HTML

Síparadicsom

Köszöntünk a Síparadicsomban! Lemaradtál a hétvégi versenyekről, vagy újra szeretnéd olvasni a történéseket? Érdekelnek a háttérinformációk, többet szeretnél tudni a téli sportok történetéről? Alpesi és északi sí, biatlon és curling, minden mennyiségben! Óhaj, sóhaj, kérdés, panasz: siparadicsomblog@gmail.com

Facebook

A ti véleményeitek

Futásra fel, avagy kezdődik a Tour de Ski!

2012.12.28. 21:36 :: bendzsi98

Ami a kerékpárosoknak a Tour de France, a teniszezőknek Wimbledon vagy a síugróknak a négysáncverseny, az a sífutóknak a Tour de Ski, amit immár hetedik alkalommal bonyolítanak le 2012. december 29. és 2013. január 6. között. Ezúttal három országba látogat el az igen nívós mezőny, és ugyan a szakaszok száma is megcsappant (tavaly 9, míg idén csupán 7 etapot bonyolítanak le), izgalmakban valószínűleg nem fogunk hiányt szenvedni. Bár lesznek nagy hiányzók (erről majd később, bővebben...), sztárok szép számmal akadnak. Hozzá kell azonban tennünk, a TdS ezúttal a Világbajnokság miatt háttérbe szorul, és a futók is úgy tartják, nem ez lesz az év eseménye. Mi mindenesetre, már az elmúlt évek küzdelmeit látva, csalódni nem fogunk, hiszen minden versenyző azt szeretné, ha ő érne fel a rémisztő Alpe Cermisre. Az első kiírás óta ugyanis rengeteget fejlődött a viadal mind pénzügyileg, mind nézettségileg, mind versenyzésügyileg. 2007-ben, a "nyitányon"a hölgyeknél a már visszavonult Virpi Kuitunen diadalmaskodott, míg a férfiaknál a most is titkos favoritként besorolt, ám már kiöregedni "készülő" Tobias Angerer győzött. Egy évvel később a siker Charlotte Kallát, illetve Lukas Bauert illette, majd Kuitunen egyik utolsó "nagy durranását" az "elsőéves" Dario Cologna öröme kísérte. 2010-ben pedig már jött Justyna Kowalczyk, aki azóta sem talál legyőzőre, vagyis 2011 elején, és 2012 elején is ő volt a "királynő". Az ellenkező nemet Bauer után kétszer Cologna képviselte e színvonalas táborban. Várjuk tehát, ki lesz a következő. Lesz-e esetleg trónfosztás? Készüljünk egy kicsit az előttünk álló másfél hétre esélylatolgatással, szemezgetéssel!

Kezdjük az útvonallal!

A 2008-2009-es verseny óta sok minden változott, városok kerültek ki és be, a rajt kezdete azonban változatlan, a Tour de Ski ezúttal is a németországi Oberhofban kezdődik el egy már szokásosnak mondható prológgal. A hölgyek indítják útjára (13 óra 15 perckor) a hosszú küzdelmet, akikre három kilométer vár szabad stílusban, míg a férfiak 14:30-kor következnek, ők 4 km-t tesznek majd meg. Ez a táv még a sprintereknek is kedvezhet, tehát minden megtörténhet. Másnap az ez által felállított rangsor alapján egy 9-illetve 15 kilométeres, klasszikus stílusú üldözéses vár a futókra. Ebben az évben ez lesz az utolsó verseny, ám sokat nem pihenhetnek, hiszen rögtön az újév első napján már Svájcban van jelenésük, az újoncként belépő, gyönyörű környezetben fekvő Val Müstairben a sprinterek villoghatnak szabad stílusban, ám ezután valószínűleg számukra véget ért a verseny, hiszen jönnek az igazi küzdelmek.

Január 3-án, csütörtökön már Olaszországban folyik tovább a cselekményszál, amikor is a Toblach és Cortina között egy-egy 15 és 35 kilométeres, szabad stílusú üldözéses vár a "túlélőkre". Ez a versenyszám a Tour de Ski egyik legnagyobb csemegéje, hiszen igen ritkán látunk efféle küzdelmet, ráadásul az erdőben való versengés mindig izgalmas, általában ekkor nagyot változik az összetett. Másnap egy könnyebb etap következik, 3 és 5 kilométer klasszikus stílusban. De kell is a "lazítás" Val di Fiemmére...


A világbajnokság helyszínén övezi a legnagyobb figyelem a mezőnyt, hiszen itt dől el minden. Január 5-én egy 10-15 km-es tömegrajtost kell legyűrnie a kitartóknak klasszikus stílusban, ám ekkor a gondolkodás már a másnapon folyik. A másnapon, ahol a legjobbaknak az Alpe Cermis rémséges emelkedőjét kell kibírnia. Az alpesi sí pályán felfelé (!) halszálkázó, baktató futók helyenként 28 %-os részt is megtesznek a 3650 méter alatt, amíg fel nem érnek az 1280 méter magasan található célhoz. A hendikepes indítás ellenére itt minden megtörténhet, a dobogó jó párszor változik (lásd idén), úgyhogy a látvány mellett a történésekre is figyelnünk kell. Aki győzni akar, annak egy perc lazsálás, egy perc kihagyás sem engedhető meg, főleg a Cermisen: ám aki majd elsőként felér ide, az jogosan nevezheti magát a legjobbnak. No de kik is lehetnek azok, akiknek erre esélyük lehet?

Ízelítő a hegyből:


....................................................................................................................................

A 9 nap sok idő, így tényleg csak a legjobbak érhetnek oda a dobogóra. Elsőként "vesézzük ki" a hölgyeket!

Nyilván mindenki, aki szereti (és szerintem aki nem szereti, az is...) tudja a hírt, miszerint a sport egyik legnagyobb alakja, Marit Bjørgen szívproblémák (magas pulzus, szívritmuszavar) miatt kórházba került, majd a norvég csapat hivatalosan is bejelentette, hogy emiatt ki kell hagynia a Tour de Skit. Szerencsére komolyabb problémája nincs, és akár már január 12-én, Liberecben vissza is térhet a versenyzéshez. Természetesen ráfér a pihenés, ám hiánya nagyban megviselheti a viadal színvonalát. Így ugyanis Justyna Kowalczyk egyedüli fő favorittá lépett elő. A lengyel a lassú szezonkezdet után szépen fokozatosan visszatért a régi formájába, és Canmoreban már megmutatta, hogy kell oktatni a mezőnyt. Ezzel átvette a vezetést az összetettben, ám kérdéses, képes-e ingadozás nélkül teljesíteni mind a hét szakaszt. A sprintben akadnak nála jobbak, még a döntőbe jutás sem biztos jelenleg nála, ám ha a hosszabb számokban úgy teljesít, ahogyan Kanadában tette, nem lesz kérdés, kié lesz a győzelem. Zsinórban negyedszer.

Ám akadnak, akik megszorongathatják. A legkomolyabb vetélytárs a norvég Therese Johaug lehet. Az Alpe Cermisen mindig fantasztikusan teljesítő (az előző kiírásban magasan ő teljesítette a legjobb időt), a talán legmasszívabban versenyző, még mindig csak 24 éves leányzó a dobogóra simán felférhet, sőt, ha még leggyöngébb számában, a sprintben is jól teljesít, még Kowalczykkal is összecsaphat. A tavaly a toblachi üldözésesen gyöngélkedő, ám ennek ellenére a 3. helyet megszerző Johaug azóta sokat fejlődött, sokkal komplettebb versenyző lett, habár az összetett világkupában elfoglalt 6. helye nem is ezt mutatja - sok versenyt kihagyott, és Kanadába sem utazott el. Amennyiben összeszedetten fut, jó taktikával, erősen, és esetleg az utolsó etap előtt csekély hátránya lesz (ha lesz) a lengyellel szemben, megnyerheti a viadalt. Kíváncsiak vagyunk, hogyan teljesít!

Bár ebben az évben Kikkan Randall rengeteget fejlődött a távolsági számokban, sokan mégsem említik a legnagyobb favoritok közt. Tévesen! Az amerikai sprinterkirálynő az összetettben a második helyen áll, de ez annak fényében, hogy ebben az idényben az összes(!) versenyén, ahol elindult, a legjobb 10 között végzett, korántsem meglepő. Gällivareben megszerezte élete első dobogóját hosszú távon (3. lett a 10 km-es szabad stílusún), majd ezt még három egyéni pódium követte, egy quebec-i győzelemmel. Neki azonban mennie kell a Cermis előtt, mint a golyó, mert a hegyen általában mindig vissza szokott esni (ennek "köszönheti" a 2012-es 10. helyét is). A top3-ba mindenképpen odaérhet!

A szezon egyik legnagyobb meglepetése Anne Kylloenen teljesítménye. A 25 éves finn a sprintekben jeleskedett-mindeddig. Canmoreban a klasszikus stílusú tömegrajtosban elért 2. helyét egy újabb ezüstérem követte, ezúttal a skiathlonban, és mivel előtte eredeti számában is szorgosan gyűjtögette a pontokat, a Tour előtt az igen előkelő 4. pozíciót foglalja el a VK-ban. Bár "tavaly" csupán 21. lett, most jobbra számíthat. Már ha bírja az alpesi sí pályát!

A norvégok mindig uralják a mezőnyt, mindig rengeteg versenyzőjük van a legjobb 10-ben, és bár Bjørgen mellett Vibeke Skofterud is kihagyja a viadalt a VB-re való felkészülés miatt, így is hemzsegnek a sztárok. Johaug mellett esélyesként említhetjük Heidi Wenget, valamint Kristin Steirát is. Előbbi remekül kezdte a szezont, többször volt a top10-ben, és még dobogón is állt, így élete első Tour de Skijén top5-ös reményekkel startolhat. Problémája csak az utolsó hegyen lehet, de így is bizakodhat. Utóbbi egy nehéz korszakot lépett (?) át az életében, gondok adódtak a magánéletében, és a versenyzésben is, ebben a szezonban viszont többször is a top10-ben, a rutinja pedig sokat érhet. Ezzel még nincs vége a dominanciának, hiszenAstrid Jacobsenvalamint Maiken Caspersen Falla is képes jó eredmény elérésére, sőt! Ugyan előbbi nem találja a formáját, egy-egy kiugró helyezést bármikor alakíthat; utóbbi a sprintekben való uralkodásának köszönhetően az összetett 7. helyén áll, és a TdS-en is képes lehet jól menni, és akár egy top10-et kiharcolni.


Mellettük amolyan outsidereket lehet megemlíteni, akik bár nagy nevek, komoly favoritoknak nem számítanak. Ilyen például a 2008-as győztes Charlotte Kalla. A még mindig csak 25 esztendős svéd (akiknél mellette ott van többek között Anna Haag is) azonban nem sokat versenyzett ebben a szezonban, igaz, ahol elindult (Gällivareben), ott jó helyezést ért el, 4. lett. Mégis kérdéses, melyik arcát mutatja majd most, és hogy bele tud-e majd szólni a nagyok dolgába. Ott lehetnek a tűz közelében a németek is, Nicole Fessel és Katrin Zeller a hosszabb, míg Denise Herrmann a rövidebb viadalokon lehet jó. Masako Ishida egy kemény versenyző, klasszikus stílusban dobogóesélyes. Hasonlót lehet megemlíteni az ukránValentina Shevchenkoról és a sok oroszról is, akik a sprintekben is villoghatnak (gondolok itt például Anastasia Dotsenkora vagy Alija Iksanovára). Szót kell ejteni az idén el-eltűnő finnekről, Krista Lahteenmäki és Aino-Kaisa Saarinen nem csillog (ellenben a fejlődőMona-Lisa Malvalehtoval), nem mutatott sokat magából (főleg utóbbi...), de jók lehetnek. Érdemes szót ejteni az amerikaiakról is, akik okozhatnak néhány kellemes meglepetést: Holly Brooks, Ida Sargent és a többiek mind-mind képesek kiugró eredményre. Emellett még a sprintereket is lehetne nézegetni azon az egy szakaszon, amit "nekik" rendeznek, de sokan nem indulnak közülük, az eddig említetteken kívül talán csak a svájci Laurien Van der Graaff, valamint a két szlovén, Katja Visnar és Vesna Fabjan neve merülhet fel.

Ők azok, akikre érdemes lesz figyelni a következő napokban, és akikről szólhat ez a Tour de Ski-női részről. Már nagyon várjuk a küzdelmeket!

A tavalyi széria döntő szakaszának rövid összefoglalója:


.............................................................................................................................................................................

Térjünk át a férfiakra!

Az előző évek rendre jó versenyt, Dario Cologna győzelmét és Petter Northugdrámáit hozták, gondoljunk csak tavalyra, amikor a Cermisen a norvég megrogyva még a második helyről is leszorult. Vajon idén hogy teljesít?

Természetesen az ő duettjük a legnagyobb favoritja a versenynek. Először vessünk egy pillantást a svájci idényére. Nos, enyhén szólva nincs csúcsformában, sőt mi több, eddig még nem állt dobogón a VK-ban! A legjobb helyezése egy 4. pozíció Kuusamoból, emellett egy 8., egy 19. és egy 35. hellyel "büszkélkedhet", így az összetett 10. helyén áll. Sok versenyen tehát nem indult, mindössze Svédországban és Finnországban volt ott, a többit edzéssel töltötte. Két héttel ezelőtt a St. Ulrich am Pillerseen rendezett Alpesi kupán állt rajthoz Ausztriában, és ott is csak egyszer győzött a néhány nagy névvel telitűzdelt mezőnyben. Ám a Tour az Tour, itt nem lehet a múltra hagyatkozni: ott, abban a pillanatban dől el, ki milyen erőben van. Csúcstartóként indul, és nem okozhat bánatot azoknak a lelkes svájci szurkolóknak-ugye sokan emlékeznek ez év január elejére, az Alpe Cermis tetején lévő diadalmenetre?

Azt mondom, pályafutása során először nevezhető a legnagyobb esélyesnek Petter Northug. A norvég fantasztikus formát őriz: négy versenyen indult, ebből egyet megnyert, kettőn második lett, egyen pedig hetedik (ezek miatt áll az összetettben a második pozícióban), de magáénak tudhatja a kuusamoi "mini Tourt" is. A legutóbb Olaszországban, Livignoban indult egy 42 kilométeres, maratoni versenyen, amit nagy hajrában, de megnyert. Kérdés, sikerült-e fejben összeraknia a megfelelő képletet? Tavaly sok dolgot elbaltázott, könnyedén megszoríthatta volna Colognát, ha egy kicsit precízebb, gyorsabb, erősebb. Nem sikerült, harmadik lett, de most minden esélye megvan arra, hogy előrébb lépjen. Bár a sífutás egyéni sport, a csapatnak is szerepe van egy-egy sikerben. Nos, a norvégok igen tartalékos alakulatot jelöltek ki: Northug mellett Finn Haagen Krogh, Niklas Dyrhaug, Tord Asle Gjerdalen, Simon Østensen (aki legutóbb 2011 végén versenyzett...) és Snorri Einarsson alkotja majd a gárdát. Meglepő, ám ha jobban a kulisszák mögé nézünk, érzékelhetjük, hogy sok nagy név (Sjur Røthe, Martin Johnsrud Sundby, Chris Andre Jespersen, Eldar Rønningönszántából maradt ki, készülve a közelgő Világbajnokságra. Nem lesz egyszerű dolga tehát Northugnak, de én azt gondolom, könnyen megeshet, hogy ő ér majd elsőként be a val di fiemme-i célba...

Tavaly fantasztikusan teljesített, és a 2. helyet szerezte meg a svéd Marcus Hellner, aki (nyilván sokan emlékeznek a pillanatra) a végső emelkedőn simán hagyta ott Northugot és lépett feljebb. Nos, mi lennénk a legjobban meglepődve, ha ezek újra megismétlődnének, hiszen Marcus nincs élete formájában. Ugyan ahol elindult, általában megbízhatóan teljesített (3., 70. (ez egy "lomha" sprintverseny volt...), 9., 12. lett), de nem érezhető benne az a plusz, ami az elmúlt években megvolt benne. Outsiderként jellemezném, már csak a kiszámíthatatlansága miatt is (sosem lehet tudni, éppen hogy van), mindegyik versenyszámban a "jó" kategóriába tartozik, képes sprintelni, hegyet menni és üldözni is. Emellett prológspecialista, úgyhogy nem nagyon lepne meg, ha holnap ez idő tájt rajta feszülne a sárga trikó. Dobogóra nem várom, de a top5/10-be beférhet.

Hasonló a helyzet Alexander Legkovval. Az immár 29 éves orosz az előző kiírás során ötödikként végzett, és idén sokkal többre lehet hivatott. Egy 9. és egy 38. hely után ugyanis Kuusamoban megnyerte a 10 kilométeres szabad stílusú viadalt köszönhetően remek és gyors versenyzésének, majd 7. lett az üldözésesben. Ez is bizonyítja azt, hogy milyen jól is tud teljesíteni a hosszabb számokban, és mivel sprintből csak egy lesz, szorgosan is gyűjtögetheti a pontokat. Sőt, mi több, az egyik legjobbnak számít a hegyen, így minden adott ahhoz, hogy beleszóljon a dolgokba. Egy a baj, az erőnlét és a rapszodikus teljesítmény. Többször is láthattunk már olyat tőle, hogy a táv alatt végig elől volt, villogott, aztán a végére egyszer csak eltűnt, és megérkezett a középmezőnyben. Nos, ha ezt eltüntetné valahogy, harcban lehetne a pódiumért.


Lukas Bauer egy élő legendája a Tour de Ski történetének, mi sem bizonyít jobban két győzelme. Az elmúlt egy-két évre azonban megkopott az a régi fény, ami egykoron jellemezte a versenyzését. Nos, az idei szezonban két 13. helye mondható a legjobbnak, ami a VK-t illeti, de inkább a felkészülést helyezte a hangsúlyba, így különböző, kisebb besorolású FIS versenyeken is rajthoz állt, többségüket meg is nyerte. Ám nála az a kérdés, hogy ebben a fiatal, erős mezőnyben képes-e belecsempészni a "régi idők" nagy teljesítményeit? Meglátjuk...

Az a furcsa, hogy ezzel a viszonylag kevés szerzett ponttal is magasan felülmúlta Bauer a szezon eddigi nagy csalódását, Devon Kershawt. A mindig vidám kanadainak sok oka nem volt a mosolygásra, az is lehet, hogy a nyári tengerparton ragadt: egy 17. és egy 22. hely. Ezzel fel is soroltam a pontszerző helyeit. Hiába végzett a 2011/12-es összetett 2. pozíciójában, és lett TdS 4., mégis azt mondom, most nem számít esélyesnek. Alex Harveyt is "megfertőzte" ez a nyári feeling (?), ő sem szerzett sokkal több egységet honfitársánál, bár ő fel tud mutatni egy tíz közeli eredményt, ez nem lesz elég. Kíváncsi vagyok arra, valamit elő tudnak-e húzni az észak-amerikaiak a tarsoly mélyéből, mert valami nagyon kellene...

Az orosz csapat Legkov betlije esetén egy másik összetett menőre, Maxim Vylegzhaninra fókuszálhat. A 30-on túllépő futó azt az érzést keltheti az egyszerű nézőben, hogy igen igen, na de nem. Ő az, aki sokszor megvillantotta nagyszerű tehetségét, nyert versenyeket, beküzdötte magát a legjobbak táborába, ám az áttörés eddig nem jött össze. Nagy talán, ez után össze fog-e, ugyanis ő a mezőny "sötét lója", a stabilizálatlanság megtestesítője e sportágban. Bár nagyon jó klasszikus stílusban (Kuusamoban ezüstérmes lett a 15 km-es üldözésesben), és "szabadon" sem rossz, sőt, a sprintben is képes kiugró eredményre, nem tudni, éppen melyik arcát fogja mutatni. Lehet, hogy a legjobb 5-ben végez, de lehet, hogy 10-ben sem lesz...


Jöjjenek azok, akik megítélésem szerint az egész idény legnagyobb meglepetéseit fogják bemutatni a következő két hét alatt. Három remek formában lévő futóról van szó (ide szántam volna a francia Maurice Manificat-t is, ha nem dől ki több mint egy hónapra térdsérülése miatt...). Az első, aki még közülük is kiemelkedhet, a kazahAlexey Poltoranin, aki e idényben dobogózott mindkét stílusban, döntőzött sprintben is, és képes arra, hogy megverje a legeslegjobbakat is. Akárcsak az olasz Roland Clara, aki mindig képes valami újat és meglepőt előhúzni a mezőny közepéről is. E "rész" végére pedig hagyjuk az első Tour de Ski-győztest, Tobias Angerert, aki Kanadában azt mutatta, túl a 35-ön is ott lehet lenni a legjobbak között. Azt kívánom neki, végezzen minél jobb helyen!

Hiába rendeznek csak egy "gyorsaságit", meg kell említeni az összetett Világkupa vezetőjét (igen, vezetőjét!), Emil Jönssont is. A visszatérése után legyőzhetetlen király egyre jobban fejlődik a hosszabb távokon is, és ha a top10-re nem feltétlen esélyes, egyszer-egyszer ő is mutathat valamit magából. Ha máshol nem, saját területén biztos. Ott lehet körülötte, vagy még előrébb az a Tim Tscharnke, aki a legutóbbi hétvégén, Canmoreban villogott, de vajon az csak egyszeri alkalom volt-e? Szóra érdemes a két orosz, az összetettben igen előkelően álló Evgeniy Belov és Ilia Chernousov, akik bizony nagy segítők (vagy kapitányok??) lehetnek. Az egyre öregedő olaszok Giorgio Di Centával, David Hoferrel és ambiciózus sprintereikkel megmutathatják a mezük színét a mezőnyben, akárcsak a svédek a jelenlegi formájánál többet tudó Johan Olssonnal és Daniel Richardsonnal.

Sok embert fel lehetne még sorolni a mezőnyből, sprintereket, egyszeri menőket, ám nincs értelme, hiszen akik kiemelkedhetnek, azok már mind-mind említésre kerültek.

Az előző széria utolsó szakaszának pillanatai:


Nos, remélem, a szerelmeseket fel tudtam villanyozni, ezáltal jobban rá tudnak hangolódni a holnap 13:15-kor elinduló Tour de Skire! A prológ mindig jó szokott lenni, (túl) sok az esélyes, üljünk hát le a televíziókészülékek elé, és élvezzük az izgalmakat! Jó szurkolást!

Az anyag forrása: www.fis-ski.com, www.fiscrosscountry.com, www.youtube.com, www.dziennik.com, www.skitrax.com, www.yahoo.eurosport.com

Szólj hozzá!

Címkék: sífutás

A bejegyzés trackback címe:

https://siparadicsom.blog.hu/api/trackback/id/tr44985580

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása