Szuperkombinációval folytatódott ma a férfi alpesi sízők programja Whistlerben, a Dave Murray-pályán. A lesiklópálya továbbra sem vált izgalmasabbá, de talán épp ezért hatalmas harc folyt, és szokatlanul sokesélyes maradt a verseny egészen a végéig.

Az olasz Peter Fill nyitotta a lesiklófutamot, jó menettel, hiba nélkül jött le, megadva a futam alapidejét (8.). Mégsem örülhetett sokáig, a svéd Hans Olsson meglepően gyorsan jött, főleg a pálya alján volt elemében és három tizeddel átvette a vezetést – 5. helyen zárta a lesiklórészt. Ted Ligety célja az volt, hogy megússza nagyobb hátrány nélkül a futamot, ezt teljesítette is (15.), a kanadai Ryan Semple viszont nem volt képes bravúrra (26.). A francia Johan Clarey a pálya közepén kisodródott, és dühödten csapta földhöz botjait – mint később kiderült, a francia csapat többi tagja se járt sokkal jobban. Andrew Weibrecht korábbi remeklése után most meglepően lassú volt, nagyobb hiba nélkül is csak a 17. helyen zárt, szlalomban pedig nem lehettek különösebb reményei. Thomas Mermillod Blondin legalább azzal vigasztalhatta magát, hogy szlalomban majd előrelép, de több mint 3 másodperces hátrányával a másodikként induló francia is gyakorlatilag elszállt.

Christof Innerhofer az olimpiára magára talált, a 10. helyről várhatta a folytatást a dél-tiroli, igaz, szlalomban nála is garantálható volt a visszaesés. A 9-essel induló cseh Ondřej Bank szlalomosként repesztett kitűnő időt, 16. helye és 2 másodpercen belüli hátránya biztatónak tűnt. Didier Dèfago hozta a kötelezőt, a lesiklásban szerzett olimpiai bajnoki címe után most is szépen jött, át is vette a vezetést Olssontól, ám némi meglepetésre így is leszorult a lesiklófutam dobogójáról (4.). Julien Lizeroux következett, és betetőzte a franciák pocsék futamát: megszokhattuk tőle, hogy a kombinációt a lesiklórészben bukja el, ám több mint 4 másodperces hátránya és 35. helye még ennek tudatában is hatalmas csalódás. A norvég Kjetil Jansrud (18.) bejött a középmezőnybe, majd honfitársa, Aksel Lund Svindål bizonyította, hogy nagyon érzi ezt a lejtőt: magabiztosan, gyorsan és hiba nélkül jött le, több mint fél másodpercet verve Dèfagóra átvette a vezetést – később sem tudták megközelíteni. Az olasz Manfred Mölgg – ahogy ez sejthető is volt korábbi kombinációs lesiklásai alapján – elszállt (39. hely és 5 másodperc hátrány), és Sandro Viletta is jött már jobban lesiklásban (21.) – a svájci még talán reménykedhetett egy top10-es helyezésben.

Silvan Zurbriggen magabiztos lesiklással bizonyította, hogy a szám egyik legfőbb esélyese, a helvétek legjobb szlalomosa lesikló honfitársai idejével versengett, Dèfagótól alig elmaradva zárt a 6. helyen. Carlo Janka végre összekapta magát, bejött Dèfago elé, így ő lett a legjobb svájci (3.) – ám szlalomban ő nem számított esélyesnek pl. Zurbriggennel szemben. Natko Zrnčić-Dim jól tartotta magát, szokásos brutális szlalomfutamával ő is bármire képes lehetett 13. helye után. Romed Baumann a mostanában oly jellemző dekoncentrált sízést mutatta be, első hatalmas hibája után még továbbment, másodjára már kiesett – nem kezdődött jól a verseny a Hannes Reichelt sérülése miatt háromfősre csökkent osztrák csapatnak. Bode Miller ismét a tőle megszokott futamot produkálta: brutálisan bekezdett, megfutotta a leggyorsabb első és második szektort – majd egyre jobban belassult, és bár tőle nem kizárható egy brutális szlalom, 7. helyével igencsak lecsökkentek esélyei. Benjamin Raich volt az egyetlen „épkézláb” osztrák ma (elnézést Baumanntól és Streitbergertől...), és ő tartotta is magát – lényegesen jobban jött a tőle mostanság lesiklásban megszokottnál, 1,7 másodperc hátránnyal jött be a 12. helyre. 22-essel, utolsó igazi nagyágyúként jött Ivica Kostelić, a szám sokak szerint legnagyobb esélyese – ha egy kicsivel gyorsabb a legalsó szektorban, tökéletesen alá is támasztotta volna ezt a vélekedést, így 1,2 másodpercet kapott Svindåltól és a 9. helyről várhatta a folytatást.

Stephan Keppler, a németek egyetlen reménye nem jött túl biztatóan (24.), a svéd Markus Larsson pedig kicentizte a második futam kezdését jelentő 30. pozíciót. A cseh Kryštof Krýzl a 23. helyről várhatta erősebb számát, a szlalomot, Adrien Theaux viszont hiába végzett legjobb franciaként a 14. helyen, neki a második futamban nem lehettek különösebb reményei. A szlovén Andrej Šporn most legalább célbaért, 11. helye az ő szlalomtudásával szintén nem jelentett sokat, az orosz Aleksandr Horosilov pedig kellemetlen meglepetésre kicsúszott a 30-ból (34.). 29-essel jött a futam meglepetésembere, az olasz Dominik Paris, és nem különösebben látványos, ám annál gyorsabb sízéssel, a leggyorsabb utolsó szektort produkálva bejött négy tizeddel Svindål mögé a 2. helyre. Igaz, természetesen szlalomban az olasztól sem lehetett elvárni helyezése megtartását. Az első 30-at Lars Elton Myhre menete zárta, a harmadik számú norvég Jansruddal holtversenyben jött be a 18. helyre, szlalomban további előrelépésben bízhatott.

A 30-on túliak közül befért a top30-ba Georg Streitberger (osztrákként, és gyorsszámos sízőként ezért a 20. helyért se kap dícséretet), Andrej Jerman (a szlovén lesiklótól a 22. hely így is hihetetlen gyenge), Ferran Terra (44-essel 22., a futam második legnagyobb meglepetését okozta ezzel a spanyol), az amerikai Will Brandenburg (33-assal 27.) és Andrej Križaj (ld. Jerman – tőle is többet vártak a szlovének, 39-essel 28.). Búcsúzott a versenytől a mezőny hátsóbb régióiból a horvát Ivan Ratkić (látható gond nélkül megúszta a futam legnagyobb bukását), a szlovák Jaroslva Babušiak, az andorrai Kevin Esteve Rigail és a lett Roberts Rode.

A második futamot, azaz a szlalomot a kombinációban megszokott rendszer szerint tartották meg, azaz az első 30 jött le először fordított sorrendben, majd a 30-on túliak zárták a futamot – ezért volt oly fontos a 30. hely megszerzése a lesiklórészben. Georg Streitberger megelőzve egy újabb vesszőfutást, még a futam kezdete előtt visszalépett. A lesiklópályát a FIS illetékese tűzi, a szlalomot azonban egy kiválasztott edző – és a szerencse a horvátoknak kedvezett, Ivica édesapja, a brutálisan nehéz pályáiról közismert Ante Kostelić jelölhette ki a pályavonalat. Nagy reményekkel várhatta tehát a futamot Ivica, de tulajdonképp az első 16 versenyző többsége bízhatott legalább egy dobogós helyezésben. Aztán kiderült: a horvát edző ezúttal az amerikaiaknak tűzött pályát...

Markus Larsson (16.) és Thomas Mermillod Blondin (19.) nem tudott hiba nélkül végigjönni, így is előreléptek. Križaj kiesett, majd az elsőként érkező amerikai, a fiatal Will Brandenburg bizonyította, hogy ez a pálya nagyon fekszik nekik, előrejött a 10, helyre. Semple kihozta magából a maximumot (15.), Terra viszont semmivé tette bravúros teljesítményét egy kieséssel. Keppler szlalomban esélytelen volt, legalább célbaért (24.), Krýzl viszont alighanem nagyobb előrelépést várt (17.). Jermantól se várhattunk csodát szlalomban (27.), Viletta pedig Krýzl-szerűen szerepelt, azaz előrelépett ugyan, de sokkal gyengébben jött, mint amire elvileg képes lenne (14.).

Kjetil Jansrud volt hosszú idő után az első síző, aki kihozta magából, amit tud, fel is jött a 9. helyig. Ezzel viszont véget is ért a norvégok jó szériája, Myhre rögtön utána ki is esett. Weibrecht totálisan esélytelenül indult, ám az amerikaiaknak ma minden összejött – hiába esett el a végén, időt is alig vesztve egyenesen a célba csúszott, így is 11. lett. Bank kisebb hibákkal le tudott jönni, ez 7. helyet ért a csehnek. Jött az újabb amerikai, Ted Ligety, és „természetesen” ő is várakozás felett síelt, a leggyorsabb második futammal az 5. helyig ugrott előre. Theaux elégedett lehetett azzal, hogy nem vesztett pozíciót, sőt, még előre is lépett kicsit (12.), Zrnčić-Dim viszont átkozhatta edzőjüket, hatalmas hibája után csak becsületből ment végig (20.). Raich alaposan bekezdett, ám nem tudott hiba nélkül végigjönni, a végére be is lassult, így is 6. lett. Šporn tovább folytatta a szlovén olimpiai rémálmot, kiesett.

Innerhofer magához képest jól jött, még előre is lépett, 8. helye kellemes meglepetés az olaszoknak. Jött a nagy esélyes, ifj. Kostelić – ám hamar láthattuk, hogy id. Kostelić bizony nem tudott olyan pályát tűzni, ami igazán ízlene fiának (az amerikaiaknak bezzeg annál inkább...). A vezetést ugyan átvette, ám gyengébben jött Ligetynél – és még volt hátra egy amerikai... Peter Fill néhány méter után kiesett, csak hogy az olaszok öröme se legyen felhőtlen. A futam előtt teljesen esélytelennek tartott Bode Miller következett, aki a korábbi három amerikai produkciója alapján azonban igencsak esélyessé vált – és folytatódott az amerikai álom. Jópárszor kieshetett volna a szokásos kockáztatós menet során – na de a mai nap épp arról szólt, hogy az amerikaiak akkor se tudnak kiesni, ha hibáznak. Átvette a vezetést, és miután rögtön utána következő Zurbriggen mérsékelt sízéssel csak a 3. helyre jött be, kezdhetett is ünnepelni. Voltak ugyan még öten, dehát egyikük sem szlalomos. Olsson és Dèfago szép sorban kiestek, Janka magához képest nagyszerűen jött, de ez is csak 4. helyet ért, Paris pedig alaposan hátraesett (13.). Már csak Svindål maradt – nagyjából az első szektoridő után nyilvánvalóvá vált, hogy nem tudja megőrizni az előnyét, ráadásul végül kaput is tévesztett és kiesett.

A sok kieső miatt a hátralévő sízők is a top30-ért harcolhattak. A kanadai Louis-Pierre Hèlie-nek sikerült is ezt elérnie (30.), honfitársa, Tyler Nella azonban csak 32. lett. A brit Edward Drake élete nagy sikere a 29. hely, Horosilov már aligha ily büszke a 21.-re. Lizeroux előrelépett, amennyit tudott, de a romló pályán nem volt esélye nagy időre, igencsak elmaradt a várakozásoktól (18.). Az orosz Sztyepan Zujev (23.) is ritka vendég a top-30-ban, a norvég Truls Ove Karlsentől viszont joggal várhattak volna egy talán még a 22.-nél is jobb helyezést. Az andorrai Roger Vidosa bravúrosan szerepelt, nála sokkal nevesebb versenyzők közé keveredett (25.). Mölgg mai vesszőfutását egy kieséssel zárta, a cseh Martin Vrablik pedig kicsúszott a 30-ból (31.). Honfitársa, Trejbal hozta az elvárható előrelépést (28.), a kazah Igor Zakurdajevtől pedig csak a célbaérés lehetett az egyedüli elvárás (33.). A kanadai Michael Janyk alighanem szlalomra melegített, a mezőny végéről bejött a 30-ba, Millerrel közel azonos időt ment (26.). Az argentín Cristian Javier Simari Birkner nem tudott végigjönni, ugyanígy kieséssel zárt a hagyományaihoz méltatlanul szereplő finn csapat egyetlen tagja, Andreas Romar. A bolgár Stefan Georgiev utolsóként indult, utolsóként ért célba – így is előrelépett 12 helyet, és a 34. helyen zárt.

Bode Miller háromból harmadszorra került dobogóra ezen az olimpián – miért is Vonn a központi arca az amcsiknak?! Harmadikra ráadásul össze is jött az, ami korábban még soha: megszerezte az éremkollekciójából nagyon hiányzó aranyérmet. Ivica Kostelić bizony az előzmények és a verseny lefolyása alapján is aranyat vesztett és nem ezüstöt nyert – négy évvel ezelőtt ugyanebben a pozícióban zárta az akkor még klasszikus kombinációként tartott versenyszámot. Silvan Zurbriggen is csalódott lehet, hisz ő indulhatott legjobb helyzetből a szlalomnak, ám az ő esete kicsit más, hisz élete első olimpiai érmének így is bizonyára örülhetett.

A futam statisztikái excel-táblázat formájában ide kattintva tanulmányozhatók.

VÉGEREDMÉNY: