a_hetvegen_a_siugrase_lesz_a_foszerep_indul_a_gp
Kiderült, hogy kik pályáznak a 2018-as téli olimpia rendezéséért! A kandidálási folyamat második szakaszát is sikeresen vette a német München, a dél-koreai PyeongChang, valamint a francia Annecy városai, így 2011 jan. 11-ig kell a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) felé hivatalosan is benyújtaniuk a pályázat dokumentumait, majd a döntő prezentációra jövő év jún. 6.-án kerül sor a dél-afrikai Durban városában, ahol végső döntés születik majd az olimpiai rendezés helyszínéről!
Új értékekkel került elfogadásra a FIS által a BMI- (testtömegindex) szabályzás is, mely az ugrók minimális testsúlyát hivatott meghatározni! Nyilvánvaló, hogy a könnyebb testsúlyú ugró messzebbre száll, viszont a túl alacsony testsúlynak negatív fizikai és pszichikai hatásai is vannak a versenyzőre! Ilyen volt anno Sven Hannawald esete, aki annyira lefogyott, hogy teljesen alkalmatlanná vált a síugrásra, súlyos depresszióba került olyannyira, hogy már nem mert leugrani a sáncról, így be kellett fejeznie a pályafutását! A FIS ezért 2004-ben vezette be a BMI-szabályzást, melynek alsó határa ugyan 17.75 % maradt, viszont a korábbi felső határt 20.00 %-ról 20.50-re emelték, így az ugrók vagy x cm-rel rövidebb léccel ugranak vagy x kg-ot híznak azonos testsúly esetén! Részletes BMI táblázat itt:
http://www.fis-ski.com/data/document/bmi-tabelle-2010.pdf
A BMI pdf táblázat magyarázata:
Legelső oszlop: testmagasság (140-től 200 cm-ig)
"A" oszlop (bal oldal): Az adott testmagassághoz tartozó testsúly öltözettel és cipővel együtt (+az adott oszlopok fejlécén a BMI, azaz testtömegindex-érték).
"A" oszlop (jobb oldal): Az adott testmagassághoz és testsúlyhoz tartozó max. síléchossz (+az adott oszlopok fejlécén az adott testmagassághoz tartozó síléchossz %-os aránya, ez a BMI-érték függvénye)
Ugyanezek az adatok szerepelnek "B"-től egészen a "Z" oszlopig annyi különbséggel, hogy az adott testmagassághoz (pl. 140 cm) tartozó testsúlyok csökkennek 0,2-0,3 kg-mal, természetesen ennek arányában változik a BMI, valamint a síléchossz is!
- 1979 májusában a FIS nizzai kongresszusán jelentették be először, hogy több versenyből álló versenysorozatot indítanak az évvégén, melyen kötelezővé tették a sisak használatát! A Vk bevezetéséig jóformán csak az 1953-ban életre hívott Négysáncverseny létezett (a négy évenkénti Olimpia és a két évente sorra kerülő VB mellett)! Az első szezonra 25 versenyt fixáltak le a FIS illetékesei, ebből 21-et Európában, 2-2-t pedig Ázsiában, illetve Észak-Amerikában bonyolítottak le! A nyitóversenyt 1979 dec. 27-én rendezték az olasz Cortina d’Ampezzóban, ahol a normálsáncon (K92-es) az osztrák Toni Innauer győzött 88,5 és 88 m.-es ugrásokkal!
- Érdekes, hogy a vikersundi (akkoriban még K155-ös) volt az egyetlen olyan Vk sánc és helyszín, ahol az 1985/86-os szezonig 3 ugrásból állt egy verseny és az összesített pontok alapján hirdettek győztest! A legelső vikersundi verseny még ennél is egyedibb volt, hiszen 3 napon át zajlott napi 3 ugrással, viszont a 2. napot törölték erős széllökések miatt, így a két nap 6 ugrása alapján hirdettek győztest, aki a norvég Per Bergerud volt! Az első szezon legnagyobb távolságát normálsáncon az osztrák Toni Innauer és a francia Bernard Moullier (94,5 m. – Thunder Bay), nagysáncon az osztrák Hubert Neuper (130 m. - Planica), repülősáncon pedig Per Bergerud érte el 152 m.-rel (Vikersund)!
- A 80-as évek közepén a svéd Jan Boklöv igazi „forradalmat” hajtott végre a síugrásban azzal, hogy a korábban megszokott parallel (párhuzamos) síléctartás helyett „V” alakot formázva ugrott! Bár az új stílus 5-10 méter pluszt eredményezett a versenytársakkal szemben, a pontozóbírók 1992-ig folyamatosan gyenge pontokkal (14,0;15,0) honorálták a svéd (és az őt követők) ugrásait, ő ennek ellenére hatalmas meglepetésre 5 versenyt megnyerve az összetett élén végzett az 1988/89-es idényben!
- Az osztrák Andreas Goldberger érte el a legnagyobb bravúrt Vk versenyen! 1993 dec.-ében Predazzóban (K90) az első körben elért 29. helyéről a döntő körben a dobogó 3. fokára küzdötte fel magát 26 helyet (!) javítva ezzel! Az 1994/95-ös szezonban a mai napig ő érte el a legnagyobb különbségű összetett győzelmet, 636 pontos előnnyel végzett Roberto Cecon előtt az első helyen! S ha már Goldbergerről van szó érdemes megemlíteni még róla, hogy 1994-ben Planicán ő érte el elsőként a 200 méteres álomhatárt, de mivel landolás után kézzel érintette a talajt így érvénytelenné vált a rekordja!
- Az 1979 óta zajló 31 Vk szezon alatt számos sáncrekord történt, közülük talán a legemlékezetesebb Janne Ahonen ugrása volt, aki 2005-ben a willingeni versenyen akkorát ugrott, hogy a videó mérőrendszer nem jelezte 155,5 m.-es ugrását, mivel az csak 152 m.-ig volt kalibrálva, így ez utóbbi került be a jegyzőkönyvekbe!
- A 100 pontos rendszerben az eddigi legizgalmasabb és legszorosabb Vk finálét Janne Ahonen és Roar Ljökelsöy produkálta a 2003/04-es szezonban! Az Északi turné alatt Ljökelsöy közel 200 pontos hátrányt dolgozott le az addig fölényesen vezető Ahonennel szemben, végül a szezont domináló két rivális az utolsó, oslói versenyen döntötte el kettejük párharcát! A norvég klasszis bár megnyerte a szezonzáró versenyt Ahonen 8. helyezése elegendőnek bizonyult az összetett megnyeréséhez, mindössze 10 pontra apadt előnnyel lett végső győztes!
- A legtöbb összetett Vk cím két kiváló sportoló, Matti Nykänen és Adam Malysz nevéhez fűződik, akik 4-szer szerezték meg az összetett győzelemért járó kristálygömböt, utóbbi ráadásul egyedülálló módon 2001 és ’03 között triplázva! A legtöbb összetett Vk érmet pedig Janne Ahonen szerezte, összesen 8-szor állt a szezon végén a dobogó valamely fokán (érem eloszlása: 2-2-4)! Összetett VK győztesek.doc
- Vk versenyek tekintetében a legtöbb egyéni győzelmet Matt Nykänen szerezte (46-ot), csapatban Janne Ahonen a csúcstartó 10 győzelemmel, míg a legtöbb egyéni verseny érem (108) is az ő nevéhez fűződik!
- Egy Vk szezon alatt megszerezhető legtöbb pont rekordját közel tíz éven át Martin Schmitt tartotta 1833 ponttal, aki 2000-ben érte el mindezt! Négy éve szinte a semmiből pillanatok alatt az elitbe berobbant ifjú osztrák klasszis, Gregor Schlierenzauer 2008-ban nem csak, hogy megdöntötte (250 ponttal!), de a bűvös 2000-es ponthatárt is átlépte (2083)! Schlieri ráadásul ebben a szezonban rekordot rekordra halmozott, hiszen emellett az egy szezon alatt megszerezhető legtöbb győzelmet (13) és érmet (20) is begyűjtötte, valamint az eddigi leghosszabb győzelmi sorozatot (6) is magáénak tudhatja, igaz ezt negyed magával együtt, J. Ahonen, T. Morgenstern és M. Hautamäki oldalán!
Leghosszabb VK verseny győzelmi sorozatok - síugrók szerint.doc
Leghosszabb VK verseny győzelmi sorozatok - nemzet szerint.doc
Legtöbb VK győzelmet szerző síugrók - egy szezon alatt.doc
- Az eddigi legnagyobb pontelőnnyel megnyert Vk versenyt Andreas Felder tudhatja magáénak, aki az 1986/87-es szezonban Planicán közel 50 pontos (!) különbséggel (47,5) végzett az első helyen a norvég Ole-Gunnar Fidjestöl előtt! Az osztrákon kívül a mai napig csak hárman nyertek 40 pont fölötti fórral: Adam Malysz (44,9), Toni Nieminen (43,5) és Janne Ahonen (43,2)!
Legnagyobb Vk győzelem pontelőnyök - pontelőny szerint.doc
Legnagyobb Vk győzelem pontelőnyök - síugrók szerint.doc
- Hihetetlen, de óriási az osztrákok fölénye a nemzetek közötti statisztikai adatokat tekintve! Eszerint övék: a legtöbb összetett Vk arany (9) és érem (30), a legtöbb egyéni Vk verseny arany (183) és érem (554), a legtöbb Vk csapatverseny arany (17) és érem (40), valamint a legtöbb Nemzetek Kupája arany (15) és érem (28)! Az egy szezon alatt megszerezhető legtöbb Vk arany (18) a finneké, köszönhető ez elsősorban a 2004/05-ös szezont szenzációsan kezdő Ahonennek, aki sorozatban 13 versenyen keresztül le se lehetett „vakarni” a dobogóról (a 11 győzelem és 2 ezüst zsinórban máig rekord!). Összeségében Ahonen 12, míg Matti Hautamäki 6 szezonvégi győzelme adja ki a rekordot! Az egy szezon alatt megszerezhető legtöbb érmet (38) viszont a japánok tartják, 1998/99-ben Kasai-Funaki-Miyahira-Harada négyesnek köszönhetően (10-10-18 éremeloszlással)!
Legtöbb VK érmet szerző nemzetek - egy szezon alatt.doc
Legtöbb VK győzelmet szerző nemzetek - egy szezon alatt.doc
Legfiatalabb VK verseny győztesek.doc Legidősebb VK verseny győztesek.doc
Hát akkor ennyit így, szezon előzetesként! Remélem valamelyest átfogó képet tudtam adni a holt szezon eseményeiről, a jelenlegi síugró helyzetről! Pénteken kvalifikációval kezdődik a 2010/11-es idény a finnországi Kuusamóban!
A ti véleményeitek