Negyedik alkalommal rendeztek műlesikló versenyt Alta Badián, a tegnapihoz hasonló, remek körülmények közt. Duplázásra nem volt kilátás, ugyanis az első két győztes sérülés miatt hiányzik (Grange kihagyja a teljes idényt, de az olimpiát biztosan, Kostelić pedig kisebb műtét után lábadozik, talán Sljemére visszatérhet), míg az első viadal győztese, Markus Larsson pedig messze nincs olyan formában, hogy komolyan konkurálhatna a legnagyobbakkal.

 

A pálya adatai:

- szintkülönbség: 190 m (1615 – 1425)

- hossz: 585 m

- 66 kanyar, 68 kapu

- tűzők: Ante Kostelić (Horvátország); Dusan Grasić (Kanada)

 

Akárcsak a tegnapi óriás-műlesiklás alkalmából, ma is az elsőként induló versenyző futotta meg az 1. futam legjobbját. A regnáló világbajnok Manfred Pranger 53,35-ös idejét csak megközelíteni tudták, de felülmúlni nem. Holott a következő próbálkozónak kétszer annyi világbajnoki aranya van a vitrinben, Mario Matt mégis már a felső szakaszon 8 tizedes hátrányt szedett össze, majd később kaput tévesztett, így kiesett, akárcsak az levi fordulóban. Kérdésessé vált tehát Szuper Mario olimpiai szereplése.

Julien Lizeroux jelenleg formán kívül versenyez, 1,30-as hátránnyal csupán a 9. helyről várhatta a folytatást. Az olasz versenyzők nem remekeltek, Mölgg a 6. (+0,91), Razzoli a 8. (+1,22) és Rocca 11. (+1,39) első futamos eredménye nem tölthette el bizakodó hangulattal a népes közönséget. Rajtuk kívül még Thaler (23.) és Innerhofer (30.) jutott be a második körbe. Az osztrákok ellenben kisajátították magukat az első kör „dobogóját”, hiszen Pranger mögé a levi futamot nyerő, így a szakágit is vezető Herbst (+0,22) és Raich (+0,27) ért fel. Érdekesség, hogy rajtuk kívül egyetlen osztrák sem jutott tovább, sőt a célvonalat sem érte el. Köztük volt a másodjára nullázó Marcel Hirscher, Wolfgang Hörl, vagy Schörghofer is.

A svájciak ellenben meglepően erősek voltak a legtechnikásabb számban. Zurbriggen, aki már tegnap is remekelt a tőle szokatlan óriás-műlesiklásban, most 58 százados lemaradással közvetlenül az osztrákok mögé sorolt be. Mint ahogy Marc Gini is bekerült a legjobb 8 közé, Berthod ellenben kihullott. Kellemes meglepetésre a kanadaiak is szépen szerepeltek. Carlo Jankára mindez nem érvényes, a szuper-kombináció címvédő síelését látni sem igazán lehetett, minekután az első kapunál kizuhant… Michael Janyk a bravúros 5. helyen zárt délelőtt, de folytathatta még Cousineau, Biggs és Spence is. A svédek felemás napot zártak. A korábbi győztes Larsson gyenge menettel kiesett (37.), Hargin és Olsson nem tudta befejezni a futamot, ugyanakkor Axel Bäck (25.) mellett a legutóbb még a tavalyi Alta Badia-i versenyen pontszerző Jens Büggmark (19.) is továbblépett. Jól járt tehát, hogy nem utazott ki az amerikai földrészre, Európában maradt, ahol az EK- futamokon egy kis önbizalmat is magába szívhatott. Obereggenben a 6. helyen zárt, néhány napja Pozza di Fassán viszont nyerni tudott, többek közt Herbst és Gini előtt.

Kitettek magukért a japánok is, mindhárman folytathatták délután, Juasza a 19., Minagava a 26., Szaszaki pedig a 28. helyen. Noha négy francia sem gyakran kerül műlesiklásban a második futamba, igazán jó pozícióban egyikük sem végzett. Maxime Tissot (nem összekeverendő a korábbi kétszer Vk- dobogón végző Stéphane-nal) és Anthony Obert első pontaiért szállhatott harcba. és Kellemes meglepetésnek számított Svindål futama (13.), régen nem láttunk tőle ennyire összeállt pályát. A 40-es rajtszámmal induló cseh Filip Trejbal 10. helye volt az első futam legnagyobb meglepetése. A 74 indulóból egyébként a meglehetősen nehéz pálya ellenére elég sokan, összesen 48 síző ért célba. Utólag többeket diszkvalifikáltak szabálytalan kapuvétel miatt, közülük is Andre Myhrer és a bolgár színekben versenyző svájci Kilian Albrecht kapirgálhatta fejét, hiszen mindkettőjüket továbbjutást érő helyről zárta ki a versenybíróság.

 

 

A kizárásoknak köszönheti első pontszerzési esélyét a hosszúra nyúlt hétvégén Christof Innerhofer. Nem is szerette volna elpuskázni, így lassú, de legalább hibákkal tarkított menettel beért a célba, de sokat nem lépett előre. (Fordítva vette be az utolsó akadályt, ezért nem kellett bűnhődnie.) Nem úgy Obert (19.) és Szaszaki (16.), utóbbi egyedüli japánként sikeresen megismételte első futamos menetét. Egészen az év egyik nagy felfedezettjéig ő is vezetett, Axel Bäck időeredményét több nevezetes versenyző sem tudta megdönteni, köztük volt Thaler, Büggmark, Myhre, vagy a botrányos menetet produkáló Urs Imboden, a moldáviai svájci. Így pályafutása során először végzett a legjobb 10 közt a Világkupában.

Különösen az alsó, lüktetőbb részen volt messze a legjobb Bäck, 7-8 tizedeket faragott le a fenti, technikásabb részben összeszedett kisebb hátrányából. Elsőként Jimmy Cochran (9.) vette át tőle a vezetést, de ő is 1 másodperces előnyt adott le odalent, nagyon rosszkor vesztett lendületet, így mindössze 6 századot adott a svédnek.

 

Sokáig ő sem örülhetett, következett az első futam legjobb 10 sízője. Giorgio Rocca (8.) rögtön megörvendeztette rajongóit, fenti hibájával több pozíciót is veszthetett, de odalent 6 tizedet vert Cochranre, így 11 századdal eléje került. Trejbal óvatos menettel is a 14. helyen zárt összesítésben, ami élete legjobbja. (Tavaly Garmischban is ezt a helyet foglalta el.) Gyorsan váltották az élen egymást a versenyzők, előbb Lizeroux (7.) keveredett szűk 3 tizeddel Rocca elé, majd újra olasz síző állt a tabella élén, Razzoli (6.) mozgása a görcsösebb fenti szakasz után összeállt, újabb 3 tizeddel szorította lejjebb az időt. Mark Gini elizgulta, az első etapban még top-időt ment, később azonban ugyanott hibázott, mint sokan mások, de ez a korábban ott hibázókkal ellentétben több időveszteséget eredményezett, így visszacsúszott a 20. helyre.

 

Mölgg, mint a legjobb olasz, összeszedte magát, tavalyelőtti szezonját idézve nem remegett meg a térde, 49 százados előnye dobogóeséllyel kecsegtette a mínusz 10 fokban fagyoskodó, ám lelkesedéséből mit sem vesztő közönséget. Michael Janyk a felső részen még kicsi előnyre tett szert, ám végül 17 századdal Mölgg mögött a 6. helyen végzett. A hátralévő négy versenyzőből ugyanis hárman sem rontottak akkorát, hogy lekerüljenek a dobogóról. Zurbriggen pedig mindent megtett ennek érdekében, az egyik éles kanyarban keresztbetette léceit, nagyot fékezett, de szenzációs szakasszal így is a legjobb második menetet produkálta. Mint kiderült, hiba nélkül, de még egy virtuózabb korrigálással is megvan élete első győzelem szlalomban. Nem érte meglepetéssel a nézőket, hogy Raich komoly előnnyel vezetett az első időmérési pontnál, aztán az egyik nehéz fordulónál túlsodródott, s már nem tudott visszatérni a pályára. Ő volt a délutáni futam egyedül kiesője, tehát továbbra sem akar összejönni az a hőn áhított első Alta Badia-i győzelem.

 

De még várakozott két osztrák a rajtjelre! Előbb Herbst érkezett, parádés felső szakasszal nyitott (persze Zurbriggenhez képest…), a lenti rész azonban nem ízlett neki, rendre késéssel vette be a botokat, de így is maradt 8 század az előnyéből. Pranger 22 százados előnyéből megtartott 15-öt a felső részen, biztató volt a középső etap is, a 18 százados hátrány nem tűnt ledolgozhatatlannak honfitársa befutója alapján. A világbajnok sem ment jobban, így végül a dobogó harmadik foka jutott csak neki.

 

Reinfried Herbst tehát Levi után Alta Badián is nyerni tudott, ez volt 58. Világkupa-fellépésén (már) a 7. győzelmet. Silvan Zurbriggen 148. versenyén eggyel kevesebb dobogót számlál, míg Pranger most már elmondhatja magáról, hogy minden 7. futamán dobogón állt, ma szerezte meg 11. pódiumát. A szakági pontversenyben természetesen Herbst vezet továbbra is, míg összetettben nem hibája folytán nem tudta tovább növelni előnyét Raich, egyedül a 2. helyével 9 pontot szerző Svindål lépett előre, a dobogó harmadik fokára, megelőzve Cuche-t.

 

 

Az alpesi sízők most hazatérnek karácsonyozni, majd a jövő hét elején húznak újra sílécet. A hölgyek az ausztriai Lienzben előbb óriás-műlesiklásban, majd szlalomban versenyeznek, a férfiak pedig folytatják az olasz túrát, Bormioban, a híres Piste Stelvion lesiklásban mérik össze tudásukat.

 

 

 

 

 

  

 

 

 

1.       Benjamin Raich:	565 pont
2.       Carlo Janka:	553 pont
3.       Aksel Lund Svindål:	443 pont
4.       Didier Cuche:	436 pont
5.       Michael Walchhofer:	333 pont
6.       Ted Ligety:	317 pont
7.       Romed Baumann:	258 pont
8.       Didier Défago:	256 pont
9.       Manuel Osborne-Paradis:	242 pont
10.   Marcel Hirscher:	235 pont