Köszöntünk a Síparadicsomban!
Lemaradtál a hétvégi versenyekről, vagy újra szeretnéd olvasni a történéseket? Érdekelnek a háttérinformációk, többet szeretnél tudni a téli sportok történetéről?
Alpesi és északi sí, biatlon és curling, minden mennyiségben!
Óhaj, sóhaj, kérdés, panasz:
siparadicsomblog@gmail.com
staropramen:
Jakov Fakról sok mindent el lehet mondani de azt ,hogy szlovák lenne azt nem.
1987. augusztus 1én... (2018.02.10. 19:35)Kiknek érhet egy lövés olimpiai aranyat?
A Team Tour második állomásán, Klingenthalban nem kegyelmezett az időjárás sem a versenyzőknek, sem azoknak, akik a helyszínen szerették volna megtekinteni a versenyt! A selejtezőt ugyan még meg tudták rendezni kedden, de a szerdai hóvihar esélyt sem adott a verseny zavartalan lebonyolítására, melyet így törölni kellett! Bár csütörtökön elkezdték a versenyt azt mégsem tudták befejezni, azt is törölték, mivel továbbra sem javult a helyzet! A Team Tour így egy versennyel rövidült, hétvégén Oberstdorfban, a repülősáncon próbálkoznak újra az ugrók először egyéniben, majd csapatban!
Az idei szezonban a zord idő már több alkalommal is megnehezítette a versenyek lebonyolítását, ettől függetlenül a zsűri mindig talált valami módszert, hogy ne kelljen törölni egyet sem az idei Vk naptárból! Hol az aktuális verseny kezdési időpontjainak többszöri halasztásával, hol a versenyek lerövidítésével (egy kör utáni törlésével), de a szezon folyamán mindig tudtak győztest hirdetni, most először nem sikerült ez!
A 2011/12-es szezon sem úgy indult november végén, ahogy az kellett volna, már rögtön a szezonnyitó kuusamói csapatversenyen gondok akadtak a lebonyolítással szintén a rossz idő miatt, ezért egy kör után hirdettek győztest, ahol az osztrák csapat győzött meggyőző, több mint 100 pontos fölénnyel! Aztán jött a Négysánc, ahol a sűrű hóesés okozott problémát! Az oberstdorfi nyitányon például a havazás és az erős szél egyszerre játszotta a főszerepet, s mivel irreális eredmények születtek az első sorozatban a zsűri kénytelen volt megszakítani a versenyt, törölték az addig kialakult eredményt és fél órás szünet után újrarajtoltatták a mezőnyt! A rekord hosszúságúra nyúlt verseny (3 és fél órás!) második sorozatában bukott nagyot egyébként az a Tom Hilde, aki másfél hónap kihagyás után épp ma versenyzett volna először!
Innsbruckban sem volt jobb a helyzet, ahol a menetrend szerint érkező szél épp a finálé utolsó 5 ugróját „szívatta”, leginkább Ito és Stoch járt pórul, akik igen komoly pozícióból rontották el ugrásaikat a verseny végére felerősödő szélnek köszönhetően! Míg Ito összetettbeli Négysánc dobogóját, addig Stoch győztes pozícióból bukta el versenyét emiatt! A bischofshofeni finálé sem alakult jobban! Ott már a selejtezőt sem tudták megrendezni az erősen fújó szél miatt, így a Négysánc védjegyévé váló K.O.-systemet a hagyományos lebonyolítás váltotta föl! A versenyt végül itt sem tudták felhőtlenül lezavarni, a végén szintén egy kör után hirdettek győztest, melynek Morgenstern és az összetettet nyerő Schlierenzauer örülhetett a legjobban! Ezután jött a bad mitterndorfi repülő hétvége, ahol újabb akadályba ütközött a verseny megrendezése! A kvalit itt is törölték, majd az első versenyt ismét egy kör után kellett félbeszakítani, így az addig kialakult állást tekintették végeredménynek, melyet alighanem Kranjec bánt a legkevésbé, aki így győztesen hagyhatta el a sáncot! Meglepő módon Sapporóban mindkét versenyt zavartalanul meg tudták rendezni, pedig ha valahol, akkor ott mindig kétséges a rendezés, az elmúlt pár év tapasztalata alapján itt mindig a legerősebb szélértékeket mérik!
Nos, remélhetőleg a még hátralévő 12 síugró versenyt (7 egyéni- és 3 csapat Vk, valamint 1-1 egyéni- és csapat sírepülő VB) már nem fogja semmi sem hátráltatni, a rosszból is megárt a sok! :) Mindenesetre az idei szezonban hol a hóhiány, hol a sűrű havazás, de nem utolsó sorban az erős szél is egyaránt nehezítette a Vk versenyek lebonyolítását! Utoljára egyébként a tavalyi szezonban töröltek versenyt, akkor Harrachovban váltak irreálissá a körülmények, de legalább később Zakopanéban pótolni tudták ezt a versenyt. Hogy ezt a versenyt hétvégén Oberstdorfban pótolni tudják-e az egyelőre még nem ismert, később sem lesz sok lehetősége a FIS-nek erre, hiszen a feszített Vk program miatt kevés az esély rá!
A norvégok osztrák edzője, Alexander Stöckl mostanság joggal lehet elégedett! Múlt hétvégén az osztrákok legyőzésével egy sikertörténet vette kezdetét! Megnyerték a csapatversenyt, Bardal győzött egyéniben, mellyel összetettben is átvette a vezetést, a csapat is vezet a Team Touron, valamint Tom Hilde is visszatért a keretbe, méghozzá elég jó formában! Érthetően boldogan nyilatkozott erről az időszakról:
„Győztünk a csapatversenyen, majd megnyertük az egyéni versenyt is, több sportolónk is a legjobb 20-ban végzett, vezetünk a Team Touron, Anders Bardal a sárga trikó viselője, azt hiszem minden további kommentár felesleges!” – mondta boldogan Stöckl.
„Nem volt sok időnk, hogy megünnepeljük a győzelmet, mert másnap reggel indultunk Klingenthalba, mely nagyon fontos verseny lesz számunkra! Csak egy sört ittak a fiúk a vacsorához és ez volt minden! Minden bizonnyal a legutóbbi események megünneplésének ideje a szezon végén lesz Planicán!”
„Tom formája jobb, mint valaha! Ő nagyon jól felkészült erre a hétre, biztos vagyok benne, hogy nagy ugrásokra lesz majd képes! Van egy nagyon letisztult képe arról, hogyan is kell nagyot ugrani és ő elég őrült ahhoz, hogy ezt meg is valósítsa!”
„Természetesen Andersnek van esélye, hogy a kristálygömböt megszerezze, de az előnye az osztrákokkal szemben kicsi, akik nagyon jó versenyzők, így nem lesz könnyű! Viszont formája a legstabilabb az adott pillanatban, így nyugodt vagyok!”
A selejtezőt az oberstdorfi bukása óta első ízben versenyző Tom Hilde nyerte, aki 136,5 m-es ugrásával bizonyult a legjobbnak Peter Prevc ellen, aki viszont a kvali legnagyobb ugrását érte el 140 m-ével, a harmadik helyen Taku Takeuchi (131,5 m) végzett. Hilde nagyszerűen tért vissza a sáncra, az egyik tréningen a legmesszebbre repült (140,5 m), míg a másikon sem ugrott kicsit, 137,5 m-ével a 4. legjobb eredményt érte el, így mindenképp elmondható róla, hogy visszatérése nagyszerűen sikerült!
Tom Hilde a kvali után: „Nagyszerű! Nagyon örülök ennek a napnak! Minden nap egyre jobban élveztem az ugrásokat, melyekre próbáltam a lehető legjobban összpontosítani! A tréning ugrásaim Norvégiában elég jók voltak, de igazából sosem tudja meg az ember milyen szinten van, míg nem kap egy rajtszámot és el nem indul a versenyen! Egy kicsit meglepett, hogy most már olyan jól és egyenletesen megy az ugrás, az első három kifejezetten jó volt! A bukásom óta eltelt időszakban reméltem, hogy gyorsan gyógyul majd a sérülésem. Minden nap keményen dolgoztam, hogy újra a lehető leghamarabb visszatérhessek! Azt hiszem most már minden rendben van! Dobogós helyezésre úgy érzem nincs esélyem, túl sok versenyző van, aki nagyon jól ugrik!”
A kvali meglepetést is hozott, az időjárás nem fogadta kegyeibe Jandát (105 m), Hautamäkit (110 m) és Sklettet (90 m) sem, akik idő előtt mind kiestek! Ahogy utólag alakult a klingenthali verseny, talán már ezt nem is bánják!
A verseny eredetileg kitűzött napján (szerdán) a délutáni órákra annyira felerősödött a szél (70 mérföld/óra), hogy lehetetlenség volt a versenyt biztonságos körülmények közt lebonyolítani, így a zsűri törölte azt és másnap délelőtt próbálkoztak újra!
Walter Hofer: „Több mint fél Európát megbénította ez az időjárás, felelőtlenség lett volna ilyen körülmények között síugrást rendezni, túl veszélyes lett volna a sportolók testi épségére, ezért töröltük! Nem adjuk föl, megpróbálunk mindent csütörtökön pótolni!” – mondta a FIS verseny igazgatója.
Azonban csütörtök délelőtt sem javult a helyzet, olyannyira nem, hogy a próbakört is törölték, így az ugrók bemelegítő ugrás nélkül kezdték el a versenyt, mely igen szaggatottan ment! Általában az ugrók – ha az időjárás engedi – percenként követik egymást a sáncról, most ez az első tíz ugró esetén nem kevesebb, mint 40 percbe telt, ami azt vetítette így előre, hogy a zsűri egy kör után fog végeredményt hirdetni! Az első komolyabb ugrást a francia Descombes Sevoie hajtotta végre, aki egy 1,65 m/s-os szembeszélre hasalt rá, mely 138,5 m-ig repítette, ezzel pedig jó darabig kibérelte a vezető helyet! A szélfolyosó értékei másodpercenként akár 1-2 m/s-ot is változtak, a verseny elején még hátszél fújt, majd később a szembeszél dominált, melynek értéke időnként elérte a 4-5 m/s-ot is. Kasai pl. 2.99 m/s-ra ugrott 131,5 m-t, melyért extra pontlevonás (-32) dukált, ennyit még nem vontak síugrótól a szezon során (talán a kompenzáció bevezetése óta sem)! Idő közben a finn Muotka és a norvég Fannemel is azonos távolságra (131,5 m) repültek és két tized ponttal többet hoztak ki a norvég ugró számára, így a vezető Descombes Sevoie-t már 1 pontra meg tudták közelíteni, s mire Romörenre került volna a sor a zsűri félbeszakította a versenyt, majd kétszeri tologatás után sem javult az idő, így végleg törölték azt (összeségében 19 ugró jött le közel két óra alatt!)!
A jelenlegi helyzet szerint ez azt jelenti, hogy a Team Tour 2009-es bevezetése óta első alkalommal fordul elő, hogy az 5 helyett 4 versenyen dől majd el ki a legjobb nemzet! Legközelebb szombaton Oberstdorf repülősáncán folytatódik a Team Tour, ahol előbb egyéni-, majd csapatversennyel zárul a versenysorozat!
A ti véleményeitek