A német Schonachba, majd az osztrák Seefeldbe látogattak a jelenleg már az olimpiára készülő északi összetett-versenyzők az elmúlt hetekben. Következzen a két hétvége négy futamának rövid ismertetése!

Január 23-án, a Schonachi első versenyen a világ visszatért a megszokott kerékvágásba: az előző egy-két versenyt ellazsáló, ám az összetettet így is utcahosszal vezető francia Jason Lamy-Chappuis nyert. Nem volt igazán nehéz dolga, hisz síugrásban is jól szerepelt, a 4. helyről vághatott neki a futamnak, a végén könnyen lehajrázta kevéssé nagynevű ellenfeleit, a síugrórészt nyerő cseh Pavel Churavyt és az ugrás után 2. olasz Alessandro Pittint. Churavy és Pittin is beállította élete legjobbját, a hihetetlenül stabil idényt teljesítő cseh még 2002-ben, hazai pályán, Liberecben szerzett 2. helyet a Vk-ban, az olasz pedig nemrég Ramsauban állhatott életében először dobogóra. A mezőny többi része tisztes távolból követte őket, végül két német, Björn Kircheisen és Tino Edelmann jött be mögéjük több mint 30 ill. 40 másodperces hátránnyal, a 6. helyen végző svájci Ronny Heertől lefelé pedig mindenki egy percnél nagyobb hátránnyal végzett.

Január 24-én csapatversenyt rendeztek (síugrás, majd 4x5 km futás), így Lamynak valóban emberfelettit kellett volna teljesítenie az újabb győzelemhez – a francia csapat továbbra is igencsak egyszemélyes. A németek nyertek (Georg Hettich, Eric Frenzel, Björn Kircheisen, Tino Edelmann), a franciáktól az is nagy bravúr, hogy bejöttek a 2. helyre, megelőzve a csapatként jóval esélyesebb osztrákokat. Igaz, a Klapfer, Denifl, Pichlmayer, Kammerlander összetételű osztrák csapatot bajosan lehetne a sógorok lehető legerősebb válogatottjának nevezni. A lassan formába lendülő svájciak végeztek a 4. helyen, megelőzve az olaszokat és a cseheket. Az északiak, azaz a norvégok és a finnek ezt a versenyt is kihagyták, az amerikaiak pedig finoman szólva tartalékos csapattal vettek részt, és lettek 9.-ek.

Schonach, szombat:  

Schonach, vasárnap:

Január 30-án Seefeldben folytatódott a versenysorozat, méghozzá Jason Lamy nélkül. A francia – alighanem teljes joggal – úgy gondolta, inkább már az olimpiára készül. Hatalmas előnyét, és a folyton változó összetételű élmezőnyt elnézve valószínűleg akkor is megnyerné a Világkupát, ha már egyetlen futamon sem állna rajthoz... Az egyébként is foghíjas mezőnyben a német Eric Frenzel végig dominált a szombati napon, már a síugrás után első volt, futásban pedig teljesen magányosan, több mint fél perces előnnyel érkezett a célba. A 2. helyre az osztrák Mario Stecher érkezett, a dobogó 3. fokára az ugrás után 2. helyen álló japán Watabe Akito állhatott fel. Újabb svájci örülhetett jó helyezésnek: Seppi Hurschler 4. lett, az 5. helyre újabb japán, Kobajasi Norihito érkezett be. Az ugrórészt nagyon elrontó veterán osztrák, Felix Gottwald csak a 6. helyig tudta felküzdeni magát.

Január 31-én teljesen más jellegű versenyt láttunk – igaz, a végeredmény nem is különbözött annyira az előző napitól. Az ugrórészt egy kevéssé ismert osztrák, Bernhard Gruber nyerte, aki a futórészben hátraesett, 7. helyen zárt. Frenzel most is jól állt, 2. helyről indult a futásban, ám ezúttal nem volt jelentős előnye. Pittin szinte egyszerre startolhatott a némettel, végig együtt is maradtak, ráadásul a végére többen, köztük a 9. helyről induló Stecher is felfutott rájuk. Sőt, az osztrák nem elégedett meg ennyivel, a végén nagy sprinttel megszerezte az első helyet, mögötte Frenzel és Pittin zúdult a célba. Tíz másodpercen belül célba ért a norvég Jan Schmid, Gottwald, Watabe és Gruber is, sőt a svájci Heer is csak néhány másodperccel szakadt le. A mezőny többi része aztán tisztes távolból követte az élbolyt.

Seefeld, szombat:

Seefeld, vasárnap:

Összetettben Lamy előnye csak matematikailag behozható, Gottwald mögé feljött Frenzel, Moan már az olimpiára készült. A Nemzetek Kupájában az osztrákok a csapatverseny bukása ellenére átvették a vezetést a németektől.

Az Összetett Világkupa állása (16 verseny után):

A Nemzetek Kupája állása (17 verseny után):