A szlovéniai Planicán negyven versenyző részvételével pénteken kezdődött el a sírepülő-világbajnokság. Fantasztikus hangulat, napsütéses idő, de sajnos hátszél köszöntötte a világ legnagyobb sáncáról leérkező versenyzőket, ami igencsak megmutatkozott az ugrások hosszában. A legalacsonyabban rangsoroltak a 21-es beülőből rugaszkodhattak el, az első öt gyakorlat közül a német Richard Freitagé volt a legjobb, 181.5 méterrel vezetett.

 

A bűvös 200 méteres határt a finn Janne Happonen törte át, tizenegyedikként ugorva 202 méterig szállt. Eredményét nem tudták megközelíteni az utána következők, ezért Walter Hofer versenyigazgató a 15. próbálkozó előtt úgy döntött, hogy feljebb rendeli a startot. A lengyel Lukas Rutkowski már a 24-esből indulva jutott 175 méterig, a hazaiak egyik kedvence, Jernej Damjan viszont már kerek 200 méterig repülve megadta az alaphangot. Természetesen a beülő- kompenzációnak köszönhetően jócskán elmaradt Happonentől, aki azzal a 21-esből elért 202-vel igen jó helyzetből figyelhette az ellenfelek ugrásait.

 

Már túl voltunk a sorozat felén, 22-essel érkezett a cseh Antonin Hajek, ő lett a mai harmadik „200-as klubtag", 203.5-tel épphogy, de elmaradt Happonentől, másodiknak írta ki nevét a számítógép. Következett a kvalifikációt megnyerő Kaszai Noriaki, a veterán japán a versenyen is kitett magáért, 215 méternél landolt és mindenki biztos volt benne, hogy átveszi a vezetést, de a kompenzációknak köszönhetően csak a harmadik helyre volt jó, hiába ugrotta túl 13 méterrel Happonent. A francia Emmanuuel Cheadl is hatalmasat repült, 210-ig jutott, ő sem verte meg a finnt, közvetlenül mögé rangsorolták.

 

Továbbra is záporoztak a 200 feletti eredmények, Harri Olli 215.5-tel megugrotta a nap eddigi legjobbját, viszont ő már olyan szélben, amiért nem sújtotta annyi levonás, átvette a vezetést honfitársától. A még sáncon lévő legjobb 10 versenyzőnek így őt kellett felülmúlnia.

 

Janne Ahonen 182 métere csak annak volt csalódás, aki lemaradt az utóbbi hetek történéseiről: a finnek legendája az olimpia óta teljesen visszaesett, ma sem tudott javítani. Janne után viszont robbant a stadion, a hazaiak első számú favoritja, Robert Kranječ egészen döbbenetes 223 méterig jutott. Ami viszont ennél is jobban földhöz vágta a szurkolók állát, nem volt elegendő ahhoz, hogy a 215.5-nél landoló Ollitól elvegye az első helyet.

 

Látva Kranječ ugrását, azonnal lejjebb rendelték a startot, a 22-es beülőbe. A világcsúcstartó Björn Einar Romørennek már innen kellett elrugaszkodnia. Romøren nagyon érzi ezt a sportot, az edzésen 230-at is ugrott, ma „csak" 214.5-öt, de ahhoz elég volt, hogy első helyre lépjen.

 

Nem sokáig élvezhette, mert Anders Jakobsen 217-tel egyel lejjebb sorolta. Pár perccel ezelőtt még a finnek domináltak, öt ugróval a sorozat vége előtt már két norvég állt az élen.

 

Loitzl próbálkozott, 207 métere nem volt elég az északiakkal szemben. Jött Adam Małysz, 217.5-ig repült, miután megkapta pontszámait, örömmel látta az egyes számot a neve elé írva.

 

Az őt követő Morgenstern 196,5-tel messze elmaradt, a címvédő Gregor Schlierenzauert viszont versenyben tartotta 208 méteres gyakorlata. Már csak Ammannra vártunk, az olimpia óta veretlen „varázsló" 215.5-nél tette le léceit, kedvezőbb kompenzációs pontjainak köszönhetően viszont csak öttizeddel maradt el Małysztól.

 

Így a verseny első sorozata után a lengyel vezetett, mögötte Ammann, Jakobsen, Schlierenzauer, Romøren, Olli, Kranječ, Loitzl  Koch, Happonen alkotta a legjobb 10-et.

A második sorozatnak a 24-es beülőből vághatott neki a legjobb 30 eredmény tulajdonosa. Az első komoly ugrást Michael Uhrmann mutatta be 201 méterrel, magasan vezetett. Míg nem érkezett Kamil Stoch, a lengyel, több mint húsz métert javított első kísérletéhez képest, 207.5 méterének hála már ő állt az élen.

 

Túl a széria felén még mindig Stoch állt a kamerák kereszttüzében, Matti Hautamäki viszont elorozta tőle ezt a pozíciót. 204 métere elég volt ehhez. De még körülnézni sem nagyon volt ideje, máris a második helyen találta magát, David Zauner fantasztikus 223 méterével toronymagasan az élre ugrott. Osztrák vezetéssel érkeztünk el az utolsó tíz még sáncon lévőig.

 

Happonen 201-e nem volt veszélyes Zaunerre. Martin Koch 206 métere viszont már elegendő volt a pillanatnyi első helyhez, és az osztrákok örömét tovább fokozta Wolfgang Loitzl 211.5-ös mutatványa, ennek eredményeképp újabb helycserét, hármas osztrák vezetést konstatálhattunk.

 

Harri Olli és Robert Kranječ sem tudott mit tenni ellene, 200 és 203 méterrel közvetlenül Loitzl mögé voltak csak jók. Romøren is rontott az első kísérlethez képest, 196.5-öt ugrott, ezzel csak negyedik volt.

 

Schlierenzauer sem tudott javítani, 205 méternél landolt, de három pont előnye így is maradt Loitzlhoz képest. Romlani látszottak a körülmények, mert Jakobsen is betlizett, 194.5 métere ebben a mezőnyben csalódást keltőnek nevezhető. Ketten maradtak fent, Ammann és Małysz. A svájci rugaszkodott el elsőként, 216.5 méterig szállt, majdnem húsz pontot vert Schlierenzauerre. Małyszon volt a világ szeme, képes lesz-e egyedüliként tartani a lépést „Harry Potterrel". Alig pár pillanat múlva választ is adott rá: igen! 215-nél tette le a léceket, három ponton belül maradt az élen állóhoz képest.

A világbajnokság „félidejében" tehát Simon Ammann vezet Adam Małysz előtt, de kettejük csatája parázs küzdelmet ígér, a harmadik helyezett Schlierenzauer vezette főleg osztrákokból álló sor már lőtávolon kívül követi őket, de egy-egy rontott kísérlet, egy-egy tökéletesen elkapott széllökés, vagy hirtelen megváltozó időjárás és akár fel is érhet valaki a vezető kettősre.