1994 után újra van egyéni olimpiai bajnoka Németországnak! Andreas Wellinger a verseny legnagyobb ugrását bemutatva tudta megnyerni a pyeongchangi normálsáncos versenyt, ezzel 22 évesen felért a csúcsra. Az első sorozatban még az élen álló Stefan Hula csak az 5. helyen végzett, de végül a Stoch-Tande-Freitag trióból sem állhatott fel senki sem a dobogóra. Az ezüstérmet Johann André Forfang szerezte meg, a bronzérmes Robert Johansson lett.
Alábbiakban szerzőtársunk, Realniku írását közöljük!
Tegnap még jó néhányan az olimpia megnyitó ünnepségén töltötték az estét, köztük Kasai és Ahonen is, akik országuk zászlaját is vihették, ma azonban elérkezett az első verseny napja a síugrók számára PyeongChangban. A versenyzőket erős, kavargó szél fogadta, a sort a hazaiak ugrója Seou Choi (93,5m 41.) kezdte meg, de a nem megfelelő szélviszonyok miatt csak pár perces várakozás után jöhetett, a sorozat tehát nem indult olyan zökkenőmentesen, mint azt reméltük. Az első igazán nagy ugrás a bolgár Vladimir Zografski (23.) nevéhez fűződött, akinek noha szintén jó pár percig várakoznia kellett, de így is eljutott 101,5 méterig, amivel végül második sorozatos lett. A japánok első ugrója Daiki Ito (19.) is odatette magát, 103 méteres ugrásával átvette a vezetést, azonban nem sokáig maradhatott az élen, hiszen utána ugrott a kanadai Mackenzie Boyd-Clowes (103,5m 18.), aki rögtön átvette tőle a vezetést.
Hatalmasat ugrott Kevin Bickner (109m 14.) is, aki alighanem élete egyik legjobb ugrását mutatta be. A Bickner után ugró Denis Kornilov (16.) 107,5 méterével ugyan megközelítette az amerikait, de megelőzni nem tudta. A következő igazán nagy név a harmadik olimpiáján szereplő Gregor Schlierenzauer (22.) volt, aki 102,5 méterig szállt, ami nem számított rossz ugrásnak a mezőnyben, de az akkor vezető Bicknerhez képest már majdnem 9 pontos hátrányt szedett össze.
A verseny ezen szakaszában csak úgy jöttek a 100 méter feletti ugrások, Ryoyu Kobayashi (9.) 108 méterig jutott, a kisebb szélkompenzáció és a szebb stíluspontok miatt sikerült Bicknertől átvennie a vezetést. Az élő legenda, Noriaki Kasai ezúttal sem okozott csalódást a világnak, 104,5 méterig ugorva a 16. helyen jutott tovább a második sorozatba. Manuel Fettnertől (96,5m 29.) kezdve a mezőny a továbbra is erős szembeszél miatt már csak a 13-as beülőből jött, aminek köszönhetően az ugrók +3,2 pontos beülő kompenzációt kaptak. Tilen Bartol (12.) ebből a beülőből is 106 méterig tudott repülni, amivel bejött Ryoyu Kobayashi mögé, de remekül bekezdett az utóbbi hetekben egyre jobb és jobb formába lendülő Simon Ammann (11.) is 105 méteres ugrásával.
A svájci ugrása után jónéhány perces várakozás következett, ugyanis a szél megerősödött, néhol még 5m/s-os erősséget is mért a széljelző, ezt igazán Peter Prevc (98,5m 24.) bánhatta, akit többször is visszaküldtek a beülőről, végül nem is ugrott igazán nagyot, de ez valószínűleg szezonbeli instabil formájának is betudható. Jobban sikerült az ugrás Karl Geigernek (8.), aki 103,5 méteres ugrásával egy tizeddel átvette a vezetést Kobayashitól. Geiger ugrása azonban Stefan Hula (1.) 111 méteres ugrását követően hamar feledésbe merült, a lengyel magasan több mint 10 ponttal vette át a vezetést!
Hula ugrása után a zsűri megint csak lejjebb vitte a beülőt, így a mezőny a 12-es beülőből jöhetett. Andreas Stjernen (104m 15.) és Markus Eisenbichler (106m 7.) noha nem ugrottak rosszul, érmes reményeik lassan elszálltak, hiszen Hulához képest elég nagy volt a hátrányuk. Ennél viszont nagyobb meglepetéseknek is szemtanúi lehettünk a sorozat vége felé haladva, ugyanis a titkos esélyesek közül jónéhányan elszálltak, Dawid Kubacki (88m 35.) és Junshiro Kobayashi (93m 31.) még a második sorozatba sem tudtak bekerülni.
Az osztrákok jelen pillanatban egyetlen esélyes, Stefan Kraft (103,5m) az hatodik helyen várhatta a folytatást. A próbasorozatot megnyerő Robert Johansson 100,5 méterig jutott, amivel a 10. volt, míg utána következő honfitársa Johann André Fofang (2.) 106 méterig szállt. Az egyik legnagyobb olimpiai bajnok aspiráns, a szintén norvég Daniel André Tande (103,5m) nem legjobb ugrását mutatta be elsőre, csak a 13,. helyen zárta a sorozatot.
A selejtező győztese Andreas Wellinger 104,5 méterig szállt, amivel az ötödik volt az első sorozatban, míg honfitársa, az egyik legnagyobb esélyes, Richard Freitag (4.) a nehéz körülmények között is 106 méterest ugrást mutatott be. Kamil Stoch (106,5m 2.) ezúttal sem hazudtolta meg önmagát, pyeongchangi első ugrása is remekül sikerült, ám a vezetést Hulától ő sem tudta átvenni, Forfanggal holtversenyben a második helyen várhatták a finálét.
A második sorozatnak a 13-as beülőből vágtunk neki és az első hosszú ugrásra nem is kellett sokáig várni, hiszen a második ugró, Manuel Fettner (23.) 105,5 méteres repülést mutatott be. Bánhatja, hogy az első sorozatban nem sikerült hasonlót ugrania, két ilyen ugrással ott lehetett volna az elejében. Két jó ugrást mutatott be első olimpiáján a brit felmenőkkel rendelkező Jonathan Learoyd (100,5m) is, aki végül a 27. helyen zárta a versenyt. Fettnerhez hasonlóan Peter Prevc (12.) is javított első ugrásához képest, nem is kicsit! Prevc új sáncrekordot ugorva 113 méternél ért földet, amivel végül tíz helyet jött előre. A szembeszelet másodjára is jól kihasználva Zografski (14.) 108,5 méterig szállt, amivel élete egyik legjobb versenyét zárta.
Schlierenzauer (99,5m) másodjára nem tudott javítani, csak a 22. helyen fejezte be a versenyt; csapattársa, Michael Hayböck (103m) ugyan pár méterrel messzebb jutott, de sokat ő sem tudott előre lépni, csak a 17. lett. A következő jelentős ugrás Andreas Stjernen (15.) 103,5 métere volt, ám még ez is kevés volt ahhoz, hogy Prevcot és Zografskit letaszítsa az élről. Végül a két ugróval később érkező Daniel André Tande (111,5m) volt az, aki megtörte Prevc uralmát, a norvég a hatodik helyen zárta a versenyt, amivel ugyan nem lehet elégedetlen, de az idei sírepülőbajnok bizonyára többet várt magától.
A verseny továbbra is elég zaklatott volt a szél miatt, a várakozást szegény Simon Ammann (11.) sínylette meg a legjobban, legalább 8 percig várakozhatott a -10°C—os hidegben a torony tetején, mire végül elengedték. A várakozás ellenére nem is ugrott rosszul, 104,5 méternél ért földet, nem csoda, hogy az ugrás után ünnepeltette magát. Az utána következő Robert Johansson (113,5m 3.) fél méterrel még Prevc ugrását is megfejelte, mikor átvette a vezetést Tandétól bizonyára ő sem gondolta, hogy harcban lesz az érmekért.
A japánok legjobbja Ryoyu Kobayashi (7.) lett, aki kétszer is 108 méterig szállt, de hasonlóan szerepelt Markus Eisenbichler (106,5m 8.) és Karl Geiger (105m 10.) is, akikről ritkán mondhatjuk el, hogy két jó ugrást mutattak be, ma azonban ez sikerült, így végül mindketten a tízben zártak. Ezzel szemben az osztrákok egyetlen reménysége Stefan Kraft (13.) még a tízből is kiszorult, 103 méterével még a korábban sokáig vezető Prevc elé sem tudott bejönni.
Bár Johansson magasra rakta a lécet Andreas Wellinger (113,5m 1.) képes volt ugyanilyen messzire szállni, emellett még gyönyörű stíluspontokat is bezsebelt a zsűritől, nem volt tehát kérdés, hogy átveszi a vezetést. Innentől kezdődött meg csak igazán Wellinger tündérmeséje. Az utána következő Freitag (9.) nem tudta felvenni a harcot Wellingerrel és Johanssonnal, csak 102,5 métert ugrott, amivel messze elmaradt a vezető pozíciótól.
A második helyről érkező Johann André Forfang (109,5m 2.) ugyan túlugrotta a zsűritávolságot, de ez kevés volt ahhoz, hogy megelőzze Wellingert, aki ezzel már biztos volt, hogy érmet szerez. Hátra volt még a két lengyel, először a címvédő Kamil Stoch (105,5m) következett, aki ezúttal nem tudott igazán hosszú ugrást bemutatni, és csak a 4. helyre jött be. Andreas Wellinger csak ekkor kezdte el realizálni, hogy olimpiai bajnok lehet. Ott volt viszont a lehetőség Stefan Hula (105,5m) kezében is az aranyéremre, ám Hula — épp úgy, ahogy néhány hete Zakopanéban — másodjára nem tudott elég hosszú ugrást bemutatni, így az bizonyossá vált, hogy ma olimpiai bajnok nem lesz, de végül a dobogóról is leszorult, csak az 5. lett.
Ezzel Robert Johansson lett a bronzérmes, aki a Világkupában is mindössze egyszer állt eddig dobogón – érdekesség, hogy az is hasonlóan szeles verseny volt. Az ezüstérmet Johann André Forfang szerezte meg, aki Johanssonhoz hasonlóan első olimpiáján szerepel. Az újdonsült olimpiai bajnok tehát Andreas Wellinger lett, aki még az eredmény kiírása után sem igazán tért magához, könnyeit törölgetve fogadta a gratulációkat. A németek egyébként Jens Weißflog 1994-es nagysáncos sikere óta vártak erre az egyéni aranyéremre. A 22 éves német fiatalember ezzel kétszeres olimpiai bajnok lett, hiszen 4 éve Szocsiban a csapattal már átélhette milyen az, ha aranyérem kerül a nyakába, és minden esélyes megvan arra, hogy akár háromszoros olimpiai bajnokként térjen haza Németországba, hiszen a nagysáncon is komoly esélyei vannak.
Végeredmény:
Hely | Versenyző | Ország | 1. sorozat | 2. sorozat | Pontszám |
---|---|---|---|---|---|
1. | Andreas WELLINGER | 104.5 | 113.5 | 259.3 | |
2. | Johann André FORFANG | 106.0 | 109.5 | 250.9 | |
3. | Robert JOHANSSON | 100.5 | 113.5 | 249.7 | |
4. | Kamil STOCH | 106.5 | 105.5 | 249.3 | |
5. | Stefan HULA | 111.0 | 105.5 | 248.8 | |
6. | Daniel André TANDE | 103.5 | 111.5 | 242.3 | |
7. | Ryoyu KOBAYASHI | 108.0 | 108.0 | 240.8 | |
8. | Markus EISENBICHLER | 106.0 | 106.5 | 240.2 | |
9. | Richard FREITAG | 106.0 | 102.5 | 240.0 | |
10. | Karl GEIGER | 103.5 | 105.0 | 236.7 |
A program a síugrók számára holnap folytatódik, amikor is a hölgyek számára rendeznek edzéseket magyar idő szerint 12 órától. A férfiak most néhány napot pihenhetnek, hiszen a nagysáncos edzések csak szerdán kezdődnek majd!
A ti véleményeitek