Igen mozgalmas és izgalmas versenyeken vagyunk túl, a 2012/13-as sífutó Világkupa első állomása, Gällivare ugyanis komolyan felkeltette a sportág szerelmeseinek az érdeklődését. 4 remek viadal, szezon eleji formafelmérő, meglepetések: mindegyikből jutott bőven, a megállapításokat jól le tudtuk szűrni. A nőknél inkább a papírforma igazolódott, nem születtek eget rengető "hű-zések", de néhány érdekes eredmény született, inkább kellemes, mint kellemetlen... A férfiak azonban felborították az állóvizet, az összetett esélyesek közül kevesen futottak olyan szinten, ahogy igazándiból tudnak, de tudjuk be ezt még a korai fázisnak, és örüljünk annak, hogy nem mindig ugyanazok diadalmaskodnak valamint állnak dobogón. Ne fecsegjünk tovább, lássuk a történéseket! Elsőként a hétvége "női szekcióját" elemezgetném, a férfiak maradjanak későbbre!
November 24-én, szombaton délelőtt 10 óra 30 perckor a majd' 8500 lakosú, messzi északi svéd kisvárosban eldördült a puska, és a nők 10 kilométeres, szabad stílusú versenyével elindult a Világkupa. Összesen 78-an(vagyis Stefanie Böhler visszalépése miatt csak 77-en) álltak rajthoz, és minden fontos név(talán csak a pihenőt tartó Aino-Kaisa Saarinenhiányzott igazán) meg is küzdött egymással. Jó, bár egyhangú "futamot" láthattunk.
Az első rajtoló a svéd Maria Gräfnings volt, aki 23:55-ös idejével nem is teljesített rosszul, végül 28. lett. Az első igazán valamirevaló időt azonban az amerikai Holly Brooks futotta. A ritkán pontot szerző, 30 éves hölgy valamit nagyon megérezhetett, hiszen a remek mérőpontok után a célig sem fáradt el, kereken 23 percnél állt meg a mérőóra, ezzel rendkívül sokáig nem is kellett felállnia a vezetőnek járó, kényelmes székből. Csodás!
Persze az értékelhető eredmények ezek után sem maradtak el. Ott volt például Anastasia Dotsenko, aki 8-as rajtszámmal végzett a 18. pozícióban. Hasonlót nyújtott Ida Ingemarsdotter, Denise Herrmann, Sofia Bleckur és Emma Wiken is, mind-mind az előkelő középmezőnyben, a 12-26. helyek közt végeztek. Nem úgy, mint a hazaiak nagy reménysége, Lisa Larsen! A 22 éves, a világkupában mindössze második szezonját töltő futónál már a részidők alapján látszott, remekel, ám a végére egy kicsit kiengedni látszott, de 13 másodperces elmaradása szinte semmi Brookshoz képest. Ezzel amúgy sokáig még a dobogóban is reménykedhetett, végül nem csípte el, de hogy nem csalódott azzal a 7. hellyel, az is biztos. Mert hogy élete első viadala volt a nagyok közt, ráadásul rögtön ilyen szépen zárta...
Az őt követő hölgyek sem okoztak csalódást. Yulia Tchekaleva 5, Natalia Korosteleva14, míg a norvég Martina Ek Hagen mindössze 0,6 másodperccel maradt el Larsentől, amivel a végén összességében a 8.-9.-10. helyen zárták az első egyénit. Egy kicsit elmaradt tőlük Kerttu Niskanen, Anne Kylloenen, a szintén amerikai Elizabeth Stephen és a szemtelenül fiatal Ragnhild Haga, de mindannyian pontot szereztek hazájuknak.
A következőkben már a bővebb értelemben vett élmezőny következett, akik közül Riikka Sarasoja indult a leghamarabb(20. lett), majd szépen sorban jött Nicole Fessel (22.) ésRiitta-Liisa Roponen (13.). Meglepően "alacsony", 56-os rajtszámot kapott az egyik legnagyobb sztár, a sprinterkirálynő Kikkan Randall, aki nem okozott csalódást, tovább folytatta az USA javuló tendenciáját. Másodperceken múlott a dolog már a mérőpontoknál is, a célban azonban kijött a különbség: Randall minimális, csekély előnnyel ugyan, de átvette a vezetést Brookstól, aki pontosan 50 versenyzőt várt meg, ameddig el nem vették tőle az első helyet.
Randall után már tényleg következtek a legjobbak (a versenyeket néző, követő emberek már nyilvánvalóan tudják, hogy ilyenkor már az amolyan egy jó-egy rossz futó szisztémával indítják a versenyzőket), ezzel együtt a norvég lányok tömkelege. Közülük Kristin Steirazárt a leggyöngébben, 25. helye sokak számára csalódást jelenthet. Marthe Kristoffersen (23.) nem sokkal előzte meg őt, (Heidi Weng közepessége után) ellenbenAstrid Jacobsennel, aki ugyan szabad stílusban gyöngébb, mint klasszikusban, kiválóan teljesített és szinte (0,1 tizeden múlott mindössze) elcsípte a top10-et is. Vibeke Skofterud pedig a top5-től maradt el egy pozícióval, kérdés, esélyes lehet-e akár az összetettben egy jó pozícióra a későbbiekben. És nézzük a nagy négyest!
Elsőként a gällivare-i illetőségű kedvenc, Charlotte Kalla viharzott célba, hiába kezdett nagyszerűen, egy óvatlan pillanatban elesett, így értékes másodperceket vesztett. Végül Randalltól egy szekundummal maradt el... Nem úgy, mint Therese Johaug, aki kérdést nem hagyva tett szert remek formájáról, 13 szekundumot adott Randallnak, és átvette a vezetést! Győzelemről azonban nem is álmodhatott. De nem Justyna Kowalczyk miatt. A lengyel klasszis pocsékul teljesített, mindösszesen 27.(!!) lett, van min javítani... Marit Bjørgennel ellenben. Nincs mit beszélni róla: fölényes győzelem könnyed versenyzéssel, 22:31,8-es végeredmény. Erre csak egy szó van: wow!
......................................................................................................................................
Megmondom őszintén, inkább az egyéni versenyt fejtem ki bővebben, a váltóról csak nagy vonalakban beszélnék(egyrészt nem sokat láttam ezekből, másrészt egyre kisebb hagyománynak örvend...), de azért van mit megemlíteni. Nos, a 4x5 km-es viadalt vasárnap délelőtt 10:30-kor kezdték az immár fáradt hölgyeink. A legnagyobb esélyesnek természetesen a most Vibeke Skofterud-Therese Johaug-Martina Ek Hagen-Marit Bjørgen összeállításban felálló norvégok számítottak, de a feltüzelt svédek egyes számú csapata(Ida Ingemarsdotter-Sofia Bleckur-Lisa Larsen-Charlotte Kalla), az esélyesnek előlépő amerikaiak(Holly Brooks-Kikkan Randall-Elizabeth Stephen-Jessica Diggins) és a "fiókcsapat"(Heidi Weng-Astrid Jacobsen-Kristin Steira-Marthe Kristoffersen) is arra törekedett, hogy legyőzze a legyőzhetetleneket. Nos, ez (természetesen) nem sikerült, a győzelem egy pillanatig sem forgott veszélyben, mind a négy tag a legjobbak közt teljesített, Bjørgennek csak be kellett hoznia a váltót, ezt még megtoldotta egy legjobb részidővel: tökéletesség! A második pozícióba Sofia Bleckur gyöngélkedésének ellenére a svédek jöttek be, Kalla remekül futott Larsennel együtt, a szurkolók ünnepelhették őket a dobogón. A harmadik helyért hatalmas versenyfutás volt az amerikai illetve a norvég 2-es váltó közt, végül a sprintbeli tudás döntött, ugyanis Jessica Diggins lehajrázta a nehezebb lábú Marthe Kristoffersent, így ezzel elkönyvelhettük a hétvége egyik legnagyobb meglepetését. Congratulations, ladies!
A mozgalmas két nap után nem sokat pihenhetnek kedvenc sífutó lányaink, pénteken már klasszikus stílusban fognak sprintelgetni Kuusamo havas részein!
Teljes eredménylista:
Folytatás holnap a fiúkkal!
A ti véleményeitek