A mai ünnepélyes megnyitóval kezdetét veszi a XXIII. Téli olimpiai játékok küzdelemsorozata. Felvezetésünk záró felvonásában áttekintjük a magyar válogatottat, mely 19 sportolóval képviselteti hazánkat Pjongcsangban. Ez a szám, s a tény, miszerint a négy évvel ezelőttinél eggyel több, immáron hat sportágban képviselik hazánkat, mindenképp örömteli fejlemény. A csapat zömét kitevő rövidpályás gyorskorcsolyások ráadásul kimondott éremszerzési eséllyel érkeznek Dél-Koreába. S még a nagybetűs sporttörténelem, vagyis az első magyar téli olimpiai aranyérem is benne van a levegőben. Már csak azért is, mert ezúttal mindkét stafétánk kvótát szerzett. Szintén örömteli, hogy eddigi legeredményesebb sportágunkban, műkorcsolyában ismét lesz indulónk Tóth Ivett által. Noha sok jóra nem számíthatunk, mégis csak nagy szó, hogy elindulhatnak alpesi síelőink a csapatversenyben. Másik oldalról nézve kellemetlen viszont a magyar biatlonosok hiánya, az előző olimpián 7. helyezett, s úgy egy éve még joggal éremesélyesként kezelt Miklós Edit újabb elszomorító sérülése, s a Szőllős- testvérek körüli hercehurca, ami végül egy országváltással ért véget. Idesorolandó a slopestyle világelitjét karcolgató Gyarmati Panka távolmaradása is, igaz, hiányában is lesz kiért szurkolnunk a freestyle- versenyeken, a honosított Swaney Elizabath személyében. A versenyzők bemutatása, s az esélyek boncolgatása mellett sort kerítünk összeállításunkban a magyarok eddigi téli olimpiai szereplésének vázlatolására is.

Írásunk első része az alábbi linken érhető el.

Két számban is indulhat hosszú távú korcsolyában a magyar csúcstartó (Nagy Konrád)

A debreceni születésű 26 esztendős sportoló kisgyermekként több sportágban kipróbálta magát, kerékpárban korosztályos bajnok, nemzetközi versenyek indulója volt. Édesapja közreműködésével aztán átköltözött a nagyerdei jégpályára, korcsolyázás és jégkorong egyformán szerepelt életcéljai közt, de amint 2006-ban tanára unszolására elindult a korcsolyázó diákolimpián, s megnyerte az országos döntőt, nem volt kérdés tárgya többé, merre indul el.

2010-től a nemzeti csapat tagja, junior-világbajnokságokon egy váltós negyedik és egy 3000 m-en elért egyéni 10. helyezést tudhat magáénak. Kétszeres magyar bajnok, a 3000-es szuperdöntőben és az 5000-es váltó részeként bizonyult legyőzhetetlennek. Noha tavaly márciusban még short-trackben indult a hazai rendezésű világbajnokságon, a könnyebb/reálisabb kvótaszerzés miatt végül a váltás mellett döntött. Döntése jól sült el, hiszen nem sokkal később majd’ 10 éves országos csúcsot döntött 1500 méteren, amivel egyszersmind megfutotta az olimpiai szintidőt. 2002 után szerepeltünk ismét a gyorskorcsolya klasszikus, időméréses formájában olimpián, Konrád 1500 méteren a tisztes helytállásnak számító 26. helyen végzett.

Az elkövetkező két év összetett EB-jén egyformán a 16. helyet kaparintotta meg, tavaly három pozícióval visszább esett. Formája ezzel együtt évről évre jobb, amit mi sem bizonyított jobban, minthogy tavaly márciusban két távon, 500 és 1500 méteren is megdöntötte az országos csúcsokat. Az idei szezonja azonban finoman szólva nem sikerült tökéletesre, a kvalifikációs versenyeket követően egymást érték a „Nagy Konrádnak továbbra sem megy” jellegű szalagcímek. Végül összejött az olimpiai indulás, sőt Szocsival ellentétben ezúttal két távon (1000 és 1500 méteren) is rajthoz állhat, de elmondható, távol van tavalyelőtti formájától, amikor is ranglista második is volt másfél km-en. S nem mellékesen az egyetemi világbajnokságról aranyéremmel tért vissza.

Saját bevallása szerint is hullámvölgyben van, de bízik abban, hogy remek fizikumához felnőhet mentális téren is. Pjongcsangban szeretné túlszárnyalni Szocsiban elért eredményét, s új egyéni, ezzel együtt országos csúcsokkal örvendeztetné meg az érte szurkolókat. A szövetség bízik benne, ennek egyik jeleként idén ő viheti a magyar zászlót a megnyitóünnepélyen.

A szocsi hiányzás után újra magyar műkorcsolyás az olimpián (Tóth Ivett)

Mint röpke történelmi visszatekintésünkből kiderült, legeredményesebb téli sportágunk olimpiai tekintetben vitán felül a műkorcsolya. Igaz, az érmek, a pontszerző helyezések lassan a múltba vesznek, de azért Sebestyén Júlia révén az új évszázadban is volt egy nemzetközi élmezőnybe tartozó korcsolyásunk. Épp ezért érte hidegzuhanyként a sportág hazai szerelmeseit a hír, Szocsiban induló nélkül maradtunk.

Ez a szégyen ezúttal nem ismétlődött meg, a kvótát egészen hamar sikerült bezsebelnie Tóth Ivettnek. Mégpedig a tavalyi világbajnokságon elért 20. helyével. Ez persze még nem jelentette a 19 esztendős budapesti lány automatikus indulását, a szövetség közte és Medgyesi Fruzsina közt döntött Ivett javára. Mellette szóltak a múltbeli eredményei, a végső szót pedig a január közepi EB adta meg, amikor is Ivett 15. helyen végzett a rövid programot követően, míg Fruzsina 28. helyezéssel kiesett, nem mutathatta be kűrjét.

Ivett négyszeres magyar bajnok, a budapesti Mikulás Kupa nemzetközi versenyen kétszer bizonyult a legjobbnak. Idei repertoárjáról szólván, rövidprogramban az AC/DC két klasszikusával indult, míg a kűrt Bizet Carmenjére futotta végig. Ivett minimális célja annyi, hogy továbbjusson, így bemutathassa kűrjét az olimpián.

Valósággá válhat a magyar sporttörténelem, de jobb nem elkiabálni (Short-track válogatott)

Ami nyári olimpiákon a kajak-kenu, az telente a rövidpályás gyorskorcsolyázás. Mint arról múltidéző rovatunkban beszámoltunk, a kilencvenes években kezdődött el a sportág fejlődése kis hazánkban, amit egyre jobb világversenyes helyezések jeleztek évről évre. Az elmúlt három olimpián többszörös pontszerzőket, európai, s a mögöttünk hagyott olimpiai ciklusban már világszinten is éremhalmozó versenyzőket adtak utánpótlásműhelyeink.

Női fronton kiemelendő stafétánk harmadszori kvótaszerzése, 3000 méteres csapatunk ezzel automatikusan a legjobb nyolc között kezdheti meg szereplését, s az elmúlt évek alapján is joggal reménykedünk abban, hogy idén sem maradnak olimpiai pontok híján. Optimizmusunkat csak tovább növeli a tavalyi rotterdami világbajnokságról elhozott ragyogó ezüstérmük.

A váltó motorja, vezéregyénisége, a magyar zászlóvivő, Heidum Bernadett lesz. Európa-bajnokságokról tekintélyes mennyiségben gyűjtötte az érmeket, melyek közül 2009-es váltós aranyérme, s hat egyéni érme emelhető ki. Három Universiadés érmét se feledjük persze. Többször választották meg az év gyorskorcsolyázójának. Részese volt a Vancouverben ötödik, majd Szocsiban hatodik helyezést szerző stafétának, a kanadai játékokon pedig egyéniben is remekül szerepelt, 1000 méteren a kilencedik helyen végzett. Ez a harmadik, egyben utolsó olimpiája. Eredményein túl arra is büszke, hogy karrierje során megannyi gödörből sikerült kimásznia. Porcműtétje után másfél hónappal nyert két ezüstöt négy éve az EB-n, majd következett az összességében sikeresnek mondható olimpia. 2016-ban nekrózist diagnosztizáltak nála, azóta kisebb-nagyobb fájdalmakkal tud csak versenyezni.

Váltónk másik régi alkotóköve a tatabányai Keszler Andrea. Kiemelkedő eredményei közt meg kell említenünk, hogy a váltóval Vancouverben ötödik, Szocsiban pedig 6. lett, 2009-ben Európa-bajnokságot nyert, 2011-ben ezüstérmet hozhatott haza, egyéniben, 500 méteren 2012-ben harmadikként szólították dobogóra. A trentói, 2013-as Universiadén tagja a bronzérmes váltónak, ezt a sikert az elmúlt hétvégén, a drezdai kontinensviadalon megismételte Lajtos Szandrával, Heidum Bernadettel és Kónya Zsófiával kiegészülve. A tavalyi EB- ezüstérmes váltóban ő képviselte a rutint, akkor Heidum kis pihenőt kapott a szövetségtől. Nem mellékesen egyéniben is ezüsttel zárt 1000 méteren. Emellett persze részese volt a vb-ezüstérmes stafétának is. Nagy meglepetés lenne, ha Pjongcsangban nem kapna szerepet. Egyéniben mindenképp láthatjuk, rögtön szombaton az 500 méteres selejtezőkben.

Kónya Zsófia szintén kizárólag a váltóra lett nevezve. Szocsiban nem alakultak ideálisan az események a 23 éves szegedi lány számára. Eleve betegen érkezett az olimpiára, majd keserű pirulaként le kellett nyelnie, hogy csak a váltó tartalékjaként nevezik a versenyre. Egyéniben nem jutott tovább az előfutamból, a váltó B- döntőjében viszont újra korizhatott. Szocsit követően előbb erőteljesen visszavett az iramból, majd több mint egy éven keresztül nem indult versenyeken. Kérdéses volt, tudja-e folytatni pályafutását. Szerencsére tudta, a visszatérés pedig ragyogóan sikerült, megszerezte első egyéni érmét a Világkupán, a részese volt a tavaly vb- és EB- ezüstérmes csapatnak. A január közepi EB- ezüstben úgyszintén oroszlánrészt vállalt.

Helyet kapott az utazó keretben két tinédzser is, akik egyszerre a sikeres jövő zálogai, s a fényes jelen ékkövei. Bácskai Sára Luca szintén kizárólag a váltóra szerzett kvalifikációt, annak dacára, hogy a január közepi EB-n megszerezte első felnőtt érmét, az 1500 méteres távon a harmadik helyen végzett. Korábban a váltóval volt EB- ezüst- és bronzérmes, valamint világbajnoki második.

Jászapáti Petra a válogatott ötödik tagja, egyben az egyedüli magyar sportoló, aki valamennyi egyéni távon rajthoz fog állni. Többszörös Világkupa-érmes, junior-vb-n harmadik helyezett volt nem oly régen. Tagja volt a tavalyi vb-ezüstérmes, s az idén EB- második stafétának. Mivel egyes egyéni számokban is joggal pályázhat szép eredményre, nagy kérdés, indítják-e a váltó tagjaként, s ha igen, melyik lány fog kiszorulni a kvartettből.

Akárhogyan is történik, bízunk abban, hogy Szocsival ellentétben nem szakad meg a csapatösszhang, s kihozzák a lányok magukból a maximumot. No, és persze a szerencse is melléjük szegődik. Hivatalos célkitűzés az olimpiai pontszerzés váltóban.

Nagy izgalmak közepette, de hála az égnek, sikerült a férfi váltónknak is olimpiai kvótához jutnia. Az orosz staféta későbbi kizárásával persze még világosabbá vált a helyzet. Nagyon küzdelmes időszakot éltek meg a fiúk, december környékén még nem állt jól szénájuk, az utolsó Világkupa-fordulón nyújtott teljesítmény szerencsére elégnek bizonyult az üdvösséghez. Olyan még sosem fordult elő, hogy mindkét váltónk kijutott, már ezt önmagában becsüljük meg.

Komoly elvárások nehezednek a fiúkra, ami részben megalapozott, elvégre csak az előző olimpiai ciklus során öt érmet nyertek világversenyekről. Két EB- ezüst (2015 és 2016) és egy EB- bronz (2018) mellett egy vb-ezüst (2015) és egy vb-bronz (2017) került gyűjteményükbe.

A férfi short-track küldöttség legrutinosabb tagja a 28 esztendős, pécsi születésű Knoch Viktor, aki már a torinói, vancouveri és a szocsi ötkarikás játékokon is képviselte hazánkat. Legjobb eredménye a 2006-os játékokhoz kötődik, ahol 1500 méteren a bravúros 5. helyet szerezte meg, míg Vancouverből egy 21. (1000 m) és egy 30. helyet (1500 m) mondhat magáénak. Szocsi jobban sikerült a kanadai olimpiánál, 1000 méteren a 18., 1500-on a 34. helyen végzett, míg a legrövidebb távon ment egy kört tovább, ott a 12. helyezést szerezte meg. Emellett kiemelkedő eredményei vannak az Európa-bajnokságokról is, (a váltónk tagjaként 1 ezüst, 2 bronz) és tagja volt a 2013-as trentinoi Universiaden aranyérmes magyar stafétának is. Egyéni számokban nem lesz érdekelt, így kizárólag a váltóra fókuszálhat.

Csapatunk legnagyobb ígérete Liu Shaolin Sándor, akit több kalkuláció a potenciális érmesek közt tart nyílván. 1995-ben Budapesten látta meg a napvilágot, édesanyja magyar, édesapja révén azonban kínai felmenőkkel is rendelkezik. Mindhárom egyéni számban rajthoz fog állni a váltó mellett. Egyéniben is halmozta az érmeket az elmúlt olimpiai ciklusban, fő számában, vagyis 500 méteren, illetve az olimpián nem díjazott összetett pontversenyben. Utóbbiban két ezüstérmet jegyzett Európa-bajnokságokról. VB-mérlege is impozáns. Jó ómen, hogy karrierje mindeddigi csúcsa, az 500 méteres világbajnoki cím Dél-Koreához, Szöulhoz köti, ott nyert 2016-ban. Emellett egy évvel korábban egy ezüstérem, valamint az ugyanezen évben szerzett összetett bronzérem teszi teljessé egyéni kollekcióját. Egyéniben négyszeres VK- győztes, ebből kettőt a jelenlegi szezonban szerzett. A szöuli Világkupán ráadásul 1000 méteren bizonyult a legjobbnak, többek közt ennek is köszönhetően megnyerte a VK- szakágit, míg 500-on másodikként zárt.

Öccse, Liu Shaoang nincs még 20 esztendős, a jövő róla szólhat, nem mintha a jelen még nem. 2015 óta tagja a magyar váltónak, de egyéniben sem tétlenkedett az elmúlt években. Szöulból két éremmel távozott, 1500 méteren ezüst-, 500 méteren bronzérmet szerzett. A változatosság kedvéért, az egy évvel később rotterdami vb-n 1000 méteren végzett másodikként. Minthogy junior-korú sportolóról van szó, korosztályának világversenyein is rajthoz áll, a tavalyi innsbrucki vb totális tarolással végződött a szempontjából: mindhárom távon, így természetesen összetettben is aranyérmet akasztottak nyakába. Emellett egy Világkupa-siker is felkerült dicsőséglistájára. Idén 500-on és 1500-on az ötödik, 1000 méteren pedig a hetedik helyen fejezte be a VK-t.

A váltó negyedik alapembere Burján Csaba, elsősorban csapatban vannak kiemelkedő eredményei. Egyéniben sem elveszett gyerek, az előző idényben szerzett egy ezüstérmet 1500 méteren. TOP-15-ös eredményeinek pedig szinte se szeri, se száma. A 24 esztendős pécsi fiatalember matematikát tanul az ELTE-n, nos, precizitására nagy szüksége is lesz a váltónak.

Ötödikként Oláh Csaba utazhatott ki Pjongcsangba. Ha nem történik valami váratlan fejlemény, nem fog szóhoz jutni élesben, szerepe ezzel együtt fontos lesz edzéseken. Számos TOP-30-as eredménnyel rendelkezik egyébiránt a Világkupában.

Kövessetek minket a Facebookon, hogy ne maradjatok le a legfrissebb híreinkről!

Végezetül nem is írhatnánk egyebet, minthogy

HAJRÁ MAGYAROK!!!