Didier Cuche nyerte Crans-Montanán a férfi alpesi sízők pénteki szuper-G-versenyét, Jan Hudec és Benni Raich előtt. A nagy meleg, és a kanyargósra tűzött pálya sokak életét megkeserítette - többek között Beat Feuz-ét is, aki ráadásul a szervezőket is szidhatja, miután ismét hosszan álldogálhatott a rajtban. Hirscher elindult, nem szerzett pontot, de így is alig veszített előnyéből összettben.
A svájci Crans Montanán a férfi alpesi sízők mezőnye ma a Kitzbühelben elmaradt szuper-G-t pótolta. A pálya, a Piste Nationale nagy múltra tekint vissza. 1978-ban volt itt VB is, azóta a női gyors számok képviselői jártak ide legtöbbször, de tavaly ifi VB-nek is otthont adott. A pálya szinte a város közepén található, hangulatos, igazi svájci település - ami viszont talán már túl nagyra nőtt.
Napsütéses idő, 2°C fogadta a sízőket (ami csak még tovább emelkedett) – ez pedig csak a nézők számára előny, a versenyzők (főleg a magas rajtszámmal indulók) átkozhatták ezt a félresikerült, szélsőséges telet. A versenyzők a rajtban is rövidujjúban várhatták a sorukat - persze azért így sem örültek azok, akiknek sokáig kellett várakozniuk. Több ilyen balszerencsés síző is akadt...
Nem utazott el Crans-Montanára a kisebb sérülésére hivatkozva családi életet élő Bode Miller, valamint a megműtött Ivica Kostelić - a horvát szépen gyógyul, úgy tűnik, Kranjska Gorán már tényleg ott lehet. Ott volt viszont a rajtlistán Marcel Hirscher, akinek gyors számokhoz fűződő viszonyát jól jelzi, hogy nem is volt SG léce – ezeket a menőknél már személyre gyártják, erre viszont nem volt elég idő. Kipróbált több lécet is a verseny előtt, végül Walchhofer tavalyi lécét választotta. Nem voltak vérmes reményei, de a pontszerzésben azért bízott - nem jött össze.
A pályán már induláskor nyomok és kádak látszódtak, készülhettünk tehát egy irreális versenyre - talán annyira mégsem lett az a végén. 2.147 méterről 1.533 méterre ereszkedik a pálya, a 614 méteres szintkülönbséget 2.257 méter alatt teljesítik a sízőt. A jellege alapján inkább óriásra hajazó pályát lehet itt tűzni - talán még a szükségesnél is jobban az lett. Egy nagy ugrató és több kisebb tette próbára a sízőket – az ugratóról kanyarba érkeztek, és rögtön jött a következő kapu, amit így nehezen lehetett bevenni. Szinte mindenki megbillent az ugratón, és egy lábra érkezett. A sokat szidott Günther Hujara személyesen irányította a verseny lebonyolítását - aligha örül, hogy mostanában ily gyakran szóbakerül a neve, ma is sokat láthattuk a képernyőn...
A versenyt a svájci Patrick Küng kezdte, a cél előtti utolsó kapunak nekiment, nem jó irányból vette, így kizárták. Ráadásul esett is egy nagyot, de gond nélkül felállt. Újabb svájci követte, Didier Défago szép íves menetében kisebb ugratókat is láthattunk. A pálya alján a szervezők rögtön rossz képet festettek magukról, nem tették rendbe a Küng által letarolt kaput, Défago ennek ellenére megtalálta a helyes utat (11.). A finn Andreas Romar hosszasan várhatott a kapujavításra, talán ez is közrejátszott szétszórt menetében. Túl nagyok voltak az ugrásai, látszott, ahogy fröcskölt a vizes hó. A vállát is sokszor elhagyta, majd a pálya alján a kisebb ugrató eldobta, a léce lecsatolódott, így a célegyenesben kiesett. A versenybírók aggódva beszélgettek – úgy tűnt, az esésekben a pálya (plusz annak kijelölője?) is benne van...
Joachim Puchner lecsúszott a kanyarokban, ám az ugratói valamivel jobbnak tűntek, fél másodperces előnyt is szedett össze - a pálya aljára viszont csak 0,1 maradt (7.). Jan Hudec előtt újabb szünet következett, Hujara rádiózgatott a versenyigazgatóval – végül azonban úgy gondolták, folytatódjon a nyárias időben is a télisport. Hudec formájáról mindent elmond, hogy ennyi várakozás után, a kanadai síelők számára szokatlanul puha hóbanis remek íveken jött, nagyon rövidek voltak az ugratói. Az utolsó kaput talán túlságosan is szűken vette, de beért – majd fél másodperces előnnyel (2.). Talán ha nem kell várnia, nem az ezüsttel kell beérnie...
Silvan Zurbriggen a nagy ugratóban hátrabillent, alig fért be egy kapuba, a pálya alján viszont sokat faragott hátrányából (4.). Sandro Viletta is a nagy ugratónál szállt el, de ő ki is esett. Ráadásul esés közben a sisakját is elvesztette, jó darabig nem is tudott felállni. Utóbb kiderült, hogy szédülésre panaszkodik, így kórházba szállították. Romed Baumann tanult az előző sízők hibájából, lassabban, óvatosabban, de gond nélkül végigment (8.). Klaus Kröll is óvatosabb volt, így hiába ugrott szépeket, ráadásul a végére késésbe is került (10.). Tobias Grünenfelder nagyobb lendülettel vágott neki, de egy elrontott ugrás után alaposan visszavett a tempóból (19.). Carlo Janka a betliző svájciak sorát gyarapította, túlságosan is szépen akart síelni, ezt a tempó bánta - persze lehet, a wax volt a gond (29.). Kjetil Jansrud is megbillent a nagy ugratónál, viszont végül a bátrabb tempó többé-kevésbé kifizetődött (17.). Erik Guay vagány menetet, remek ugrásokat mutatott be, az ívekben volt a hiba (13.). Georg Streitberger túlságosan is nagy ugrást mutatott be, de sikerült kontrollálnia, majd az utolsó kapuba is sikerült épphgy beférnie (12.).
A szakági legjobbak sorát Aksel Lund Svindal nyitotta, elég gyenge kezdéssel, elrontott ugratóval - a pálya aljára azért összekapta magát (9.). Jöhetett a hazaiak összetettért versenyző büszkesége, Beat Feuz. Vagyis - jöhetett volna, csak nem engedték elindulni. Hogy miért, az rejtély - talán a túlbuzgó pályamunkások kértek időt a rendrakásra, talán Hüjara szeszélye csupán; egy viszont biztos: néhány héten belül másodszor várakoztatták a rajtban Feuzot látható ok nélkül. A vége pedig most is betli lett, erőtlen, óvatoskodó menet végén (20.)...
Hannes Reichelt már rögtön jöhetett, és bár megbillent az ugratónál, a pálya alján remekül síelt, 5. helyet szerzett. Adrien Théaux az ugrásait alaposan elrontotta, nagy hátrány lett a vége - az óriás nem a francia műfaja (15.). Didier Cuche–t viszont nem zavarta meg a sok kanyar, bár felül ő is beszedett, fél másodperc hárányt, jó ugrásokkal a célba így is sikerült előnnyel beérkeznie, és nyernie a versenyt (1.).
Amennyire nem fekszik Théaux-nak a kanyargós pálya, annyira tetszhetett Benjamin Raich-nak – az osztrákok lassan magára találó legendája élt is az eséllyel, csak alul maradt el jelentősebben Cuche-től, és felfért a dobogóra (3.). Christof Innerhofer lassabbnak tűnt, ám jó ugratókkal kompenzálta ezt, 6. hely lett a végeredménye.
Az újabb (tervezett) szünet után Max Franz nem elég magabiztos menetével folytatódott a verseny (14.), majd Werner Heel bizonyította sokadszor, hogy nincsen jó éve (40.). Andrew Weibrecht sem váltotta meg a világot (24.), majd Yannick Bertrand menete után egyre gyaníthatóbbá vált, hogy az alaposan ledegradált pályán az élmezőny már tökéletesen megnyugodhat (18.). Stephan Keppler az utolsó kaput nem tudta bevenni, így kizárták, Matteo Marsaglia viszont rossz kezdés után valamelyest összekapta magát (21.). Mario Scheiber is búcsúzott: az alsó ugrató után rosszul érkezett, és már ne fért be a következő kapuba. Honfitársa, Matthias Mayer jó néhány megbillenés után azért eljutott a célig, ezzel zárva az első 30 induló sorát.
Alexis Pinturault nem tudott elindulni, a hírek szerint megfázással küszködik az ifjú francia. Ted Ligety viszont elindult, sőt, szokásos kockáztatós menetével pontot is szerzett (28.). Nekivágott a pályának Marcel Hirscher is - nagy lendülettel, aminek nagy kisodródás lett az eredménye, pont viszont nem (34.). Az ugrásoknál érezhetően nem tette oda magát, kérdés, egyáltalán indul-e holnap...
A melegedő dagonyában magas rajtszámmal pontot szerezni szinte lehetetlen küldetésnek tűnt. Ligety-n kívül még 5 ember teljesítette a "Mission: Impossible"-t: a kanadai Jeffrey Frisch (39-essel 23.), az olasz Mattia Casse (45-össel 25.), a francia Gauthier de Tessières (40-essel 26.), az osztrák Bernhard Graf (36-ossal 27.) és az amerikai Thomas Biesemeyer (43-assal 30.).
Didier Cuche 361. Világkupa-versenyén 21. győzelmét és 66. dobogóját gyűjtötte be. Úgy tűnik, szép emlékei lesznek majd utolsó idényéről... Jan Hudec remek formába lendült, chamonix-i lesiklógyőzelme után szuper-G-ben is felállhatott a dobogóra, ebben a szakágban életében először. A kanadai síző 69. versenyén összességében 4. alkalommal került a top-3-ba. Benjamin Raich talán magát is meglepte ezzel a dobogóval, pedig 373 verseny alatt már 89-szer ismerkedhetett ezzel az érzéssel - idén viszont eddig csak egyszer, akkor is óriásban. Cuche győzelmének köszönhetően a szakági versengésben már csak 38 pontra van Svindaltól. Feuz eléggé leszakadt szakágiban, ráadásul összetettben is csak 11 pontot hozott a vezető Hirscheren - ez így kevés lesz...
Folytatás holnap, újabb szuper-G-vel.
A ti véleményeitek