HTML

Síparadicsom

Köszöntünk a Síparadicsomban! Lemaradtál a hétvégi versenyekről, vagy újra szeretnéd olvasni a történéseket? Érdekelnek a háttérinformációk, többet szeretnél tudni a téli sportok történetéről? Alpesi és északi sí, biatlon és curling, minden mennyiségben! Óhaj, sóhaj, kérdés, panasz: siparadicsomblog@gmail.com

Facebook

A ti véleményeitek

Síugrás: Adam Malysz, a XXI. század legeredményesebb versenyzője

2011.04.26. 18:30 :: zbigniew

Talán túlzás nélkül kijelenthető: Adam Malysz egyike volt a földkerekség legjobb síugróinak, akit közel két évtizeden keresztül csodálhatott lelkes rajongói versenyzés közben szerte a világon. Számos győzelmet, érmet szerzett, valamint jó néhány rekordot is megdöntött karrierje során, többek között jelenleg is ő a XXI. század legeredményesebb Világkupa versenyzője 4 kristálygömbbel, 36 Vk győzelemmel és 84 éremmel a „zsebében” (a hiányzó 3 Vk elsőséget és 8 érmet még az elmúlt században szerezte). Őt győzelmekben (35) Schlierenzauer, míg érmekben (72) Ahonen követi a képzeletbeli ranglistán. Elmúlt héten Malysz magánéletéről, síugró karrierjének befejezése utáni terveiről, valamint búcsúversenyéről esett főként szó, most egy igen csak tartalmas, sikerekben és érmekben bővelkedő pályafutásról olvashattok a kezdetektől egészen az utolsó versenyéig.


Adam Henryk Malysz (kinek neve karon ülő gyermeket jelent magyarul) 1977 dec. 3-án született egy festői szépségű hegyi városban, a sziléziai Beszkidek gyöngyszemében, Wislában. Gyermekként nagyon élénk volt, dinamikus életet élt. Amellett, hogy szenvedélye a testnevelés volt, a művészet terén is kibontakozott tehetsége, pl. szépen festett. Romantikus lelkű kissrác volt, aki ha kellett oroszlánként küzdött. 6 évesen kezdte síugró pályafutását a helyi klubban (Klub Sportowy Wisla) nagybátyja, Jan Szturc felügyelete alatt. Első ugrásához sajnos nem fűzi kellemes emlék, az akkori K10-es sáncon ugyanis elesett. Ennek oka az volt, hogy nem találtak számára megfelelő cipőt, csak két számmal nagyobbat, ennek köszönhette, hogy csupán egy szál zokniban landolt, a cipők és sílécek elvesztek valahol repülés közben. Az első mért távolsága így is 7 méter volt. Adam a klasszikus technikával (párhuzamos síléctartással) kezdte pályafutását, eleinte kevés sikerélménye volt, csak ritkán fordult elő, hogy saját korosztályában versenyt nyerjen vagy dobogón végezzen. Szerencsére ez egyáltalán nem tántorította el őt a későbbiekben, hatalmas ambíció és szorgalom jellemezte kitartását. Az életkor előrehaladtával egyre erősebb, technikailag képzettebb lett (tíz évesen pl. már 60 métereset ugrott), de az igazi fellendülés még hiányzott. 12 éves korától kezdve azonban világossá vált nem mindennapi ugró válhat belőle, kezdtek megmutatkozni nála az első jelek, egyre nagyobb ugrásokat produkált. 14 évesen nyerte első nagyobb versenyét Zakopanéban, az 1991-ben Tátra Sí Szövetség által megrendezett bajnokságon diadalmaskodott a kis Krokiewen (K35), ezután tagja lett a lengyel keretnek.

Az Általános iskola befejeztével olyan szakmát próbált választani, ahol sportágbeli képességeit kamatoztatni tudta, ami alapos megfontolást, önkontrollt és koncentrációt igényel. Mivel nem volt félelme a magasban, így tetőfedő lett. 1993 januárjában, 15 évesen debütált az északi összetettben Lukasz Kruczekkel együtt, majd még ugyanebben az évben bronzérmes lett a lengyel junior bajnokságban. 1994 őszén edzője, Szturc javaslatára úgy döntött visszatér a síugráshoz és immár a nagy sáncon (K120) „repkedett” tovább, méghozzá későbbi nagy sikereinek helyszínén, a Wielka Krokiewen, ahol ezüstérmes lett a lengyel bajnokságban a felnőttek közt, míg a normálsáncon első bajnoki címét ünnepelte! Ennek köszönhetően kitárult a kapu a nemzeti válogatott felé, melyet a cseh tréner, Pavel Mikeska vezetett. Az 1994/95-ös szezonban mutatkozott be a nemzetközi porondon, a Négysáncverseny 3. állomásán, Innsbruckban mindjárt pontszerző helyen is végzett (17.), ekkor még csak 17 éves volt.

https://www.youtube.com/watch?v=08wfKpgcQIg&feature=related  (Malysz első Vk pontjai)

Bár még 4 versenyen is finalista tudott lenni a Vk-ban, összetettben csak az 51. helyen végzett. Még ebben az esztendőben nagyobb megmérettetésen is részt vehetett, első világbajnokságán (Thunder Bay) egy 10. és 11. helyezésekkel nem okozott csalódást cseh edzőjének.

A következő évben (’95/96) már több lehetőséget kapott a bizonyításra, mellyel élt is. Rögtön a szezonnyitón, Lillehammerben sikerült egyéni legjobbján javítania egy 12. hellyel, majd egyre jobb formába lendült és stabil Vk szereplővé vált, a 27 versenyéből csak négyet nem tudott abszolválni. A síugrás extrém formáját, a sírepülést is kipróbálhatta a szezonban, a tauplitzi sírepülő hétvége mindhárom versenyén rajthoz állhatott, ebből a középső rendhagyó módon egyben világbajnoki verseny is volt, melyen a 14. helyen végzett. 1996 feb. 18.-a fontos dátum Malysz életében, ugyanis első ízben állhatott föl a dobogóra. Iron Mountain nagysáncán csak Harada tudott jobban teljesíteni nála, az ezüstéremnek alighanem így is örült, hiszen azt megelőzően csaknem tíz éven keresztül nem sikerült érmet szereznie egyetlen honfitársának sem (1987-ben Piotr Fijas planicai bronzérme volt az utolsó nemzeti sikerük). Az ezüstérem meghozta Malysz „étvágyát”, a még hátralévő 5 versenyből 3-szor is dobogóra állhatott és csattanóként a szezonzárón élete első győzelmét is megszerezte a síugrás mekkájának számító oslói Holmenkollenen, ahol olyan neveket utasított maga mögé, mint Ahonen és Harada. A lengyelek Fijas után új reménységüket látták benne, hiszen addig rajta kívül csak négy versenyt tudtak megnyerni (Stanislaw Bobaknak és Piotr Fijasnak köszönhetően). 

Csak érdekességképpen említendő, hogy Malysz első Vk sikere épp egy keletnémet síugró legenda, Jens Weißflog búcsúversenyét is jelentette egyben. „Gyerekkoromban csodáltam Weißflogot. Különösen arra a fellépésére emlékszem, amikor összecsomagolt, otthagyta a négysáncot, hogy megtanulja az új ugróstílust.” – mondta Malysz.  Szakkommentátorok és szurkolók szerint ez a nap volt az ún. „őrségváltás”. A szezon befejeztével összetettben az előkelő 7. helyen végzett, mely jobb is lehetett volna, de ekkor még sokszor nem bírt az esélyesség terhével, a második ugrásait nem tudta tökéletesen végrehajtani. Ettől függetlenül Malysz így is letette névjegyét a sportágban!

Az 1996/97-es szezon újabb érmeket hozott a „konyhára”, egy ezüst és bronzérem mellett kétszer is mattolta a mezőnyt (Sapporo, Hakuba), utóbbin ráadásul két hazai versenyző (Kasai és Harada) sem tudott túljárni az eszén. A trondheimi VB felemásra sikeredett, míg a normál sáncon 14. lett, addig a nagysáncon a második kört sem érte meg. Szezon végén épp hogy befért a top10-be összetettben, a Négysáncon pedig 8. lett.
Aztán 3 nehéz év következett Malysz karrierjében, amely során egyetlen valamire való eredményt sem tudott elérni. Ehhez köze volt annak is, hogy családot alapított (megszületett a kislánya), nem koncentrált eléggé a sportra, nem tudott megbirkózni az új helyzettel. Ekkor komolyan fontolgatta, hogy visszatér eredeti szakmájához, a tetőfedéshez és felhagy az ugrással. Felesége unszolására azonban maradt a sáncokon. Hiába no, áldott jó asszony ez… :)
 Az 1997/98-as szezonban pl. 15 versenyén mindössze 7-szer tudott pontszerző helyen végezni, ezekből a legjobb helyezései is csak két 21. hely volt (Predazzo, Harrachov). Élete első olimpiájára (Nagano) sem lehet túl büszke, mindkét sáncon leszerepelt, 51. és 52. lett. A Vk összetettben pedig pályafutása leggyengébb teljesítményét produkálta, csak az 57. helyet tudta megszerezni.

A következő szezon (’98/99) is hasonlóan pocsékra sikerült, legjobb eredményként is csak egy 17. helyet tudott felmutatni (Lahti), összetettben 46. lett. A ramsaui VB  normál sáncán épp hogy bejutott a fináléba (27.), a nagysáncon mindez már nagy kihívásnak bizonyult számára, nem érte meg a második kört sem. A sikertelenségek nagy elhatározásra juttatták, ezért komolyan nekiállt edzeni, s ennek előbb-utóbb meglett a gyümölcse. Bár állítása szerint nem készült többet, mint korábban, viszont a hozzáállása megváltozott. Ezt különösen új edzőjének, Apolloniusz Tajnernek köszönhette, aki szakemberekkel vette körül magát. Ezek a munkatársai (pszichológus, fizioterapeuta, erőnléti edző) olyan programot dolgoztak ki számára, amelynek köszönhetően a lengyel versenyző rengeteget fejlődött. Főleg az összpontosításán, a formaidőzítő-képességén kellett csiszolni. Malyszt pszichológusa mindenhova elkisérte, hogy a külső nyomásból a lehető legkevesebbet érezze. Bár fő támogatója az a Red Bull, amelynek reklámszlogenje szerint ez a varázsital „szárnyakat ad”, Malysz nem értett egyet ezzel a gondolattal. „Nincsenek szárnyaim, egyszerűen csak technikailag jól kivitelezettek az ugrásaim.” Az 1999/00-es szezonban kezdte már régi formáját idézni, bár dobogós helyezést nem ért el (Iron Mountainben épp hogy lecsúszott róla, 4. lett), összetettben 214 pontot gyűjtve a 28. lett.

A következő szezontól (2000/01) aztán egy hihetetlen sikerszéria vette kezdetét, mely által végleg a síugrás élvonalába robbant! A 2001-es esztendő remekül indult, a Négysáncverseny garmischi állomásán négy év szünet után ismét dobogóra állhatott, 3. lett, majd három napra rá már annak legmagasabb fokán ünnepelhetett Innsbruckban. Ráadásul úgy, hogy a négysánc szakaszversenyek történetének legnagyobb különbségű győzelmét aratta, közel 50 ponttal (44,9 és 47,6) alázta dobogós társait, a „szenvedő” felek pedig olyan ikonok voltak, mint Ahonen és Kasai. Bischofshofenben szintén kimagaslott a mezőnyből, ismét nyert és ezzel Malysz első lengyelként nyerte meg az összetettet a Négysáncversenyek történetében, első ugróként sikerült 1000 pont fölé (1045,9) kerülnie, ráadásul mai napig a legnagyobb fórral lett első, több mint 100 ponttal (104,4 ) előzte meg a második helyezett Ahonent. 

Azt, hogy továbbra sem szállt a fejébe a dicsőség azt bizonyította az az eset is, amikor a Négysáncverseny egyes állomásai győztesének járó Audi személyautó kulcsa ütötte a markát. Malysz viszont nem volt hajlandó hazakocsikázni. „Igaz, hogy nemrég eladtam az autómat és a családom most gyalog kénytelen közlekedni, de ezért az Audiért annyi pénzt legomboltak volna a vámosok, hogy abból már nyugodtan vehetnék egy másik kocsit. Ha a szervezők nem segítenek ki, nem tudom mi lett volna…” – mondta Adam.

Malysz győzelmi szériája tovább folytatódott , először nyert repülő versenyt életében, a harrachovi hétvégén ráadásul duplázott új nemzeti rekordot felállítva (212 méterrel), majd a tengerentúlon is brillirozott, Park City-ben sem talált legyőzőre. Öt zsinór győzelmet aratott (szinte mindet 30-40 pontnyi előnyökkel!), majd a messzi Távol-Keleten (Hakuba) a szezon másik nagy dominánsa, Martin Schmitt fosztotta meg a remek szériától, Adam csak a 8. helyen végzett (még így is mindössze 3 ponttal lemaradva a bronzéremtől). Három nap múlva már újból győztesként hagyta el a sáncot (ezúttal Sapporóban duplázott, ráadásul az 500. Vk versenyt nyerte meg itt), majd visszatérve Európába (Willingen) nem újabb győzelemmel, hanem egy extra nagy ugrással hívta fel magára a figyelmet, ugyanis a nagysánc versenyek történetében elsőként ért el 150 méter fölötti (151,5 m) távolságot, mellyel így is csak 2. lett, pechjére aznap a finnek üdvöskéje, Ville Kantee is extázisban ugrott, a két kör alapján akkor ő bizonyult a legjobbnak. A másnapi „visszavágót” már ő nyerte, 36,5 pontos előnnyel nyert egy másik finn, Risto Jussilainen ellen.

https://www.youtube.com/watch?v=-G4f2XM0BJA&feature=related  (Malysz 151,5 métere)

Ezután jött a VB, melyet Lahtiban rendeztek és esélyeshez híven itt is folytatta remek szereplését. Bár a sáncokon nagy csatát vívott a rivális Martin Schmitt-tel, az aranyérmeken azonban igazságosan megosztoztak, míg a német klasszis a nagysáncon, addig Malysz a normál sáncon söpörte be a fődíjat, így a Négysánc győzelem után már világbajnoknak is vallhatta magát. Lahti normál sáncán ráadásul sáncrekorddal (98,5 m) nyert, melyet azóta sem tudott senki megdönteni (a nem hivatalos rekord is az övé 99 m-rel), a nagysáncon egy ezüst volt a „termés”!

https://www.youtube.com/watch?v=DTwKNwPH1lY    (Malysz első VB címe)

A Világkupát az oberstdorfi repülőversenyen folytatta, ahol csupán egy tized ponttal maradt le a dobogóról, pechjére másnap is a „centik” hiányoztak, akkor négy tizeddel csúszott le az első helyről (Schmitt mögött). A szezonból már csak a Négysánc „kisöccse”, az Északi turné maradt hátra, melyen szintén sziporkázott, az összes szakaszversenyt megnyerve hódította el ezt a serleget is, s mivel összetettben már behozhatatlan előnyre tett szert Schmittel szemben, így a Világkupáért járó kristálygömböt is megszerezte. A planicai finálén ugyan nem nyert (4. lett), viszont új egyéni és nemzeti csúcsot állított föl 218,5 m-rel, a sírepülő Vk összetettben pedig ezüstöt szerzett. Ebben az évben összesen 11 versenyt nyert - még csak egyet kellett volna nyernie, hogy beállítsa Primoz Peterka vonatkozó rekordját – és további három alkalommal állt a dobogón, egyedülálló módon mindent megnyert a szezonban, amit csak lehetett! A mai napig ő az egyetlen síugró, aki a szezonra kiírt versenyek több mint felét meg tudta nyerni (21-ből 11-en diadalmaskodott)!

A következő szezon (2001/02) ott folytatódott, ahol az előző abbamaradt! Mindjárt a nyári versenysorozaton, a Grand Prix első állomásán (Hinterzarten) egy győzelemmel kezdett. Bár több versenyt már nem nyert, két ezüsttel és négy top10-en belüli helyezéssel így is célba ért, egyenletes jó teljesítményt nyújtva első ízben sikerült elhódítania a nyári címet. Ez kitünő referenciának tűnt az új szezonra. Olyannyira, hogy a kuopiói szezonnyitót szintén behúzta, ezután pedig „katonás” eredményekkel (hol első volt, hol második) ideje korán megalapozta az újabb összetett címhez vezető utat. A villachi csapatversenyen bronzérmet szerzett, mely első dobogós helyezése volt a lengyel csapatnak, főként neki köszönhetően. Bár Malysz Engelbergben csupán egy tizeddel maradt le a dobogóról (Hautamäki mögött), a verseny érdekességét mégis az hozta, hogy az első hét (!) helyezett között csupán két pontnyi különbség volt, az elmúlt tíz év legszorosabb végeredménye volt ez! Szezonbeli legnagyobb ellenfele az a Hannawald volt, aki extázisban ugorva az összes szakaszversenyt megnyerve lett az egyetlen Grand Slam-győztes a Négysáncversenyek történetében, Malysz címvédőként csak 4. lett.

Rá két hétre Világkupa szereplése óta első alkalommal tudta megörvendeztetni szurkolóit hazájában, ugyanis első ízben nyert Zakopanéban (mindehhez 9 esztendő kellett).  Ezután jött a salt lake city-i olimpia, ahol csak Ammann állta útját, hogy olimpiai bajnok lehessen. Wojciech Fortuna 30 évvel korábban szerzett aranya óta így is ő volt az első lengyel, aki érmeket (ezüst és bronz) tudott szerezni Lengyelországnak. Ezt követően az északi turnén ezüstöt szerzett, majd a szezon alatt nyert 7 győzelmének köszönhetően több mint 200 pont előnnyel védte meg címét összetettben.

A 2002/03-as szezon sem telt el érmek, győzelmek nélkül. Bár az első 20 versenyén nem sikerült egyszer sem az élen végeznie két ezüstje és négy bronzérme folyamatosan az élmezőnyben tartotta. Ebben a szezonban azonban már két riválisa is akadt, az egyik továbbra is Hannawald volt, a másik pedig Widhölzl. A Négysáncon újból a dobogón végzett, igaz most „csak” 3. lett az egy tized híján 1000 pontot gyűjtő Ahonen és az ellenlábas Hannawald mögött. A val di fiemme-i VB-n aztán megtört a jég, a szezonban először tudott győzni. A normál sáncon megvédte világbajnoki címét új sáncrekorddal (107,5 m), majd egy héttel később a nagy sáncon is behódoltak neki, szintén rekordot ért el (136 m).

https://www.youtube.com/watch?v=Gjzo0hMehMw&feature=related   (Malysz 2., alább pedig 3. VB címe)

Ezzel ő lett a negyedik ugró a világon, aki egy VB-n duplázni tudott (korábban a norvég Wirkola 1966-ban, a szovjet Napalkov ’70-ben és a keletnémet Aschenbach ’74-ben parádézott mindkét sáncon). A VB után kihagyta a willingeni versenyeket, így összetettben nem csak az élről, de a dobogóról is lecsúszott, Hannawald, Widhölzl és Ahonen is megelőzte őt, majd jött az Északi turné. A világbajnokság után is folytatta remek szereplését, zsinórban mind a 3 versenyt megnyerte, mely egyúttal újabb Északi turné címet eredményezett! Összetettben visszavette a vezetést, melyet már nem engedett ki a kezei közül. Sorozatban harmadszor is megvédte Világkupa címét, melyet saját kitünő idényvégi teljesítménye mellett Hannawald és Widhölzl formahanyatlásának is köszönhetett. A kétszeri címvédés egyedülálló az összetett Világkupa történetében, ilyet sem előtte, sem utána nem tudott produkálni még senki! A szezonzáró planicai versenyeken bár nem győzött, sikerült az egyik tréningen új egyéni csúcsot felállítania 225 m.-rel.

https://www.youtube.com/watch?v=uD_upKLKaoQ   (Malysz: egykori új egyéni- és világrekordja: 225 m)

A 2003/04-es szezonban két ezüstéremmel nyitott Kuusamóban, majd egy kis hullámvölgy után a Wielka Krokiewen újból csak ezüstérmekig jutott (az első éppen az 50. Vk érme volt), hazai sáncon a győzelmektől Uhrmann és Höllwarth fosztotta meg. Ezután szintén visszaesett teljesítménye, majd Park City olimpiai sáncán nem várt sérülés miatt kellett kihagynia a még hátralévő versenyeket. A versenyt megelőző tréningen olyan súlyosan bukott, hogy landolás után hosszú másodpercekre elvesztette eszméletét, mentő vitte el, végül szerencsésen megúszta horzsolásokkal. A szezon így szokatlanul győzelmek nélkül ért véget számára, a Négysáncon a 15., míg az összetettben csak a 12. helyen végzett.

https://www.youtube.com/watch?v=8biAp-UxzaE   (Malysz park city-i bukása)

2004-ben új edzővel vágott neki az idénynek Malysz, az osztrákok egykori 5-szörös junior világbajnoka, Heinz Kuttin váltotta Tajnert, akitől azt remélték újra nagy sikerekre vezetheti a lengyelek klasszisát. Malysz Kontinentális Kupa győzelmekkel hangolt az új szezonra, majd a Gp-n is folytatta remek sorozatát, zsinórban négy győzelmet is begyűjtött, melynek a végén egy újabb Grand Prix cím lett a gyümölcse. A kuusamói Vk nyitányon már nem muzsikált ilyen jól (két 19. hely), viszont Harrachovban ismét sikerült nyernie. A szezonban elsőként sikerült megtörnie Ahonen egyeduralmát, akit szinte lehetetlenség volt akkor legyőzni, a szezont végig dominálva első 11 versenye alatt csak Malysz tudta őt legyőzni. Adamnak sem a Négysáncon, sem az összetettben nem volt reális esélye az első helyre mögötte, mindkettőn a 4. helyen végzett. A szezon során még háromszor nyerni tudott, köztük két alkalommal is Zakopanéban, az egyiken holtversenyben Ljökelsöy-jel (a jubileumi 600. Vk versenyen osztoztak az elsőségen). Az oberstdorfi VB-n nem tudta egyik sáncon sem megvédenie a címét, 6. és 11. helyeken végzett.

https://www.youtube.com/watch?v=VVB1VSa0uSc   (Malysz-Ljökelsöy holtverseny győzelme)

A 2005/06-os szezonra nem a legjobb előjelekkel készült, bár csak 3 GP versenyen vett részt, mindegyik haloványra sikeredett (18., 26., 20. hely). Aztán végül a Vk kezdésre összekapta magát, 6 versenyen is top10-en belül végzett, igaz, egyszer sem dobogós helyeken. A Négysáncversenyen viszont leszerepelt (35. lett), két verseny után az edzője hazaküldte formahanyatlás miatt. A pragelatói olimpián sem sikerült maradandót alkotnia, csak egy 7. és 14. hely volt a „termés”, csapatban pedig 5. lett Stochhal, Hulával, Matejával (ez a lengyelek eddigi legjobb olimpiai helyezése). Az olimpiai szereplés olyannyira csalódás volt számára, hogy még a visszavonulás gondolata is felmerült nála. A szezon végére aztán belelendült, az Északi turnén 5. lett úgy, hogy Kuopióban 3. helyen végzett, míg Oslóban már nyerni is tudott. Ennek köszönhetően sikerült összetettben a top10-be kerülni és egy 9. hellyel zárta az idényt.

2006-ban aztán ismét „vérfrissítésre” került sor, az osztrák Heinz Kuttint a finnek legnagyobb szaktekintélyének számító Hannu Lepistoe váltotta az A-csapat élén és vezérletével Malysz másodvirágzását élte. Hihetetlen kitartása, küzdenitudása, sportemberi hozzáállása közel 30 évesen ismét a csúcsra repítette! Először a nyári viadalon nyújtott kiemelkedőt, a 10 versenyből négyet megnyerve ismét Grand Prix címet szerzett, összeségében már a 3.-at (senki nem nyert ennyi GP-t, mint ő). A Világkupa szezon elején 3-szor is a dobogó legalsó fokára állhatott, s csak azért nem került feljebb, mert két olyan üstökös (Schlierenzauer és Jacobsen) robbant be a síugrás elitjébe a névtelenség homályából, akik jóformán végig dominálták a szezont. Aztán Oberstdorfban sikerült révbe érnie, két év után ismét versenyt nyert (méghozzá a jubileumi 30.-at!), majd Titisee-Neustadtban duplázott, ahol 6 éven át tartó sáncrekordot állított be 145 méteres ugrásával. Bár a Négysáncversenyen csak 7. lett, a sapporói VB-n azonban újabb aranyat szerzett a Miyanomori sáncon egy új sáncrekorddal (102 m), így négy egyéni címével mai napig rekorder (az Okura sáncon 4. lett)!

https://www.youtube.com/watch?v=XJhoJIjJ9kU  (Malysz 4. VB címe)

Ez a győzelem akkora löketet adott neki, hogy a hátralévő versenyeket (egy kivételével) mind megnyerte! Többek között négy év után ismét sikert aratott az Északi turnén (3. címe szintén rekord!) nem mindennapi körülmények között! Történt ugyanis, hogy az első három versenyt zsinórban nyerte, a negyediket viszont az irreális körülmények miatt bukta, csak 89 m-en landolt a Holmenkollenen! Az elugrás pillanatában a szél ide-oda „dobálta” őt repülés közben, minden tudományára szüksége volt, hogy sérülés nélkül ússza meg a landolást. Mivel a második körre nem tudta magát kvalifikálni az alacsony pontszám miatt, így a szerencsére is szüksége volt, hogy a turnén nagy rivális Koflerrel szembeni előnyét megtartsa, hiszen a finálét a rossz időjárás miatt törölték, mindössze két ponttal lett győztes összetettben! Ilyen bravúrra még a „nagy tesó” (azaz Négysánc) közel 60 éves történetében sem fordult elő. Malysz mellett Kasaya volt még az (’72-ben), aki 3 megnyert verseny után szintén nem szerepelt a döntő körben, de a japán ugró azért nem, mert részt sem vett a versenyen, így ő az összetettben végzett az 54. helyen (lényegébe véve egy körrel kevesebbet teljesítve Malysznál)! Az Északi turné után tarolt Planicán is, mind a három repülő versenyt megnyerte, így Nykänenhez hasonlóan ő is 4. alkalommal hódította el a kristálygömböt, mely szintén rekord a maga nemében!

https://www.youtube.com/watch?v=RVvxWvRS0D0   (Malysz 4. összetett Vk címe)

https://www.youtube.com/watch?v=VcBlYDLME3o&feature=related  (Malysz megható interjúja 4. összetett Vk címe után)

A 2007/08-as szezon ismét jól indult számára, a Grand Prix-n ezüstérmet szerzett úgy, hogy a 10-ből csak 6 versenyen állt rajthoz, azokon viszont rendre dobogón végzett, egy alkalommal nyert is, épp Zakopanéban. Vk szezonja viszont a korábbi évekhez képest szokatlan módon érmek nélkül telt el, legjobb helyezése egy 4. hely volt, melyet hol másutt, mint Zakopanéban szerzett. A Négysáncversenyen nem sokon múlt (mindössze 15 ponton), hogy bronzérmes helyen végezzen, a szezon végén összetettben pedig a 12. helyen végzett.

A 2008/09-es szezon sem sikerült jobban, bár a 4 Nemzet GP-n elért ezüstje után a Világkupában is begyűjtött 3 érmet, közülük egyik sem csillogott a legfényesebben. Azonban kuopiói bronzérme emlékezetes marad majd számára, mert 300. Vk rajtján szerzett érmet, valamint hosszú pályafutása során sosem állt még egy dobogón az „örökifjú” Takanobu Okabéval, aki minden idők legidősebb síugrójaként nyerte meg a versenyt! Míg az időjárás miatt egykörössé vált libereci VB normálsáncán 12., addig a nagysáncon csak 22. lett, a csapattal viszont az előkelő 4. helyen végzett. A szezonzáró planicai versenyeken mindannyiszor a dobogóra állhatott (3 ezüst), ebből meglepetésre a csapattal is! Összetettbeli 13. helye csalódást keltő volt, így arra inspirálta a vezetőket, hogy Lepistoe ezentúl több figyelmet fordítson Malyszra, így személyi trénereként alkalmazták tovább a Lengyel Síszövetségnél, a csapat irányítását pedig egykori csapattársa, Lukasz Kruczek vette át.
A 2009/10-es szezon újabb GP sikerekkel indult, hiszen a versenyeken szerzett 2 ezüst és egy bronzérmének köszönhetően előbb a 4 Nemzet GP-n ezüst-, míg GP összetettben bronzérmes helyen végzett. Bár a Világkupa szezonnyitó (Kuusamo) rosszul sikerült (már a kvalin kiesett), a következő versenyen (Lillehammer) viszont már bronzérmet szerzett. Ezután visszaesett a formája, mely egészen a Négysáncverseny (9. hely) végéig tartott. Ezt követően olyannyira feljavult a teljesítménye, hogy a szezon befejezéséig végig a top10-ben végzett, 5-ször a dobogóra is felkerült (4 ezüst, 1 bronz), közben a vancouveri olimpián 2002 után ismételten csak Ammann tudta útját állni, hogy végre olimpiai bajnok lehessen.

Bár a győzelem nem jött össze, így is minden idők legjobb lengyel síugrójaként teljesített az olimpiák történetében (3 ezüst és egy bronz), mellyel még Wojciech Fortuna ’72-es sapporói aranyérmét is elhalványította. Az Északi turnén csupa érmes helyezéssel is csak második tudott lenni, pechjére ekkor már Ammannt lehetetlenség volt legyőzni, a szezon végéig „extázisban” ugrott. Malysz Vk összetettben végül az előkelő 5. helyen zárt, a planicai sírepülő VB-n pedig csak 0,4 pont választotta el, hogy bronzéremmel gazdagodjon (így is legjobb eredményét érte el ’96-os VB szereplése óta).

Élete utolsó Vk szezonjában mindent egy lapra tett fel, elképzelhetően már ekkor tudta, hogy nem fog többet versenyezni, így egy olyan szezont szeretett volna maga mögött tudni, mely által szépen lehet búcsúzni szeretett közönségétől. S így is lett! A lengyel csapat nyári szereplése kimagasló volt, ennek fő letéteményese Stoch mellett természetesen Malysz volt. Történelmet írt nemzetének azzal, hogy csapatát első alkalommal segítette aranyéremhez a Grand Prix-n!

https://www.youtube.com/watch?v=ACgTEmLdG_4  (Malysz egyetlen csapat győzelme)

Továbbá első ízben sikerült megnyernie a „nyári négysáncversenyt”, azaz a 4 nemzet GP-t (mely Pragelato kizárása után 3 állomásra apadt). A GP legnagyobb esélyese is ő volt (3 győzelmet szerzett, többek között szülővárosában, Wislában is nyert), viszont egy figyelmetlenség miatt úszott el 4. GP címe, mivel piros jelzésnél indult el, amiért kizárták a további versenyzésből! Mindenesetre egy bronzérmet így is nyakába akasztottak a végén. A legtöbb GP cím (3) mellett újabb rekordot könyvelhetett el, a legtöbb versenyt (13) is ő nyerte a Grand Prix-k történetében! A Vk szezont illetően az engelbergi versenyektől pörgött fel igazán, dobogós helyezések sorát érte el, ami folytatódott a Négysáncversenyen is, bár összetettben csak a 6. lett. Aztán újabb érmeket (bronz) söpört be Harrachovban és Sapporóban, de a győzelem csak nem akart összejönni. Aztán következett Zakopane, ahol utoljára 6 évvel korábban tudott csak nyerni, összeségében pedig már 4 év telt el utolsó győzelme óta!

A wislai sas mintha érezte volna, hogy itt az utolsó alkalom, hogy a lehető legszebben tudjon elbúcsúzni szurkolóitól, hazájától, ahol mindig a legnagyobb szeretettel fogadták és dicsőítették. 92 verseny telt el úgy, hogy mindössze 15-ször tudott csak a dobogóra kerülni, ebből azonban egyszer sem nyert. 8 ezüst és 7 bronz után aztán megtört a jég, 33 évesen (Okabe után legidősebb síugróként) szerezte meg utolsó, 39. Vk győzelmét, mely egyben a 90. érme is volt.

https://www.youtube.com/watch?v=-8Zi83_B80o  (Malysz utolsó Vk győzelme)

Egyetlen ugró sem tudott még első győzelme után közel 15 évvel később is nyerni, két hónap híján ez Malysznak sikerült (Ahonen követi őt 14 év 4 hónappal). A zakopanei záró versenye aztán drámaira sikeredett, súlyosan bukott és úgy nézett ki így zárul számára a szezon…

https://www.youtube.com/watch?v=fY3B8Z1fLDU  (Malysz zakopanei bukása)

Aztán miután kiderült nem olyan nagy a baj, mint az elsőnek tűnt Malysz a soron következő egyéni versenyén már rajthoz állt és ott folytatta, ahol korábban abbahagyta, vezérletével újabb bronzot szerzett csapatával, ezúttal a Team Touron. A vikersundi mamutsáncon (amellett, hogy dobogós lett a két sírepülő titán, Schlierenzauer és Evensen mögött) sikerült új egyéni és nemzeti csúcsot fölállítania 230,5 m-rel.

https://www.youtube.com/watch?v=2HLJ6090HJk&feature=related   (Malysz leghosszabb ugrása: 230,5 m.)

Ezután következett az oslói VB, melyen egy televíziós interjúban jelentette be, hogy a szezon befejezése után felhagy aktív sportpályafutásával, aztán ha már ott volt egy újabb bronzzal tért haza onnan. A Világkupában nagyon szeretett volna egy újabb győzelemmel búcsúzni (ami számszerint a 40. lett volna), a planicai finálén meg is volt rá az esélye, azonban a győztes honfitárs, Stoch mögött „csak” a 3. tudott lenni, ami egyúttal összetettbeli bronzérmét is jelentette. Neki és Stochnak köszönhetően nemzeti csapatuk is dobogóra került a Nemzetek Kupájában (ami nem fordult még elő az elmúlt 20 évben). Ennél szebben talán nem is búcsúzhatott volna el… :)

https://www.youtube.com/watch?v=OQW93NoH57w&feature=related   (Malysz utolsó ugrása Vk versenyen: 216 m)

Végezetül íme Adam képgalériája, alább pedig vele kapcsolatos videókat láthattok:

                Malysz és a család 1.doc       Malysz és a család 2.doc

                 Malysz privát fotói 1.doc      Malysz privát fotói 2.doc

                Malysz a versenyen 1.doc      Malysz a versenyen 2.doc

                      Malysz a levegőben.doc    Malysz karikatúrái.doc

1. Malysz igen fiatalon, interjú még 1996-ból:

2. Malysz reklámok:

https://www.youtube.com/watch?v=GuvVCM3aSuM

https://www.youtube.com/watch?v=WQBAZnGKE_s&NR=1

3. Malysz paródia a lengyelektől:

https://www.youtube.com/watch?v=8lPnUe-h_1Q&feature=related

4. Malysz, a raliversenyző:

https://www.youtube.com/watch?v=qzDm7ciV53w

5. Poénos Malysz kisfilm:

https://www.youtube.com/watch?v=EhPRWVHCkN0&feature=related

6. Malysz home video:

7. Malysz tréning közben:

https://www.youtube.com/watch?v=-rFQpx_tKg4&feature=related

8. Malysz "célbaugrás" humoros formában:

https://www.youtube.com/watch?v=b0yOZPewAFU&feature=fvwrel

9. Malysz legszebb ugrásai:

https://www.youtube.com/watch?v=OTfyjuKhnmI

10. Malysz karrierje dióhéjban (1995-2011):

https://www.youtube.com/watch?v=Np1JgaE1JC0

11. Malysz legszebb pillanatai: 

2 komment

Címkék: publikáció síugrás

A bejegyzés trackback címe:

https://siparadicsom.blog.hu/api/trackback/id/tr282854650

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

illeskese 2011.04.26. 19:36:21

Nagyon szuper írás, köszönet érte!

zbigniew 2011.04.26. 22:34:21

Nincs mit, kedvenc síugrómnak tartoztam ennyivel! :)
süti beállítások módosítása