A csoportmérkőzéseknek nagyjából a kétharmadához érkeztek a csapatok a kedd esti mérkőzések befejezésével, ennek, és az állás kiélezettségének köszönhetően áll itt ez a gyors helyzetismertető cikk.

Senki nem tudott már veretlen maradni a hetedik forduló végére, a rangsor tetején álló három, holtversenyben lévő csapat is egyszer-egyszer lógó orral hagyta el a játékteret. A kanadai-norvég-skót triót a torna előtt is a legesélyesebbnek tartották, így szereplésükkel túl nagy meglepetést nem, viszont annál több izgalmat okoztak. A közöttük zajló mérkőzéseken a norvégok egy pottal kikaptak Skóciától, majd pár nappal később a skótok energiájukkal - talán okosan - spórolva már hat end után, 2:6-os állásnál kezet nyújtottak Kanadának. Kevin Koe csapata és a norvégok összecsapására még nem került sor, sőt, stílusos módon ez az utolsó nap utolsó fordulójának találkozója lesz, ami nem kizárt, hogy igazi rangadóként funkcionál majd a csoport továbbjutó helyeinek igazságos elosztása szempontjából.

Kanada világbajnokságon újoncként szereplő csapatáról pedig hamar bebizonyosodott, hogy ugyanolyan magas szinten űzik a sportot, mint nemzetük más, eddig megismert együttesei. Néha olyan megoldásokat visznek sikerrel véghez, ami másnak talán a fejében sem fordult meg lehetőségként. Ráadásul az ellenfelek számára rendkívül kellemetlen, építő-jellegű játékot preferálják, s ezt általában rá is tudják kényszeríteni a riválisokra, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy Kevin Koeék egyedülállóan eddig egyetlen 0:0-ra végződő endet sem játszottak. Hasonlóan konstruktív a stílusa az Ulsrud nélkül is kítűnően boldoguló norvégoknak, ezen felül ők tudhatják magukénak ezidáig a legtöbb ellopott endet, szám szerint 16-ot a hét meccs alatt, ami kétszer annyi, mint az ebből a szempontból őket követő legjobbaké.

Kanada egyetlen vereségét Andy Kappéktól szenvedte el, attól a Németországtól, amely tudása alapján - legalábbis ezen a tornán - simán az első helyek valamelyikén is állhatna, ha nem szenvedtek volna tőlük már megszokott elkerülhető verseséget az olaszoktól, és a nem legütőképesebb összeállításukkal érkező, meglehetősen sebezhető svájciaktól. Kapp és csapata még így is ideiglenesen az 5. helyen áll 4:3-as győzelmi aránnyal, holtversenyben az Egyesült Államokkal, és eggyel lemaradva a szintén remeklő dánoktól. Ez a három üldöző között fog eldőlni nagy valószínűséggel a negyedik továbbjutó pozíció sorsa. Ritka lehetőséget kaptak ezzel, hiszen mindhárom nemzet huzamosabb ideje már a középmezőnyt erősítette, s néhány ütőképes csapat hiányzása miatt valamelyikük most végre jó eséllyel az elődöntőben is bizonyíthat.

A házigazda olaszok egyelőre a mezőny végén tanyázó, két győzelemmel rendelkező együttesek négy tagú névsorát gyarapítják. Ők a japánokat és a németeket tudták legyűrni még a torna elején, de rendkívül sok hibával játszanak, és ez által már néhány olyan mérkőzést is elbuktak, ahol sokáig nekik állt a zászló. A tisztes helytállás azért mindenképpen kinéz nekik, ami főleg annak tükrében számít jó teljesítménynek, hogy a vendéglátói szerepkör nélkül bizony részt sem vehettek volna a bajnokságban.

A japánok találhatók jól leszakadva a tabella végén, továbbra is győzelem nélkül, habár legutóbb a dánokat egy extra endig fajuló mérkőzésen azért már jól megizzasztották.

A csoport ideiglenes állása: