(A férfiak Lake Louise-ben rendezett lesikló versenyéről készült beszámolót itt olvashatjátok.)

 

 

Aspen egy 6000 lelkes kisváros a Sziklás-hegység keleti lábánál, Colorado államban. Ennek tőszomszédságában található az Aspen Mountain síterepe, amit a hollywoodi filmcsillagok kedvelt üdülőterepeként ismernek, ennélfogva is kedvelt célpontja a turistáknak. A FIS- Világkupában 1981 óta – kisebb szünetekkel – állandó helyszínnek számít. Óriás- műlesiklás, szuper-g és szlalom szerepel azóta is a kínálatban. Tamara McKinney nyerte az első óriás-műlesiklást, a hölgyek 2000-es évekbeli visszatérése óta pedig Michaela Dorfmeister, Poutiainen, Zettel, Britt Janyk és utoljára Tessa Worley győzött „óriásban”.

 

November végére nem esett sok hó a környéken, de ez nem okozott semmi gondot a szervezőknek, s a kevéssel fagypont alatt mozgó hőmérsékletben kiváló pályát varázsoltak a 69 indulónak. Sajnos ezúttal a hangulat hagyott némi kívánnivalót maga után, kevesen voltak kíváncsiak a szezon második óriás-műlesikló versenyére.

 

A pályáról röviden annyit, hogy a szintkülönbsége átlagosnak mondható 375 m volt, 43 forduló és 45 kapu nehezítette a versenyzők dolgát. Nagyon hamar, különösen a felső szakaszon – amolyan amerikai módon – jegesedni kezdett a pálya, s ez a számos erőt próbáló, szűk fordítóval karöltve kegyetlenül nehéz együttest alkotott. Nem volt lehetőségük lazsálni a csajoknak, mert másodperceket lehetett veszíteni, mint ahogy többen ennek ették meg a levét. Ugyanakkor a túlzott rizikó sem volt kifizetődő. Nos, e kettő közt kellett valahogy egyensúlyozniuk…

 

Pietilä- Holmner kapta az 1-es rajtszámot, rögtön belekezdett a svédek kiválósága, szemmel látható hibát nem vétett az osztrák edző által kitűzött pályán, benne volt a pakliban, hogy rögtön megszületett az első futam győztese. Érkezett azonban a világbajnok, s Kathrin Hölzl 55 századot vert a svédre. Több kisebb bizonytalanságot elkövetett ugyan, de erősebb tempójával ( sem az 1., sem a 3. szektorban nem volt nála gyorsabb) mindezt hatékonyan ellensúlyozta. Ezen a pályán amúgy is lehetetlen volt makulátlant menni. A két évvel ezelőtt ugyanitt dobogós ’Lisbeth Görglnek ez megközelítően sem sikerült, igazi szarvashibát nem vétett, a megfelelő sebesség hiányzott. S, lőn, 4,5 másodpercet kapott, ezzel búcsút is inthetett a pontszerzésnek. Poutiainen csak egy fokkal volt jobb osztrák sporttársnőjénél, a korábbi kétszeres győztes 2,35-ös hátránnyal csupán a 18. helyről várhatta a folytatást. Vele kapcsolatban azonban hozzá kell tenni, hogy kisebb hátsérüléssel küzdött, így a pontszerzésen túl nem voltak komolyabb elvárások vele szemben.

Zettel végig tartani tudta a német tempóját, a végére 4 tized gyűlt össze, ami még bőven lőtávolon belül volt. Maze csak 1, Karbon és Mölgg pedig csak 2 sec-en kívül tudott célba érni. Lindsey Vonn nem tudta megismételni söldeni bravúrját, messze leggyengébb számában nem segített a hazai közönség sem, Görgl szintjét hozta, ezzel kiesett. Barátnője, Maria Riesch ellenben a remek 16. helyről várhatta a folytatást, nem messze maradt el tőle Pärson, ám Anja egészen más esélyekkel indult neki a viadalnak.

 

A többiekről szólva meg kell említeni az olasz hölgyek remeklését, a legjobb 20 közé 6 talján is befért, Brignone és Curtoni továbblépése kimondott meglepetés. Jól szerepeltek a franciák is, Worley-n kívül a Bertrand- nővérek, a hosszú idő után ismét pontszerző Barthet is befért a legjobb 15-be. A hazaiak jóhírét az olimpiai bajnok Mancuso védte meg, az utóbbi évekhez mérten egészen tűrhető, 1,81-es hátrányával a 10. helyről vágott neki a 2. futamnak.

Hatalmas különbségek mutatkoztak, Chemmy Alcott 3,69-es hátránnyal is tovább tudott lépni, míg 1 másodpercen belül már csak Eva- Maria Brem tudott végigmenni a pályán. A kiesők közt találjuk a komplett svájci különítményt (Dettling, Bonjour, Suter, & co.), de egyebek közt Hansdotter, a Moszkvai paralellszlalomban győztes Borssen , Fischbacher és Barioz sem került a legjobb 30 közé. Szerencsére komoly bukásra nem került sor.

 

 

 

 

Magyar idő szerint este 9 órakor vette kezdetét a második kör, az olasz edző tűzte a pályát, ami előirányozta a sikeres olasz szereplés folytatását. Kezdésként Alcott rögtön ki is esett, rajta kívül míg a hazai McJames valamint Nadia Fanchini esett ki, tehát a teljes olasz siker elmaradt. Az első 15 induló közt igazán erős futamot nem nagyon láthattunk, Poutiainen (26.) és Pärson (22.) továbbra is gyengélkedett, Maria Riesch viszont elégedett lehetett a végelszámolásnál neve mellett szereplő 14. helyezéssel. Külön kiemelem a lengyel Agnieszka Daniel Gasienica 20. (ő jegyzi a 3. szektor legerősebb részidejét) és a svéd Kajsa Kling 19. helyét, mindketten karrierük legjobbját érték el Aspenben, utóbbi első pontjait gyűjtötte a Világkupában. Mancuso három helyet visszacsúszva a 13. helyen zárt, de az olimpiai bajnoknő elégedetten nyilatkozott.

 

Manuela Mölgg 1:05,78-as idejével alaposan feladta a leckét a fent várakozóknak, különösen a középső és alsó, technikásabb részen volt elemében, előbbi szakaszon nem is verte meg senki. Nicole Gius és Denise Karbon csupán századokkal maradt el Mölggtől, tehát sokáig virtuálisan három olasz hölgy állt a dobogós helyeken. Sőt, Federica Brignone révén már négyen vezették a mezőnyt, a nap meglepetésembere egészen szenzációs síelést mutatott be, tökéletesen agresszív ívekkel operált, bevallom, egy ideje nem láttam ennyire összeállt pályát női óriás- műlesiklásban. Legjobb második futammal, a nagy különbségek dacára joggal bízott akár a dobogóban is.

Az első futam után holtversenyben álló két francia nem tudta megismételni „délelőtti” mutatványát, a címvédő Worley az egyik felső kapunál „beragadt”, ütemet vesztett, s mire visszavette, 2 másodpercet vesztett az olasszal szemben, Olivia Bertrand pedig biztonságit ment, megérte, hiszen ő lett a legjobb francia. Mégis csalódást élhettek át a franciák, az első futam után joggal bíztak legalább egy TOP-10-es helyezésben.

Tina Maze hozta a tőle már-már elvárható meseszép síelést, ami ugyan Brignone ellen kevés volt, viszont Mölggöt egyetlen századdal maga mögé utasította. Eva- Maria Brem kisebb megingásoktól eltekintve szépen ment, 1 tizeddel beugrott a szlovén lány elé, ez az 5. helyre lesz elegendő, amivel megismételte a 2 éve, a kanadai Panoramaban elért eredményét.

 

Következtek az 1. futam dobogósai. Pietilä- Holmner már versenyben volt az olasszal, az alsó részen azonban ő is megkapta a szokásos 1 másodpercet, így néhány tizeddel mögéje szorult. Kathrin Zettelnek pont ennyi előnye volt az induláskor, ügyesen sáfárkodott vele, úgy síelt, mintha huzalon húzták volna, a felső részen tovább növelt előnyéből ő csak 4 tizedet vesztett odalent, így fölényesen vette át a vezetést.

Hölzl nem teketóriázhatott tehát, oda kellett tennie magát, ha nyerni akart. 4 tizedes előnyére további 5 századot pakolt az első időmérési pontig, a középsőn némileg visszaesett, de tudott újítani, így végül 24 századdal befért Zettel elé.

 

 

A Val d’ Iseres-ben világbajnokságot nyerő Kathrin Hölzl végre megnyerte pályafutása első VK- versenyét, ez csak a 3. dobogója, de biztosan lesz ez még több is. Kathrin Zettel 13. szakági dobogóját ünnepelhette. A mindössze 19 esztendős Federica Brignone 4. VK- versenyén rögtön pódiumon végzett (Söldenben is TOP-30), a szám korábbi kétszeres junior olasz bajnokára érdemes lesz odafigyelni a jövőben.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A nők összetett Világkupájának állását csak a ma 18, ill. 21 órakor kezdődő szlalomversenyek után tüntetem fel!