Idén rendeztek nyolcadik alkalommal szuper óriás-műlesiklást Årében, duplázni eleddig senkinek sem sikerült. Az első, 1990-ben tartott versenyen a francia olimpiai ezüstérmes Carole Merle vitte el a pálmát, három évvel később Katja Seizinger verte néhány századdal a tragikus sorsú Ulrike Maiert. A 2000-es évek egy svájci győzelemmel (Corinne Rey Bellet) kezdődtek, majd osztrák dominanciával (Götschl, Dorfmeister, majd Hosp) folytatódtak, az utolsó, 2009-es viadalon Lindsey Vonn győzedelmeskedett. A 2007-es vb-n rendezett Szuper-G-t Anja Pärson nyerte.

 

Fagypont körüli, kissé borús idő fogadta a 48 fős mezőnyt. A pálya érdemben nem változott az előző naphoz képest, ma valóban egy lerövidített, B- kategóriás lesiklásra emlékeztetett az osztrák tréner által megálmodott nyomvonal. Talán a pálya első harmadán volt a tegnapinál több kanyarulat, Nadja Kamer bukásának helyszínéül szolgáló kanyar lekerült a pályáról. Ha már szóba került a svájci lány: Kamer enyhefokú agyrázkódást szenvedett el tört egyik ujja, de mindez ezen a szinten semmiség, jövő héten minden bizonnyal viszontlátjuk majd.

 

A hazaiak egyik kedvence, Jessica Lindell-Vikarby (11.) tiszta menete nyitotta a versenyt. Szemmel látható hibát ma sem követett el, újabb tízedik hely körüli eredménnyel gazdagodott. Az egyszerű pálya összehúzta a mezőnyt, kis különbségek alakultak csak ki. Martina Schild (15.) kicsivel több mint 2 tizeddel maradt el a svédtől, nála sem lehetett észlelni komolyabb megingást, idei legjobbjának örülhetett. Rutinos honfitársa, Fränzi Aufdenblatten (13.) lényegében azonos részidőkkel folytatta, mindössze négy századdal állt kettejük közé. Az amerikai Leanne Smith (12.) már inkább a svéddel volt versenyben, ha nem támadja meg túl agresszívan a célegyenesbeli ugratót, talán át is tudta volna a vezetést, így azonban három századdal leszorult az első helyről. Margret Altacher (20.) az első négy menettől valamicskét elmaradt, bár ő is csak az utolsó szakasznak köszönhette ezt, az egyik buckán megbillent.

 

Johanna Schnarf (7.) az utóbbi időben nem remekelt, ma ismét összeszedte magát, az utolsó szektorban elmaradt végsebességben, így csak szűk 2 tizeddel vette át a vezetést, a végén mégis négy pozíció választotta el őket egymástól, rendkívül szoros volt a mezőny. Nicole Hosp (4.) ugyanúgy 19 századot adott az olasznak, kiváló alsó szakaszának köszönhetően, fél másodperces hátrányból sikerült fordítania. Újabb két osztrák következett, az olimpiai bajnok Andrea Fischbacher (16.) ma sem kápráztatta el szurkolóit, remek kezdés után sorjáztak a hibák, az ütemtévesztések, ezen a pályán csak a középmezőnyre volt elegendő. Anna Fenninger (9.) is a pálya alsó szakaszának köszönhette TOP-10-es helyezését, ő se sűrűn találta az ideális nyomvonalat. Tina Mazétól (8.) a harmadik nap elmaradt a bravúr, nem jött most sem rosszul, csak épp az átütő erő hiányzott futamából, akárcsak a tegnap remeklő Viktoria Rebensburgnál (13.), vele az ugratók fogtak ki, sehogy sem találta el az elrugaszkodás és a földre érés ütemét. Britt Janyk (25.) tűrhetően kezdett, majd súlyos késések követték egymást, zaklatott futama nem is érdemelt előkelőbb helyezést. Dominique Gisin (6.) néhány századdal, de a pálya szinte minden pontján lassan volt, másfél tized gyűlt össze a célig. Két gyatra francia produkció követte egymást, Marie Marchand-Arvier (24.) teljesítménye Janyket idézte, Ingrid Jacquemod (34.) már két és fél másodpercen kívül rekedt összesítésben, márpedig ezzel ma nem lehetett pontot sem szerezni.

 

Kétségkívül szépen ment Hosp, de a minimális különbségek, pláne az egyenetlen részidők azért feltételezni engedték, hogy a világranglista legjobb hét versenyzője közül tudnak még ennél jobbat is. Kivételesen Lindsey Vonn (2.) nyitotta a favoritok sorát. Az első méterektől kezdve egyértelmű volt, hogy ha leér a célba, át fogja venni a vezetést. Szektoronkénti két-két tizedből a végén 81 század lett, ismét érvényesült a Vonn-faktor. Elisabeth Görgl (21.) ma világbajnokként kiábrándítóan teljesített, sehogy sem találta a fonalat, gyakran járt a bukótérben, mostani szereplésére nem lehet büszke. Anja Pärson zseniális első szektorral nyitott, két tizeddel még az amerikai ásznál is gyorsabb volt, aztán viszont néhány érintőre vett kapu után egyszer csak félreállt a pálya szélére. Fájlalta a vállát és a hátát, aki nyomon követette a világbajnokságot, tudja, hogy eme testrészeivel akkor is problémái voltak. Szívből reméljük, hogy nem utoljára láttuk síelni Anját.

 

 

Maria Riesch (1.) merőben ellentétes stílusban síelt, mint barátnője. Valamivel lassabb volt ugyan a sebessége a kihelyezett mérőhelyeken, viszont sokkal tisztábban vette a kanyarokat, mondhatnánk néhány méterrel kevesebb távot síelt. Az első és a harmadik szektorban csupán minimális különbséggel ment jobb részidőt, a másodikban viszont már egy tized fölé nőtt előnye. A végén ő sem konkurált Vonn-nal, ám egyetlen század így is maradt előnyéből. Hatalmas lépést tett az összetett győzelme felé. Fabienne Suter (17.) idén teljesen más ligában játszik, középszerű menete középmezőnyt ért. Lara Gut (5.) nyert már idén szakági versenyt, a célegyenesre fordítónál hibázott egy jelentősebbet, ott szedhette össze azt a hat századot, amivel végül kikapott Hosptól. Írhatnánk persze nyolc századot is, miután Julia Mancuso (3.) minimális előnnyel beférkőzött az osztrák elé a dobogóra, szolid utolsó szektorának köszönhette, hogy ennyire szoros lett a vége. Mindent elmond, hogyha a két gigászt kivesszük a listáról, akkor Mancuso és a 21. Görgl között nem volt egy másodpercnyi a differencia, két másodperccel gyengébb idővel pedig csak a 38. pozícióra lehetett beérni.

 

Elena Fanchini (22.) épp másodpercen kívülre került az amerikai szépséggel szemben. Őt két osztrák követte, Regina Mader (18.) szerepelt nagyságrendekkel jobban, Nicole Schmidhofer (28.) a pontszerzésnek is örülhetett. Daniela Merighetti (10.) nevéhez köthető az utolsó igazán életerős menet. Két szektor után még dobogós részidőket jelzett a stopper, az utolsó szakaszt ő sem bírta el rontás nélkül, kicsit pechje is volt, amiért a szoros versenyben csak a 10. hely jutott neki. Marion Rolland (32.) tudvalevőleg a szélsőségek embere, tegnapi remek 7. helyezése után ma a pontzónából is kicsúszott. Carolina Ruíz Castillo (27.) nem tett semmi különösen, ranglistahelyezésének megfelelő helyezéssel zárt. A junior-világbajnok Elena Curtoni (26.) ma nem vágta ki a rezet, igencsak bizonytalan volt. Az első harmincast Laurenne Ross (29.) zárta, pontszerzőként.

 

Minthogy mindketten 400 pont fölött állnak összetettben, a harmincon túliak közül elsőként Maria Pietilä-Holmner (43.) és Tessa Worley (18.) teljesíthette a pályát, előbbi harmadik, utóbbi első alkalommal bizonyíthatott Szuper-G-ben. A svéd inkább a hazai pálya miatt tette tiszteletét Årében, ma sem szerette volna összetörni magát, aránylag tisztességes idővel kalkulált, ez talán sikerült is. Worley ellenben nagyszerűen szerepelt, több szakági specialistát megelőzve legjobb franciaként zárt, ami azért erős kritika a többieknek. Verena Stuffer (23.) és holtversenyben Marianne Abderhalden (30.) valamint az inkább technikai számokban jeleskedő Michaela Kirchgasser (30.) fért még be a pontszerzők táborába. „Kirchi” elkötelezett fanjainak jelzem, hogy szerintem az utóbbi időben szlalom VK- versenyeken visszaeső lányt igyekeznek átképezni kombinációs sízővé. A tavalyi évtől kezdve indítják elég sűrűn gyors számokban, vélhetően ezzel a célzattal.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A jövő hétvégén minden bizonnyal sokkal okosabbak leszünk. A szezonfinálét megelőző utolsó előtti helyszínen, Tarvisión ugyanezekben a számokban mérik össze tudásukat a hölgyek. Szuper-kombinációban egész biztosan, a másik két szakágban pedig szinte biztosan bajnokot hirdetünk. De ha Vonn nem tud jelentősen faragni hátrányából, ad absurdum nem veszi át a vezetést, lassan összetettben is eldőlhetnek a lényegi kérdések.