Fordulatos, érzelemdús mérkőzéssel zárták a hölgyek a tizenegy napja tartó vancouveri versengést. Minden bizonnyal nem aludt el rossz szájízzel az, aki az éjszaka kellős közepén végigszurkolta a több mint három órásra nyúló döntőt. De kár lenne ennyire előre szaladni, megfeledkezve egy másik fontos eseményről...
Bronzmérkőzés:
A csalódott csapatok csatájára minden bizonnyal Svájc érkezhetett magabiztosabban, hiszen nekik nem sokon múlt egy nappal korábban a döntőbe jutás, míg a kínaiak megsemmisítő vereséget szenvedtek a svédektől. Bár lehet, hogy éppen ez miatt éreztek óriási késztetést arra, hogy megmutassák, az elődöntőbeli botlás csak egyszeri eset volt, ami nem méltó az uralkodó világbajnokhoz. Bárhogy is volt, az már az első percektől fogva látszott, hogy az ázsiaiak sokkal precízebben játszanak, mint az előző mérkőzésükön, s mielőtt Svájc még észbe kapott volna, az első endben máris három pontot írtak jóvá a nevük mellé. Mirjam Otték erre minden igyekezetük ellenére csak egy minimális különbséggel megnyert 2. enddel tudtak válaszolni, majd újabb két egységet szerzett Kína, így három end után az elég egyoldalú 5:1-es állás díszelgett az eredményjelzőn. Svájc ekkor még bizonyára nem hitte, hogy ennél lehet rosszabb is a helyzet, s összeszedve magukat, lelkesen igyekeztek visszasöpörni magukat a játékba. A meccs alakulását három részre lehetne osztani. Az első harmad kínai fölénnyel zárult, majd a következő hármasban ugyanilyen sormintával Svájc kiegyenlített, így a 7. endnek 6:6-os döntetlennel vágtak neki. A találkozó utolsó részét viszont nem lehet ideillőbb és lényegretörőbb kifejezéssel leírni, mint: gyors és hatékony svájci megsemmisülés.
A 7. játékrész 2:0-ás kínai sikere ugyan még nem számított világra szóló tragédiának Svájc szempontjából, de ami utána következett, azt nem fogják video formájában megosztani az ismerőseikkel facebook-on. Úgy alakult ugyanis a 8. end, hogy az utolsó kő előtt (amit a svájciak dobtak) négy piros kínai kő volt a házban, nulla sárga ellenében. Az egyetlen dolog tehát, amit Mirjam Ott tehetett, hogy egy nagyon pontos kővel, kikerülve az ellenfél játékszereit a ház közepéhez a lehető legközelebb álljon meg, hogy legalább az egy pontot megszerezze csapatának, és ne kínai rablással záruljon az end. A kő azonban túlságosan lassúnak bizonyult, és hiába súrolta előtte a jeget erejét megfeszítve Janine Greiner, Carmen Küng és végül már Carmen Schafer is, a szerencsétlen gránittömb a ház széléig sem volt szíves elcsúszni, ami azt jelentette, hogy Wang Bingyuék laza 4 pontot szereztek egy olyan endben, ahol nem ők voltak a kedvezményezettek. Immár hat pontos előnyük tudatában akaratlanul is kiült a mosoly az arcukra, Svájc pedig hagyta is őket ünnepelni, hiszen kilátástalan helyzetük tudatában két fordulóval a vége előtt kezet is nyújtottak ellenfeleiknek. Nem szoros, de mindenképpen furcsa és látványos küzdelem után tehát a kínaiak nyakába került a bronz érem.
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | Eredmény | |
Kína (Wang Bingyu) | 3 | 0 | 2 | 0 | 1 | 0 | 2 | 4 | x | x | 12 |
Svájc (Mirjam Ott) | 0 | 1 | 0 | 3 | 0 | 2 | 0 | 0 | x | x | 6 |
Döntő:
A címvédők a vendéglátók ellen. Anette Norberg és Cheryl Bernard, a két 44 éves skip harca. Akárhogyan is harangozták be a döntőt, abban mindenki egyet értett, hogy az a két csapat jutott be a fináléba, akik a teljesítményük alapján ezt a legjobban megérdemelték. Ennek megfelelően a késhegyre menő csata sem maradt el: kettőnél több pontot senki nem tudott egyszerre szerezni, illetve a győzelem csak extra endben dőlt el, miután a mérleg nyelve ide-oda billegett.
Norbergék kezdték jobban a találkozót, az első öt end után ők két 2:0-ás, míg a házigazdák csak két 1:0-ás győzelmet számláltak. 4:2-es svéd vezetés volt tehát, és vajon ki gondolta volna, hogy a skandinávok ezek után a következő négy endben még pontot sem szereznek? Márpedig pontosan ez történt, Bernardék néhány ügyes rablásnak köszönhetően a 10. end előtt már 6:4-re módosították az állást a saját javukra. Kanada számára ekkor már karnyújtásnyira volt a győzelem, érezte ezt a közönség is, akiknek morajlásán már hallani lehetett, hogy csak arra a pillanatra várnak, amikor kitörhet belőlük az örömittas üdvrivalgás. Bernardnak az utolsó kövével nem volt egyéb dolga, mint az egyetlen, bár kissé rejtőzködő svéd követ eltakarítani a házból, hogy a svédek legfeljebb egy ponntal tudják hozni az endet. Bernard a nyomás alatt hibázott, a sárga svéd kő a házban maradt, melyet ezután Norberg megfejelt még eggyel, így 6:6-os eredménnyel és extra enddel folytatódott a találkozó a már ünnepelni készülő hazai közönség legnagyobb bánatára.
A ráadásban már Kanadánál volt a kalapács, vagyis a befejező kő, így ismét csak annyi dolguk volt, hogy a lehető legegyszerűbb állásra törekedjenek a házban, s végül csak becsúztassonak egy követ a nyerő pozícióba. A svédek ezzel ellentétben bonyolult állás kialakítására voltak kényszerítve egy lopás érdekében, és sikerült is kedvező helyzetbe kerülniük a házban, és az end további részében ennek a megőrzésére, guardokkal való bevédésére törekedtek. Cheryl Bernardnak a meccs utolsó dobásával kettő egymáshoz közeli svéd követ kellett volna kijjebb tessékelnie a végső győzelem érkedében, azonban keze újra megingott, s csak az egyik sárga játékszert tudta kiszedni, ami azt is jelentette, hogy vesztesként zárták a korábban már szinte a zsebükben érzett döntőt. A hazai szurkolók szava elakadt, a svédek pedig örömmámorban ünnepeltették magukat, hiszen megvédték Torinóban szerzett címüket, s ezzel ők az elsők, akik duplázni tudtak a curling rövid ötkarikás történelmében.
---------
A curling egyik jellegzetessége, hogy a csapat négy tagja közül a skipekre túlságosan nagy figyelem hárul a többiek rovására, s bár kétségtelen, hogy közvetlenül mindig a negyedik játékosok dobása dönt győzelemről és vereségről, a többiek által előzőleg felépített állásnak ugyanolyan fontos szerepe van az eredmény szempontjából. Eme háttérbe szorulást némileg kiküszöbölve íme az olimpiai bajnok svéd csapat névsora:
Lead: Anna Le Moine
Second: Cathrine Lindahl
Third: Eva Lund
Skip: Anette Norberg
És a csere, aki játéklehetőséghez ugyan nem jutott: Kajsa Bergström
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | Eredmény | |
Kanada (Cheryl Bernard) | 0 | 1 | 0 | 1 | 0 | 1 | 2 | 0 | 1 | 0 | 0 | 6 |
Svédország (Anette Norberg) |
0 | 0 | 2 | 0 | 2 | 0 | 0 | 0 | 0 | 2 | 1 | 7 |
A hölgyek most haza utaznak a megérdemelt pihenésre, de nem árt, ha megjegyzik maguknak a Kanadába vezető utat, hiszen március 20-án máris kezdődik a női világbajnokság, melynek szintén a világ második legnagyobb országa ad otthont, ezúttal egy kisvárosban, Swift Currentben.
Viszont abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nem kell három hétig várnunk curlingre, hiszen ne feledkezzünk meg a mai férfi olimpiai bronzmeccsről és döntőről, amelyeket Svédország és Svájc, illetve Kanada és Norvégia legjobbjai vívnak majd minden bizonnyal hasonlóan színvonalas stílusban.
A ti véleményeitek