A hétvégén véget ért a Karlstadban rendezett curling EB, ahol a férfiaknál végül a hazai svédek szerezték meg a trófeát, míg a nőknél kisebb meglepetést okozva az orosz csapat hódította el az aranyat - mindkét válogatottnak a címvédőket sikerült legyőznie a döntőben. A továbbiakban összefoglaljuk, hogy hogyan is zajlott a csoportköröket követő szakasz.

A férfi torna végeredménye:

A csoportból tehát az első két helyen a svédek és a csehek, mögöttük pedig a norvégok és a dánok jutottak tovább a rájátszásba. A kedvezőbb ágon Niklas Edinék egy könnyed, 9:3-as győzelemmel múlták felül az így is az elvárásokon felül teljesítő cseheket, és jutottak egyenes úton a döntőbe. Norvégia és Dánia találkozója sokkal kiélezettebb volt, és Thomas Ulsrudéknak csak az utolsó endben sikerült 6:5 arányban a maguk javára fordítani a mérkőzést. Az elődöntőben így ők találkozhattak a csehekkel, amit szintén egy szorosnak mondható küzdelem után a skandinávok 6:4-re nyertek, kiharcolva ezzel maguknak a másik döntős pozíciót.

Így a finálét és a bronzmérkőzést is ugyanazon nemzetek ugyanazon csapatai játszották, mint a 2011-es tornán, ezúttal azonban mindkét esetben fordított lett a végeredmény. A Jiri Snitil által vezetett csehek meglepő 12:4-es győzelmet arattak a formájukat nem találó Rasmus Stjernéék ellen, három endben is 3 pontot írva. Ezzel Csehország története első érmét szerezte curlingben, ami csak egy újabb jele annak, hogy az elmúlt néhány évben milyen nagy léptekben fejlődött ez a téli sportág Európa keleti államaiban.

„Ez hihetetlen, szinte a sírás kerülget, annyira boldog vagyok” - nyilatkozta az extázisban lévő Snitil a bronzmeccs után. - „Sokáig szoros volt a küzdelem, de azt hiszem, mi jobban rá tudtunk érezni a jégre, mint a dánok, és végül ez döntötte el a mérkőzést. Ez egy nagyszerű nap a cseh curlingsport számára. Keményen megdolgoztunk ezért, kiváló utánpótlás-programmal rendelkezünk, viszonylag új a pályánk is, és mindenki sokat tett azért, hogy elérjük ezt az eredményt.”

A döntőben tehát a színfalak mögött is Európa két legjobb válogatottjának tartott Edin- és Ulsrud-féle csapat csapott össze ismét. A tavalyi finálé visszavágója pedig végül 8:5-ös svéd győzelemmel ért véget, amiben fontos szerepe volt annak, hogy Edinék a hatodik endben lopni tudtak két pontot, így 2009 után másodszor bizonyult a kontinens legjobbjának a fiatal svéd csapat.

A döntő előtt Ulsrud kissé viccesen úgy nyilatkozott, hogy az előző két kiírást megnyerve már elég aranyérmük van ahhoz, hogy ne kelljen stresszelniük a finálét illetően, de persze utólag már kissé csalódott volt, hogy ezúttal ők maradtak alul. „Sosem jó érzés veszíteni, de ha már veszítünk, akkor Niklas ellen mindig belefér” - nyilatkozott elismerően ellenfeleikről.

A győztes skip a következőképpen nyilatkozott a döntő után:

„Egy kicsit formán kívül játszottunk az egész szezonban, ezért minden erőnket erre a tornára összpontosítottuk. Az elmúlt három évben is mi voltunk a favoritok, és most végre sikerült nyernünk. Volt néhány nagyon jó kövünk, ahol tényleg szükség volt a csapat precizitására. Nem vétettünk nagy hibákat, és végig irányítottuk a mérkőzést” - értékelte Edin.

A női torna végeredménye:

A hölgyeknél a svédek, a skótok és az oroszok mellett a dánok jutottak túl a csoportkörön, miután Lene Nielsen csapata legyőzte az aktuális világbajnok svájciakat a negyedik hely sorsát eldöntő tiebreakben. Így az a furcsaság állt elő, hogy a férfi és a női mezőnyben is ugyanaz a négy nemzet került be a rájátszásba, mint 2011-ben.

Az első döntős pozíció megszerzéséért a házigazdák és a címvédők, azaz a legnagyobb esélyeseknek tartott svédek és skótok mérkőztek meg, majd Eve Muirheadék 9:3-mal be is húzták a mérkőzést. Ez a végeredmény könnyed győzelmet sejtet, de a részletes lebontásra pillantva kiderül, hogy még a hetedik end végén is 3:3-ra álltak a csapatok, és a fordulat ekkor következett be azzal, hogy a skótok 4 pontot írtak a nyolcadikban, és további kettőt loptak a kilencedikben, amire Margaretha Sigfridssonék csak kéznyújtással válaszolhattak.

Az oroszok és a dánok csatáját utóbbiak kezdték erősebben, végül mégis előbbiek kerekedtek felül 7:6-ra, így Anna Sidorováék játszhatták az elődöntőt a svédekkel. Az oroszok itt szintén parádéztak, extra endben lopással tudtak nyerni, aminek köszönhetően hirtelen a döntőben találták magukat. Ez nem számít már igazán nagy meglepetésnek, hiszen 2006-os EB győzelmük óta élcsapatként kezeli őket a szakma, még ha azóta csak a tavalyi, hazai rendezésű kontinensviadalon is tudtak csak felkapaszkodni a dobogóra. Maga a skip, Sidorova az egyetlen, aki nem volt ott a csapatban a hat évvel ezelőtti arany megszerzésekor, így számára különösen fontos volt, hogy most ne szalasszák el ezt a ritka esélyt.

A döntő előtt azonban még kiosztották a bronzérmet, ami végül a svédek nyakába került, miután 9:3-ra diadalmaskodtak a dánok felett. Jó példa, hogy ez a 9:3-as eredmény egészen máshogy alakult ki, mint a skótok svédek elleni győzelme, hiszen itt Sigfridssonék erős kezdés után már az ötödik endben 7:2-re vezettek, ahonnan már sétagalopp volt számukra a mérkőzés megnyerése. A házigazdáknak így mindkét nemben sikerült érmet szerezniük, és a hölgyek sem voltak túlságosan csalódottak a harmadik hellyel, hiszen a skip elmondása szerint ezzel teljesítették a torna előtt kitűzött minimális céljukat. Érdekes, hogy így a dánok a férfi és a női mezőnyben is éppen csak lecsúsztak az éremről, hiszen két 4. pozícióval távozhattak Karlstadból.

A döntő Muirhead és Sidorova csapata között igazán kiélezett volt, amit az oroszok úgy tudtak végül megnyerni, hogy egyetlen endben sem szereztek egynél több pontot. Ez igazán különleges körülmény, hiszen az egész torna során nem is sikerült így győznie senkinek a női mezőnyben. Sidorováéknak ez a legjobbkor jött össze, így végül extra endben 6:5-re hozták a mérkőzést, megszerezve Oroszország második európai aranyát, ami kitűnő felvezetés számukra az alig több mint egy év múlva startoló, Szocsiban megrendezésre kerülő olimpiára.

„Még mindig nem hiszem el, hogy vége az Európa-bajnokságnak, és mi kerültünk ki belőle győztesen. Annyira boldog vagyok, hogy nem is érzem” - kereste a szavakat az ünneplés perceit követően a még mindig csak 21 éves Sidorova.

A skótoknak így végül nem sikerült a címvédés, amiről az ellenfelénél csak egy évvel idősebb Eve Muirhead a következőket mondta: „Nem voltunk a legjobb formában, ennél egész héten jobban játszottunk. Csak itt-ott elrontottunk egy-két követ, az ellenfeleink pedig remekül játszottak. Az utolsó end bárhogy alakulhatott volna, de a második emberük egy fantasztikus duplát dobott, amivel az egyik házba lévő kövünket is kivette.”

2013 decemberében a norvégiai Stavanger ad majd otthon a következő kontinenstornának, de persze nem kell egy évet várnunk ahhoz, hogy nemzetközi curlingmérkőzéseket lássunk, hiszen március 16-án Rigában startol a női, március 30-án a kanadai Victoriában pedig a férfi világbajnokság, ahol Európa legjobbjai mellett már ázsiaiakkal, az Egyesült Államokkal, és természetesen a mindig a legnagyobb esélyesnek kikiáltott Kanadával is találkozhatunk.

Fotó: ecc2012.curlingevents.com