Szerdán ünnepélyes keretek közt felvonták a magyar zászlót Vancouverben, a téli olimpia helyszínén. A szabadtéri rendezvényt elmosta az eső, így a konferenciateremben kezdődött el a mieink számára az ötkarikás játékok programja. Mai alkalommal azzal a 16 sportolóval foglalkozunk, akik a magyar színeket képviselik majd az elkövetkező bő 16 napban. Reális éremesélyünk nincsen, mégis igyekezzünk olyan odaadással szurkolni mieinkért, mintha az aranyérem lenne a tét. Sportolóinknak egy-egy tisztes helyezés is felér azzal!
A mostani 16 fős csapat átlagosnak mondható. Az utóbbi két olimpiához képest valamivel rövidebb a névsor, Torinóban 19, Salt Lake Cityben pedig 25 magyar versenyző indulhatott. Az 1964-es innsbrucki játékokon volt a legnépesebb a magyar küldöttség, akkor – az utoljára kvalifikáló jégkorongosokkal kiegészülve – összesen 28 sportoló képviselte hazánkat.
Egy kis magyar téli olimpiai történelem:
A kisebb delegációk nem halmoztak el minket annyi szép eredménnyel, mint amit a nyári játékokon megszokhattunk, érmeseink, helyezettjeink ugyanakkor szép számban voltak. Az eddigi 19 megmérettetésen a magyar himnusz nem hangzott még el, viszont két ezüst és négy bronzérmet gyűjtöttek már kiválóságaink, mindannyian műkorcsolyások és jégtáncosok voltak. A 2. világháborút követő első olimpián, St. Moritzban a Kékessy Andrea- Király Ede műkorcsolya párosunk állt fel a dobogó második fokára. Az ítéletidőben megrendezett párosverseny a néhány héttel korábban EB-t nyert magyarokról szólt, a kilátogatók biztosra vették a magyar aranyat, a bírók másként gondolták, a sokat rontó világbajnok belga páros javára döntöttek. Kékessyék feltett szándéka volt, hogy 1952-ben visszavágnak, a politika azonban közbeszólt, kiválóságaink sok ezer honfitársunkkal együtt elhagyták az országot még a Rákosi-rendszer kezdete előtt.Másik ezüstérmünk 1980-hoz, Lake Placidhez köthető, Regőczy Krisztina és Sallay András éremmel búcsúzott a sportvilágtól, mégsem lehettek maradéktalanul elégedettek, ugyanis a verseny hihetetlen izgalmak közepette dőlt el. Négy pontozó a szovjet Linyicsuk- Karponoszov párost, négy pedig a magyar kettőst tette az első helyre, a brit pedig tartózkodott. Az újraszavazásnál 14–13-ra nyertek a szovjetek, elsősorban azért, mert a szovjet bíró (!) a harmadik helyre rangsorolta Regőczyéket… A magyar kettős néhány hét múlva visszavágott a dortmundi világbajnokságon, és vb-aranyéremmel a birtokában visszavonult
Szintén Lake Placidben, igaz, 48 évvel korábban született meg az első magyar téli olimpiai érem. Rotter Emília és Szollás László világbajnokként érkeztek Amerikában, de hiába mutattak be hibátlan gyakorlatot, a pontozóbírók szerint túl sok volt benne az akrobatikus elem. A magyar párosnak meg kellett elégednie a harmadik hellyel, az Orgonista Olga- Szalay Sándor duó éppen csak leszorult a dobogóról. 4 év múlva megismételték bronzérmes helyezésüket Rotterék, mint ahogy a negyedik pozíció is miénk lett, a Szekrényessy testvérpár, Piroska és Attila jóvoltából.
Kékessyék disszidálásával sem esett össze a magyar műkorcsolyázás, az utánpótlás, jelesül a Nagy-testvérek, Marianna és László öregbítették tovább a magyar sport hírnevét. Az 1948-ban újoncként 7. helyen zárt kettős Oslóból bronzéremmel tért haza, magabiztos, lendületes, de nehéz elemeket nélkülöző kűrt mutattak be. A forradalom évében, Cortina d’Ampezzón megismételték teljesítményüket.
Az említett versenyzőkön kívül pontszerző helyen zárt még Pajor Kornél 10000 m-es gyorskorcsolyában (4. hely), Király Ede műkorcsolyában (5. hely, mindketten 1948-ban), Almássy Zsuzsanna szintén műkorcsolyában (1968, Grenoble, 6. hely; 1972, Szapporo, 5. hely), valamint a Regőczy-Sallay kettős jégtáncban (1976, Innsbruck, 5. hely).26 év után Torinóban hatalmas meglepetésre újból pontszerző helyezésnek örülhettünk, rögtön kettőnek is. Rövidpályás gyorskorcsolyában, az 1500 méteres versenyszámban, Huszár Erika a 4., Knoch Viktor pedig az 5. helyen zárt. Mint az elmúlt 4 évből kiderült, messze nem kifutott eredményről volt szó, short-trackes kiválóságaink ugyanis érmek sokaságát gyűjtötték Európa-bajnokságokon, a tavalyi EB-n pedig nem talált legyőzőre a női váltó, tőlük várható el leginkább a kiugró eredmény a hamarosan kezdődő játékokon.
SZEREPLÉSEINK A TÉLI OLIMPIÁKON (forrás: NSO.hu) | |||||||
év/helyezés | I. | II. | III. | IV. | V. | VI. | pont |
1924 | - | - | - | - | - | - | 0 |
1928 | - | - | - | - | - | - | 0 |
1932 | - | - | 1 | 1 | - | - | 7 |
1936 | - | - | 1 | 1 | - | - | 7 |
1948 | - | 1 | - | 1 | 1 | - | 10 |
1952 | - | - | 1 | - | - | - | 4 |
1956 | - | - | 1 | - | - | - | 4 |
1960 | - | - | - | - | - | - | 0 |
1964 | - | - | - | - | - | - | 0 |
1968 | - | - | - | - | - | 1 | 1 |
1972 | - | - | - | - | 1 | - | 2 |
1976 | - | - | - | - | 1 | - | 2 |
1980 | - | 1 | - | - | - | - | 5 |
1988 | - | - | - | - | - | - | 0 |
1992 | - | - | - | - | - | - | 0 |
1994 | - | - | - | - | - | - | 0 |
1998 | - | - | - | - | - | - | 0 |
2002 | - | - | - | - | - | - | 0 |
2006 | - | - | - | 1 | 1 | - | 5 |
Történeti visszatekintésünk után most sportáganként (ABC- rendben) vesszük górcső alá a magyar küldöttséget! Egy kis esélylatolgatással fűszerezve…
Alpesi síelés (3 fő):
Alpesi síben hárman képviselik hazánkat, ami nagyjából megfelel az átlagos magyar létszámnak. Berecz Anna és Döme Zsófia terveik szerint élnek alanyi jogukkal, s valamennyi számban rajthoz állnak. Egy szem férfi alpesi síelőnk, Bene Márton a két technikai számban méreti meg magát. Mindhárman már várják a versenyeket,
BERECZ ANNA
Versenyszáma: műlesiklás, óriás-műlesiklás, szuper-G, lesiklás, kombináció
Született: 1988.09.04, Budapest
Egyesülete: Fullsport SE
Edző: Kurt Messner
Eredmények
Olimpiai részvétel: újonc
Legjobb eredményei:
Vb: 34. (2009 – szuper-G)
Versenyszáma: műlesiklás, óriás-műlesiklás, szuper-G, lesiklás, kombináció
Született: 1988.09.04, Budapest
Egyesülete: Fullsport SE
Edző: Kurt Messner
Eredmények
Olimpiai részvétel: újonc
Legjobb eredményei:
Vb: 34. (2009 – szuper-G)
A ti véleményeitek