Åre Közép-Svédországban elhelyezkedő sícentrum, nem messze (80 km) a biatlonversenyeknek otthont adó Östersundtól. 1909-ben alapították, a 25 évvel később létrehozott Szlalom Klubban bontogatta szárnyait Nagano olimpiai bajnoka (Szuper-G), Lars- Björne Eriksson, vagy az ugyanebben a számban 1996-ban vb- ezüstérmes Patrik Järbin, vagy éppen Richard Richardson, kinek pályafutása más irányba fordult, hiszen snowboardban szerzett ezüstöt 2002-ben, Salt Lake Cityben.

 

Két alkalommal, 1954-ben és 2007-ben is megvendégelte Åre a világ legjobb alpesi síelőit, jó hangulatú világbajnokságnak adott otthont mindkétszer a település. Utóbbi Anja Pärson diadalmenetét hozta, hiszen világbajnoki címet szerzett kombinációban, Szuper-G-ben és lesiklásban is. Östersunddal közösen kandidáltak a 2014-es téli olimpiára is, ám pályázatuk nem nyerte el a grémium tetszését, mint ismeretes, az oroszországi Szocsiban rendezik a XXII. ötkarikás játékokat.

 

A Világkupában 1995-ben mutatkozott be a helyszín, de igazából csak 1998-tól mondható rendszeres helyszínnek Åre. 2001-ben, 2006-ban és 2010-ben itt rendezték a Világkupa- finálét is! Modern értelemben vett kombinációt még sosem rendeztek Åre-ben, általában a két technikai számban csaptak itt össze a hölgyek. A régi, klasszikus lebonyolításban két alkalommal sor került már alpesi összetettre. 1998-ban hármas német győzelem született: a szlalomban olimpiai bajnokságot nyert Hilde Gerg győzött a szakág 2001-es világbajnoka, Martina Ertl-Renz és az utolsó német összetett VK- győztes Katja Seizinger előtt. Négy évvel később, 2002-ben Renate Götschl aratott fölényes győzelmet, megelőzve a svéd Janette Hargint (ismert szlalomos nővére) és a szintén osztrák Selina Hereggert.

 

Mindannyian visszavonultak már, nem úgy a 2007-es vb dobogósai. A győztes Anja Pärson ráadásként kirobbanó formában érkezett hazájába, hiszen egyrészt egyetlen (bronz)érmét épp ebben a számban gyűjtötte Garmischban, másrészt mindkét lesikló edzést ő nyerte a héten, vagyis joggal bízott benne a kilátogató nézősereg. Mivel alapvetően a gyorsasági számok hétvégéje ez a mostani, továbbá az akkori legjobbak nagy része azóta hátat fordított a kombinációnak (így a bronzérmes Marlies Schild, vagy a 4. Záhrobská és 5., 2009-es vb Zettel), csupán a 2007-es ezüstérmes Mancuso és a négy éve hetedik Maria Riesch tette tiszteletét az akkori TOP-10-ből.

 

Az előző napok dermesztő hidege után kész felüdülésnek számított a mai plusz 4-5 fokos hőmérséklet. A látási viszonyok folyamatosan változtak, hol előbújt a nap, hol a borús égbolt miatt volt kissé átláthatatlan a pálya felső szakasza. Kimondottan lankás egyébiránt az Olympia, kicsivel több mint 500 méteres szintkülönbséggel bír 1800 méter alatt.

 

Egészen tűrhető, 46 fős mezőny gyűlt össze délelőtt, hogy nekivágjon a gyors számnak, ami ezúttal a lesikláshoz képest jó fél perccel lerövidített pályán rendezett Szuper-G-t jelentette. A világbajnokságon szerepelt versenyzők szinte kivétel nélkül elutaztak Svédországba, sajnos a kellő FIS- pont hiányában Miklós Edit nem szerepelhetett a rajtlistán, világbajnoki 23. helyezett klasszisunk lábfejét fájlalja, reményeink szerint alacsonyabb kategóriás versenyeken azért még rajthoz tud állni idén.

 

 

Elsőként a német Isabelle Stiepel (30.) síelt a jeges, kemény pályán. Saját mércéjéhez képest egészen bátran állt a feladathoz, a sok-sok hiba folytán még így is 3 századon múlt TOP-30-as helyezése. Leanne Smith (23.) rögtön átvette tőle a vezetést, de ő is inkább csak az alsó részen volt igazán versenyképes, mint egyébként szinte minden honfitársa. Laurenne Ross (39.) volt a szabályt erősítő kivétel, lassú, álmos menettel esélye sem volt a legjobb harminc hely valamelyikére. Az első igazán kiemelhető sízést Margret Altacher (12.) mutatta be, az osztrákok töltelékembere másodpercet is meghaladó előnnyel állt élre, a pálya második részén volt igazán elemében, a célegyenest megelőző ugratót viszont kissé elmérte, néhány tizedet otthagyott minden bizonnyal.

 

Egészen a legjobbakig élen maradt Altacher, igaz, azok közül szinte senkit nem tudott maga mögött tartani. Margot Bailet (37.) baja is elsősorban az ugratókkal gyűlt meg, az érintőre vett kapuk nála nem az irdatlan tempó, sokkal inkább az igen-igen bizonytalan nyomvonalnak tudható be. Honfitársnője, Marion Pellissier (25.) már valamivel szebb íveket használt, de jóval lassabban. Jessica Lindell- Vikarby az átlagon felül vb-szereplés után visszatért a szürke hétköznapokba, gyenge részidők után a második ugratónál pályán kívülre ért földet. Fabienne Suter (25.) tompa produkcióval rukkolt elő, ezzel elvesztette minden esélyét a kiemelkedő eredményre, Denise Feierabend (35.) teljesen elszállt, noha a vb-n remekelt a gyors számban. Johanna Schnarf (37.) még véletlenül sem találta meg a pálya ritmusát, komoly csalódást okozva távol került még a továbbjutástól is.

 

Altachernek először komolyan honfitársa, Nicole Hosp (15.) meneténél kellett izgulnia, kifejezetten életerős sízéssel mindössze 13 századdal maradt el tőle a technikai specialista osztrák, a végleges időkülönbségeket elnézve még a dobogót sem lehetett kizárni teljesen. Dominique Gisin (20.) nem igazán szereti a jeges pályákat, erről most is megbizonyosodhattunk, nyögvenyelős menetével ő is kiszállt az érdemi küzdelemből. Marie Marchand-Arvier (24.) is igencsak bizonytalan volt, a kritikus pontokon rendre kisodródott.

 

Altacher vezetésének Julia Mancuso (5.) vetett véget, megszokott vagány, bevállalós sízésével, folyamatosan növelve előnyét, 85 századdal ugrott a tabella élére. Mint utóbb kiderült, tökéletesnek azért nem volt nevezhető teljesítménye. Maruša Ferk (26.) más kategóriát képvisel, nem mert kockáztatni, kereken két másodperccel maradt el az amerikaitól. Az újdonsült világbajnok Anna Fenninger (6.) végig szorosan követte Mancuso részeredményeit, a célban 5 századot mutatott az eredményjelző a kárára, műlesikló tudásukból kiindulva ez inkább neki volt hízelgő. Hasonló szektoridőket produkált Anja Pärson (4.) is, csak ő mindig a századok másik oldalán állt, úgy a célvonalon is 3 századdal hamarább ért át, mint Mancuso.

 

Michaela Kirchgasser (14.) a vb után most délelőtt is szépen ment a gyors számban, önmagához képest egészen sokat mert reszkírozni, most már csak az volt a kérdés, hogy végre egy remek második futammal értelmet ad-e kiváló délelőtti szereplésének? Lindsey Vonn (1.) is gyakran le-lecsúszkált az ideális ívről, tőle megszokott tekintélyes tempó mellett persze ez nem oly meglepő. Elsősorban az alsó szakaszon volt lehengerlő, 43 százados előnyének háromnegyedét ott szerezte a svéddel szemben. Rögtön utána legnagyobb riválisa következett, s hozzá hasonlóan Maria Riesch (2.) is teljesen egészségesnek mutatkozott, rendre egy-két tized környékén volt a hátrány, a célban 16 század, ez neki bőven-bőven kezelhető kategóriának ígérkezett. A kétszeres világbajnok Elisabeth Görgl (3.) sem akart sokkal elmaradni a mágikus párostól, rezzenéstelen testtartással, remek stílusban teljesítette a pályát, a 35 század ezen a szinten szinte semmi. Tina Maze (8.) a pálya alsó részére mintha kicsit szétesett volna, de kevesebb, mint 8 tizedes elmaradása is még vállalható kategória.

 

A kiemelt csoport után a svájciak 17 esztendős reménysége, a junior vb-n hármas kombinációban aranyérmes Wendy Holdener (39.) következett. A jelek szerint lassan állandó szerepet szánnak neki a svájci csapatban, ma nem tudott élni a lehetőséggel, hozzá kell azonban tennünk, szokni kell még neki a miliőt és a VK- erősségű pályákat. Nadja Kamer (7.) menete teljesen rendben volt, vérbeli gyorsasági sízőként ezzel együtt sem lehettek vérmes reményei. Lara Gut (10.) ma bizonytalanabbik formáját mutatta, nem nagyon találta több helyütt az ideális ívet, másodpercen túli hátrányával ő is lemondhatott a dobogóról. Andrea Fischbacher (13.) a Szuper-G olimpiai bajnokaként szintén mérsékelten teljesített, a cél előtt nem sokkal bemutatott keresztléccel vesztett igazán sok időt. Marie-Michele Gagnon (36.) a szlalomban alkothatott volna maradandót, erre nem volt lehetősége, egy századdal fért csak be Schnarf elé, ez az önmagában elismerést kiváltó teljesítmény az olasz lány gyengélkedése miatt nem ért használható pályát a második futamon. Elena Curtoni (18.) junior-világbajnokhoz méltó dinamikával síelt, ő is a rutinszerzés időszakát tapossa. Daniela Merighetti (9.) kapcsán ezt már nem lehet kijelenteni, nagy tempóval haladt lefelé, ő is a végén vesztett nagyon sokat, ezzel együtt TOP-10-ből várhatta a folytatást. A lesiklás junior-világbajnoka, Lotte Smiseth Sejersted (19.) zárta az első harmincast, simán továbbjutott, de ami ennél is fontosabb, olyan szakági klasszisokat utasította maga mögé, mint Gisin, Marchand-Arvier és Suter.

 

A harmincon túl indulókat az óriás-műlesiklás olimpiai aranyérmese, Viktoria Rebensburg (11.) nyitotta, szépen, magabiztosan síelt, bár ő is inkább lesikló, mint szlalomos. Maria Pietilä-Holmner (41.) csak a hazai pálya miatt állt ma rajthoz, technikai sízőként esélye sem volt bármi jó eredményre. Tessa Worley (22.) egyre többször kirándul el az óriás-műlesiklástól, ennek létalapjáról mindent elmond, hogy ma például megverte minden honfitársát. Marianne Abderhalden (17.) tőle ritkán látható koncentrált sízéssel megverte a már említett Gisint és Sutert, valamint a kettővel később érkező Fränzi Aufdenblattent (21.), kettejük közt Ingrid Jacquemod-t (32.) láthattuk, szégyenkezve a kiesők közt találta magát, de Marion Rolland (29.) sorsa sem sokon múlt. Sara Hector (34.) is inkább csak ismerkedik a gyors számokkal, majd Regina Mader (16.) tette teljessé az osztrák sikert, valamennyien továbbjutottak. Ez már csak a 41-es rajtszámmal érkező Stacey Cook-nak (27.) jött össze. Martina Schild (31.) a már említett három századdal szorult ki a TOP-30-ból, szintén kiesett a harmincból az utolsóként induló Britt Janyk (33.), az óriás-műlesiklás vb-ezüstérmese, Federica Brignone (42.) és a spanyol Carolina Ruíz Castillo (43.), a fiatal svéd Emelie Wikström és a monacói Alexandra Coletti pedig nem ért le a célba.

 

Ahogy az kombinációban lenni szokott, a délelőtti betliző gyorsasági specialisták azonnal visszaléptek a szlalomtól. Rolland, Jacquemod, Martina Schild, Janyk, Ruíz Castillo, de talán még Aufdenblatten távolmaradása is érthető volt, pontszerzésre a minimálisnál is kevesebb esélyük volt. Az első futam után még 11. helyen tartózkodó Viktoria Rebensburg döntése volt némiképp váratlan, mivel e hétvégén nem rendeznek „óriást”, nehezen érthető, mire fel mondott le a biztosnak tűnő pontokról, a lehető legrosszabb esetben is értékes VK- tapasztalatról…

 

 

A műlesikló pályát Livio Magoni, a szlovénok olasz edzője tűzte, ami tovább növelte az amúgy sem esélytelen Maze dobogós esélyeit. A síugró selejtező miatt az első néhány indulóról lemaradtunk, így róluk csak a számok nyelvén. Isabelle Stiepel (33.) és Stacey Cook (32.) a várakozásoknak megfelelően kicsúszott a pontszerzők közül, az első három indulót követően Fabienne Suter (24.) vezette a versenyt gyengén közepes műlesiklással. Maruša Ferk (16.) részben élt csak az edzője által tűzött pályával, jelentősen előrelépett ugyan, a pocsék szlalomosokat egytől egyig megverte, az azért sokat elmond róla, hogy több harmincon túl induló is jobban síelt nála délután. A rögtön őt követő Marion Pellissier (11.), a kombinációs specialistának tekinthető francia élete második legjobb helyezésével gazdagodott, még a 2009 decemberi Val d’Isère-ben rendezett viadalon zárt a TOP-10-ben.

 

Marie Marchand-Arvier (35.) bizonyára hegymászásra is kényszerült, negyed perces elmaradást jelzett a Live Timing. Leanne Smith (29.) sem remekelt, javára írandó újabb szakági pontszerzése. Tessa Worley (15.) minimális előnnyel lendülhetett neki a vb-n látottnál nagyságrendekkel nehezebb pályának, bő 4 tizeddel kikapott ugyan honfitársától, vitatkoznék a riporterrel, ez tőle nagyszerű eredmény, soha meg sem tudta közelíteni mostani szereplését. (Pellissier egyébként inkább technikai specialista, februárban két versenyen is nyerni tudott óriásban, de szlalomban is több szép eredmény fűződik nevéhez, a VK- csapatba eleddig nem delegálták.)

 

Dominique Gisin-től (13.) idén harmadik alkalommal láthattunk korrekt kombinációs szlalomot, a többi gyors sízőt, köztük Vonn-t, Mancusót és Fenningert mind megverte, ami felettébb biztató a jövőre nézve. Lotte Smiseth Sejersted (18.) sem tudott versenyre kelni az éllovas franciával, többször hátrabillent a testsúlya, szokatlan testtartásban oldotta meg a pályát, így is kis híján beállította legjobb VK- helyezését a vb 10. helyezettje. Elena Curtoni (10.) gyönyörűen teljesítette a felső szakaszt, szépen átverekedte magát a sorozókon, a végén hibázgatott, de ezzel együtt is átvette a vezetést, ami pályafutása második TOP-10-es helyezéséhez volt elegendő. Az idei naptári év nagy felfedezettje a Szuper-G junior-világbajnoka, eddig minden VK- futamán pontot szerzett.

 

Két gyorsasági síző, két nyugodt, biztonsági menet: Marianne Abderhalden (23.) és Regina Mader (28.) is jelentősen visszaesett. Éles kontrasztnak őket két szlalomos követte, előbb Nicole Hosp (7.) összeszedett menetét láttuk, a letörésre tűzött összekötő kapunál csúszott le alaposan az ívről, ennek volt köszönhető, hogy Michaela Kirchgasser (5.) bő 4 tizeddel felülmúlta honfitársát. A tavaly Sankt Moritzban elért második helyezése óta ez a legjobb eredménye. Az osztrák ötös fogatot újabb két gyors számos zárta, Andrea Fischbacher (16.) kockázatkerülő, Margret Altacher (14.) darabos menettel esett néhány pozícióval hátrébb. Lara Gut megtámadta a pályát, mégsem konkurált az osztrákokkal, a letörésnél ráadásul teret vesztett, a vb után ismét kiesett. Daniela Merighetti (12.) a „lassan járj, tovább érsz” elvét vallotta, az első szektorban jobban is ment a svájcinál, helyezése teljesen rendben van.

 

 

Tina Maze (2.) kiváló formának örvend, ezt délután is bizonyította, a legkisebb megingás nélkül síelt, még egy tizedet rápakolt Kirchgasserrel szembeni előnyére, nagy terhet rakott riválisai vállára. Nadja Kamerre (30.) ez nem vonatkozik, borzasztóan lassú, bizonytalan, körülményes mozgással bolyongott, valahogy mégis beslisszolt az utolsó pontot érő helyre. Anna Fenninger (9.) nem tudta megismételni világbajnoki aranyat ért szlalomját, nagyon lecsúszott ő is a letörésnél, alaposan visszaesett. Julia Mancuso (8.) ellenben vastagon megverte őt, a biztonságra törekedett a meredeken, tőle ez kimondottan szép sízés volt.

 

Anja Pärson (4.) idei műlesiklásait elnézve vállalható meneten volt túl, simán befért Kirchgasser elé. Más kérdés, hogy aztán rezignáltan nézhetett az ég felé, miután a letörésnél sebességét vesztő Elisabeth Görgl (3.) mindössze két századdal befurakodott elé, ennyin múlt a mai dobogó. Maria Riesch (2.) magabiztos, kontrollált síeléssel hozta a kötelezőt, megőrizte hat tizedes előnyének kétharmadát, ezzel elméletileg meg is nyerte a versenyt. Azt ugyanis nehezen lehetett elképzelni, hogy Lindsey Vonn (6.) nyúlfarknyi előnyét meg tudná őrizni egy ennyire jó menettel szemben. A futamot legalább be tudta fejezni, az első kapuknál nem sokon múlt a kiesés, tíz kapun keresztül csak kereste egyensúlyát, a pálya alsóbb részeit már viszonylag stabilan hozta, hat századdal Kirchgasser mögé a 6. helyre sorolt. Hiába tekerte a fejét, ez tőle messzemenőkig elfogadható szereplés a délelőtti eredmények tükrében.

 

Nem voltak tetemes különbségek, a pálya sem romlott jelentősen, így harmincon túl is többeknek adott volt a lehetőség a pontszerzésre. Sara Hectornak (31.) nem volt szerencséje, két századdal maradt el a gyalázatos műlesiklást teljesítő Kamertől. Denise Feierabend (27.) délután sem tündökölt, nem úgy Marie-Michele Gagnon (19.), sokra vihetné, ha végre meg tanulna gyors sízni. Meglepő módon Johanna Schnarf (21.), majd Margot Bailet (26.) is jobban síelt gyengébbik számában. Újabb értékes pontokat szerzett Wendy Holdener (25.), majd Laurenne Ross (34.) pontot nem érő menete után két egészen kiváló szlalommal zárult a verseny. Maria Pietilä-Holmner (20.) ötödik legjobb idővel hasított a mezőny közepébe, de Federica Brignone (22.) TOP-10-es műlesiklása is elismerésre méltó. Mindketten első VK- kombinációjukat teljesítették.