Az alpesi sí VB programja ma a férfiak óriás-műlesiklásával folytatódott. Mondhatni papírforma-végeredmény született, hisz a Világkupát vezető amerikai Ted Ligety nyerte a versenyt. Maga a verseny azonban korántsem volt ilyen sima, Ligety az első futam után csak a 4. helyen állt, és mindössze nyolc századdal nyerte a versenyt a francia Cyprien Richard előtt. Az első futam után élen álló Aksel Lund Svindal a második futamában hibázott egyet, ez pedig a dobogótól is megfosztotta - a pódium harmadik fokára az osztrák Philipp Schörghofer állhatott fel.
Egészen pontosan a férfiak óriás-műlesikló főversenyével folytatódott ma a VB-program - hisz a versenyre aspirálók nagy száma miatt a tegnapi nap során selejtezőt kellett tartani. Mint már előzetesünkben is leírtuk, a selejtező alól csak a szakág 50 legjobb (jelenlévő) sízője kapott felmentést, ez persze arra épp elég volt, hogy a legnagyobb sínemzetek megússzák a selejtezőt. (Persze, egyben presztízskérdés is, ha véletlenül egy nagy sínemzetnek nincs 4 képviselője ebben a top-50-ben, inkább kevesebb versenyzővel indul, de nem "égeti" magát a selejtezővel.)
A selejtező több mint 100 résztvevője közül a legjobb 25 vált automatikusan a mai főverseny résztvevőjévé. További 25 helyet a kis sínemzetek közt osztottak szét, így kiegészítve 100 főre (elvileg) a mai verseny mezőnyét. Ezt a 25 helyet azok az országok kapják, akik nem tudták volna kvalifikálni magukat a versenyre, minden ország 1-1 versenyzőt indíthat. Így is van persze néhány peches ország, hisz a "maradék" 25-ös csoportot is az országok erősorrendje alapján választják ki - így például az 50 éven felüli mexikói nemes, Hubertus von Hohenlohe, vagy a haiti Jean-Philippe Roy a selejtezőben kellett befejezze a versenyszámot.
A selejtezőt némi meglepetésre a bolgár Nikola Csongarov nyerte. Már a kombinációban is remekeltek a fiatal bolgár tehetségek, egy idő múlva talán a Világkupában is újabb országgal gyarapodik a rendszeres pontszerzők névsora. Két horvát is indult a selejtezőben, természetesen mindketten továbbjutottak, Tin Široki rögtön a 2. helyen. Az első futam után még vezetett a monacói Olivier Jenot, a második futamban már nem kockáztatott, így a 3. helyre esett vissza. Érthető, hogy nem kockáztattak sokat a sízők: csak az számított, ki végez a top-25-ben, a sorrendnek - nehezen érthető módon - a továbbiakban semmi jelentősége! A FIS furcsa szabályai közül is kimagaslik ez: a selejtező csak a bejutás szempontjából számít, a főverseny startlistáját már nem ez alapján, hanem a versenyzők korábbi FIS-pontjai alapján állítják össze. Így például a brit T. J. Baldwin kapta a legmagasabb rajtszámot a selejtezősök közül - pedig csak a 6. helyen jutott tovább. Csongarov pedig jó néhány olyan versenyző után volt kénytelen indulni, akiket tegnap elvert...
Mi, magyarok a "maradék" 25 jogán képviseltethetjük magunkat, a szövetség döntése értelmében Farkas Norberttel. Nem volt ez nehéz döntés, Norbi a selejtezőn is a legjobb magyar volt, kiváló 39. hellyel melegített a mai versenyre. Ő is sajnálhatja kicsit a furcsa lebonyolítást, 87-es rajtszámmal olyan sízők is megelőzik, akiknél jobb volt a selejtezőben.
A selejtezőt Garmischban, ám egy másik lejtőn, a Hornon rrendezték, a főverseny azonban természetesen már a megszokott környezetben, a Kandaharon zajlott. A mai versennyel búcsúzik is a legendás lejtő a VB-től, hisz a szlalomnak már Partenkirchen Gudibergje ad majd otthont.
A pálya adatai (eredeti --> lerövidített pálya):
Start: 1180m --> 1090m
Cél: 750m
Magasságkülönbség: 430m --> 340m
Kapuk száma az első futamban: 50 --> 41 (ebből fordítókapu: 47 --> 38)
Kapuk száma a második futamban: 47 (ebből fordítókapu: 43)
Kicsivel fagypont feletti, a tegnapihoz hasonlóan igencsak ködös idő fogadta a versenyzőket. Lejjebb is kellett hozni a startot emiatt a szlalom rajthelyére, így legalább rendben elkezdődhetett a verseny. 100 helyett csak 98 név szerepelt a mai rajtlistán; nem tudni, a selejtezőben top-25-ben végző holland Joery van Rooij és andorrai Kevin Esteve Rigail mi okból nem élt a lehetőséggel. Sérülés aligha lehet, hisz végigjöttek, ha pedig előre így tervezték, az finoman szólva is unfair volt a selejtező 26. helyén végző liechtensteinivel, aki így lemaradt a mai napról.
Voltak persze nevesebb hiányzók is: az osztrák csapat egészen mostanáig végtelennek tűnt, sorozatban estek ki versenyzők, és jöttek helyettük a hasonló szintű tartalékok - mostanra viszont tényleg elfogytak. Benni Raich a csapatversenyen esett olyan szerencsétlenül, hogy térdműtét vár rá, vége a szezonjának. Hannes Reichelt is térdsérülést szenvedett egy edzésen, nála nincs komolyabb baj, ám a mai versenyről így is lemarad. Helyettes persze most is van, épp csak a szint tűnik valamivel gyengébbnek: nem is annyira Stephan Görgl esetén (ő Reichelt szintjét talán tudná hozni), sokkal inkább az utolsó pillanatban bekerült Björn Sieber tűnt osztrák szinten igencsak gyengének.
Ott volt a mezőnyben a két svájci, a szívproblémái miatt tavasszal kés alá kerülő Carlo Janka, valamint a néhány napja edzésen kezét törő Didier Cuche - nagy kérdés volt, mennyire nyomják rá bélyegüket a mai teljesítményükre a körülmények. Szintén elindult ma Ivica Kostelić, aki leggyengébb száma kedvéért félbehagyta tengerparti vakációját, amelyet épp legerősebb száma helyére időzített - fura egy ízlés...
Az amerikai Ted Ligety kezdte az első futamot a svájci edző, Sepp Brunner által tűzött pályán, nem okozott gondot neki az elég egyszerűnek látszó tűzés (4.). Aksel Lund Svindal következett másodikként, jó kezdés utána Freie Falle meredekjével meggyűlt a baja, ám a végére így is jobb volt az amerikainál - sőt, mindenki másnál is (1.). A francia Cyprien Richard a csapatversenyben remek formáról tett tanúbizonyságot, most azonban le-lecsúszkált az ívekről, több mint hét tizedet kapott a norvégtól (7.). Carlo Janka indult 4-essel, végig a franciával versengett, az alsó szakasz azonban jobban sikerült neki - fél másodpercet kapott Svindaltól (6.). Philipp Schörghofer jelezte, nem kell azért félteni az osztrákokat, mindössze öt századdal szorult Svindal mögé (2.).
Újabb norvégen volt a sor: Kjetil Jansrud a felső szakaszon már hátrányba került, az alsó szakaszra pedig nagyon belassult - majd egy másodperces hátrány, számára ez csalódás (9.). Az olasz Massimiliano Blardone a VB-n is rosszabbik arcát mutatta, nem a többiekkel harcolt, csak a pályával (33.). Örülhet, hogy a VB-n a top-30 után még a 31.-60. helyen állók is lecsúszhatnak a második futamban - persze számítani lehetett rá, hogy ilyen első futam után már rajthoz sem áll. A francia Gauthier de Tessiéres a Freie Fallét nagyon rossz ívben síelte, itt szedte össze hátránya legnagyobb részét (8.). Ivica Kostelić vakációzott még egy kicsit: a felső szakaszon le-lecsúszkált az ívekről, aztán viszont már a régi, hibátlan Ivicát láttuk, így jó idő lett a vége (3.). Manfred Mölgg is a Freie Fallénél választott rossz ívet, továbbra sem remekeltek tehát az olaszok (11.).
Didier Cuche kéztörés ide vagy oda, kiválóan jött végig, az utolsó kapuknál szorult kicsit hátrébb (5.). Davide Simoncelli a többi olaszhoz képest jobb volt, egészen az aljáig - a lankás szakaszon azonban hatalmas hátrányt gyűjtött be, Mölgg is megelőzte (18.). Az osztrák Romed Baumann le-lecsúszkált az ívekről, végül Simoncellivel azonos idővel ért be (18.). Újabb francián volt a sor, Thomas Fanara nagyon bekezdett, ám ez nagy hibához vezetett már a felső részen, jelentősebb hátrány lett a vége (10.). Marc Berthod is nagy tempóban kezdett, ám ívtévesztések után nagy hiba jött - nem érte meg a svájcinak ennyit kockáztatni, alig fért be a top-30-ba (29.).
A második 15 induló sorát Bode Miller nyitotta, a felső szakaszon még vezetett is, majd jött a menetrendszerinti hiba - legalább célba ért, sőt, a 30-ba is befért (27.). Ondřej Bank jó kezdés után a Freie Fallét nagyon elrontotta, ezzel alighanem el is szálltak a cseh komolyabb esélyei (12.). Utolsó svájciként Sandro Viletta nagyobb hiba nélkül is Bank mögé szorult - nem volt elég a tempó (14.). Truls Ove Karlsen alaposan elmaradt a többi norvégtől (22.), majd a svéd Matts Olsson a meredekkel nagyon megszenvedve századokkal Karlsen elé érkezett (21.).
Felix Neureuther, az egyetlen megmaradt minőségi német férfisíző kiváló sízés után az alsó szakaszon nagy hibával keserítette a hazai nézőket (34.). A norvégek negyedik embere, Leif Kristian Haugen hibamentes futama (14.) után jött Stephan Görgl: a Freie Falle nála sem volt tökéletes, így ő sem reménykedhetett igazán jó eredményben (25.). A franciák negyedik embere, Thomas Frey Fanarához hasonlóan megszenvedett már a felső szakasszal is, ám hasonlóan össze is kapta magát a meredeken - az alját viszont gyengén síelte (20.). Két finn következett: Marcus Sandell biztató helyről várhatta a folytatást (16.), Kalle Palander viszont ismét csak azt bizonyította, nem érte meg visszatérnie (47.)...
A németek Fritz Dopferben reménykedhettek még, kiváló sízéssel meg is mentette a teljes apátiától a hazai szurkolókat (13.). Az olasz Giovanni Borsotti már a csapatbakerülésnek is nagyon örülhetett, nem sikerült meghálálnia a bizalmat (35.). Az amerikai Tommy Ford a meredeken alig fért be egy kapuba, így inkább csak a célba érésnek örülhetett - a helyezése miatt pedig bánkódhatott (31.). Az első 30 sorát Björn Sieber zárta. Egy osztráktól ilyesmi furcsán hangzik, ám Sieber bizonyította, sokkal előbb nem lenne helye - Görglt így is megverte (23.).
A 30-on túliak sorát újabb amerikai, Warner Nickerson nyitotta, esélytelen volt a top-30-ra (39.). A svájci Justin Murisier viszont meghálálta a csapatvezetés bizalmát, élete első VB-jén nem okozott gondot neki a pálya (24.). A moldáv (igazából persze olasz) Mirko Deflorian (36.) és a cseh Kryštof Krýzl (32.) a top-30-ról lecsúsztak, ám utánuk újabb jó futamok következtek. A finnek közül furcsamód Palander lett az egyedüli, aki nem fért be a top-30-ba: a két ifjú titán, Samu Torsti (30.) és Andreas Romar (28.) némi meglepetésre jó helyről várhatta a folytatást. A németek a végére csak előhúztak még valamit a kalapból: a fiatal Stefan Luitz ha már odakerült a megtizedelt germán csapatba, bemutatott egy varázslatos meredek szakaszt, és 37-es rajtszámmal bejött a 17. helyre.
Utolsóként a szlovén Matič Škube kvalifikálta még magát a top-30-ba (38-assal 26.), majd a mai nap első kiesései (sorozatban három is) lezárták a legfontosabb kérdéseket. A második futamot érő 31.-60. helyekért persze még folyt az öldöklő küzdelem, egyre több kieséssel tarkítva. A kazah Dmitrij Koskin több mint 6 másodperces hátránnyal szerezte meg a 60. helyet, majd a szlovák Adam Žampa kizárása után még eggyel lejjebb került a léc - így a grúz Alex Beniaidze is készülhetett a második futamra. A tegnapi selejtező élharcosainak a mai nap nagyon nem jött össze: Csongarov és Široki kiestek, Jenot pedig 54. helyével meglehetősen alulteljesített.
Farkas Norbertnek nem volt szerencséje: előtte az ukrán Vahnyenko bukott, így percekig várnia kellett a rajtban. Nem is sikerült olyan bravúrosan síelnie, mint tegnap - 11 másodperces hátránnyal fejezte be a 72. helyen a futamot, és egyben a versenyt is - igaz, két kizárás miatt végül a 70. hely került a neve mellé. Így is megelőzte többek között az utolsóként induló Patrick Girstet, aki Luxemburg színeit képviselte - hihetetlen mélységekbe süllyedt az alpesi sí a törpeállamban (az egyébként honosított) Marc Girardelli egykori sikereihez képest.
-----------------------------------------
A második futamot bizakodva várhatták az osztrákok, hisz osztrák edző, Andi Pülacher tűzhette a futam pályáját. Igaz, az első futamban Brunner a svájciaknak nem tudott láthatóan nagyot segíteni. A körülmények kissé romlottak, váltakozó hó és eső nehezítette meg a versenyzők dolgát a második futamra, szerencsére nem jelentős mértékben.
Samu Torsti kezdte a második futamot, nem jött hibátlanul, ám számára a célba érés is nagy siker volt - igaz, így a 30-ból is kicsúszott (32.). Berthod más dimenzióban síelt, az alsó szakaszra nagyon belassulva is 1,2 másodpercet vert a finnre (21.). Jött az újabb finn, Andreas Romar Berthoddal nem tudott versenyezni, ám egész jó menettel ért célba (27.). Bode Miller végig tartotta a lépést Berthoddal, a pálya alján pedig nem hibázott, mint a svájci, így nagy előnnyel vette át a vezetést - később kiderült, ez volt a második futam legjobb ideje (12.). Škube jóval gyengébben jött, persze a szlovéntől már az is nagy tett volt, hogy idáig eljutott (26.).
Görgl gond nélkül végigjött, ám aligha elégedett - csak Berthod mögé érkezett (23.). Murisier másodjára is remekelt, nagyszerű alsó szakasszal századokkal Miller mögé érkezett - ezzel egy honfitársát, Berthod-t már biztosan megelőzte (13.). Sieber besorolt Görgl elé, ezzel alighanem elégedett is lehetett (22.). Karlsen másodjára is nagyon kilógott lefelé a norvég csapatból, valamiért ezt a lejtőt egyáltalán nem érezte (25.). Matts Olsson sokat kockáztatott, sokat is hibázott - jócskán elmaradt Milleréktől (18.).
Thomas Frey már a felső szakaszon hatalmasat hibázott, innentől kezdve csak a 30-ban maradásért küzdhetett, sikertelenül (33.). Simoncelli szokásától eltérően most még a meredeken sem nyújtott kiemelkedőt, a lankás szakaszon pedig hozta harmatgyenge formáját (20.). Baumann az olasz menetét kopírozta a pálya közepéig, ám az alsó szakaszt kiválóan síelte meg, így bejött Miller elé (11.). Luitz hatalmas lendülettel vágott neki a pályának, az ifjonti lelkesedés viszont nagy hibákhoz, elrontott ívekhez vezetett - a pálya alján ez már az időben is megmutatkozott (29.). Sandell is hibázgatott, ennek ellenére végig versenyben volt az osztrák idejével, egy tizeddel át is vette a vezetést (10.). Viletta másodjára halovány első futamát is alulmúlta, alaposan hátraesett (24.). Haugen sokkal jobban jött a svájcinál, ám a szoros versenyben nem igazán kedveztek neki a századok (16.).
Dopfer volt a hazaiak utolsó reménye, nem jött rosszul, ám a végén a századok ellene dolgoztak (15.). Bank most nem vétett nagyobb hibát, ám a tempója ezúttal sem volt az igazi (19.) - a cseh VB-je nem sikerült igazán jól, ezt most már talán ki lehet jelenteni. Mölgg a legjobb olaszként vághatott neki a futamnak, ezt a titulust nem volt nehéz megtartania, ám sokaktól kikapott (17.).
Fanara személyében hosszú idő után végre újra egy jó sízést láthattunk, még az alsó szakaszon is jobb volt a finnél, három tizeddel vette át a vezetést (6.). Jansrud másodjára brutális futamot rakott össze egészen az aljáig, ott azonban sokat vesztett, csak három századot tartott meg előnyéből (5.). De Tessiéres próbálhatta visszahódítani a pillanatnyi első helyet a galloknak, az alsó szakaszon azonban ő is sokat lassult (9.). A franciák sorát Cyprien Richard zárta, nekirontott a pályának, az alján hibázott is, ám így is 0,65-ös előnnyel vette át a vezetést (2.). Az a kis hiba azonban egy VB-címbe került...
Franciák után svájciak jöttek; Janka végig versenyben volt a pillanatnyi elsőségért, ám az alsó szakasz neki sem jött össze (7.). Cuche viszont nem tudott versengeni az élbollyal, igaz, alul így is egy század híján beérte Jankát (8.). Ligety őrizte az előnyét egészen az alsó szakaszig, ott ő is sokat vesztett, ám nyolc századdal így is az élre jött (1.).
Kostelić már a felső szakaszon elszállt, egészen indiszponált menetet mutatott be - ezért kár volt otthagyni a napfényes Adriát (13.)... Schörghofer fokozatosan eladta előnyét, a végére négy tizedes hátrányba került, így csak Richard mögé érkezett (3.). Svindal a Freie Fallét borzalmasan síelte meg, nagy hátrányba került, ezzel Ligety meg is nyerte a VB-t - Svindal pedig a dobogóról is lecsúszott (4.).
30-on túlról végül még két versenyzőnek sikerült beférnie a top-30 közé. Blardone a rend kedvéért a 30. helyre legalább feljött - ám így is kapott még egy pofont a végére: Borsotti (28.) is megelőzte, azaz ő lett a leggyengébb olasz. Neureuther a 34., a horvát Natko Zrnčić-Dim 38. helyen zárt.
A világbajnok portréja:
Theodore Sharp („Ted”) Ligety
Született: 1984. augusztus 31., Salt Lake City
Versenyszámai: Szuper-G, óriás-műlesiklás, szlalom, (szuper-) kombináció
Olimpia: olimpiai bajnok (kombináció; Torino 2006), ötödik (szuper-kombináció) és kilencedik helyezett (óriás-műlesiklás; mindkettő Vancouver 2010)
Világbajnokság: világbajnok és aranyérmes (óriás-műlesiklás; Garmisch, 2011), bronzérmes (óriás-műlesiklás; Val d’Isère 2009), negyedik helyezett (óriás-műlesiklás; Åre 2007), 12. helyezett (kombináció; Bormio 2005)
Junior-világbajnokság: ezüstérmes (szlalom; Maribor 2004), kilencedik (kombináció) és 12. helyezett (óriás-műlesiklás)
Világkupa-debütálás: 2003, Park City
Világkupa-rajt: 159
Vk-futamgyőzelem: 8 (mind óriás-műlesiklás)
Vk-dobogó: 24 (17 óriás-műlesiklás, 6 szlalom, 1 Szuper-G)
Vk-összetett: ötödik helyezett (2007/2008) és hetedik helyezett (2009/2010)
Vk-szakági: kétszeres győztes (óriás-műlesiklás; 2007/2008 és 2009/2010), harmadik helyezett („óriás”; 2008/2009), negyedik helyezett (szlalom; 2005/2006), hetedik helyezett (szuper-kombináció; 2007/2008)
Észak-Amerikai Kupa: összetett második helyezés, a szlalom pontverseny győztese, ötödik helyezés óriás-műlesiklásban (mind 2003/2004), három győzelem (mind szlalom), további négy dobogós helyezés
Európa Kupa: egy győzelem, további két dobogós helyezés
További eredményei: háromszoros amerikai bajnok (szlalomban 2005 és 2006, „óriásban” 2007), hat győzelem és 13 dobogó különböző FIS- versenyeken
Ted Ligety a múlt század elején kitelepült magyar család leszármazottjaként a Utah-állambeli Salt Lake City-ben. Tisztában van felmenői múltjával, egy-egy hosszabb beszélgetések során általában ki is emeli, de semmilyen szinten nem ápolja magyarságát.
A 2002-es téli olimpia helyszínén, Salt Lake City-ben él kis kisgyermekkora óta, két éves volt, amikor első ízben sílécet csatolt lábára. Tizenegy éves korától már versenyeken is kipróbálta tudását, visszaemlékezések szerint kimagaslott műlesikló tudásával korosztályából. 2000-ben már a Nemzetközi Sí Szövetség égisze alatt működő megmérettetéseken is tiszteletét tette, majd egy év múlva bemutatkozott az Észak-Amerikai Kupában. A szülőföldjén rendezett olimpián versenyzőként még természetesen nem vehetett részt, mégis belekóstolhatott a semmihez nem fogható miliőbe, a szlalom futamok egyik előfutójaként megismerhette a világ, állítólag remek szintidőkkel hívta fel magára a figyelmet.
Élete első junior-világbajnoksága nem sikerült fényesre, mindkét technikai számban kiesett, az amerikai szövetség ennek ellenére is tisztában volt tehetségével, s behívta a válogatottba, amelyben 2003 novemberében debütált a Világkupában. Hazai földön még nem tudta beverekedni magát a második futamba, négy hónappal később a Kranjska Gorán megrendezett szlalomon viszont már begyűjtötte első pontjait. Eközben megnyerte a szlalom szakági a kontinentális versenysorozatban, egyebek mellett Jimmy Cochrannel, Michael Janyk-kel és Julian Cousineau-val vívott meg ezért az elismerésért.
Kezdetben elsőrangú szlalomosnak számított, ezüstérmet szerzett a junior-vb-n egy azóta teljesen eltűnt svájci ellen, a Világkupában megragadt a pontszerzők közt, a már említett szlovén helyszínen első alkalommal zárt a legjobb 10 között. A gyors számokban sem vallott szégyent, amit jól jeleztek figyelemreméltó kombinációs eredményei. Még a régi rendszerben (rendes lesiklás + két szlalom) 12. helyen zárt első felnőtt vb-jén, majd egy év múlva, Torinóban a semmiből előtűnve, a szakág világklasszisait megtréfálva olimpiai aranyérmet szerzett, úgy, hogy a lesiklás után mindössze a 32. helyet foglalta el. No, ez a megjegyzés inkább a szakágra, mintsem általában érvényes, ugyanis az olimpiai szezonban a közvetlen élmezőnyt erősítette szlalomban, három dobogót jegyzett, szakági negyedik helyezését azóta meg sem tudta közelíteni.
Olimpiai győzelme után nem sokkal egy dél-korai viadalon megszerezte élete első Világkupa-elsőségét, későbbi specialitásában, óriás-műlesiklásban. Az elkövetkező években egyértelműen ezen különleges kondíciót igénylő szakágban vitézkedett, annak ellenére is, hogy a 2006/2007-es szezontól már valamennyi számban rajthoz állt. Még az idény elején bezsebelt ugyan két érmet, ez az évad kissé csalódást okozott, a februári vb-n sem volt szerencsés, hét századdal maradt le az éremről. Az elkövetkező szezonban visszatért a csúcsra, kiemelten óriás-műlesiklásban, ugyanis két dobogóját nem számítva szlalomban elvesztette a fonalat, sokszor zárt helyezetlenül, innentől kezdve lassan, de biztosan kizuhant a világ elitből. „Óriásban” viszont megnyerte a szakági kristálygömböt, négyszer állt dobogón, ebből kétszer nyerni is tudott. Kranjska Gorán is, pályafutása során összesen háromszor tudott győzni a szlovén lejtőn.
Mivel egyre jobban szerepelt kombinációban és Szuper-G-ben is, az összetett pontversenyben is tényezővé vált, a remek ötödik helyen végzett. 2008/2009-ben négy dobogóig meg sem állt „óriásban”, a valamivel instabilabb teljesítmény miatt mégis csak a harmadik helyre szorult összesítve Cuche és Raich mögött. Az előző világbajnokságon visszaszolgáltatta a sors, amit az előzőn elvett tőle, az a hét század ezúttal a bronzérmet jelentette számára. Minden más számban kiesett, ezen aligha bánkódott. Második olimpiai szezonja döcögősen indult, miután még tavasszal az egyik lesikló edzésen nagyot bukott, térdsérülést szenvedett. Söldenben ennek ellenére dobogón találta magát, amit további három, majd az újabb szakági győzelem követett. Közben Szuper-G-ben is megvillantott oroszlánkörmeit, második helyen zárt Val d’Isère-ben. A vancouveri olimpia nem sikerült fényesre, kvázi címvédőként egy ötödik helyezésre volt képes szuper-kombinációban, ez a legjobb eredménye.
Cyprien Richard hosszú, ám sikerekben nem túl gazdag pályafutás után ebben a szezonban végre kiváló formába lendült.A 31 éves síző, a francia Thonon les Bains büszkesége nem is olyan régen, Adelbodenben megszerezte élete első Világkupa-győzelmét. Az egész idény során remekelt, esélye van a szakági kristálygömb elnyerésére is. Most pedig, életében először VB-n s dobogóra állhatott - két évvel ezelőtt már az első futamban kiesett, hatalmas előrelépés tehát ez számára.
Philipp Schörghofer is hasonló cipőben jár, mint a francia. A 27 éves filzmoosi síző is vajmi kevés sikerrel a háta mögött ebben a szezonban szerezte meg élete első Vk-győzelmét - méghozzá a VB előtti utolsó versenyen. Remek formában érkezhetett tehát Garmischba, ami elég volt ahhoz, hogy a VB-n is dobogóra állhasson.
Férfi óriás-műlesiklás, Garmisch-Partenkirchen, világbajnokság
A ti véleményeitek