A férfiaknál az utolsó versenynapot rendezték a Hahnenkamm keretében, ráadásul rögtön amolyan „kettő az egyben” alapon, ugyanis a kiírt műlesikló versenyen túl az ún. „klasszikus kombinációban” is eredményt hirdettek. A sízés hőskorában elterjedt, ám manapság kizárólag Kitzbühelben jellemző módszer lényege, hogy az előző nap rendezett lesiklást követően nem egy, hanem két szlalom futamban is bizonyítaniuk kell a sízőknek. S mivel ez a szezon negyedik, egyben utolsó kombinációja, ezért az egyik kisebbik kristálygömb sorsa is ma dőlt el. A futamgyőzelemre egyébként a pályafutása legjobb lesiklását produkáló Ivica Kostelićot pályázott a legnagyobb eséllyel, hiszen olyan versenyzőket is megelőzött, akiknek a szlalom a gyengébbik száma. A tabellán 6 pontos hátrányban lévő Janka mintegy 2,5 másodpercet vert Raichra, ami extra-teljesítménnyel (utólag mondhatnánk földöntúlinak is) akár elegendőnek is mutatkozott a két futamra vonatkozóan. Tavaly kombinációban Silvan Zurbriggen, szlalomban pedig Julien Lizeroux győzött.

 

Az 1937 óta rendeznek versenyeket a Ganslernhangon, s a FIS Világkupa 1967-es startja óta kirobbanthatatlan része a versenynaptárnak. (Az időjárás miatt 5 alkalommal elmaradt a megmérettetés.) A helyszín varázsa, a több mint 50 000 néző sportszerű, önkívületi szurkolása is közrejátszhatott abban, hogy rekordszámú nevezés érkezett, összesen 90 síelő próbálkozott meg a világ talán legattraktívabb műlesikló pályájával.

 

Fontos leszögezni, hogy a rajtszámok kiosztása nem a kombinációs, hanem a szlalomos világranglista alapján történt, vagyis a kétfutamos versenyen túl ez sem kedvezett a lesiklóknak. Talán ez is közrejátszhatott abban, hogy Christoph Innerhofer mellett (aki már tegnap is betlizett) az első blikkre egészen jól álló Bode Miller sem állt rajthoz. Sérülésről nincsen tudomásunk, nagyon szerencsés esetben akár a kristálygömbre is pályázhatott volna, de a tabella dobogójára feltétlenül esélye nyílt, de valamiért az amerikai kísérletet sem tett minderre.

 

UPDATE!

Mint utánajártam, Miller fájós bokáját pihentette a hivatalos tájékoztatás szerint!

 

 

 

 

Az első futamot követően a szakági éllovas Reinfried Herbst állt az élen, mondhatni szokás szerint, emlékeim szerint idén ez volt már a negyedik alkalom, hogy mindenkivel szemben lépéselőnybe került. Érdekesség, hogy a tavalyi viadalon is masszív, 54 századdal vezetett féltávnál az osztrák, de a vb-hez hasonlóan Kitzben is rontott. Mögötte 41 százados elmaradással a szintén komoly hibát el nem követő, egyre stabilabb Manfred Mölgg várhatta a folytatást. Némi meglepetésre Felix Neureuther állt a 3. helyen (+0,60), a német mögött az utóbbi versenyek tendenciáját követve két svéd következett, de Myhrernek és Harginnak is közel egy másodperces volt már a lemaradása.

 

Az első pályát egyébként francia, a másodikat svéd szakember tűzte, de ez a pálya nehézségét különösebben nem érintette, tekintve a buckákkal, és egy éles bal kanyarral ellátott nyomvonal alapjában véve is tekintélyes kihívást jelentett a rajthoz állóknak.

 

A svédek mögött – kereken 1 másodperces hátrányt összeszedve – Benni Raich végzett, egyetlen századdal előzte meg a szokásához hűen kissé visszafogott első futamot produkáló Lizeroux-t. Razzoli és Hirscher közé Kostelić fért be, a horváton lehetett érezni, hogy sokkal nagyobb tempóra is képes lehetett volna, ő azonban bölcsen inkább a biztonsági menet mellett döntött, hiszen két könnyed futammal senkinek nincs esélye vele szemben, már ami a kombinációt illeti.

 

A kombinációs ászok közül az olimpiai bajnok Ligety Raichtól alig kapott fél másodpercet, amivel alapjáraton elégedett is lehetett volna, lesiklásban szerzett 44 százados előnye viszont ezzel tovaszállt. A tavalyi kitzbüheli győztes Zurbriggen a 13. helyre érkezett. Ő már 95 századot kapott az osztráktól, de mivel több mint 2 másodperces előnyről indult neki a napnak, a szakági dobogóját nem fenyegette reális veszély. Svindål kaput tévesztett a pálya végéhez közeledve, Janka pedig, noha célba ért a 46. helyen, hátránya viszont 3,82 volt Raichhoz képest, magyarán bejött az osztrák agresszív menete, a délutáni menetben nem volt miért erőlködnie. Zrinčić-Dim (44.) a tegnapi remeklése után ma gyengén szerepelt, távol került a szakági dobogótól. De Bank (31.), Jansrud (39.), Baumann (43.), Theaux (47.) és Cuche (51.) sem váltotta meg a világot, utóbbinál persze nem is számíthattunk másra.

 

A legjobb 30 között a kanadaiak, az osztrákok és a franciák domináltak. Bizakodhatnak a hazai rendezésű olimpia előtt a juharlevelesek, hiszen Michael Janyk (11.) elmúlt hetekbeli visszaesése a jelek szerint már a múlté, de rajta kívül Spence (14.), Cousineau (18.) és White (25.) is jó formának örvend. Ryan Semple noha kiesett a szlalomból, a kombinációban pontszerzésért harcolt, még a százalékos limiten belül. Biggs viszont kiesett.

 

A hazaiaknál egyedül a világbajnok Manfred Pranger kiesése borzolta a kedélyeket (Streitberger, König és Koll kihullása nem sok vizet zavart), s Bechteren kívül valamennyi szlalomosuk a pontokért harcolhatott délután. Hörl a 17., Dreier a 21. helyről. Mario Matt sokáig még Herbst idejével konkurált, aztán előjött az idén megszokott hiba (az eddigi 5 versenyéből négyen kiesett), így csupán a 23. helyezésre maradt esélye. A kétszeres világbajnok sorsa végleg megpecsételődött, lemarad az olimpiáról.

 

A franciák Grange nélkül is erősek, hiszen Lizeroux-n kívül adott egy Missilier-jük (22.), aki versenynaponként legalább egy klasszis futamot rendre bemutat. Rajtuk kívül még a stabil pontszerzővé nemesedő Mermillod Blondin (24.) valamint a rengeteget hibázó Anselmet (20.) került a legjobb 30 mezőnyébe.

 

Délután is próbálkozhatott a fentieken túl még Juasza (15.), Lahdenperä (16.), Myhre (18.), Trejbal (26.), a második Vk- futamán induló Nolan Kasper (27.), Deville (28.), Vajdič (29.) és végül Kilian Albrecht (30.).

 

A 90 fős mezőny egyébiránt rendesen lerostálódott, hiszen mindössze 55-en értek célba, beleszámítva a 23 másodperces hátrányt összeszedő Hans Olssont. (A kombinációs svéd épp ezért nem érezte szükségét, hogy rajthoz álljon még egyszer.) A szlalomosok közül időeredménnyel esett ki Marcus Larsson (32.), Krýzl (36.), Jukka Leino (37.) Egy egész sor kiváló (vagy annak gondolt) szlalomos vérzett el Ganslernhangon, köztük volt a korábbi kétszeres győztes Büggmark (olimpiai álmai eddig tartottak), vagy Valenčič, Bäck, Imboden, Berthod, Minagava és Viletta.

 

 

 

A délelőtti kissé borongós, fagyos, de mégis normális időjárás fogadta a továbbjutó versenyzőket a második futamban. Szlalomban a viszonylag nagy különbségek ellenére szinte bármi előfordulhatott, kombinációban viszont mintha megmerevedtek volna a frontvonalak.

 

Elsőként Kilian Albrecht (21.) siklott le, hibák tömkelegével végre teljesítette a versenyt, élt tehát kivételes szerencséjével, így megszerezte választott hazája, Bulgária idei első Vk- pontjait. Vajdič (19.) rögtön átvette tőle a vezetést, szokásos szép síelést mutatott be, más kérdés, hogy sokat nem vert oda a csapzódó bolgár-osztráknak. Deville (13.) is elégszer bizonytalankodott, de a cél előtt fölényes tempót diktált, ő már egész pofás idővel állt az élre. Az első három próbálkozó tehát aránylag tisztelte a pályát, nem ment bele felesleges kockázatba. Nolan Kasper (27.) az amerikai módit követte, nekirontott a pályának, s az első nehezebb résznél máris akrobatikus mentést kellett bemutatnia, a hegymászást követően folytatta versenyét, végül bő 18 másodpercet kapott, ezzel elúszott a pontszerzés, viszont helyezési száma még jól jöhet a későbbiekben. Trejbal folytatta elődje példáját, annyi különbséggel, hogy ő a mászást kihagyta. White (14.) is kockázatos meneten volt, ő legalább leért, bár akadtak azért nehéz pillanatai, végül Levi után újra pontszerző. Mermillod Blondin (24.) személyében érkezett az újabb hegymászó, nála rövidebb volt az ellentétes irányú mozgás, így csak 6,5 sec gyűlt össze.

 

Mario Matt (10.) idei első elfogadható menetét láthattuk, annyira kimagaslónak azért elsőre nem tűnt, kevesen gondoltuk, hogy ennyire előre tud majd keveredni vele. Hiszen rögtön az utána következő Steve Missillier (9.) lepipálta, a francia a legjobb 2. futammal alaposan feladta a leckét a többieknek, még ha hibátlannak éppenséggel az ő mutatványát sem mondhattuk. Christoph Dreier is igyekezett hazai pályán valami értékelhető eredményt felmutatni, reszkírozós íveket használt, a kritikus, vertikális kapus résznél megállt a tudomány. Anselmet (25.) is több helyütt túlcsúszott, de újra felkászálódott, Mermillod Blondin mögé érkezett összesítésben. Myhre tanult az előtte síelőktől, kövérkés íveken ment lefelé, sokkal jobban ezzel az elgondolással sem járt, csak 20. lett. Cousineau (11.) ellenben rögtön utána megmutatta, hogyan lehet higgadtan, ámbár gyorsan is síelni. Hörl (18.), Lahderperä (16.), Juasza (15.) és Spence (12.) is a „lassan járj, tovább érsz” elvét vallotta. Utóbbi hármat megértjük, elvégre ezzel az eredménnyel vélhetően vancouveri repülőjegyüket is megváltották.

 

Őket követték a kombinációban dobogóra igyekvő versenyzők. Zurbriggen (17.) tisztes előnye birtokában nem vállalt felesleges kockázatot, mondjuk menete még így is bántóan gyenge volt. Ted Ligety (23.) valamivel agilisabb volt, túlcsúszás, repülés is volt, valamilyen csoda folytán a célvonalat mégis megérte. Michael Janyk (5.) volt az első, aki hosszú idő után megverte a francia-osztrák kettőst, dinamikus kezdés után a végére szétesett mozgása, ott még bőven volt tér a javításra. Hirscher (6.) például tisztes hátrányból hajrázott, végén csak 6 század maradt pluszban. Kostelić saját bevallása szerint kizárólag a célba érkezést tekintette feladatának, ehhez képest nem is olyan rossz a 7. helyezés tőle. Amint célba ért, joggal ünnepelt testvére, Ivica nyerte a kitzbüheli kombinációt!

 

Razzoli (3.) Janykkal századra azonos, kiegyensúlyozott menetet produkált, tehát át is vette a vezetést az olasz. Első helyét rögtön az utána következő Lizeroux (2.) meg is örökölte, persze ez így ebben a formában nem igaz. Julien agyabeteg módon rontott a pályának, rizikós menetébe hibák is bele-belecsúsztak, súlypontja is ingadozott, de mindezekkel együtt is olyan tempóban tolta, hogy 6 tizedet vert ifjú kollegájára. Raich (4.) egyetlen századdal volt csak előtte, persze ő kizárólag a kombinációra koncentrált. 71 századot kapott, így 2 századdal a francia előtt maradt a kitzbüheli kombinációban, vagyis dobogón ünnepelhette a kristálygömböt.

 

A svédek nem ezúttal sem tudták megismételni remek első futamukat, Hargin (8.) szimplán gyengélkedett, Myhrer pedig valamivel jobb részidők mellett kiesett. Felix Neureuthert rendesen felspannolta a környezet, tőle ritkán látható elszántsággal vetette bele magát a versenybe, fent még növelte is előnyét 5 tizedre, s hiába fordult egy kicsit túl, tempót nem vesztett, így egy híján 4 tizeddel átvette a vezetést, vagyis a dobogóért már nem kellett izgulnia. A győzelmét két rontott futam hozta meg. Előbb Mölgg tévesztett kaput nagy elszántságában, majd Herbst (26.) adta le 6 tizedes előnyét. Már a felső részén lefelezte, a vertikális kapuk közt pedig hiába nyújtózkodott, nem tudott versenyben maradni. Pontosan beért közel 8 sec-es hátránnyal, de ezért ma nem járt pont.

 

 

A kombinációs versenyzők közül Zrinčić-Dim megverte mind Jansrudot, mind Jankát, de Bank is elégedett lehetett 8. helyével. Összesen 18 versenyző teljesítette a "klasszikus kombit", pontot mégsem kapott mindegyikük. A svájci Beat Feuz, valamint a két napot hősiesen végigszenvedő belga Frederik van Buynder pont nélkül maradt, utóbbi így is élete legjobb Világkupa- helyezését könyvelhette el. 

 

Szlalomban Julien Lizeroux átvette a tabella vezetését, a Kombinációs Világkupa 2009/2010-es bajnokát pedig Benjamin Raichnak hívják, aki így hetedik szakági (kombinációban a harmadik) kristálygömbjét gyűjtötte be, továbbá újabb nagy lépést tett második összetett elsősége felé.