A házigazda, és egyúttal címvédő Kanadát az a Jeff Stoughton vezényeli, aki legutóbb 1999-ben vett részt világbajnokságon, így nem meglepő, ha a neve ismeretlenül cseng a nézők számára. Pedig Stoughton annak idején már felírta nevét a curling nemzetközi térképére azzal, hogy említett évben ezüst, 1996-ban pedig arany éremmel térhetett haza az eseményről. Most, több mint tíz év elteltével, és részben változatlan csapatával ismét ő vívta ki a jogot a részvételre, ami egyúttal azt jelenti, hogy ők a torna egyik legfőbb esélyesei is.
 

Legnagyobb ellenfelükként előzetesen sokan Norvégiát tekintik, nem is minden ok nélkül. Az elmúlt öt évben Thomas Ulsrud csapata sorra halmozta az érmeket a nemzetközi versenyeken, s a decemberi Európa-bajnokságon végre valahára meglett az első aranyszínű is, így az ismét új mintázatú nadrággal érkező skandinávok némileg megkönnyebbülten, felszálló ágban érkezhettek Kanadába.
 

Svédországból itt lesznek Niklas Edinék, akik zsenge koruk ellenére is sokmindent megtapasztalhattak már a sportból, 2009-ben például azt, hogy milyen érzés Európa legjobbjának lenni. Hasonló kimagasló teljesítményre ezúttal is minden esélyük megvan, s miután hazájukból Anette Norbergék a múlt hétvégén elnyerték a női címet, egy esetleges győzelemmel Svédország azzal a nem elhanyagolható titulussal büszkélkedne, hogy egyazon évben mindkét nemben begyűjtötték a bajnoki trófeát – amit eddig Kanada kivételével még senki nem mondhatott el magáról.
 

Az Egyesült Államokból is a nemzetközi porondon legismertebb csapat érkezik. Pete Fensonék bizonyították már, hogy a dobogó környékén bármikor bezavarhatnak a küzdelembe – legszebb eredményük eddig egy bronz a torinói olimpiáról. Mellettük már régi bútordarabnak számítanak a németek, hiszen Andy Kapp már tizenharmadik világbajnoki részvételére készül, melyből ötször érmet is nyert. A folytonosság elvét követve immár az ő együttesében is feltűnik egy-két új név, akik idővel talán majd átvehetik az irányítást egy új generáció tagjaiként.
 

Skóciából egy új kvartettnek sikerült kvalifikálnia magát. Tom Brewster neve még ismeretlen nemzetközi porondon, de máris nagy érdeklődésre tart számot, mire juthatnak majd egy ilyen nagy múltú ország(rész)ből érkezve. Svájcból továbbá Christof Schwaller, Csehországból pedig Jiri Snitil gárdái érkeztek, de itt van két csapat a csendes-óceáni bajnokság első két helyéről is: Kínát majd Chen Luan, Dél-Koreát pedig Lee Dong-keun koordinálja.
 

A jelenlévő országok 12 fős mezőnye csak egyetlen helyen tér el attól, amit a hölgyeknél láttunk: A férfiaknál szinte állandó tagsági bérlettel rendelkeznek a franciák, Thomas Dufour is már sokadik nemzetközi fellépésére készül, de egyetlen érmet sem nyert még a felnőttek között töltött 15 éve alatt. Valahogy mindig sikerül az elődöntős- illetve a kiesőhelyek közötti szűk sávban egyensúlyozniuk, s mára már a bajnokságok nem sok vizet zavaró, örökös tagjának tartják őket. Persze meglepetések mindig születhetnek!
 

Egyetlen csapatról nem esett még szó; a legérdekesebb helyzet mindenképpen a dánoknál állt elő. Talán emlékszünk még Rasmus Stjernéékre, akik a tavalyi EB-n berobbanva egészen a döntőig meneteltek, ahol csupán Norvégiába tört bele a söprűjük. A fiatal, lelkes ezüstérmeseket máris a jövő meghatározó szereplőiként emlegették, az idei dán válogató döntőjében azonban Stjerne a saját apja, Thomas Stjerne által skippelt válogatottba botlott bele. A bizonyos szempontból családi párharcnak is beillő fináléban végül extra endben az apa csapata nyert, amivel kivívták maguknak a jogot a Kanadában való részvételre. Az idén 54 éves Stjerne kvartettje sem ismeretlen a curling nemzetközi porondján, 1977 és 1998 között hét alkalommal képviselték már Dániát a világversenyen, s legjobb eredményükként egy bronzot tudnak felmutatni, még 1990-ből. Egy idősebb, nagy visszatérő alakulatot láthatunk tehát ezúttal az országból, de a slusszpoén még csak most jön! Edzőjükként Tom tulajdon fiát, Rasmust nevezte meg, így szokatlan módon a 22 éves reménység foglalhat majd helyet a csapatvezetői székben, és figyelheti a „nagy öregek” harcát a jégen. Akár sikerrel, akár kudarccal zárul majd számukra a torna, abból tehát az egész Stjerne család kiveheti a részét.
 

A küzdelmek a már szokásos lebonyolítás szerint, kilenc napon át tartanak, hogy vasárnap este (itteni idő szerint inkább hétfő hajnalban) kiderüljön, ki lesz a 2011-es év férfi curling világbajnoka.