Életének 23. évében autóbalesetben pénteken elhunyt Björn Sieber, az osztrák alpesi sí válogatott tagja, korábbi junior-világbajnoki érmes sportoló. Kisbuszával szülővárosa, Schwarzenberg im Bregenzerwald közelében ütközött egy hasonló járművel, majd az autóúttól mintegy 70 méterre, egy meredek lejtő végi fás ligetben álltak meg. A rendőrség tájékoztatása szerint Björn és testvére sem kötötte be a biztonsági övet, a kiérkező mentősök csak a súlyos sérüléseket szenvedett testvért tudták megmenteni. Siebert az ÖSV saját halottjának tekinti. Ma róla emlékezünk.
Björn Sieber 1989 márciusában látta meg a napvilágot egy kicsiny vorarlbergi városban. A helyi síklub színeiben kezdett el nagyon fiatalon sportolni, a regionális erőpróbákat követően 15 éves korában mutatkozott be nemzetközi pontszerző versenyeken. 2006 januárjában állhatott fel először dobogóra FIS- szlalomon, majd három évre rá megszerezte első győzelmét is, méghozzá óriás-műlesiklásban. Összmérlege: 15 pódium, ebből két győzelem. Alapvetően a két technikai számban kamatoztatta leginkább adottságait az alig 170 centis, atletikus felépítésű sportoló. Más kérdés, hogy a szűk világelitet megtestesítő osztrák felnőtt válogatottban csak némely alapember kiesésével tudott szerephez jutni.
Éppen ezért nyitnia kellett a gyorsasági szakágak felé, s amikor 2008 elején debütált az Európa Kupában, a hinterstoder Szuper-G-n rögtön pontot tudott szerezni. A későbbiek folyamán kilencszer végzett a legjobb 10 között a Világkupa előszobájaként számon tartott küzdelemsorozatban, a legjobb idényét a 2009/2010-es szezonban futotta, amikor is harmadik helyen zárt az óriás-műlesiklás összetettjében – kiegyensúlyozottan szerepelt, három dobogójából az egyik győzelmet ért, Kronplatzon nem talált legyőzőre. Karrierje negyedik, egyben utolsó EK- dobogóját tavaly márciusban jegyezte – méghozzá Szuper-G-ben.
A 2008-as formigali junior-világbajnokság volt első világversenye, ahol nem is okozott csalódást, miután szuperóriás-műlesiklásban bronzérmet akasztottak a nyakába, csupán a német Andreas Sander, valamint honfitársa, Matthias Mayer múlta felül néhány századdal. Óriás-műlesiklásban a kilencedik, lesiklásban a 12. helyen zárt. Egy évvel később Garmischban még jobban szerepelt, lesiklásban az előkelő 5. pozíciót sikerült megszereznie, míg kedvenc számában, óriás-műlesiklásban feljebb lépett egy helyezést, így ezüstérmesként inthetett búcsút a junior-éveknek. (Az azóta a világ legjobb szakági specialistái közt emlegetett Alexis Pinturault előzte csak meg.)
Már 2008-ban debütálhatott volna a világ legjobbjai közt, ám az egyik söldeni kvalifikációs edzésen úgy bevágta vállát, hogy nyolc hétre kidőlt a sorból. A bemutatkozásra így bő egy esztendőt még várnia kellett, 2009 decemberében a Val d’Isére-i óriás-műlesiklás első futama jelentette számára a végállomást. Ám nem kellett sokat várnia az első pontokra, újév januárjában mindjárt duplázott is Kranjszka Gorán, előbb egy 27., majd egy 23. hellyel hívta fel magára a figyelmet. Összesen 18 alkalommal szerepelt Világkupában, legjobb eredményei – szám szerint hat TOP-20 helyezés – azonban már szuper-kombinációhoz kötődnek. Esélye nem volt bekerülni az osztrák óriás-műlesikló csapatba, így az EK mellett a szezononkénti három VK- kombin számítottak szolgálatára a szakvezetők. Karrierje csúcspontját tavaly Banszkón érte el, amikor is kiváló szlalommal feltornázta magát a 7. helyig, s csupán 3 tizeddel maradt le a dobogóról.
Két évet töltött az A- keret kötelékében, így nyílt mód arra, hogy saját javára fordítsa 2011-ben honfitársai szerencsétlenségét, tudniillik indulási jogot szerezzen a garmischi felnőtt világbajnokságra. Pontosabban szuper-kombinációban alanyi jogon indulhatott, lévén kétségtelenül egyike volt a négy legjobb osztrák kombisnak. Elsődleges számában a 13., óriás-műlesiklásban pedig a 22. helyen zárta a vb-t.
Tavalyi évét több kisebb sérülés visszavetette, s mivel eközben több honfi- és kortársa mind eredményesebben szerepelt, kiszorult a Világkupa-csapatból, visszaminősítették a B- keretbe, az előttünk álló szezont ismét az Európa-Kupás csapat kötelékében síelte volna végig. Itt jött közbe tragikus autóbalesete, öt nappal honlapjának és FB- csoportjának nyitása, kettővel pedig egy tehetős szponzorral kötött szerződés után…
Bár eredményei nem voltak valami kimagaslóak, a szakvezetés hosszabb távon egyértelműen Sieberrel, terveik szerint egy felhozó EK- idényt követően újra visszaemelték volna a nemzeti válogatott keretébe, s ha végignézzük a harmincasok listáját, mi is megállapíthatjuk, övé lehetett volna a jövő.
A tragédia apropóján említést kell tennünk két másik közelmúltbeli súlyos autóbalesetről is. Májusban Marcel Hirscher törte totálkárossá frissen beszerzett szponzorkocsiját, miután egy frontális ütközést elkerülendő fának vezette azt. Az összetett címvédőjét kórházba szállították, szerencsére enyhe zúzódáson kívül nem lett egyéb baja. A Szuper-G világbajnoka, Christof Innerhofer pedig júliusban karambolozott, kéthetes kényszerpihenő várt a hátfájdalmaira is panaszkodó olaszra.
Björn Siebert az osztrák szövetség saját halottjának tekinti, temetésének költségeit és a gyászoló család anyagi és lelki támogatását magára vállalta. Isten nyugosztalja!
A ti véleményeitek