Stílusosan kettős osztrák győzelemmel zárult az alpesi sí világbajnokság női versenyei. Miután Elisabeth Görgl a két gyors számban, Anna Fenninger kombinációban bizonyult verhetetlennek, a mai műlesiklásban Marlies Schild és Kathrin Zettel foglalták el a dobogó első két fokát. Napjaink legnagyobb nő szlalomosa a mai sikerrel eltűntette pályafutásának egyik lyukát, végre világversenyen is bizonyította kivételes tudását, Karin Buder 1993-as sikere óta ő az első osztrák aranyérmes a szakágban. Harmadikként a svéd Maria Pietilä-Holmner zárta az utolsó női számot. A versenynek volt két nagy vesztese: Maria Riesch, aki címvédőként odahaza lecsúszott még a dobogóról is, s Tanja Poutiainen, aki vb-aranyat érő részidők után az utolsó szektorban rontott, visszazuhant a 6. helyre. Káprázatosan szerepeltek a mieink: mind a négy magyar második futamot síelhetett. Döme Zsófi 37. és Berecz Anna 39. helyezése óriási siker!
Elérkeztünk a világbajnokság második hétvégéjéhez, ami egyfelől a sportesemény végét, másrészt a szlalom versenyek kezdetét jelenti. A technikai szakág specialistái áttették székhelyüket Garmischból Partenkirchenbe, a nagysánc tőszomszédságában található Gudibergre. Női szinten meglehetősen meredek lejtőről beszélünk, a néhol fellelhető apró buckák és a folyamatosan melegedő levegő miatt gyorsan romló pálya is próbára tette az indulókat.
A pálya paraméterei:
- startmagasság: 950 m
- célmagasság: 730 m
- hosszúság: 450 m
- szintkülönbség: 220 m
- kapu: 63
- fordító: 62
Kissé fagypont feletti, napos, enyhén szeles időjárás fogadta a versenyzőket. A rajtlistán 111 induló szerepelt, melyből a legjobb hatvan ugyanúgy folytathatta délután, mint azt óriás-műlesiklásban már megszokhattuk. A várható sok kieső miatt két magyarnak erre meg is volt minden esélyese, Berecz Anna mellett Döme Zsófia és egy TOP-60-as helyezésben bízva érkezett a záró számhoz.
Ami az esélyeseket illeti, előző nap mindegyikük átvette kisorsolt rajtszámát. Érdekesség, hogy az idén öt versenyt nyerő, így a verseny legnagyobb favoritjának tartott Marlies Schild ugyanúgy elsőként vághatott neki a pályának, mint az óriás-műlesiklás két győztese, Tina Maze és Ted Ligety. A vb előtt mindenki Schild- Riesch összecsapást vizionált, ennek megfelelően a két szövetség abban egyezett meg, hogy megosztják egymás közt a tűzés lehetőségét: délelőtt a német Christian Schwaiger, délután az osztrák Günther Obkircher szabja meg a nyomvonal karakterisztikáját. A rendkívül stabil, idén minden egyes versenyen a legjobb négy között zárt Tanja Poutiainenről, valamint az élete legjobb műlesikló idényét prezentáló Maria Pietilä- Holmnerről sem lehetett azonban elfeledkezni.
Marlies Schild (1.) nyitotta tehát a sort, a 30 esztendős osztrák megszokott dinamikával abszolválta a pályát, remekül teljesítette a kritikus pontnak számító „banánt” a letörésnél, végül 21 századdal meg is nyerte az első futamot. Nastasia Noens (10.) első ízben indulhatott a világranglista legjobb hét versenyzője közt, ennek örömére egészen az utolsó szektorig bőven lőtávolon belül maradt, ott azonban nagyot rontott, közel két másodperces hátránya már nem ígért sok jót délutánra, habár egy remek helyezésre még mindig eséllyel pályázhatott. Maria Pietilä- Holmner (4.) is szép nyomvonalon haladt, valamivel lassabban, közel 8 tizedes hátrányt szedett össze. Mindössze egy századdal került Maria Riesch (5.) elé, akinek az aranyéremhez már egy extra menetre és osztrák riválisnak nagy hibájára lett volna szüksége. Kathrin Zettel (3.) a letörésnél rontott egy aprót, ezt leszámítva meggyőzően ment ő is, csupán hat tizedet kapott Schildtől. Nem beszélve Tanja Poutiainenről (2.), a finn szintén a felső szakaszon szedte össze hátrányát, a célig már nem nőtt tovább, 21 századdal maradt el csupán az osztráktól, bőven kezelhető különbség. Šarka Záhrobská (15.) a vb-re sem szedte össze magát, teljesen versenyképtelen volt, két és fél másodperces hátránya csak a középmezőnyre volt elegendő.
Tina Maze (8.) menetével sem voltak komolyabb problémák, másfél másodpercet kapott Schildtől, egy jó menettel innen a dobogó sem tűnt elképzelhetetlennek. Sandrine Aubert (18.) újfent bizonyította, miért került ki a legjobb hét közül, rengeteg elfékezés, bizonytalanság jellemezte produkcióját. Katharina Dürr (26.) a letörésnél rontott hatalmasat, minden sebességét elvesztve vett újra lendületet, már annak is örülhetett, hogy egyáltalán a legjobb harmincas tagjaként folytathatta. Nicole Hosp (7.) sem akart túlzottan elmaradni honfitársaitól, apróbb bizonytalanságokat leszámítva szépen jött. Susanne Riesch (12.) sem élt a hazai pálya nyújtotta előnyökkel, Manuela Mölgg (9.) egészen a pálya végéig jól jött, ott azonban elég volt néhány bizonytalan kapuvétel, rossz súlypontáthelyezés, s megduplázta hátrányát. Therese Borssén volt az első kieső a sok közül, elvitte a lendület a svéd lányt, már nem tudott korrigálni a meredekebb részen, azt megelőzően is késésben volt.
Veronika Zuzulová (16.) sem érezte a pálya ritmusát, több mint két és másodperc hátrányt szedett össze a célig, igazán nem is mert kockáztatni. Tessa Worley (18.) meglepően alacsony rajtszámmal indulhatott szlalomban, az óriás-műlesiklás bronzérmese élt is a lehetőséggel, azonos időt ment műlesikló specialista honfitársnőjével, Aubert-rel. Christina Geiger is 20. hely környéki időre volt csak képes, őt utóbb diszkvalifikálták. Fanny Chmelar (14.) zárta a német kontingenst, precizitásával nem voltak problémák, tempójával annál inkább, így nagyjából ugyanonnan várhatta a folytatást, mint azt idén megszokhatta. Jól ment Frida Hansdotter (11.), hiszen két másodpercen belül maradt, ami egy-két térvesztéssel együtt szép teljesítmény. Ana Jelušić (24.), majd Nicole Gius (22.) sem remekelt, de tőlük nem is lehetett csodát várni. Michaela Kirchgasser (6.) ellenben végre tehetségéhez mérten síelt. Minden mindegy alapon nagy elánnal vetette bele magát a kapurengetegbe, több alkalommal közel állt a kieséshez, megúszta, 1,24-es hátránnyal nagyon régen tapasztalt remek helyzetből várhatta a folytatást a pénteken szétlövéssel Bernadette Schild ellenében indulási jogot szerző osztrák.
Marie-Michele Gagnon roppant zaklatott menetének nem is lehetett más vége, mint kiesés, már a letörésnél keresztbeálltak lécei, onnan még valahogy továbbment, néhány méterrel később viszont menthetetlen helyzetbe került. Az elsőszámú svájci, Denise Feierabend (20.) hozta, ami tőle tellett, egy századdal épp befért három másodperc alá. Ugyanez nem sikerült Anne-Sophie Barthet-nak (21.), holott igazán nagy hibát ő sem követett el, ellentétben Marina Nigg-gel, a lichtensteini leányzó a fenti sorozónál zavarodott össze, majd métereket gurult hason fekve. A mezőny egyetlen anyukája, Sarah Schleper (13.) rajtszámához mérten egészen acélos menettel hívta fel magára a figyelmet, a nézők dalban kívántak boldog születésnapot a ma 32 esztendős amerikainak. A kanadai csapat legjobbja Anna Goodman (28.) is már négy másodpercen túli hátrányt szedett össze, hasonlóan az ifjú svéd Emelie Wikströmhöz (27.), az első harmincas Maruša Ferk kiesése zárta.
A harmincon túl indulókat stílszerűen szintén egy kiesés vezette fel, az elkövető Julia Mancuso. Az amerikai első hibája után még jelentős hegymászásra vállalkozott, a pálya második harmadához érve végképp befejezte vb-szereplését, egy ezüstérem idei termése. A következőkben hárman is befért a legjobb harminc közé. Az olasz Irene Curtoninak (16.) jutott a legelőkelőbb pozíció, az amerikai Resi Stiegler (23.), a nemrég véget ért junior-vb-n három éremmel záró Wendy Holdener (25.), a lengyel származású kanadai Erin Mielzynsky (29.) is az első blokkban kapott helyet. Kiemelkedőt nyújtott a szlovák Jana Gantnerová (30.) is, aki 46-os rajtszámmal verekedte be magát a „pontszerző” zónába.
A képen a román Sandra-Elena Narea látható. A magyar lányok felülmúlták sítudásban, a második futamban esett ki.
Az első futam további részében valósággal záporoztak a kiesések, csupán 69-en érték el a célvonalat, a kiesők közt találjuk az óriás-műlesiklás csütörtöki ezüstérmesét, Federica Brignonét is. Hála Istennek, a mieink valósággal sziporkáztak délelőtt, szó nem volt róla, hogy a kieséseknek köszönhetően verekedték be magukat a második futamba. Döme Zsófia (44.) és Berecz Anna (45.) alig kaptak többet Schildtől kilenc másodpercnél, többek közt új-zélandi bajnokot, japánt, az egyik Simari Birknert is elkapták, a leszakadókat pedig rendre 2-3 másodperccel is oktatták a lányok. Nem több mint három másodperc választotta el őket amerikai, kanadai, cseh és lengyel versenyzőktől. Hab a tortán, a másik két magyar is lecsapott az utolsó továbbjutó helyekre, Hellner Donáta (58.) szűk 18 másodperccel maradt el Schild idejétől, s körülbelül egy szekundummal utasította maga mögé nővérét, Hellner Szelinát (59.).
Itt emlékeznék meg egy laikusok, alpesi síelést ritkábban követő tévénézők körében igencsak elterjedt tévhitről: miszerint csak a célba érők eredményeit kell figyelembe venni egy-egy magyar helyezés értékelése során. A versenyzők szuverén döntése, mire törekednek adott futamon: csak célba akarnak érni nagyobb rontás nélkül, vagy csigatempóban legurulnak, vagy erőn felül, képességeiket túlhaladva nagyobb kockázatot vállalnak. Ahogy egy maratoni futótól is elvárható, hogy okosan beossza erejét, ne haljon meg 10 km után, ugyanúgy hozzátartozik az alpesi síben képességeink korrekt felmérése. A rontás a szlalom velejárója, ettől még nem érheti semmiféle kritika azt, aki hasznot húz a másik hibájából, mert ő tényleg mindent beleadott. Zsófi (ranglista 842.) és Anna (782.) márpedig délelőtt tudásuk legjavát nyújtották, nem lehet nem észrevenni, mennyit fejlődtek 2009 óta, így bármiféle jó magyaros lesajnálás és szemrehányás helyett nagyon nagy dicséretet érdemelnek.
A pálya paraméterei:
- startmagasság: 960 m
- célmagasság: 750 m
- hosszúság: 450 m
- szintkülönbség: 210 m
- kapu: 64
- fordító: 63
Délutánra már jócskán meghaladta a fagypontot a levegő hőmérséklete, s minthogy a pályát végig sütötte a nap, a pálya minőségének drasztikus romlására lehetett számítani. Szerencsére a versenyt érdemben nem befolyásolta, a szervezőket dicséri, hogy még a mieink is versenysízésre alkalmas pályán javíthatták pozícióikat.
Jana Gantnerová (26.) biztonsági menetével kezdődött a délutáni futam, a legkisebb rizikót sem vállalta be, így nem is előzött meg senkit, a kieséseknek köszönhetően így is előrelépett, remek helyen zárt az Universiade bronzérmese. A kanadaiak nagy ígérete, Erin Mielzynski (16.) már nagyságrendekkel agresszívebben síelt, két és fél másodperces előnnyel vette át a vezetést. Nem lehetett tudni elsőre, hogy a szlovák ment annyira gyengén, vagy a kanadai rakott össze elképesztő menetet. Egyértelműen az utóbbi bizonyosodott be, a lengyel származású lány a második futam toronymagasan legjobb idejét teljesítette, a másodiknál is bő 8 tizeddel ment gyorsabban! Zwieseli 13. helyezése nem a véletlen műve volt ezek szerint.
Jóval magasabban jegyzett honfitársnője, Anna Goodman (21.) és az ifjú svéd Emelie Wikström (24.) sem tudta lekövetni ezt a szenzációs menetet. Epedve várták ezt a szombatot németek millió a képernyő előtt, és ezrei a tribünön, hiába. Az első keserű pirulát Katharina Dürr (23.) küldte övéinek, délelőtti indiszponált menetét nem sikerült feledtetnie, alig-alig, de befért a fiatal svéd elé. A svájciak reménysége, Wendy Holdener már a pálya felső részén, az első nehezebb kombinációnál kaput tévesztett. Ana Jelušić (17.) már másodpercen túli előnnyel rajtolt, azt a pálya kétharmadáig nagyrészt sikeresen meg is őrizte, a végére aztán elfogyott, szétesett mozgása, másként fogalmazva a kanadai ment elképesztő dinamikával a sorozókkal teletűzdelt lankásabb szektorban. Resi Stiegler (19.) lemásolta a horvát „taktikáját”, annyi különbség volt csupán, hogy ő nem szétesően, hanem sebességét vesztve hánykolódott az utolsó kapuk közt. Nicole Gius (20.) is egészen jól állt két szektort követően, ő a változatosság kedvéért óriásit rontott a végén, így úszott el a pillanatnyi első hely, sőt a dobogó is. Mókás pillanatokat élhettünk át ezekben a percekben, mivel a horvát egy, az amerikai négy, az olasz pedig kilenc századdal kapott ki összesítésben.
Anne-Sophie Barthet (14.) vetett véget Mielzynski vezetésének, az alsó szakaszt viszont igazán sajnálhatja, bőven másodpercen túli vezetés helyett csupán 6 tizeddel állt az élre. Az egy szem életben maradt svájci szlalomos, Denise Feierabend (21.) már a harmadik kapunál elpuskázta egy szebb eredmény lehetőségét, kapukon át cipelte a késést. Ám az ő menete még mindig idilli volt ahhoz képest, amit az egykoron négy VK- futamon diadalmaskodó Sandrine Aubert-től (25.) végig kellett szenvednünk. Iszonyatosan izzadságszagú, rengeteg ívtévesztéssel, fékezéssel, széttett síléccel teli, borzasztóan gyenge futamot produkált, így csak a szlovák lányt tudta megelőzni.
Tessa Worley (13.) már világbajnoki bronzérmesként nyugodtan mert kockáztatni, a meredekebb részen bizonytalanul vette az akadályokat, ám az utolsó szektorban – mint az várható volt – le tudta dolgozni jó 3 tizedes hátrányát, s 3 századdal az élre állt. A franciák uralma pünkösdinek bizonyult, Veronika Zuzulová (10.) energikus, pörgős menete mintegy 6 tizedes előnyt hozott a konyhára. Az első futamot túlzottan elóvatoskodta, sokkal több volt ebben a versenyben. Azonos idővel vágott neki a pályának Irene Curtoni (11.), volt egy nagy mentése az első „banánnál”, ezzel együtt is besorolt a szlovák mögé, hasonlóan Šarka Záhrobská (12.), a 2007-es világbajnok délután sem koordinálta kellő eréllyel léceit. Fanny Chmelar (15.) újabb középszerű menetével cincálta tovább a németek idegszálait, a rémálomnak ezzel még korántsem volt vége. Két gyors kiesés következett, előbb Sarah Schleper támasztó lába akadt bele az egyik buckába, a lejtő meredekségét illusztrálva meg sem állt a Milkás reklám fecniig. Susanne Rieschtől idén menetrendszerű második futamát láthattuk, vagyis bevállalós menetének valahol a közepén kiesik. A második letöréshez tűzött nehézkes kombinációban lecsúszott az ívről, majd átesett az egyik kapun.
Frida Hansdotter (8.) szép, ritmusos sízéssel előnyének csak harmadát vesztette el, pechére később csak kevesen rontottak, így a komoly előrelépés elmaradt. Nastasia Noens (9.) megismételte az első futamban látottakat, előbb négy tizedre növelte marginális előnyét, majd az alsó részen nagyon távolra került a kapuktól, Zuzulovát egy századdal megelőzve a pillanatnyi második helyet foglalta el. Manuela Mölgg (6.) is egészen korrektül síelt, bár egyszer a meredeken, épp a legjobb helyen mélyre került, át tudta menteni sebességét, a cél előtti sorozós kapukon remek ritmusban átverekedte magát, így mintegy 2 tizedes fórral már az ő neve állt a tabella élén.
Nem sokáig, érkezett ugyanis Tina Maze (5.), a szlovénok újdonsült világbajnoka valamennyi szektorban tartotta a lépést az olasszal, így lényegében megmaradt első futamból hozott előnye. Már-már reménykedhetett az újabb, szám szerint harmadik dobogójában, miután két osztrák lány is gyengélkedett a saját edzője által tűzött pályán. Nicole Hosp (18.) még csak-csak elbattyogott a célig, hatalmas rontások után, Michaela Kirchgasser viszont érezhetően megilletődött a váratlanul jött éremesély miatt, egy jelentős túlfordulás után rálépett az egyik kék kapura. Maria Riesch (4.) volt soron, a címvédő német egyáltalán nem jött szépen, kövérkés kapuvételek, ritmustalan sízés jellemezte menetét, csak a középső szektorban 6 tizedet kapott Mazétól, a végére összekapta magát, legjobb szektoridő került a neve mellé, de hiába vette át a vezetés bő 3 tizeddel, leolvasható volt arcáról: a címvédés odalett.
Sőt, a dobogó is, ez Maria Pietilä-Holmner (3.) szenzációs első és megbízható középső szektora után vált szinte bizonyossá, bátor menete bronzérmet ért számára. Kathrin Zettel (2.) sem hibázott, tiszta íveken haladt lefelé, még egy tizedet hozzá is pakolt hozott előnyéhez, s már csak az érem színe volt a kérdéses. Tanja Poutiainen (6.) négy tizedes előnyét gyorsan az első métereken meg is felezte, a végleteket súroló középső szektorban aztán valamennyit visszavette. Az aranyérmes időhöz képest is jobban állt 7 századnyival, Tanja kockázatvállalása idén először megbosszulta magát. Teljesen lekerült az ideális nyomvonallal, rengeteg sebességet vesztett néhány méterrel a cél előtt, így még a dobogó is elúszott. Az osztrák győzelem tehát biztossá vált, a kérdés csak az volt, melyikük nyakába akasztják a legfényesebb medáliát. Marlies Schild (1.) hat tizedes előnyének felét már a felső részen eladta, a letörésnél elkövetett rontását hamar korrigálni tudta, onnantól kezdve már nem volt probléma a ritmussal, középen jobban is ment Zettelnél, 34 század döntött a javára.
A kieséseknek köszönhetően néhány harmincon túli is beférhetett a TOP-30-ba. Így tett a horvát Sofija Novoselić (28.), a lengyel Katarzyna Karasińska (27.) és Agnieszka Gąsienica-Daniel (30.), valamint az amerikai Megan McJames (29.), kiesett viszont az első futamban ma is meglepően jól teljesítő japán Mizue Hosi és a kanadai Eve Routhier. A magyarok délután sem adtak alább, noha a célba érkezők közül mást már nem előztek meg, sőt María Belén Simari Birkner befurakodott közéjük, Döme Zsófia 37. és Berecz Anna 39. helyezése önmagáért beszél. Hellner Donáta a 48., Hellner Szelina pedig a 49. helyen zárt, vagyis egy világbajnoki műlesikló futamon négy magyart köszönthettünk a TOP-50-ben! Csodálatos eredmény, nagy sikere a magyar alpesi sísportnak!
A világbajnok portréja:
Marlies Schild
Született: 1981. május 31., AdmontVersenyszámai: óriás-műlesiklás, szlalom, (szuper-) kombináció, (korábban Szuper-G, lesiklás)
Olimpia: kétszeres olimpiai ezüstérmes (kombináció; Torino 2006 és szlalom; Vancouver 2010), olimpiai bronzérmes (szlalom; Torino 2006)
Világbajnokság: világbajnok és aranyérmes (szlalom; Garmisch-P. 2011), kétszeres ezüstérmes (mindkettő szlalom; Åre 2007 és St. Moritz 2003), kétszeres bronzérmes (szuper-kombináció; Åre 2007 és kombináció; Bormio 2005), a csapatversenyben aranyérmes (Åre 2007) és ezüstérmes (Garmisch-P. 2011)
Junior-VB: 6. helyezett (lesiklás; Pra Loup 1999)
Világkupa-debütálás: 2001, Sestriere
Világkupa-rajt: 177
Vk-futamgyőzelem: 28 (26 szlalom, 1 „óriás”, 1 szuper-kombináció)
Vk-dobogó: 53 (41 szlalom, 5 szuper-kombináció, 3 „óriás”, 2-2 lesiklás és Szuper-G)
Vk-összetett: második helyezett (2006/2007), ötödik helyezett (2007/2008) és hatodik helyezett (2005/2006)
Vk-szakági: háromszoros győztes (szlalom; 2006/2007 és 2007/2008, valamint szuper-kombináció; 2006/2007), kétszer második helyezett (szlalom; 2003/2004 és 2005/2006), harmadik helyezett (szlalom; 2009/2010), negyedik helyezett (szuper-kombináció; 2005/2006), kétszer ötödik helyezett (szlalom; 2002/2003, valamint szuper-kombináció; 2007/2008)
Európa Kupa: három győzelem, további négy dobogós helyezés
További eredményei: négyszeres osztrák bajnok (mind szlalomban, 2002, 2003, 2008, 2010), 11 győzelem különböző FIS- versenyeken
Marlies Schild már hatévesen alpesi síversenyeken indult, tízévesen a salzburgi diákcsapatba, majd 1998-ban az ÖSV utánpótláscsapatába is felvételt nyert. FIS- és Európa Kupa-versenyek után hamarosan a Világkupában is bemutatkozhatott, 2002 óta állandó tagja az ÖSV csapatának.
A karrierjét lesiklóként kezdte, 19 évesen azonban egy térdoperáció a kevésbé veszélyes technikai szakágak felé sodorta. Mostanra egyértelműen a szlalom a főszáma, de óriás-műlesiklásban és kombinációban is a világ élvonalában van.
A karrierjét lesiklóként kezdte, 19 évesen azonban egy térdoperáció a kevésbé veszélyes technikai szakágak felé sodorta. Mostanra egyértelműen a szlalom a főszáma, de óriás-műlesiklásban és kombinációban is a világ élvonalában van.
Első olimpiáján, 2002-ben Salt Lake Cityben már szlalomban versenyezhetett. 2003-ban St. Moritzban VB-ezüstöt nyert ebben a szakágban, két évre rá pedig kombinációban gyűjtött be egy VB-bronzot.
2006-ban, a torinói olimpián kombinációban ezüstöt, pár nappal később szlalomban bronzot gyűjtött be. 2007-ben újabb VB-érmekkel gyarapította gyűjteményét: szlalomban ezüstig, kombinációban bronzig jutott. Egyben megszerezte első VB-győzelmét – kis szépséghiba, hogy ezt a mindmáig mérsékelt presztízsű csapatversenyben érte el.
A világesemények mellett a Világkupában is gyűjtögette az előkelő helyezéseket. 2003/2004-ben és 2005/2006-ban egyaránt második lett a szlalom szakági Vk-ban. 2006/2007-ben az összetett Vk második helyén végzett, nyolc versenyt is megnyert, és övé lett a szlalom valamint a kombináció szakági kristálygömbje. 2007/2008-ban sikerült újból elnyernie a szlalom kristálygömbjét, több versenyt is nagy előnnyel nyert.
2008. október 21-én, egy óriás-műlesikló tréningen súlyosan megsérült, több mint egy évet ki kellett hagynia, így távolmaradt az előző világbajnokságról is. 2009/2010-ben azonban régi formájában tért vissza, 2010-ben Vancouverben szlalomban olimpiai ezüstérmet szerzett. Hét éve él boldog párkapcsolatban Benjamin Raicchal.
Mostani győzelmével egy hosszúra nyúlt osztrák nyeretlenségi sorozatot zárt le, Karin Buder 1993-as győzelme óta nem nyert világbajnokságot osztrák női műlesikló, az utóbbi 50 évben egyébként Schild mindössze a harmadik, akinek sikerült.
Kathrin Zettel junior korában kis túlzással élve agyonnyerte magát, kombinációban és szlalomban is bezsebelt egy-egy világbajnoki aranyat és ezüstöt, emellett összetett Európa Kupán elért második helyezése emelhető ki. 2004-ben, 18 évesen debütált a Világkupában, egymást érték a TOP-10-es helyezések, a bormiói világbajnokságon két kedvenc számában indulási jogot szerzett, szlalomban (4.) és kombinációban (6.) is közel állt a dobogóhoz, az első ízben rendezett csapatversenyen pedig ezüstéremmel gazdagodott. A következő szezon hozta meg sízésében a stabilitást, két futamot nyert óriás-műlesiklásban, amit eleddig még további hat követett. A világversenyek egészen 2009-ig nem hoztak szerencsét Zettelnek, halmozta a negyedik, ötödik helyezéseket, de az éremről kevéssel mindig lemaradt. A franciaországi világbajnokságon aztán nagy meglepetésre épp harmadik számában, szuper-kombinációban hódította el a vb-címet, óriásban csak hatodik helyen zárt, szlalomban pedig kiesett. Világkupán sem örülhetett kristálygömbnek, háromszor is másodikként zárt a szakági pontversenyekben. Idei éve tragikusan telt, sérülések hátráltatták felkészülését, többféle betegség gyengítette, ráadásul Fortuna istenasszony sem állt melléje: hiába végzett egy kivételtől eltekintve minden versenyén a legjobb nyolc közt, dobogóra csak egyszer állhatott. Mostani ezüstérme ilyen előzmények után meglepetésnek nevezhető.
Maria Pietilä-Holmner Umeåban született, a két technikai szám specialistája. 16 évesen debütált a világkupában, első pontjaira még két évet kellett várnia. A világ figyelmét 2006-ban keltette fel, amikor a Mont Sainte-Anne-ben rendezett junior-világbajnokságon szlalomban nem talált legyőzőre. A következő években mégis inkább az óriás-műlesiklás számított fő számának, olimpiai 10. helyezését a 2007-es hazai rendezésű világbajnokságon szerzett ezüstérme követte. A világkupán egy jó darabig nem volt szerencséje, egy-egy erős futamot rendre össze tudott rakni, de kettőt nagyon ritkán. A 2008. novemberi Levi-i szlalomon állhatott fel először dobogóra (csak Lindsey Vonn előzte meg). Az elmúlt két évben elsősorban kiegyensúlyozottságával tűnt ki, a múlt novemberi Aspenben aratott műlesikló győzelméig az igazán nagy siker elkerülte, mindközül a legfájóbb a vancouveri olimpia, ahol csak néhány tizeddel szorult le a dobogóról. Aspen után a müncheni parallel szlalomon is nyerni tudott, azóta szlalomban rendszeresen a legjobb 8 között foglalt helyet. Csapatban szerzett bronzérme után most egyéniben is sarokkövéhez érkezett pályafutása.
Női szlalom, Garmisch- Partenkirchen, világbajnokság:
A ti véleményeitek