban, kik alkothatják a nemzeti csapatok keretét és ki milyen esélyekkel bírhat majd az elkövetkezendő Vk idényben.

Az elmúlt szezon totális osztrák fölénnyel ért véget, a „sógorok” egyedülálló módon mindent megnyertek a 2010/11-es idény alatt, amit csak lehetett (Négysánc győzelem, Összetett Vk cím, összes VB arany egyénileg, csapatban, Team Tour győzelem, Nemzetek Kupája elsőség zsinórban immár 7. éve), így nem érdemtelenül lettek 2011-ben hazájukban az „Év csapata”! Eddig is tudtuk, hogy a síugrás nagyhatalmai közé tartoznak, de hogy ilyen szinten nőjenek a mezőny fölé azt talán senki sem gondolta volna!

Ezt a formát überelni már nem lehet, legfeljebb szinten tartani, amire minden esélyük meg van továbbra is, hiszen alapcsapatuk (Morgenstern, Schlierenzauer, Kofler, Koch, Loitzl) továbbra is trénerük, Alexander Pointner rendelkezésére áll. Az osztrákok a maximális kvótaszámnál eggyel kevesebbel (6) vághatnak neki a szezonnak, ami már csak azért is meglepő, mert az elmúlt idényben minden megnyerhető díjat besöpörtek ugróik által, még az idei GP-t is kipipálták, ettől függetlenül a németek és lengyelek kerültek létszámilag helyzeti előnybe.   wc-quota-0212.pdf

Pointner további 3 évig marad a nemzeti csapatnál, szerződését meghosszabbították a 2014-es Téli Olimpiáig. Kellemes gonddal küszködik, hisz alapcsapata mellett többen is „kopogtatnak” a csapatba kerülést illetően, a nyáron kellemes színfoltként versenyzett fiatalabb Hayböck testvér (Michael), a tavalyi szezon osztrák meglepetésembere, Manuel Fettner és az a David Zauner, akinek térdsérülése miatt egy teljes szezont ki kellett hagynia, pedig az északi összetettről szimplán síugrásra váltó sportoló első Vk szezonjában (2009/10) összetettben az előkelő 13. helyen végzett úgy, hogy élete eddigi 11 Vk versenyén csak egyszer szorult ki a Top10-ből! A nyári GP-n láthattuk, hogy Morgenstern és Schlierenzauer rendkívül jó formában vannak, melyet ha átmentenek a téli szezonra könnyen kettejük párharcáról szólhat az idény. Morgenstern káprázatos Vk és VB szereplésének köszönhetően 2008 után ismét magkapta hazájában az Év Sportolója megtisztelő címet a snowboard világbajnok Benjamin Karl és kollegája, Gregor Schlierenzauer előtt. Gregor viszont egy bajnoki címmel hangolt a Vk-ra, melyet éppen a rivális csapattárs, Morgenstern előtt nyert meg hatalmas, közel 30 pontos előnnyel a bischofshofeni sáncon! Az osztrákok háza tájáról hír még, hogy a nemrég fiatalon visszavonult Arthur Pauli fogja a holland női csapatot irányítani, Jochen Danneberg helyét veszi így majd át, aki viszont a kínai lányokat próbálja minél jobban felkészíteni a 2014-es olimpiára.

Az idei szezonban az osztrákok egyik legfőbb riválisa a német csapat lehet. Bár Michael Uhrmann visszavonult az oslói VB-n, nagy űrt nem fog hagyni maga után a csapatnál, hiszen a tavaly síugró elitbe robbant Severin Freund mellett két fiatal ugró is feltűnt tehetségükkel, akik figyelemre méltó eredményt értek el a nyári Grand Prix-n. A legjobb teljesítményt Richard Freitag nyújtotta, aki egy ezüst- és bronzéremmel jelezte edzőjének, Werner Schusternek, hogy lehet majd rá számítani a csapatösszeállításnál. Freitag az elmúlt szezonban tűnt fel, akkor debütált a Vk-ban és 10 versenyen is pontszerző volt, az oberstdorfi csapatversenyen pedig bronzérmet szerzett társaival. Édesapja, Holger Freitag is síugró volt, 1983-ban szerezte egyetlen VK győzelmét, most a fián a sor, aki nagy reményekkel vág neki az új Vk szezonnak. A másik kellemes színfolt Andreas Wank szereplése, aki a GP-n több selejtezőt is megnyert, bár a versenyeken nem szerzett érmet, többször is top10-es helyen végzett. Severin Freund is jó formában versenyzett a nyáron, Hinterzartenben szerzett bajnoki címe után pedig megkapta a Német Sí Szövetségtől a megtisztelő Arany Sí díjat is, melyet az elmúlt szezonban elért első (majd második) Vk győzelmének és sorozatos jó teljesítményének köszönhetett! Martin Schmitt továbbra is a keret tagja maradt, miután eldöntötte nyáron, hogy a 2014-es olimpiáig biztosan versenyezni kíván még.

A lengyeleknél a legfájóbb pont legjobbjuk, Adam Malysz kiválása a csapatból, miután úgy döntött nem folytatja tovább az aktív versenyzést, továbbiakban az autósport fogja mindennapjait kitölteni és nem titkolt célja, hogy a híres Dakar-ralin érjen el hasonló sikereket, mint a síugrásban. Malysz egy lengyel tesztvezetésen tapasztalhatta meg, hogy az autóversenyzés sem mentes a veszélyektől, ahol szerencsés kimenetelű balesetet szenvedett, amikor terepjárójával 180 km/órás sebességnél megcsúszott, majd többször átpördülve autójával onnan épségben szállt ki. Egy megtisztelő felkérést is kapott nemrég, ugyanis megválasztották a 2014-es téli olimpiára utazó lengyel csapat nagykövetének. Bár Malysz ezentúl már nem „termeli” hazájának az érmeket, úgy érzem továbbra sem kell aggódniuk a lengyeleknek, hogy nagy sikerek részesei legyenek a jövőben. Az ún. „őrségváltás” nem is jöhetett volna jobbkor, hiszen Kamil Stoch érett, rutinos versenyzővé avanzsált, Vk versenyeket nyert, s olyan formát mutatott az elmúlt szezonban, ami arra utal nem lesz gond tovább vinni azt a nívót, amit példaképe, Malysz produkált hosszú éveken át, így méltó utódja lett! A lengyelek első számú atlétájává előlépett Stoch az idei GP egyik legjobb formában lévő versenyzője volt, aki összetettben 2010 után újból ezüstérmes helyen tudott végezni. Ráadásul lengyel bajnoki címet szerzett Zakopanéban, Malysz visszavonulásával (aki világszinten bajnoki cím rekorder, 39-szer volt hazája legjobbja) megnyílt most előtte az út, hogy hosszú éveken át bajnoki címeket szerezhessen. A válogatott trénere, Lukasz Kruczek variációs lehetőségét tovább bővíti a csapatépítést illetően, hogy a GP-n Piotr Zyla (5.) és Maciej Kot (9.) is top10-en belül végeztek, Dawid Kubacki, Stefan Hula és Krzysztof Mietus mellett pedig Alekszander Zniszczol is felhívta magára vezetőedzője figyelmét, hiszen a Kontinentális Kupa nyári sorozatát nyerte 70 pontos fórral, ahol élete első versenyét is megnyerte Trondheimben.

A norvégok háza táján a legfőbb változást a vezetőedzői poszt betöltése jelenti. Az elmúlt szezon folyamán már jó előre ismertté vált a hír miszerint Mika Kojonkonski nem kívánja meghosszabbítani a szezon végén lejáró szerződését, aki egy időre visszavonul és a Finn Sí Szövetségben fog tovább dolgozni. Utódját olyan trénerek személyében keresték, mint pl. Alexander Pointner, az osztrákok sikeredzője, valamint Clas Brede Braaten, egykori norvég síugró. Végül egyikük sem lett befutó, újra „idegenlégiós” erősíti majd a norvégokat az edzői „pulpituson”, ő pedig nem más, mint a 37 éves osztrák Alexander Stöckl, aki korábban az ÖSV-nél (Osztrák Sí Szövetség) is dolgozott. A norvégok két éves szerződést kötöttek vele, mely további 3 évvel meghosszabbítható. Az edzői stáb tagja lett továbbá a gyógytornász finn Janne Karppinen és az egykori sírepülő világcsúcstartó osztrák Thomas Hörl is. A másik változás a keretben keresendő, hiszen határozatlan időre visszavonult Anders Jacobsen, aki motivációs indítékkal magyarázta távolmaradását, ugyanígy döntött Andreas Vilberg is, csak éppen ő végleg.

A legjobb formát nyáron Tom Hilde mutatta, aki két versenyt is megnyerve összesítésben bronzérmet szerzett a GP-n. Csapattársai közül sem Johan Remen Evensen (25.), sem Anders Bardal (59.), de még Björn Einar Romören (67.) sem szerepelt valami túl fényesen, utóbbit még egy sérülés is hátráltatott, hiszen CT vizsgálat alkalmával derült ki, hogy porckorongsérve van, gyógytornász segíti mielőbbi felépülését, a kuusamói rajton biztosan nem fog részt venni! A fiatal generáció közül ketten is jó esélyekkel pályázhatnak, hogy stabil kerettagok legyenek, ezt idei remek GP szereplésüknek köszönhetik. Ők Rune Velta és Anders Fannemel, akik első ízben állhattak föl a dobogóra bronzérmet szerezve csapatuknak. Hilde kiváló formáját hűen tükrözi, hogy egy héttel a Vk rajt előtt szerzett bajnoki címet a Midtstubakkenen Kim Rene ELverum Sorsell és Johan Remen Evensen előtt.

Az oroszok legnagyobb sikerüket aratták a nyáron a Grand Prix történetében, ugyanis első alkalommal sikerült csapatukkal dobogóra kerülniük, bronzérmük megszerzésének fő letéteményese az a Pavel Karelin volt, aki nem sokkal később közúti balesetben vesztette életét! A csapat legjobb versenyzője volt, kinek elvesztésével nagy hátrányba kerültek a csapat építést illetően, hiszen a legfőbb cél az volt számukra, hogy egy olyan gárda csiszolódjon össze a 2014-es hazai rendezésű (Szocsi) olimpiáig, hogy bármely nemzettel szemben eséllyel vegyék föl a harcot egy jó eredmény elérése érdekében. Ezt a feladatot a jövőben új trénerrel próbálják majd megvalósítani, hiszen a korábbi szakvezető, Alekszander Svyatov éppen Karelin személyi edzőjévé avanzsált, kinek temetésén annyira rosszul lett, hogy infarktus gyanújával szállították kórházba. A jövő csapatának trenírozását az Orosz Sí Szövetség továbbra sem bízta külföldi szakemberre, így a Vk-ra már Alekszander Arafiev fogja felkészíteni őket.

A nyáron ezüst érmet is szerző Karelin mellett Denis Kornilov szerepelt a legjobban, aki 3 top10-en belüli eredménnyel is büszkélkedhetett, így elképzelhetően ő köré épül fel majd a csapat. A sors fura fintora, hogy Karelin temetése után egy nappal rendezték meg az orosz bajnokságot, melyet a szomszédos Kazahsztánban, pontosabban Almatyban rendeztek, ott ahol Pavel utoljára versenyzett. A normál sáncon Alekszander Sardyko, míg a HS140-esen meglepetésre a lassan már „veterán”-nak számító Anton Kalinichenko győzött Kornilov és Vassiliev előtt, aki már a XX. század végén is Vk résztvevő volt, viszont az elmúlt 10 évben csupán alacsonyabb rangú versenyeken vehetett részt, így a bajnoki cím, valamint az idei GP-n elért hinzenbachi 12. helyezése kíváló referencia volt ahhoz, hogy hosszú idő után ismét a Vk keret tagja legyen. Jó hír még, hogy egyre jobb formát mutat a 2010-es vancouveri olimpia előtt térdsérülést szenvedett Dmitri Vassiliev teljesítménye, így a lillehammeri rajton akár ott is lehet (a teljes orosz csapat kihagyja a szezonnyitó helyszínt, Kuusamót!).

A svájciak sosem voltak arról híresek, hogy csapatukkal bármilyen érem megszerzésére esélyesek lennének, hiszen az utóbbi években csak két olyan versenyzőt tudtak felmutatni (Ammann és Küttel), akik magas színvonalon űzik a síugrást, az pedig csapat szinten kevés. Most, hogy Andreas Küttel is visszavonult még reménytelenebb a helyzet. Simon Ammann csak a szezon végén döntötte el, hogy tovább folytatja síugró karrierjét, bár hátfájdalmak nehezítették felkészülését ő egyetlen célt fogalmazott meg magában, még pedig a Négysáncverseny megnyerését, mely egyedüliként hiányzik még tartalmas éremkollekciójából. A nyári GP-t jóformán teljesen kihagyta, csak a hazai rendezésű versenyen, Einsiedelnben állt rajthoz, ahol egy 6. hellyel kellett beérnie. A szept.-ben megrendezett bajnokságon óriási fölénnyel, több mint 50 pontos fórral nyert Gregory Deschwanden előtt, Küttel hiányában nem volt ellenfele, így ő és fiatal, tapasztalatlan honfitársai közt tátongó űrt nehéz lesz betöltenie bárkinek is. Simon a Vk szezonnyitón, Kuusamóban nem lesz ott, téli szezonra való felkészülését a következő versenyig, Lillehammerig kitolja, így legközelebb ott láthatjuk majd versenyezni.

A norvégokhoz hasonlóan a szlovének is új trénerrel vághatnak neki a Vk idénynek. Az elmúlt szezonban nem sok sikerélményük volt, csak a planicai finálén örülhettek egy ezüstnek Robert Kranjec révén, aki összetettben csak a 18. helyen végzett, de még így is ő volt a legjobb szlovén. A francia csapat irányítását bevállaló Matjaz Zupan helyére a B-csapat korábbi szakvezetőjét, Goran Janust kérték fel, aki a második számú versenysorozatban, a Kontinentális Kupában (COC) aratott nagy sikereket tanítványaival, hiszen míg Rok Zima nyerte a COC téli változatát, addig Dejan Judez (4.), Matjaz Pungertar (5.) és Matic Kramarsic (10.) is a legjobb tízben végzett. Janus helyét a nyáron visszavonult, korábbi 2-szeres összetett Vk- és Négysáncverseny győztes Primoz Peterka veszi át. A Grand Prix-n bár Kranjec végzett a legjobb helyen (11.) úgy, hogy még érmet sem szerzett, mégis a figyelem két fiatal tehetségre, Jure Sinkovecre és Jurij Tepesre összpontosult, hiszen a kazah Almatyban első GP érmüket szerezték, míg előbbi ezüstnek, addig utóbbi győzelemnek örülhetett! Hogy Tepes mennyire jó formában van azt az a tény is igazolja, hogy hazájában meggyőző fölénnyel nyerte a bajnokságot.

A finnek elmúlt Vk szezonja hagyott kívánnivalót maga után, hiszen sérülések, botrányok, formahanyatlások hátráltatták őket a csapatépítésben, ami miatt várakozáson alul szerepeltek. Ville Larinto már a 2009/10-es szezonban bizonyította, hogy az egyik legnagyobb tehetség nem csak Finnországban, hanem világ szinten is. A tavalyi szezont is parádésan kezdte, nem mellesleg első Vk győzelmét is megszerezte, amikor Garmisch-Partenkirchenben egy hatalmas ugrás alkalmával szalagszakadást szenvedett, a szezon pedig onnantól kezdve ment a „levesbe”. A műtét ugyan jól sikerült, de hosszú hónapok rehabilitációja után sem jelenthető ki, hogy 100%-os állapotban van, mindenesetre edzője, Pekka Niemelä úgy bánik vele, mint egy hímes tojással, Kuusamóban még nem fog versenyezni! Janne Happonent viszont egy hosszú pechszéria üldöz. A 2008/09-es szezont hagyta ki egy combtörés miatt, majd a tavalyi szezon első 18 versenyéről is hiányzott, mert előzőleg egy tréningen szenvedett szalagszakadást és amikor már az ember azt hinné ennél rosszabb nem történhet csak bekövetkezik a baj. Happonen az oslói VB-t volt kénytelen kihagyni az új finn rekordért (240 m), amit a vikersundi mamutsáncon ért el, ahol korábbi térdsérülése újult ki. A nyári GP-t is szinte kihagyta (csak a klingenthali finálén versenyzett), nehogy a sorozatos terhelések kárt tegyenek térdében, a szezonnyitón viszont már ott lesz, s remélhetőleg jó formában végig tudja majd versenyezni a szezont.

Nykänen óta a finnek legnagyobb ikonja, Janne Ahonen fejezte be síugró karrierjét, immár végleg. 2009-es visszatérése majdnem tökéletesre sikerült, hisz nem sok múlt az újabb Négysánc győzelme, aztán egy sérülés szerte foszlatta álmait a vancouveri olimpián, az elmúlt szezon sikertelensége pedig ráébresztette arra, hogy ennyi volt, nincs tovább! Harri Olli épp egy évvel ezelőtt záratta ki magát a kuusamói sáncon, miután a zsűrinek bemutatva nem tetszését fejezte ki, hogy rossz időjárási körülmények között engedték le a sáncról. Ennek eredménye száműzés lett a csapattól, majd formahanyatlás és szégyenteljes 1 Vk pont a szezon során. Olli dacból, vagy sértettségből, de végül úgy döntött nem folytatja tovább. A csapat motorja a másodvirágzását élő Matti Hautamäki volt, aki két ezüsttel és egy bronzzal a tarsolyában 8. helyen végzett összetettben. Az idei nyári bajnok az egykori északi összetettes Anssi Koivuranta lett elég meggyőző fölénnyel Kimmo Yliriesto és a 19 éves Sebastian Klinga előtt, Hautamäki meglepetésre csak 6. lett. Ha a csapatot nem sújtja tovább sérülés, akkor egy Hautamäki-Larinto-Happonen-Koivuranta „tengely” még sok örömet szerezhet szurkolóiknak.

A cseheknél öröm hír, hogy az egykori összetett VK- és Négysáncverseny győztes Jakub Janda 33 évesen sem gondolkodik visszavonuláson, sőt, eltökélt szándéka, hogy legjobb formáját nyújtva versenyezhessen a 2014-es téli olimpián. A Frenstatban rendezett cseh bajnokságon Borek Sedlak volt a legjobb, aki Lukas Hlavát és Martin Ciklt előzte meg. A bajnokság érdekessége volt, hogy a cseh ugrókon kívül olasz, szlovén, szlovák és lengyel versenyzők is részt vettek, természetesen az ő eredményeik nem számítottak bele a végeredménybe. Közülük is Andrea Morassi volt a legjobb, de pontszámban így is a cseh ugrók mögött végzett. Az elmúlt szezon vitathatatlanul legjobb cseh versenyzője Roman Koudelka volt, aki a harrachovi repülősáncon szerzett bronzérmet a hazai közönség legnagyobb örömére és összetettben a 16. helyen végzett. Bár a Grand Prix-n csak 3 versenyen szerepelt, sikerült mindannyiszor top10-en belül végeznie, ahol egy 6. helyezést további két bronz követett, így összetettben a 17. lett. Lukas Hlava nyári teljesítménye szintén kimagaslónak bizonyult, ő rá is érdemes lesz majd figyelni a téli versenyek alatt.

A japánok edzői stábja az elmúlt évhez képest nem változott, ellenben a finn válogatott egykori edzője, Janne Väätäinen az egyik klubnál, a Clubs Team Tsuchiya csapatánál kapott állást, ahol épp Noriaki Kasai és Kazuya Yoshioka is alkalmazásban áll. Ha már Kasai került szóba, a tavaly jubileumi 20. Vk szezonján szereplő és jövőre a 40. születésnapját is betöltő versenyző egyáltalán nem gondolkodik síugró karrierje befejezésén, nem titkolt célja, hogy a soron következő olimpiára (Szocsi) ne turistaként, hanem aktív versenyzőként jusson ki! Cseppet sem meglepő a döntés, hiszen a japán sportolókra amúgy is jellemző az ízig-vérig versenyzés, kitartás, egészséges, sportos életmód, hasonlóképp döntött Takanobu Okabe (aki már 41. éves), Kazuyoshi Funaki (36 éves), Akira Higashi (39 éves) és Kazuya Yoshioka (33 éves) is, ők mind aktív résztvevői alacsonyabb rangú versenyeknek (a 2006-ban visszavonult Masahiko Harada is 38 évesen fejezte be karrierjét).

De nem csak veteránok alkotják a japán csapat keretét, sőt! Daiki Ito jelenleg a japánok legjobbja (tavaly GP-t is nyert), aki nemrég Hinzenbachban ezüstérmet is szerzett. Aztán itt van Taku Takeuchi, aki a nyáron 5 top10-en belüli eredménnyel hívta fel magára a figyelmet, Hakubában kétszer is bronzérmes helyen végzett. Végül, de nem utolsósorban érdemes lesz figyelni egy 20 éves tehetségre is, Junshiro Kobayashira, aki idén nyert már FIS versenyt (Zao), szerzett bronzot a COC-ban (Stams), valamint a GP-n is ért el szép eredményeket, 4-szer végzett top10-es helyen!
Az ukrán síugrósport sokat fejlődött az elmúlt két év alatt, hiszen míg korábban egyetlen egy pontot szereztek csak a Vk szezonok során (Vladimir Glyvko révén 15 évvel ezelőtt), addig most 3 ugrójuk is képes volt ilyen bravúrra (O. Lazarovich, V. Boshchuk és V. Shumbarets), ők hárman 29 pontot szereztek. A jövőben a pontszerzés már csak egyedül Vitaliy Shumbaretsre hárul, hiszen Lazarovich és Boshchuk is visszavonult idén. Shumbarets az év folyamán megkóstolta a siker ízét is, ugyanis kétszer is nyerni tudott FIS Cup versenyeken, az év elején Strbské Plesóban, a nyáron pedig Szczyrkben, nagy bravúr ez, hiszen ukránok korábban sosem nyertek még síugróversenyt!

A bolgárok egyetlen komoly színvonalat képviselő versenyzője továbbra is az a Vladimir Zografski, aki tavaly junior világbajnoki címet szerzett, majd a Vk-ban is néhány versenyen pontszerző volt, legjobb helyezését a Négysáncversenyen érte el, Oberstdorfban 16 lett. A nyáron formája tovább javult, 4 top10-es helyezése közül eddigi legjobbját Almatyban érte el, ahol 4. helyen végzett.

A svéd síugrás az egykori összetett Vk győztes Jan Boklöv visszavonulása óta egyre mélyebbre süllyedt, az elmúlt években egy valamirevaló eredményt sem tudtak felmutatni, az elmúlt két Vk szezonban mindössze egy pontot tudtak szerezni Fredrik Balkaasen révén, aki jelenleg a svédek legnagyobb „igérete”. A felemelkedést most egy új edzőtől várják, Wolfgang Hartmann munkáját megköszönték, a jövőben a norvég Kjetil Strandbraten fogja az edzői feladatokat ellátni, aki a norvég nemzeti csapatnál és az északi összetettnél is dolgozott. Fő feladata az lesz, hogy felkészítse a csapatot a 2015-ös hazai rendezésű (Falun) VB-re, éppen ezért 4 éves szerződést kötött vele a Svéd Sí Szövetség.

A bolgárokhoz hasonlóan az észtek is kezdenek feltámadni poraikból, bár ők olyan kvalitású ugrót, mint Zografskit nem tudnak felmutatni, Jaan Juris visszavonulása óta (akinek 2003-ban szerzett 15. helyezése az észtek eddigi legjobb Vk eredménye) nem volt senki aki örökébe tudott volna lépni. Most annak a Kaarel Nurmsalunak van erre a legnagyobb esélye, aki David Zauner és Anssi Koivuranta példáján felbátorodva úgy döntött, hogy ő is szimplán a síugrást választja az északi összetett helyett. S hogy ez mennyire jó döntés volt alátámassza az a tény, hogy az idei észt junior VB-n bronzérmet szerzett Vladimir Zografski és Stefan Kraft mögött, mely az első észt síugróérem volt fennállásuk óta. A nyári klingenthali COC versenyen szintén bronzérmet szerzett, a hakubai és almaty-i GP versenyeken pedig pontszerző volt, így az észtek újból szoríthatnak egy versenyzőjükért a téli szezon alatt.

A galloknál szinte évente váltják egymást a vezetőedzői poszton, 2010-ig a finn Niemelä, az elmúlt szezont a hazai származású Julien Eybert Guillon irányította végig, most pedig a szlovén Matjaz Zupant kérték föl erre a feladatra, akinek segédedzője Fred Zoz lesz. A 42 éves szlovén edző a csehek ajánlatát utasította vissza, ahol az utánpótlás és női csapatot kellett volna átvennie. Az A-csapatnál Emmanuel Chedal, Vincent Descombes Sevoie, Alexander Mabboux, Nicolas Mayer és David Viry tartozik majd a keze alá, míg a junior csapatot az egyetlen francia Vk verseny győztes, Nicolas Dessum veszi át, aki Ronan Lamy Chappuist, Nicolas Gonthiert és Benjamin Raffortot edzi majd.

Hétvégén, azaz nov. 26-án (szombaton) kezdődik el a 2011/12-es Vk idény a finn Kuusamóban csapat-, míg másnap egyéni versennyel, ne hagyjátok ki! J
Csapatösszeállítások Kuusamóra (még nem teljes ugyan, de folyamatosan frissítve lesz):

Ausztria:  Gregor Schlierenzauer, Thomas Morgenstern, Andreas Kofler, Wolfgang Loitzl, Martin Koch, Manuel Fettner

Norvégia:  Tom Hilde, Anders Bardal, Johan Remen Evensen, Kim Rene Elverum Sorsell, Rune Velta, Ole Marius Ingvaldsen

Finnország:  Matti Hautamäki, Janne Happonen, Olli Muotka, Anssi Koivuranta, Kalle Keituri, Sami Niemi, Juha Matti Ruuskanen, Jarkko Määttä

Németország:  Severin Freund, Richard Freitag, Andreas Wank, Maximilian Mechler, Martin Schmitt, Felix Schoft, Michael Neumayer

Japán:  Noriaki Kasai, Daiki Ito, Taku Takeuchi, Shohei Tochimoto, Junshiro Kobayashi, Fumihisa Yumoto

Szlovénia:  Robert Kranjec, Peter Prevc, Jernej Damjan, Jure Sinkovec, Jurij Tepes, Dejan Judez

Lengyelország:  Kamil Stoch, Dawid Kubacki, Stefan Hula, Piotr Zyla, Krzysztof Mietus, Jan Ziobro, Maciej Kot

Oroszország:  Anton Kalinichenko, Dmitri Ipatov, Dmitri Vassiliev, Denis Kornilov, Alexander Sardyko, Roman Trofimov  (az oroszok kihagyják Kuusamót!)

Dél-Korea:  Heung-Chul Choi, Hyun-Ki Kim, Yong-Jik Choi, Chil-Gu Kang

Franciaország:  Emmanuel Chedal, Vincent Descombes Sevoie, Nicolas Mayer

Olaszország:  kihagyja Kuusamót, keret megnevezés később!

Szólj hozzá!

Címkék: előzetes síugrás síugró világkupa

A bejegyzés trackback címe:

https://siparadicsom.blog.hu/api/trackback/id/tr613401835

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása