Tavalyhoz hasonlóan 2012 zárásaként is Anna Fenninger vitte el a pálmát óriás-műlesiklásban, az osztrákok fiatal kiválósága – újabban egyáltalán nem ritka módon – mindkét futamot megnyerte, így előnye meghaladt az egy másodpercet összesítésben. Tina Maze csak nem akar leszorulni világbajnoki számában, lassan kimondhatjuk, első szakági kristálygömbjét egészen biztosan besöpri idén. Ő persze nem elégszik meg ennyivel, elvégre toronymagasan vezeti az összetett pontversenyt, mi több, egy híján 1000 egységet gyűjtött már – hol van még a holnapi szlalom? –, márpedig az nem akármekkora arculcsapás lenne, ha a csúcsokat döntögető Vonn helyett ő döntené meg Hermann Maier éves pontrekordját (ti. 2000 egység)! Tessa Worley eddig a szezon pechvogele: hiába ment ma is zseniális második futamot, a VK- siker csak nem akar összejönni idén.
Mára hagyomány, hogy a két ünnep között az óév búcsúztatására szolgáló alpesi sí Világkupa-fordulót felváltva rendezi két neves osztrák síparadicsom. Páros évről lévén szó idén Semmering volt soron.
Az Európa középső részének időjárását meghatározó „melegfront” elérte a stájer síközpontot is, szerencsére a hőmérő higanyszála alig haladta csak meg a fagypontot, esőből sem esett sok az elmúlt napokban, a rendezőbrigád pedig természetszerűen kitett magáért, így a körülményekhez mérten kifogástalan pályán síelhettek le a világ legjobbjai. A népes hazai szurkoló joggal bízott az idén az osztrák válogatott legerősebb szakágában, különösen a környéken felcseperedett Kathrin Zettel szereplését figyelték kitüntetett figyelemmel.
Szállingózó havas esőben kezdődött a viadal, s ha rohamos mértékről nem is beszélhetünk, idővel azért komoly romlásnak indult a pálya állaga. A nem különösebben meredek pályát eleve nem tűzte valami komplikáltra az olaszok technikai szakág vezetője, mindannyi körülménynek betudható, hogy mindössze három 30-on túli rajtszámmal indult síző került a második futamba. (Egyetlen kiesőt regisztráltak.)
Viktoria Rebensburg (6.) csúszásával nyílt meg a küzdelem, amely inkább idézte második Åré-i siklását bizonytalanság terén, mintsem a szakági címvédőt, aki megtalálta volna a helyes fonalat. Több apró megakadással ért csak célba, mosolygása már akkor sem tűnt őszintének. Tessa Worley (2.) azonnal választ is adott kételyeinkre, csaknem 7 tizedet adott az olimpiai bajnoknak, jóval magabiztosabb íveket húzott, lankás részre így meggyőző sebességgel érkezett. Tina Maze (3.) bizonytalanul kezdett, mintha gondjai támadtak volna a pálya ritmusával. Kirobbanó formáját jól jelzi, hamar összekapta magát, kanyarodás közben változatlanul okosan menti át lendületét. Zúghatott a fanfár, következett az osztrák hármas! Felemásan szerepeltek, mert míg Anna Fenninger (1.) félelmetes tempóban dózerolta le a pályát, vezetett már háromnegyed másodperccel is, a célban 56 század maradt belőle; addig Elisabeth Görgl (10.) bántóan szétcsúszott menetével kettő, Kathrin Zettel (8.) messze nem átütő siklásával másfél másodpercet kapott honfitársuktól. Irene Curtoni (18.) mereven síelt, szunyókálva vette az akadályokat, az olasz mentségére szóljon, hogy pechére pont akkora szedett fel egy apró, ám annál kellemetlenebb bokasérülést (feltörte lábát a sícipő), mihelyst igazán kiaknázhatta volna fél év parádés munkáját.
Julia Mancuso (19.) ezúttal visszafogottabb arcát mutatta, hol az íveket nem találta, hol hiányzott a tempó. Jessica Lindell-Vikarby (5.) öt tizedes elmaradása ígéretes kezdésnek tűnt, s valóban, a célban három századdal befért Rebensburg elé. Maria Höfl-Riesch (4.) hasonlóan koncentráltan haladt lejtmenet, jó eséllyel pályázott a dobogó valamelyik fokára. A hátralévő meneteken engedelmetekkel túllépünk, hiszen Frida Hansdotter (7.) kivételével nem láttunk olyasvalakit, akinek jelenlegi formája és aktuális rajtszáma nem állt volna szinkronban egymással. Mint már szó volt róla, egy kivétellel (kimondjuk, Swenn-Larssonról volt szó) mindenki megbirkózott az edzőpályákat is alulmúló nyomvonallal, harmincon túlról pedig csupán hárman, Weirather, Hector és Hronek verekedte be magát a második futamba.
A faék egyszerűségű pályát délutánra szerencsére több ritmustöréssel megtoldotta a tűzőmester, így az egyszeri néző számára több látvánnyal szolgált a második futam holmi illegés- billegésnél. A női óriás-műlesiklás szépségei című könyv azonban délután sem jutott túl a második oldalon…
Lisa Agerer (30.) például rögtön elvette életkedvünket, hiába síelt jelentősebb hiba nélkül, olyan magától értetődő lassúsággal tette, hogy azt rossz volt nézni. Legalább nemsokára mosolyt is csalt arcunkra, amint őszinte tekintettel meglepődött, milyen hamar leértékelődött teljesítménye, ti. az őt szemre sokkalta bátrabb siklásával simán legyűrő Sara Hectort (28.) is masszívan verte a szintén EK- sorozatból ismert Veronique Hronek (18.), aki amúgy a délután második legjobb időeredményét produkálta. Weirather (27.) esetében legalább még érthető volt is volt az óvatosság, sérülése után apró pici pontokkal szeretne visszatérni a legjobb harminc közé. Denise Karbon (19.) siklásában már volt valami élet, három századdal maradt el csupán a némettől, akit az alsó szektorban könnyedén felül lehetett múlni. Nadia Fanchini (12.) mindezt eredményesen igazolta is, pattogós menetével közel fél másodperces előnyt sajtolt ki magának. (Lábjegyzet: csodálattal néztem 3-4 éve utánozhatatlanul szép lesikló stílusát, jó lenne újra viszontlátni a királykategória elitjében…)
Eget verő időt azért ő sem állított fel, jól jelezte ezt, hogy előbb a néhol koordinálatlan Anémone Marmottan (17.), majd Michaela Kirchgasser (15.) is jó fél másodpercet faragott hátrányukból az utolsó szektorban. Utóbbihoz hasonlóan Taïna Barioz (22.) is gyakran letért az ideális ívről, Dominique Gisin (13.) óriás-műlesikló szereplését csak kiemelni tudjuk, összeszedett menettel csak néhány századdal szorult Fanchini mögé. Mancuso (25.) siklásáról mindent elmond, hogy Agerert is képes volt alulmúlni, mint ahogy Marion Bertrand-nak (23.) is hosszút bulit kell csapnia szilveszterkor, hogy elfeledje pocsék menetét. Curtoni (16.) némiképp összeszedte magát, pár lesodródással együtt maradt még sebessége, lent javított, de ő sem eleget, Eva-Maria Brem (26.) és Lara Gut (24.) pedig az első pár kövér kapuvétel után teljesen elvesztették a fonalat. Igaz, időközben erős szélfúvás hangja hallatszódott a közvetítésből, s a látási viszonyok is távol voltak az optimálistól.
Maria Pietilä-Holmner (10.) taszította le az élről az olaszt, néhány hellyel még előrébb is végezhetett volna, amennyiben érthetetlen módon nem adja el Fanchini gyatra szektorában majd’ 7 tizedes előnyének egy jelentősebb részét. Marie-Michele Gagnon (14.) érzékeltette is mindezt, fél másodpercet osztott ki a svédnek, egyébként súlytalan volt. Felváltva jegyezhettünk fel eztán kiábrándító és meggyőző meneteket. A fonák: Tanja Poutiainen (20.) erőlködése mit sem ért, Manuela Mölgg (29.) minden létező előítéletünknek kedvezve kelebólált a kapuk közt, csontutolsó második futamot síelt, míg Stefanie Köhle (21.) mintha a koncentrációból fogyott volna ki a végére, csúfosan visszaesett.
Dicsérni megint csak Mikaela Shiffrint (8.) kell, az amerikai kislány idén mindenkit meglepve most már óriásban is versenyképes. Kiváló tempót gyűjtött az utolsó szakaszra, így formált 3 tized hátrányból 4 tized előnyt. Ez karrierje harmadik szakági TOP-10-e, egyben legjobb eredménye óriásban. Elisabeth Görgl (9.) esetén is megcsillant a fény, agresszíven tette léceit kapuról kapura, jöttek még a hibák, de legalább láttunk valami biztatót tőle.
Kathrin Zettel (7.) célba érését élénk fanfár kísérte, szűk három tizeddel élre állt ugyan, de sízése szemre sem tűnt túlontúl acélosnak. Frida Hansdotter (11.) önbizalmát egy érintőre vett kapu kalibrálta alapállásba, ahogy az ilyenkor lenni szokott, eztán óvatos is volt, hibázott is. Viktoria Rebensburg (5.) nem volt igazán meggyőző a pálya alján, igaz, egyetlen pozícióba fájt csupán az ott elvesztetett néhány tized. Jessica Lindell-Vikarby (6.) ellenben épphogy a lankás részen javított, s bár Vicky ellen sansza nem volt, ment az ököl a levegőbe, visszatalált a helyes útra a svéd! Maria Höfl-Riesch (4.) ésszerűen felmérte esélyeit: vagy kipécézi magának saját határait, s esetleg megtréfálja Mazét, vagy higgadtan becsorog a tízedik hely környékére. Szerencsére utóbbit választotta, az olimpiai bajnok utódjelölt legyőzése presztízskérdés számára.
Más kérdés, Tina Maze (2.) nem zavartatta nagyon magát, már fent négy tizedet osztott ki a németnek, a célban 57 század döntött javára, dacára annak, hogy voltak kisebb megbillenései, amiket persze azonnal korrigált. Tessa Worley (3.) foggal-körömmel harcolt azért a sikerért, most sem jött össze a haditerv, 8 századon múlt a történet. Másik elképzelése sem valósult meg, nevezetesen egyáltalán nem tűnt megilletődöttnek Anna Fenninger (1.), hogy életében először utolsóként kell lesíelnie mázsás teherrel a vállán. Mérlege: két hasonló és egy sokkal jobb középső szektor, a legjobb második futam, összesen 1,10 másodperces fölény!
A verseny részletes statisztikáját a linkre kattintás után érhetitek el.
Anna Fenninger idei első, karrierje második Világkupa-győzelmét aratta, érdekesség, hogy egy éve szintúgy a két ünnep közt véste fel nevét a győztesek közé. Amúgy ez már idei harmadik dobogója, kilencedik TOP-10-helyezése, minden adott tehát ahhoz, hogy az összetettben ő legyen a legjobb osztrák.
Tina Maze statisztikájába húzzunk be még egy rovást a dobogóihoz, mi inkább két érdekességet emelnénk ki. A 2012-es esztendőben – 12 versenyből – kilencedszer állt dobogóra óriás-műlesiklásban, ehhez olyan nagyságok közé emelkedett, mint a svájci Lise-Marie Morerod (1977), az olasz Deborah Compagnoni (1997), az osztrák Anita Wachter (1999), s nem utolsó sorban egy aktuális sztár, Marcel Hirscher. (Ingemar Stenmark kétszer is tíz dobogóval zárt egy évet, ő az abszolút csúcstartó.) A szakági pontversenyben majdnem kétgyőzelemnyi előnye van az őt üldöző Zettellel szemben, ami három fordulóval a vége előtt elméletileg garancia karrierje első kicsi kristálygömbjére. A nagyobbtól is aligha fosztja meg bárki, bő négyszáz ponttal veri egyelőre Mariskát, mi több, az eddig gyűjtött 999 ponttal megdöntötte Janica Kostelić (955) félszezonos pontrekordját. Ugye mindenki emlékszik rá, hogyan bukta el tavaly Lindsey Vonn a „Herminator” 2000 pontos álomrekordját?...
Tessa Worley idén a kiegyensúlyozottság mintapéldája, egy-egy kimagasló futamra mindig képes, ám úgy fest, idén két összerakott futammal sem tudja megverni Mazét. Ez a harmadik dobogója idén.
A lányok ma éjszakai szlalommal búcsúztatják az évet, a versenyről várhatóan vasárnap olvashattok részletesen.
A ti véleményeitek