Anders Bardal adatlapja.doc Engelberg HS142 adatbank.xls
A norvégok Harrachovban szerzett csapatgyőzelmük után egyre nagyobb önbizalommal rendelkeznek, melyet mutat az a tény is, hogy Tom Hilde egyre jobb formába lendült szezon eleji gyengébb kezdéséhez képest, valamint Vegard-Haukoe Sklett is biztos pont lett a csapatban megbízható, pontszerző teljesítményének köszönhetően.
Anders Bardal Lillehammer óta nagyon elkapta a fonalat, szenzációs formába lendült, elmúlt négy versenyén háromszor is a dobogón végzett és 3 év után sikerült újból nyernie. Bardal idei szárnyalása már csak azért is meglepő, mivel nyáron a Grand Prix-n csak az 59. helyen végzett, s bár a 11-ből 5 versenyen rajthoz állt, mind ennek ellenére csak egy 17. helyezést tudott felmutatni legjobb eredményeként, amit még a GP szezonnyitó Wislában szerzett. Későn érő típus ő, ugyanis jövő nyáron már a 30. évét tapossa, pályafutása során szerzett 9. érme után úgy igazán csak most ért be! 2008-ban egy összetettbeli 5. helyezést ugyan már elért, de ha továbbra is ilyen pazarul folytatja az osztrák trió (Kofler, Morgenstern és Schlierenzauer), valamint a német duó (Freitag és Freund) legnagyobb vetélytársaként ennél is szebb eredményt érhet el! A jelenlegi formájára abszolút jellemző a stabilitás, képes két egyformán jó ugrást végrehajtani, ami így a Négysánc turné előtt tökéletes időzítésnek tűnik, mely nagy reményekre jogosíthatja föl a továbbiakban.
Martin Koch fél méterrel lejjebbről indult ezután, de 134,5 m-es ugrásával így is meg tudta előzni a szlovén versenyzőt. Bár Tom Hilde kisebbet ugrott még ennél is (133 m) már ő vezetett egy pontnyi fórral. A kvaligyőztes Simon Ammann viszont csak 126 m-ig repült, így megszerzett 13. helye okán nem nyomaszthatta az esélyesség terhe a második körre. Roman Koudelka legutóbbi súlyos bukása után lényegében ott folytatta, ahol előzőleg abbahagyta, bár 127,5 m-ével most csak a 9. helyen ért célba ettől függetlenül nem lehet oka panaszra, nem érződött rajta a pár nappal korábban szerzett sérülése. A két legjobb végül a második helyen célba érő Anders Bardal (130,5 m) és a vezetést megszerző Gregor Schlierenzauer (131,5 m) lett, de utóbbi egyáltalán nem bízhatott a végső sikerben, hiszen mindössze csak 3 pontos előnnyel térhetett a negyedórás szünetre. Időközben Freund, Kofler, Stoch és Morgenstern is kifogott egy erősebb szelet, így ők mind egy kissé hátrébb végeztek, nem beszélve a legutóbbi győztesről, Freitagról, aki épp hogy csak bekerült a legjobbak közé, ő a 28. helyen végzett. Meglepetésre nem láthattuk tovább a fináléban versenyezni Romörent, Itót, Neumayert és Zaunert sem, ők mind kiestek!
Neki minden esélye meg volt arra, hogy átvegye a vezetést Bardaltól, ami egyben már győzelmet is eredményezett volna számára, viszont a landolás pillanatában a többi versenyzőhöz képest kissé jobbra ért földet, a sűrű hóban viszont jobb síléce lelassult, „leragadt”, amiután az leoldott róla, ő pedig már nem tudta az esést elkerülni. Első pillanatban nem tűnt komolynak Gregor sérülése, aztán amikor csuklóját fájlalta és vért is köpött mindenki úgy látta jónak, hogy alapos kivizsgáláson (pl. mellkasi röntgen, ultrahang stb.) kell részt vennie a helyi kórházban. Az igazsághoz tartozik az a tény, hogy a tv képernyője előtt ülve láthatta mindenki, hogy az előre feltüntetett kék vonalat (ami után kellett volna földet érnie ahhoz, hogy nyerjen) nem tudta túl ugrani, így nagy valószínűséggel ha nem bukik akkor sem nyert volna, s mivel a pontozóbírók jelentősen lepontozták az esés miatt, csak a 11. helyen végzett! Anders Bardal első olyan versenyét nyeri, melyen két kör összesítése alapján találtatott a legjobbnak, hiszen anno ’98-ban első megnyert versenyén (Zakopanéban) a szerencsével sem állt hadilábon, mivel azt a zsűri akkor egy körössé nyilvánította az erősen fújó szél miatt!
Anders Bardal: „A szervezők nagyon jó munkát végeztek ma, a lesíklónyomot sikerült kellőképpen tisztán tartaniuk. Személy szerint az ilyen körülményeket kedvelem, nagyon jól illik hozzám. Mai győzelmem azt jelenti, hogy igen hatékony volt a nyári felkészülésem és Alexander Stöckl, valamint a csapat nagyon jó úton halad. Csapattársaim ma hasonlóképp megmutatták, hogy adott pillanatban képesek jó teljesítményre, a csapatnál a hangulat most nagyon pozitív. Tudom, hogy a verseny győztese vagyok, ugyanakkor a Négysánc turné számomra mindig egy kedvenc állomása volt az aktuális szezonnak, de ebben a pillanatban egyszerűen csak boldog vagyok a stabil ugrásaim és a jó eredmény miatt!”
Teljes végeredmény: http://www.fis-ski.com/pdf/2012/JP/3201/2012JP3201RL.pdf
A ti véleményeitek