A hosszú sérülése után visszatérő Jean-Baptiste Grange nyert Lappföldön, Leviben. A francia síző mögött a svéd André Myhrer, és az összetettért is küzdő horvát Ivica Kostelić végzett. A nagy esélyes osztrákok egy kivétellel már az első futamban kiestek, egyedül Pranger jött be az első tízbe.

(A tegnapi női versenyről itt olvashattok.)

-10 °C, felhős idő, 66 kapu az osztrák edző által tűzött pályán - ezek fogadták a férfi alpesi sízők Világkupa-mezőnyét, akik a félbeszakadt söldeni verseny után másodszor próbáltak nekifutni a 2010/2011-es idény kezdetének. A levi-i lejtő - aligha meglepő módon - nem vált meredekebbé és nehezebbé tegnap óta, már csak ezért is lehet fontos, ki jelölhette ki a pálya nyomvonalát - az osztrák edzőre hárult ez a feladat az első futamban, így az amúgy is bivalyerős osztrák csapat még jobb előjelekkel várhatta a kezdést. Persze azért voltak jó néhányan, akik meg akarták akadályozni, hogy teljes osztrák hengerrel távozzon a mezőny Lappföldről, elég csak Grange, Lizeroux, Neureuther, Kostelić, vagy Zurbriggen nevét említeni - ám az első futamban végül nem is kellettek ahhoz az ellenfelek, hogy az osztrákok nagy része elszálljon... Egy biztos: a lehető legnehezebbé tette ezt az egyszerű lejtőt az osztrák pályatűző - a 80 indulóból 30 ki is esett (plusz egy sízőt kizártak) az első futamban!

A francia Julien Lizeroux kezde az első futamot, nagy lendülettel, de épp ezért lefelé haladva egyre több hibát vétett, ideje végül csak a 11. helyre volt elég a futamban. A németek egyetlen győzelemre esélyes férfi sízője, Felix Neureuther még rosszabbul járt: a pálya felénél oldalára esett, és bár rögtön folytatni tudta, ekkora hibával nem lehetett továbbjutni (38.). A horvátok reménysége, Ivica Kostelić tanult az előző menetekből, óvatosabban jött, a pálya alsó szakaszán talán túlzottan is, 6. helyre lett ez elég. A svájciak sem bővelkednek jó technikai sízőkben, ők is jobbára csak egy emberben bízhattak: Silvan Zurbriggen nem is okozott csalódást. Bár láthatóan óvatosan, és látszólag lassabban jött, de hiba nélkül, és amit így felül elvesztett, az alsó szakaszon bőven visszahozta - 5. helyen zárta a futamot Benjamin Raich kezdte az osztrák vesszőfutást, már a felső szakaszon kaput tévesztett és kiesett. Rögtön utána jött a talán legesélyesebb "sógor", Reinfried Herbst - ő még addig sem jutott el, mint előtte Benni. És még nem volt vége...

7-es rajtszámmal érkezett viszont a futam legjobb ideje, méghozzá a francia Jean-Baptiste Grange előadásában, aki sérülését láthatóan maga mögött hagyva kezdi ezt az új idényt. Kockáztatott, alig ment át a letörésen, de a fő, hogy átment - és innentől nem volt megállás, több mint négy tizedes előnnyel nyerte a futamot. A kanadai Michael Janyk is emlegethette a pályatűző felmenőit, néhány kapu után elrepült, majd a svéd Mattias Hargin biztató kezdés után alul nagyokat fékezve szerezte meg a futam 9. helyét. A futam egyetlen épkézláb osztrák teljesítményét Manfred Pranger nyújtotta, tényleg hiba nélkül jött - fél másodpercet kapott ugyan Grange-tól, de így is a 3. helyről várhatta a második futamot. Ám mielőtt örülni kezdtek volna az osztrákok, jött a négyből harmadik kieső - Marcel Hirscher már az elején kaput tévesztett, ekkor még tovább tudott menni, de pár kapu múlva újra hibázott és kiesett.

Két olasz következett: Giuliano Razzoli szintén alig néhány kapu után elesett, Manfred Mölgg viszont végigjött - bár alul kicsit késésben volt, így is biztató helyen zárt (7.). A kanadai Julien Cousineau hiba nélkül végigjött, ez tőle a 10. helyre volt elég - aligha elégetlenkedett. A svéd André Myhrer lemásolta Hargin menetét, alul igencsak szélesen jött, de gyorsan - két századdal maradt csak el Prangertől, és zárt így 4. helyen a futamban.

A második 15-ös bolyt az amerikai Ted Ligety nyitotta, felül még csak óvatosan jött, alul viszont kifejezetten borzalmasan, örülhet a sok kiesőnek, így befért a második futamba (26.). A szlovén Mitja Valenčič egyszerűen lassú volt ezen a lejtőn, így is továbbjutott (25.). A következő francia, Steve Missillier is megszenvedett az alsó szakasszal, így is bejött a 15. helyre. A norvég Lars Elton Myhre alig fért be alul néhány kapunál, a második futam így csak álom maradt (33.). A svájciból lett moldáv, Urs Imboden úgy tűnik, nem őrizte meg tavaszi formáját, látható hiba nélkül jött nagyon lassan (39.). Az előző idény svéd felfedezettje, Axel Bäck most is bevállalósan kezdett, ám ráfázott, a pálya alján elesett - pedig nagyszerű lett volna az ideje. A japán Szaszaki Akira hiba nélkül lejött, ám ez az enyhe lejtő nem épp az ő műfaja (19.).
A borzalmas előző idény után talán magára találó svájci Marc Gini majdnem elesett a leszakadás előtt, de talpon maradt, és egész jó idővel ért a célba (13.). A következő japán, Júza Naoki már felül is hatalmas késésben volt, később kaputévesztés miatt vissza is gyalogolt, míg végül kiesett. Az újabb kanadai, Brad Spence biztonsági, de gyors menetet mutatott be, és számára kiváló, 12. helyen zárt. A svédek nagy öregje, Markus Larsson kockáztatósabb menetet mutatott be, ám hibákkal tarkítva, összességében rosszabbul is járt vele (14.). 27-es rajtszámmal jött a futam meglepetésembere, az olasz Cristian Deville - átlagos felső szakasz után elképesztő alsó szakaszt produkált (a futam legjobbját!), és mindössze négy tizeddel lemaradva Grange-tól bejött a 2. helyre. Újabb svéd következett, Anton Lahdenperä - nem jött jól, alig fért be a 30-ba (29.). A legjobb 30-at végül két osztrák, és a már 31-essel rajtoló (a ranglista 30. helyén holtverseny volt) szlovén Bernard Vajdič zárta. A (lassan már csak egykori) osztrák sztár, Mario Matt átmentette pocsék formáját, kicsúszott a 30-ból (36.), Wolfgang Hörl legalább oda befért (22.), Vajdič viszont szintén konzerválva gyenge formáját csak a 40. helyen zárt.

A "harmincon túliak" mezőnye tehát kivételesen a 32-es rajtszámtól indult - Bode Millertől. Az amerikai (botrány)hős rosszabbik arcát mutatta, néhány kapu után elesett, visszagyalogolt, de csak azért, hogy pár méter múlva még egyszer eshessen.
A sok kieső, és a szinte végig kiváló állapotú pálya (bár az utolsó 15 versenyzőnél már gyanúsan magas volt a kiesők aránya...) garantálta, hogy sokan érhetnek el bravúrt, nézzük, kik is kerültek a második futamba magas rajtszámmal! A sort az amerikai Will Brandenburggal illik nyitni, aki 35-össel száguldott be a 8. helyre - aligha tőle vártak ilyesmit az amcsik. A cseh Ondřej Bank nem először remekelt (40-essel 16.), a svéd Jens Byggmark pedig végre régi arcát mutatta (36-ossal 17.). A kanadaiak Patrick Biggs (45-össel 18.) mellett Trevor White (50-essel 30.) teljesítményének is örülhettek; az osztrákok viszont aligha örültek, hogy az 51-essel 20. helyet szerző Patrick Bechter lett a második legjobb osztrák. A csehek napját a kiváló felső szektorral, 47-essel 21. helyet szerző Filip Trejbal tette teljessé. Leif Kristian Haugen a norvégok (55-össel 23.), Fritz Dopfer a németek (57-essel 24.) becsületét mentette meg. A második futamba jutottak listáját két francia, a legmagasabb rajtszámmal továbbjutó Thomas Mermillod Blondin (63-assal 27.), és Anthony Obert (41-essel 28.) egészítette ki.

Mindenképp említést érdemel még a századokkal a 31. helyre csúszó horvát Natko Zrnčić-Dim (kombinációban idén is figyelni kell rá!). Szegény finneknek még mindig nem szakadt meg a lassan időtlen időkre visszanyúló ponttalan sorozata, pedig... Kalle Palander Söldenben jó lett volna, ha nem szakad félbe a verseny, most viszont esélytelen volt, végül ki is zárták. Aki viszont leginkább verheti a fejét a lappföldi fenyőfákba, az Marcus Sandell: 74-es rajtszámmal megfutotta a leggyorsabb első szektort (!!!), ám ezt a tempót nem lehetett végigvinni, ki is esett.

Idény elején természetesen feltűnnek új arcok, szám szerint hat síző mutatkozott be most, Leviben a Világkupában - nézzük, kik is ők!

Marc Digruber - osztrák, 1988: Junior VB 8. - szlalom (2008), 12. - óriás (2008)
Colby Granstrom - USA, 1990: Junior VB 1. - kombináció (2010), 7. - szlalom (2010), 11. - óriás (2010), 15. - lesiklás (2010)
Adam Žampa - szlovák, 1990: VB 21. - szlalom (2009); Junior VB 12. - kombináció (2009), 21. - szlalom (2010)
Per Saxvall - svéd, 1989: Junior VB 18. - szlalom (2009), 28. - szuper-G (2009)
Santeri Paloniemi - finn, 1993: Junior VB 9. - szlalom (2010)
Adam Kotzmann, cseh, 1993: Junior VB DNF2 - óriás (2010)

Ami bemutatkozásukat illeti, bizony egyikük sem váltotta meg a világot. Digruber osztrák létére messze volt a továbbjutástól (41.), Paloniemi (44.) és Kotzmann (47.) épp csak becsülettel végigment, Granstrom visszagyalogolt, így utolsóként ért célba (49.). Žampa és Saxvall kiesett, ám így is talán a svéd az, aki felső szakasza alapján a legpozitívabb benyomást keltette.

A második futamot a francia edző által tűzött pályán Trevor White kezdte, nem kockáztatott, ám egész jól lejött, ami 19. helyet ért. Lahdenperä sokkal bevállalósabban kezdett, ám a meredek szakaszon jöttek is a menetrendszerű hibák, így századokkal White mögé ért be - viszont hatalmas volt a tömörülés a középmezőny végén, így az egy tizedes hátrány három helyet ért - a svéd csak 22. lett. Obert is úgy jött, mint az előző kettő, ám a "századok harcából" ő került ki legrosszabbul: 0,01 másodperccel, ám így is két hellyel Lahdenperä mögött végzett (24.).Mermillod Blondin már jobban járt, hat századdal maradt el White-tól, 21. lett. Ted Ligety is csatlakozott a sűrű bolyhoz, ám ő az elejére - hat századdal előzte meg White-ot, komolyabb reményei persze így sem lehettek (18.). Valenčičnek az alsó szakasz láthatóan nem jött össze, így is csak pár tizeddel maradt el a már lenn lévőktől - 26. helyen zárt.

A németek Neureuther hibája után már temethették a mai napot, ám ha így tettek, kicsit elsiették: Fritz Dopfer parádés második futammal hatalmas előnnyel állt az élre, és előrelépett a 14. helyre. A "vörös viking", Haugen viszont túl nagy lendülettel indult neki, kaput tévesztett, és bár lejött, akkora hátránnyal ért célba, hogy 28. helye ellenére még Vk-pontot sem szerzett. Az osztrákok hangulata már az első futam után is olyan mélyen volt, mint a lapp hőmérséklet, Hörl rátett még egy lapáttal: alighanem csak a célbaérésre hajtott, Haugenen kívül nem is előzött meg senkit (27.).

Tovább tartott a cseh remeklés, Trejbal brutális felső szakasz után megküzdött ugyan a letöréssel, ám így is bejött a Ligety-vezette "nagy boly" elé (17.). Bechter papíron leggyengébb osztrákként nem is csinált csodát, sőt, ő is visszaesett (25.). Szaszakinak másodjára sem ment túl jól ezen a lejtőn - ezúttal azonban rosszabbul járt, mint az első futamban: nagyot szánkázott a havon, és ápolásra is szorult.

Biggs másodjára kicsit talán túl óvatosan ment, Lahdenperä-val azonos idővel érkezett be (22.). Byggmark szerencsésebb volt, néhány századdal jobb összeredménye a 20. helyet jelentette számára - talán visszatér a rendszeres pontszerzők közé a svédek egykori nagy tehetsége. Bank tette tökéletessé a csehek napját, bevállalós síeléssel, jól gazdálkodva előnyével bejött Dopfer elé (13.).

Igaz, nem örülhetett sokáig a cseh, Missillier egyetlen századdal rögtön elékerült (12.) - méghozzá nem mindennapi módon! Nagy lendülettel érkezett a francia az utolsó kapukhoz, és egyensúlyát vesztve, egy kaput fél lábon teljesítve talált be valahogy a célba. Larsson sem jött rosszul, ám talán nem kockáztatott eleget, így Dopfer mögé szorult (15.). Gini lehet az idény egyik nagy visszatérője, a svájci hibátlanul, ráadásul gyorsan síelve jött végig, és a top10-ben végzett (9.). Spence biztonságit síelt, hátra is esett (16.). Lizeroux mindent megpróbált, nagy előnyt gyűjtött a felső szakaszon - ám talán épp ezért nem tudott jól lefékezni a letörésnél, és a célban már pár század hátránya volt Ginivel szemben (10.). Cousineau nagyszerűen jött másodjára is, és négy tizeddel átvette a vezetést, végül a 8. helyen zárt. Hargin újból bevállalósan síelt, ám ő is ráfázott erre az alsó szakaszon, csak 11. lett.

Brandenburg talán nem bírta el a nyomást, kaput tévesztett, és kiesett. Mölgg viszont egész jól végigjött (naná, nem voltak reális győzelmi esélyei), két századdal vette át a vezetést - végül így is maradt a 7. helyen. Kostelić fantasztikusan jött végig, és bár végül "csak" 3. lett, a mai nap egyik nagy győztese: nemcsak a szakági versenyt kezdte jól, de az összetettben esélyes sízők közül is a legjobb helyen zárt. Zurbriggen csak a felső szakaszon tudta vele valamelyest tartani a lépst, a végére tetemes hátrányt szedett össze, 6. lett.

Myhrer a svédekre jellemző, bevállalós stílusban jött végig, és neki össze is jött: látható hibái ellenére a nagy tempója hat tizeddel Kostelić elé segítette. Prangernek esélye sem volt versenyre kelni a svéddel, de még a horváttal sem - legalább hozott az osztrákoknak egy 5. helyet (nagy ünneplés aligha volt). Deville nem tudott élni a nagy eséllyel, hogy életében először dobogón legyen, bár Prangert megelőzte, és az aktuális 3. helyre jött be, hátravolt még Grange. A francia klasszis pedig nem hagyott kétséget afelől, hogy a mai napon csak ő lehet a győztes - különösebben nem is kockáztatva érkezett be az első helyre.

Jean-Baptiste Grange hosszú sérülés, közel egy éves kényszerszünet után tért vissza - szemmel láthatóan számára nem okozott gondot, hogy újra felvegye a ritmust. Tavaly Leviben még versenyzett a 26 éves valloire-i síző, akkor is dobogón állt, ám csak a 3. fokán, 2008-ban viszont már nyert Lappföldön. 78. Vk-futamán 7. győzelmét, és 14. pódiumát szerezte. André Myhrer bevállalós stílusa néha dobogót ér, néha kiesést - 91. Vk-futamán 6. alkalommal állhatott pódiumra a 27 éves svéd síző. Ivica Kostelić 31 évesen, pályafutása 210. Vk-futamán 34. dobogóját szerezte, tavaly 2. helyen végzett ezen a pályán.

Nyilatkozatok:

- Különleges ez a győzelem. A nemzeti himnuszt hallgatva majdnem elsírtam magam. Nem számítottam ma győzelemre, de kétségkívül sokkal nyugodtabb voltam, mint Söldenben. Tökéletes napom van. (Jean-Baptiste Grange)

Jó verseny volt. Főképp a második futamommal vagyok elégedett. Egy napon tényleg szeretném megnyerni a szlalom Világkupát. Ez az eredmény növeli az önbizalmamat a folytatásban. (André Myhrer)

- Próbáltam nem túl sokat kockáztatni. Fontos, hogy a szezon elején stabil eredményeket érjünk el. Levi alapvető része a Világkupa naptárának. Jó dolog megmutatni mindenkinek, hogy alpesi sí versenyeket mindenütt lehet rendezni, nemcsak az Alpokban, USÁ-ban vagy Kanadában. (Ivica Kostelić)

A verseny statisztikái részletesebben itt elérhetők!