Köszöntünk a Síparadicsomban!
Lemaradtál a hétvégi versenyekről, vagy újra szeretnéd olvasni a történéseket? Érdekelnek a háttérinformációk, többet szeretnél tudni a téli sportok történetéről?
Alpesi és északi sí, biatlon és curling, minden mennyiségben!
Óhaj, sóhaj, kérdés, panasz:
siparadicsomblog@gmail.com
staropramen:
Jakov Fakról sok mindent el lehet mondani de azt ,hogy szlovák lenne azt nem.
1987. augusztus 1én... (2018.02.10. 19:35)Kiknek érhet egy lövés olimpiai aranyat?
Szomorú hír látott napvilágot ma reggel a síugrás fanok körében, ugyanis hosszan tartó súlyos betegség következtében életének 70. évében elhalálozott a csehek egykori Négysánc és olimpiai győztes legendája, Jiri Raska, aki korának egyik legkiemelkedőbb versenyzője volt! Ő volt Csehszlovákia első és egyetlen olimpiai bajnoka síugrásban és az egyik legfontosabb cseh sport személyiség is egyben!
A tragikus hírt a novy jicin-i kórház szóvivője jelentette be, a halál okát ugyan nem adták meg, de hosszú ideje szívproblémákkal küszködött a legendás sportoló, tavaly nyáron egy by-pass szívműtétet hajtottak végre rajta! A hír sokkolta a cseh ugrókat is, akik a Világkupában, Zakopanéban versenyeznek most, az ő tiszteletére fekete karszalaggal ugranak majd! Raska két hét múlva, február 4.-én ünnepelte volna 71. születésnapját, amit sajnos már nem érhetett meg!
„Számomra a síugrás mindig is a bátor férfiak sportja volt! Szerettem a nagy ugrásokat, kiváltképp a sírepülő versenyeket, melyeknek igazi varázsuk volt! Mikor egy gyönyörű repülést végrehajtottam olyan volt, mintha a föld felett lebegnék!” – nyilatkozta Jiri Raska tavaly ősszel egy díjátadó gálán.
Jiri Raska 1941-ben született Frenstat nad Radhostem-ben, ahol hamar fölnőtt, ugyanis 9 éves volt, amikor édesapja igen korán meghalt leukémiában, így édesanyja 3 testvérével együtt nevelte föl. „A gyermekek itt Frenstatban síléccel születnek a lábukon!” – viccesen jegyezte meg egyszer egy cseh lapnak adott interjújában. Érdeklődése a téli sportok iránt nem volt meglepő, unokatestvére és nagybátyja aktív ugró volt akkoriban, így lelkes tanítványként szorgoskodott körülöttük. Raska azonban más sportok iránt is élénken érdeklődött, úgy mint a labdarúgás, kerékpározás és a kézilabda. A fiatal Raska bimbózó karrierje edzője, Zdenek Remsa irányítása alatt kezdett kibontakozni, rövidesen a híres katonai sportklub, a Dukla Liberec alkalmazásába állt.
Raska 1963-ban a Négysáncon kezdte síugró karrierjét, ahol Oberstdorfban 16. lett. Pár évig nem jöttek az eredmények, majd ’66-ban Bischofshofenben már 5., míg az oslói VB közép- és normálsáncán épp hogy csak lecsúszott a dobogóról, egyaránt 4. lett. 1967-ben szerezte élete első érmét, Bischofshofenben ezüstérmes helyen végzett Björn Wirkola mögött. A következő évtől aztán már végleg befutott, a Négysánc fináléjában, a számára oly kedves Bischofshofenben pályafutása első győzelmét is megszerezte, összetettben pedig ezüstérmes lett a turnén!
Ezután jött a '68-as grenoblei olimpia, ahol végleg a csúcsra ért! A legtöbb szakértő egyöntetű véleménye alapján az olimpia legfőbb esélyese a norvég Wirkola volt „frissen” szerzett 2. Négysánc aranyával, mégsem sikerült egyik sáncon sem a dobogóra kerülnie! Meglepetésre a középsáncon Raska nyert az osztrákok kiválóságai, Reinhold Bachler és Baldur Preiml ellen, míg a normálsáncon a szovjet Belousov mögött végzett az ezüstérmes helyen! Raska egyébként a középsánc verseny első sorozatában 79 m-en landolt, egy méterrel rövidebbet ugrott, mint Preiml, de a stíluspontjainak köszönhetően az élről várhatta a második kört, azonban 72,5 m-ével ott sem a leghosszabb ugrást tudta bemutatni, de előnye így is elegendőnek bizonyult vetélytársai ellen! „Ez egy csodálatos repülés volt a végtelen csendben, ami rövidebb ideig tartott, mint egy emberi élet!” – nyilatkozott évekkel később Raska. A normálsáncon nyert szovjet Belousov egyébként az olimpiák történetében első alkalommal repült 100 méter fölé (101,5 m), a csehek és szovjetek (oroszok) máig egyetlen olimpiai aranyukat köszönhetik a két kíváló sportolónak! Olimpiai győzelméért egyébként 10 ezer cseh koronát és egy televíziót is kapott, mindezt titokban, hiszen akkoriban a NOB (Nemzetközi Olimpiai Bizottság) nem részesítette anyagi támogatásban a sportolókat sikereikért!
A ’68/69-es Négysáncon újfent második helyen végzett a szakaszversenyeken két ezüstöt és egy aranyat szerezve, így összetettben megint csak a norvég Wirkola ütötte el a várva várt aranyéremtől! 1969-ben – ha csak egy napra is – világcsúcsot ért el Planicán 164 m.-es ugrásával, négy méterrel repült messzebbre, mint a nagy rivális Wirkola. Aztán másnap a rekordját a keletnémet Manfred Wolf törte meg, aki egy méterrel tovább repült a sáncon!
Igazi Négysánc specialista volt ő, 1969/70-ben újabb két szakaszgyőzelmet szerzett, de mivel Innsbruckban kiesett (csak egy kört ért meg), így összetettben a dobogóról is lecsúszott, 4. lett. 1970-ben hazájában, a Magas-Tátrában, a Csorba-tónál volt a világbajnokság és esélyeshez méltóan dobogós helyen végzett, több mint 100 ezer néző előtt lett a nagysáncon második a szovjet Napalkov mögött, a normálsáncon pedig 8. lett. „Utoljára akkor láttam ennyi embert a nézőtéren, amikor ’68-ban megszállták a Vencel teret!” – mondta Raska évekkel később.
Az 1970/71-es Négysáncon aztán fölért a csúcsra, bár szakaszversenyt nem nyert (3-szor végzett a második helyen) az összetettben kiegyensúlyozott jó teljesítményének köszönhetően aranyérmes lett! Az innsbrucki szakaszversenyen ráadásul első (és utolsó) alkalommal végeztek cseh(szlovák) sportolók a dobogón Hubac, Raska és Höhnl személyében. A következő Négysáncon már nem igazán sikerült jól teljesítenie, az utolsó állomáson azért egy második hely összejött, összetettben pedig 6. lett. A ’72-es sapporói olimpián 5. lett, egy hónappal később a planicai sírepülő VB-n pedig a bronzérmet szerezte meg!
Utolsó nemzetközi versenyén egykori nagy sikereinek színhelyén, Bischofshofenben szerepelt 1974-ben. Raska hatszor nyert bajnoki címet hazájában. Ezután edzőként dolgozott, de továbbra is aktív ugró maradt. Elhatározta, hogy mindaddig az is lesz, míg egy fiatalabb ugró jobb nem lesz nála. Így ért véget versenyzői karrierje 1976-ban, miután legyőzte őt Frantisek Novák. A ’90-es években a cseh junior csapatot edzette és a cseh Sí Szövetség alelnöke volt pár évig. 1994 és ’96 között hazája nemzeti csapatát is irányította. 2003-ban egy közvélemény kutatás alapján hazájában őt választották meg a XX. század legjobb cseh síelőjének, a sífutó Katarina Neumannovát és egykori csapattársát, Pavel Plocot előzte meg a szavazáson! Tavaly ősszel még a legmagasabb állami kitüntetést is megkapta a cseh elnöktől, Václav Klaustól! „Ez egy nagy megtiszteltetés számomra, nagyon boldog vagyok! Számomra ez egy hatalmas élmény, melyet sohasem fogok elfelejteni!” – mondta akkor Raska, miközben átvette a kitüntetést. Szülővárosában, Frenstatban még egy emlékművet is felállítottak a település leghíresebb szülöttéről, a ’68-as grenoblei olimpia hőséről. Bátyja, Zdenek híres repülőgép modell tervező, míg két unokája, Jan és Jiri Mazoch szintén a síugrást választotta a versenyszerű sportolást illetően! Míg Jan 2007-es súlyos zakopanei bukása után egy évvel később visszavonult, addig testvére, Jiri ma is aktívan versenyez!
.jpg)
A ti véleményeitek