Az idény negyedik óriás-műlesikló versenyének a Dolomitokhoz tartozó Alta Badia adott otthont. A legendás Gran Risa 1985-ben mutatkozott be a Világkupában, 1990 óta pedig minden év december közepén, karácsony előtt itt rendezik a versenynaptár meghatározó respekttel bíró versenyét. Egy sor világklasszis nyert már itt (egyebek közt a szám olimpiai- és kétszeres világbajnoka, Ingemar Stenmark, vagy Marc Girardelli, Michael von Grüningen és Kalle Palaner), a csúcstartó a maga négy győzelmével Alberto Tomba.

A 1255 m-es pálya 448 méteres szintkülönbséget jár végig, átlagosan 36%-os lejtéssel, de néhol meghaladja az 50%-ot is a meredeksége. Rendkívül technikás és gyors ez a jeltő, nem véletlen tehát, hogy versenyzői berkekben a legnagyobbak közt tartják számon, aki itt valamikor nyerni tudott.

 

Sérüléséből lábadozik, így nem állt rajthoz a tavalyi győztes Daniel Albrecht, valamint az egyik nagy esélyes, Ivica Kostelić, de így is nívós mezőny gyűlt össze a telt házas rendezvényen.

 

Az első futam után hármas olasz vezetést mutatott az eredményjelző, Blardone rögtön elsőként felállította azt az etalonnak számító időt, amit aztán senki nem volt képes felülmúlni. Ehhez legközelebb a verseny 2003-as győztese, Davide Simoncelli állt, ő csupán 1 tizeddel követte honfitársát. Harmadik helyen az elsősorban szlalomosként ismert, de óriás-műlesiklásban is egyre jobb eredményekre képes Manfred Mölgg várhatta a folytatást, 27 százados hátránnyal. Az első nem olasz versenyzőnek is örülhettek a helyiek, a múlt héten élete első Vk- elsőségét ünneplő Marcel Hirscher 34 százados lemaradása sem volt ledolgozhatatlan. Az osztrákok egyébként nem remekeltek, annak ellenére sem, hogy mesterük tűzte a pályát. Az olimpiai bajnok és a szakági Világkupát vezető, ám ma délelőtt nagyot hibázó Raich csupán a 14. helyen állt az első menet után, a legjobb 20-ba még Baumann (15.) és Görgl (16.) fért be. Reichelt (21.) mellett még befért a pontszerzők közé a junior-világbajnokságban ezüstérmet szerző Björn Sieber (22.), valamint az első pontjaira hajtó Christof Nösig (30.) is épp becsusszant a legjobb 30 közé, ezt 3,24-es hátránnyal is ki lehetett vitelezni.

 

Egy másodpercen belül végzett még a franciák büszkesége, Cyprian Richard, a 7 tizedes elmaradás sem tűnt áthidalhatatlannak. Hozzá hasonlóan legjobb 10-ben volt Mermillod-Blondin is. A svájciak vesszőfutása Alta Badián is folytatódott, Marc Berthod 8. helyével volt köztük a legjobb, Cuche és Janka csak 2 másodpercen túl követték az olaszokat, Défago pedig bizonyára hamar elfelejtené ezt a hétvégét. Edzőjük a sícipő beállításában látta a probléma okát. A nagy esélyesek közül Svindål a 12., Ligety pedig a 13. helyen zárt délelőtt, vagyis reálisan csak TOP10-es eredményben bízhattak. Viszont örömteli, hogy összesen négy norvég is továbbjutott, Jansrud a 14., Karlsen a 20., Haugen pedig a 27. helyen.

 

Ezúttal Bode Miller (33.) sem tudott csodát tenni, az órás-műlesiklás nem tartozik újabban a kedvencei közé, pedig annak idején világbajnokságot és Világkupát is nyert a számban. Innerhofer továbbra is tragikusan teljesít, 40. helyen zárt, vagyis több, érdemleges eredmények nélkül álló versenyző is eléje került. De Lizeroux sem akar rákapni az óriásra, csupán 39. lett, pedig elvileg ez a harmadik legerősebb száma. Magas rajtszámokkal induló versenyzők közül sokadjára kell kiemelnem egyik nagy kedvencemet, a teljes tavalyi évet kihagyó cseh Ondrej Bankot, aki 49-essel a legjobb 20 közé is beverekedte magát. Szintén dícséretet érdemel az első alkalommal második futamba jutó ifjú amerikai, Tommy Ford (50-es), valamint az óriásban hatalmasat fejlődő, eddig elsősorban kombinációban erős Zurbriggen (69-essel 26.). Tim Jitloff ugyan célba ért, emlékeim szerint a 11. legjobb idővel, az utolsó kaput nem vette be normálisan, konkrétan átesett rajta, így diszkvalifikálták. A kiesők közt találjuk meg a két jobb sorsra érdemes svédet, Niklas Rainert és Hans Olssont, valamint Robbie Dixont.

 

 

A világ egyik legnehezebb óriás-műlesikló lejtőjén azonban bármi megtörténhet, rengeteg a potenciális hibázási lehetőség, s akár másfél-2 másodpercet is könnyedén le lehet adni egy futam alatt. Az első igazán erős menetet az újra pontszerző fiatal norvégtól, Haugentől láthattuk, őt előbb Reichelt, majd Karlsen is megelőzte. Didier Cuche végre kárpótolta a svájci rajongókat (előzőleg Janka újra gyengélkedett), szenzációs alsó szakasszal nagy fölénnyel vette át a vezetést az osztráktól, ezzel legalább a legjobb 10 közé bejutott. Legfőbb ellenlábasa, a szakági első Benjamin Raich azonban elementáris menetet produkált, a felső részen egy kisebb rontást zseniális reflexszel korrigált, majd egy lehengerlő alsó résszel tetemes előnnyel állt az élre, végül a 13. helyről a negyedikre lépett előre. Sem Ligety (7.), sem Svindål (8.), sem a kiváló formának örvendő Ploner (6.) nem tudott eléje kerülni. Ez a bravúr először Cyprian Richardnak sikerült, a francia azonban az alsó részen nagyot rontott, sok időt vesztett, de így néhány századdal megelőzte az osztrákot.

 

Az utolsó ötből előbb a szlalomban ezen a pályán már diadalmaskodó Larsson, majd Hirscher is nagy hibát követett el (csúnyán bevágta a fejét a kapuba), visszaestek a mezőny végére. Ekkor már csupán a három olasz várakozott a rajtjelre. Mölgg sokadszorra volt képtelen feldolgozni az esélyesség terhét, ő is ugyanott rontott, mint az élen álló francia, ám vele ellentétben kevésbé hatékonyan korrigált, így még Raich is megelőzte. Davide Simoncelli ellenben fergeteges középső szakasszal 1,2 tizedes előnnyel vette magához az első helyet, az alsó szakaszon azonban jelentős sebességet vesztett, amit Blardone pontosan tudott. A helyiek körében csak Maxinak nevezett óriás-műlesikló specialistát ezen a napon nem lehetett megverni, a második futamon sem talált legyőzőre, így kétség sem férhetett 2. Alta Badia-i diadalához.

 

 

Blardone pályafutása 5. győzelmét aratta a Világkupában, Davide Simoncelli hatodik alkalommal állhatott dobogóra, ebből ötödször hazai pályán, legutóbb 3 éve ízlelhette meg a pezsgő ízét. Cyprian Richard pedig a tavalyi bormiói dobogó után másodszor végzett bronzérmes pozícióban.