Köszöntünk a Síparadicsomban!
Lemaradtál a hétvégi versenyekről, vagy újra szeretnéd olvasni a történéseket? Érdekelnek a háttérinformációk, többet szeretnél tudni a téli sportok történetéről?
Alpesi és északi sí, biatlon és curling, minden mennyiségben!
Óhaj, sóhaj, kérdés, panasz:
siparadicsomblog@gmail.com
staropramen:
Jakov Fakról sok mindent el lehet mondani de azt ,hogy szlovák lenne azt nem.
1987. augusztus 1én... (2018.02.10. 19:35)Kiknek érhet egy lövés olimpiai aranyat?
A szezon előzetes után lássuk hát milyen FIS (Nemzetközi Sí Szövetség) döntések, szabálymódosítások születtek a nyáron, valamint a Vk-val kapcsolatban milyen infók láttak napvilágot nem rég és egy Világkupa történeti összefoglalót is olvashattok a Vk bevezetésétől (1979-től) napjainkig!
A Vk szabályok alapvetően nem változtak, továbbra is alkalmazzák a beülő és szélkompenzáció szabályát, melyek egyre inkább elfogadtatásra találnak nem csak a síugrók, hanem a szurkolók körében is, még ha időnként akadnak vitás esetek. A BMI- (Body Mass Index – Testtömegindex) szabályzás, mely az ugrók minimális testsúlyát hivatott meghatározni újból változtatásra került. Tavaly a felső határát tolták ki 20.00 %-ról 20.50-re, a FIS portorozi kongresszusán ezt további fél %-kal növelték, ami így most már 21.00 %. Ez azt jelenti, hogy ha egy síugrónak csökkent a BMI értéke (ami az ugró testsúlyának és magasságának a hányadosa), akkor ehhez mérten csökkentenie kell a síléce hosszát is, ellenkező esetben kizárhatják a versenyből. Tehát azonos testsúly esetén vagy x cm-rel rövidebb léccel ugranak, vagy x kg-mal többet kell, hogy mutasson a mérleg alattuk, természetesen az ugrók az előbbit részesítik előnyben. A BMI alsó határa továbbra is 17,75% maradt, míg a nőknél a felső határ 20,5 %.
A FIS idén ismét újított, bár nem a szabályrendszert módosították, hanem a nők kaptak új versenysorozatot, méghozzá első alkalommal rendeznek számukra Világkupát, ahol 14 versenyen keresztül mérik össze majd tudásukat, a szezonnyitó helyszín pedig Lillehammer lesz. Az eddig megrendezett Kontinentális Kupa nem fog megszűnni, viszont lényegesen kevesebb versenyből fog majd állni, mint eddig. A nők a nyár folyamán végre megkapták a zöld jelzést is az olimpián való indulást illetően, így 2014-ben ők is „harcolhatnak” az érmekért a Szocsiban rendezendő téli olimpián. A nők évek óta küzdöttek azért, hogy ne érje őket hátrányos megkülönböztetés a férfiakkal szemben, a fordulópont az idei oslói VB volt, ahol a hölgyek bizonyítani tudták a NOB tagjai előtt, hogy ők is vannak annyira erősek és bátrak, mint hím nemű társaik. Eddig csak a boksz, az északi összetett és a síugrás voltak azok a sportágak az olimpiákon, melyeket csak férfiak képviselhettek! A nyár folyamán eldőlt az is, hogy a 2018-as téli olimpia rendezési jogát a harmadszorra már sikerrel kandidáló dél-koreai Pyongchangkapta, mely már a szavazás első fordulójában nyert München ellen 63:25 arányban! Az ázsiai kontinensen eddig csak Japán adott otthont a téli seregszemlének: Sapporo 1972-ben és Nagano 1978-ban volt házigazda, Szöul révén Dél-Korea 1988-ban nyári ötkarikás játékoknak is örülhetett.
50 nap múlva, jan. 13 és 22 között első ízben rendeznek majd Ifjúsági Téli Olimpiát (Youth Olimpic Winter – YOG), méghozzá Innsbruckban, ahol már két alkalommal is tartottak felnőtt olimpiát (1964, ’76). Ezen az olimpián az 1995-96-os korosztály vehet részt (tehát a 16-17 évesek), akik 7 olimpiai szakágban (biatlon, bob, jégkorong, curling, korcsolyázás, szánkó és síelés) mérettetnek meg egymással, a síelésen belül pedig 6 alpesi számban (alpesi sí, sífutás, síugrás, északi összetett, szabadstílusú síelés és snowboard), kivéve a lesíklást. Az első ifjúsági olimpiát idén nyáron tartották meg Szingapúrban, s ugyanúgy, mint a felnőtteknél téli és nyári változata két évenként váltja majd egymást. 50 ország több mint 1000 sportolója vesz majd részt ezen az olimpián, közülük síugrók mindössze 45-en (25 fiú és 20 lány) lesznek. A síugró számokat az Innsbruckhoz közeli Seefelden rendezik majd, mivel ott van legközelebb versenyre alkalmas normálsánc (HS100). Legnagyobb örömünkre magyar síugró is képviseli hazánkat a kőszegi Szilágyi Ákos személyében! 3 versenyt rendeznek és ami a legérdekesebb: a férfi és női egyéni számok mellett először rendeznek a síugrás történetében vegyes csapatversenyt is, ami 2 fiú és 2 lány parallel versenye lesz! A FIS ezzel próbál hozzájárulni a női síugrás fejlődéséhez! Ilyet még sehol sem rendeztek a világon, így ezen az olimpián debütál a versenyszám, mely a felnőttek közt is kipróbálásra kerül majd a jövő nyári Grand Prix-n, méghozzá Hinterzartenben, valamint a 2013-as val di fiemmei VB-n is!
Az olimpiai város egyik leghíresebb szülöttét, a nagyon sok fiatal sportoló szemében példaképpé vált síugrót, Gregor Schlierenzauert választották meg a tűz és olimpiai láng hivatalos arcának, aki csupán néhány mérföldnyire lakik Innsbrucktól. A 3 olimpiai- és 12 világbajnoki (6 VB, 2 junior VB, 4 sírepülő VB) érmet szerzett világklasszis ugrónál ideálisabb személyt nem is választhattak volna erre a nemes feladatra a szervezők, hiszen még mindig csak 21 éves! Az olimpiai fáklyát 63 szakaszon és 3573 km-en keresztül 2012 futó fogja szállítani, mely először dec. 17.-én fog világítani Athénban, majd onnan szállítják át repülővel a Tirol fővárosába, Innsbruckba, ahol majd 2012 jan. 13.-án fogják meggyújtani az olimpiai lángot a Bergiselen. Schlierenzauernek személyes kötődése is van az ifjúsági olimpiához, hiszen unokahúga, Nina Prock is (akinek apja az 5-szörös világbajnok és 10-szeres Vk győztes szánkós, Markus Prock 6 téli olimpián is részt vett egy ezüst és 2 bronzérmet szerezve) a versenyzők között szerepel majd a szánkósok között.
Mielőtt a Világkupával kapcsolatos infókra térnénk rá, először egy érdekes statisztikai adatot osztanék meg veletek, hiszen az elmúlt szezont (beleértve az oslói Vb-t is) összesen 670 ezer néző tekintette meg a helyszíneken. Az északi sí-VB keretén belül mindkét egyéni síugró versenyt 82.100 néző szurkolta végig az oslói Holmenkollenen, így a leglátogatottabb helyszín lett az elmúlt idény során. Mindössze 100 nézővel szorult le a második helyre a tradicionális lengyel rendező Zakopane, ahol a 3 egyéni versenyen 30-, 35- és 17000 néző látogatta a versenyeket jan. 21 és 23 között.
A 2011/12-es Vk szezonban 27 egyéni és 6 csapat versenyt rendeznek majd, továbbra is részét képezi az összetettnek a Négysáncverseny és a Team Tour, viszont az Északi Turné idén sem kerül megrendezésre. A szezon alatt feb. 24-26 között kerül megrendezésre a XXII. sírepülő VB, melyet a nemrég felújított és a világ legnagyobb sáncává átépített Vikersundbakkenen bonyolítanak le (ahol idén 6 éves rekordot szakított meg a norvég Johan Remen Evensen 246,5 m.-es ugrásával), továbbá a tavaly megépített török Erzurumban rendezik a XXXIV. junior VB-t.
Vk naptárban a „Super weekend” azaz szuper hétvége elnevezéssel titulálják majd az olyan hétvégéket, ahol az adott helyszínen a szokásos 2 verseny helyett 3-at tartanak, azaz péntek szombat, vasárnap a 2 egyéni verseny mellett egy csapat versenyt is rendeznek. Az idei szezonban két ilyen helyszín lesz, az egyik még idén Harrachovban, a másik pedig a szokásos finálé Planicán. A szezon során egy év szünet után újból visszatér a Világkupába a bad mitterndorfi repülősánc, melyet nemrég újítottak föl, valamint a predazzói nagysánc (HS134) is, ahol utoljára 4 évvel ezelőtt rendeztek versenyt, s amely 2013-ban világbajnokság házigazdája lesz!
Lillehammer egyik legfontosabb állomása lesz majd az idei Vk szezonnak, hiszen a FIS-nek éppen a norvég helyszín miatt kellett csekély módosítást végrehajtania a 2011/12-es Vk naptárban! Mivel az első ízben kiírt női Vk nyitóállomása éppen itt lesz, így a szervezők olyan megoldáson törték a fejüket, hogy mind anyagi, mind látogatottsági szempontból a lehető legjobban járjanak. A férfiak számára eredetileg két nagysánc (HS138) versenyt rendeztek volna itt, de Walter Hofer versenyigazgató javaslatára az egyik versenyt a normálsáncra (HS100) írták ki, hogy a nézőszámot éppen így növeljék, ugyanis amint vége a női verseny első körének rögtön kezdődik a férfiaké is, majd megint a nők következnek a fináléval, aztán a férfiak fejezik be saját versenyüket! Ilyen párhuzamos női-férfi versenyre eddig sehol sem volt még példa, egyedülálló versengés lesz a maga nemében! Ezen a napon lesz egyébként még az északi összetett síugró száma is, így nem lesz ugrásokból hiány aznap!
A szezon során a nők versenyeit egyébként mind normálsáncon rendezik majd meg, a legnagyobb méretű a német schonachi és hinterzarteni (HS108), míg a legkisebb az osztrák hinzenbachi (HS94) lesz! A 14 szezonbeli versenyük alatt egyszer átruccannak Ázsiába is, a japán Zao ad majd helyszínt két egymást követő versenynapon, míg a finálé az oslói Midstubakkenen lesz! A férfiak számára 16 év múltán rendeznek itt újból Vk versenyt ezen a sáncon, utoljára 1995-ben volt az első és ezidáig egyetlen verseny a Vk keretén belül, melyen anno Mika Laitinen győzött!
Könnyen meg lehet, hogy az évvégén kezdődő Négysáncverseny (mely 1953 óta a 60. lesz) egyik fix állomását, Garmisch-Partenkirchent törlik a Vk-naptárból, ami első olvasatra furcsán hangzik, hiszen az elmúlt 60 évben egyszer sem fordult ilyen elő! Mindenesetre meg van az alapja ennek a drasztikus megoldásnak, ugyanis a FIS másodjára szólította föl a német sánclétesítmény üzemeltetőit, hogy telepítsenek szélhálót a sánc köré, annak hiányában ugyanis nem rendezhet versenyt! Legutóbb ugyanis az erőteljes szél teljesen irreálissá tette a verseny lebonyolítását, az egy körössé vált versenyt – sok esélyes rontott ugrása és némelyikük kiesése mellett – a svájci Ammann nyerte.
A következőkben olyan Vk történeti összefoglalót találtok, amit tavaly már olvashattatok az elmúlt szezon kezdetekor. Úgy érzem ez minden ilyen alkalommal aktuális lehet, a cikkek frissítve vannak a tavalyihoz képest, tehát érdemes újból átolvasni!
Mérföldkövek és érdekességek az összetett Vk-ban 1979 óta:
- 1979 májusában a FIS nizzai kongresszusán jelentették be először, hogy több versenyből álló versenysorozatot indítanak az évvégén, melyen kötelezővé tették a sisak használatát! A Vk bevezetéséig jóformán csak az 1953-ban életre hívott Négysáncverseny létezett (a négy évenkénti Olimpia és a két évente sorra kerülő VB mellett)! Az első szezonra 25 versenyt fixáltak le a FIS illetékesei, ebből 21-et Európában, 2-2-t pedig Ázsiában, illetve Észak-Amerikában bonyolítottak le! A nyitóversenyt 1979 dec. 27-én rendezték az olasz Cortina d’Ampezzóban, ahol a normálsáncon (K92-es) az osztrák Toni Innauer győzött 88,5 és 88 m.-es ugrásokkal!
- Kezdetben 25 pontot lehetett szerezni egy győzelemért, nem volt selejtező, ennek köszönhetően a tetszőleges számú indulóból a legjobb 50 került a második (döntő) körbe, ahol a legjobb 15 szerezhetett pontokat! Aztán az 1990/91-es szezontól változott egy keveset a verseny lebonyolítása, ugyanis a második körbe a korábbi 50 helyett már csak 35 juthatott, de még mindig a legjobb 15 szerzett pontot! Végül az 1993/94-es szezontól változott a pontozási rendszer és bevezették a selejtezőt, melyen a legjobb 50 kerülhetett be a versenyre és a második körbe jutott 35 versenyzőből 30-an szereztek pontokat, viszont a győzelemért a korábbinak többszöröse, 100 pont járt! Mai formáját véglegesen az 1996/97-es szezontól érte el a Világkupa, minimális változtatással a korábbi 35 helyett már csak 30 fő juthatott a második körbe, akik már biztos pontszerzők lehettek!
- Érdekes, hogy a vikersundi (akkoriban még K155-ös) volt az egyetlen olyan Vk sánc és helyszín, ahol az 1985/86-os szezonig 3 ugrásból állt egy verseny és az összesített pontok alapján hirdettek győztest! A legelső vikersundi verseny még ennél is egyedibb volt, hiszen 3 napon át zajlott napi 3 ugrással, viszont a 2. napot törölték erős széllökések miatt, így a két nap 6 ugrása alapján hirdettek győztest, aki a norvég Per Bergerud volt! Az első szezon legnagyobb távolságát normálsáncon az osztrák Toni Innauer és a francia Bernard Moullier (94,5 m. – Thunder Bay), nagysáncon az osztrák Hubert Neuper (130 m. - Planica), repülősáncon pedig Per Bergerud érte el 152 m.-rel (Vikersund)!
- Az összetett Vk-nak magyar vonatkozása is van, hisz az eddigi egyetlen pontszerzést (1984 Lake Placid, 12. hely, 4 pont) Fischer Lászlónak, a korábbi 19-szeres magyar bajnoknak köszönhetjük!
- A 80-as évek közepén a svéd Jan Boklöv igazi „forradalmat” hajtott végre a síugrásban azzal, hogy a korábban megszokott parallel (párhuzamos) síléctartás helyett „V” alakot formázva ugrott! Bár az új stílus 5-10 méter pluszt eredményezett a versenytársakkal szemben, a pontozóbírók 1992-ig folyamatosan gyenge pontokkal (14,0; 15,0) honorálták a svéd (és az őt követők) ugrásait, ő ennek ellenére hatalmas meglepetésre 5 versenyt megnyerve az összetett élén végzett az 1988/89-es idényben!
- Az 1991/92-es szezonban az első csapatverseny (Predazzo) is létrejött, melyet elsőként az osztrák csapat nyert meg! A legtöbb csapatgyőzelem is az osztrákoké 22 elsőséggel! Kezdetben 60 pont járt egy győzelemért, majd az 1993/94-es szezontól 200, a 2001/02-es szezon óta pedig már 400 pont!
- Az osztrák Andreas Goldbergerérte el a legnagyobb bravúrt Vk versenyen! 1993 dec.-ében Predazzóban (K90) az első körben elért 29. helyéről a döntő körben a dobogó 3. fokára küzdötte fel magát 26 helyet (!) javítva ezzel! Az 1994/95-ös szezonban a mai napig ő érte el a legnagyobb különbségű összetett győzelmet, 636 pontos előnnyel végzett Roberto Cecon előtt az első helyen! S ha már Goldbergerről van szó érdemes megemlíteni még róla, hogy 1994-ben Planicán ő érte el elsőként a 200 méteres álomhatárt, de mivel landolás után kézzel érintette a talajt így érvénytelenné vált a rekordja!
- Az 1953-ban bevezetett Négysáncverseny mellett az Összetett Vk részét képzi az 1996-ban létrejött Északi turné (mely tavaly és idén sem kerül megrendezésre!) és a 2009-ben megalakult Team Tour is!
- Síugró versenyen elért máig legmagasabb pontszámot (328,2) sikerült elérnie Sven Hannawaldnak 2003-ban Willingenben, aki 142 és 147 m.-es ugrásaival mattolta a mezőnyt úgy, hogy közel 20 pontos előnnyel nyert Widhölzl előtt, ráadásul mindkét körben a maximális 60 pontot kapta a pontozóbíróktól! A maximális stíluspontokra (2x60) egyébként nem sűrűn volt példa eddig a síugrás történetében, hiszen erre csak Kazuyoshi Funaki (ő kétszer is, 1997/98-ban mindkét oberstdorfi sírepülő versenyén, az egyiket meg is nyerve!) és Wolfgang Loitzl (2008/09-ban a bischofshofeni versenyen, mellyel Négysáncot nyert!) volt még képes!
- Az 1979 óta zajló 32 Vk szezon alatt számos sáncrekord történt, közülük talán a legemlékezetesebbJanne Ahonen ugrása volt, aki 2005-ben a willingeni versenyen akkorát ugrott, hogy a videó mérőrendszer nem jelezte 155,5 m.-es ugrását, mivel az csak 152 m.-ig volt kalibrálva, így ez utóbbi került be a jegyzőkönyvekbe!
- A 100 pontos rendszerben az eddigi legizgalmasabb és legszorosabb Vk finálét Janne Ahonen és Roar Ljökelsöy produkálta a 2003/04-es szezonban! Az Északi turné alatt Ljökelsöy közel 200 pontos hátrányt dolgozott le az addig fölényesen vezető Ahonennel szemben, végül a szezont domináló két rivális az utolsó, oslói versenyen döntötte el kettejük párharcát! A norvég klasszis bár megnyerte a szezonzáró versenyt Ahonen 8. helyezése elegendőnek bizonyult az összetett megnyeréséhez, mindössze 10 pontra apadt előnnyel lett végső győztes!
- A legtöbb összetett Vk cím két kiváló sportoló, Matti Nykänen és Adam Malysz nevéhez fűződik, akik 4-szer szerezték meg az összetett győzelemért járó kristálygömböt, utóbbi ráadásul egyedülálló módon 2001 és ’03 között triplázva! A legtöbb összetett Vk érmet pedig Janne Ahonen szerezte, összesen 8-szor állt a szezon végén a dobogó valamely fokán (érem eloszlása: 2-2-4)!
- Vk versenyek tekintetében a legtöbb egyéni győzelmet Matt Nykänen szerezte (46-ot), csapatban Thomas Morgenstern a csúcstartó 13 győzelemmel, míg a legtöbb egyéni verseny érem (108) Janne Ahonen nevéhez fűződik!
- Az elmúlt szezonig csak Adam Malysz tudta elérni azt a páratlan bravúrt, hogy a Vk szezon során begyűjthető összes kupát megnyerte, azaz a 2000/01-es szezonban először a Négysáncversenyt, majd az Északi turnét, s végül az Összetett Vk-t is! Ráadásul a mai napig csak neki sikerült a triplázás, vagyis 2001 és ’03 között ő vihette haza az összetett győzelmekért járó kristálygömböket is! Legutóbb viszont Thomas Morgenstern is sziporkázott, hiszen a 2010/11-es Vk szezonban mindent megnyert, amit csak lehetett! Először a Négysáncot, majd jött a Team Tour sikere csapatban, aztán egyéni és csapat világbajnoki címek következtek, végül megkoronázva egész éves kiváló teljesítményét begyűjtötte 2. összetett Vk aranyát is!
- Vk versenyeken a legtöbb Top3 helyezést az osztrákok szerezték, a 758 egyéni versenyen összesen 15-ször álltak a dobogó mindhárom fokán, utoljára tavaly Engelbergben (Morgenstern, Kofler, Loitzl) és idén, Planicán (Schlierenzauer, Morgenstern, Koch), csak jelzésértékű, hogy őket a japánok követik messze lemaradva, 3 alkalommal! Egy alkalommal fordult elő eddig – mégpedig szintén az osztrákok révén -, hogy az első 4 helyen is azonos nemzetiségű ugrók végeztek (ennél több a mai napig nem fordult elő)! Ezen a vonalon haladva: egy adott versenyen a Top10-ben a japánok végeztek a legtöbben (heten, 1986/87 – Sapporo), míg a Top30-ban szintén a japánok, 1998/99-ben a sapporói hétvégén lényegébe véve az összes japán ugró (14) pontszerző helyen végzett a dupla kvótaszámnak köszönhetően (a hazai rendezés miatt)! Az elmúlt szezonban (éppen a szezonzáró finálén, Planicán) először fordult elő, hogy kelet-európai sportolók álljanak együtt a dobogón (Kamil Stoch, Robert Kranjec és Adam Malysz)!
- Egy Vk szezon alatt megszerezhető legtöbb pont rekordját közel tíz éven át Martin Schmitt tartotta 1833 ponttal, aki 2000-ben érte el mindezt! Négy éve szinte a semmiből pillanatok alatt az elitbe berobbant ifjú osztrák klasszis,Gregor Schlierenzauer2008-ban nem csak, hogy megdöntötte (250 ponttal!), de a bűvös 2000-es ponthatárt is átlépte (2083)! Schlieri ráadásul ebben a szezonban rekordot rekordra halmozott, hiszen emellett az egy szezon alatt megszerezhető legtöbb győzelmet (13) és érmet (20) is begyűjtötte, valamint az eddigi leghosszabb győzelmi sorozatot (6) is magáénak tudhatja, igaz ezt negyed magával együtt, J. Ahonen, T. Morgenstern és M. Hautamäki oldalán!
- Az eddigi legnagyobb pontelőnnyel megnyert Vk versenyt Andreas Felder tudhatja magáénak, aki az 1986/87-es szezonban Planicán közel 50 pontos (!) különbséggel (47,5) végzett az első helyen a norvég Ole-Gunnar Fidjestöl előtt! A tavalyi szezonban ezt a rekordot majdnem megdöntötték, méghozzá egyszerre ketten. Gregor Schlierenzauer és Johan Remen Evensen káprázatos formában repültek az újjávarázsolt és a világ legnagyobb sáncává (HS225) átépített Vikersundbakkenen, ahol 46,6 ponttal nyertek holtversenyben Simon Ammann előtt! Rajtuk kívül a mai napig még hárman tudtak nyerni 40 pont fölötti fórral: ők Adam Malysz (44,9), Toni Nieminen (43,5) és Janne Ahonen (43,2)!
S ha már Johan Remen Evensenkerült szóba, a norvég repülőspecialista 6 éves rekordot döntött meg a vikersundi mamutsánc tréningjén, amikor is honfitársa, Björn Einar Romören planicai 239 m.-es rekordját tette a múlttal egyenlővé! Az új világcsúcs (246,5 m.) ezentúl az ő nevéhez fűződik!
- Hihetetlen, de óriási az osztrákok fölénye a nemzetek közötti statisztikai adatokat tekintve! Eszerint övék: a legtöbb összetett Vk arany (10) és érem (31), a legtöbb egyéni Vk verseny arany (198) és érem (587), a legtöbb Vk csapatverseny arany (22) és érem (45), valamint a legtöbb Nemzetek Kupája arany (16) és érem (29)! Az egy szezon alatt megszerezhető legtöbb Vk arany (18) a finneké, köszönhető ez elsősorban a 2004/05-ös szezont szenzációsan kezdő Ahonennek, aki sorozatban 13 versenyen keresztül le se lehetett „vakarni” a dobogóról (a 11 győzelem és 2 ezüst zsinórban máig rekord!). Összeségében Ahonen 12, míg Matti Hautamäki 6 szezonvégi győzelme adja ki a rekordot! Az egy szezon alatt megszerezhető legtöbb érmet (38) viszont a japánok tartják, 1998/99-ben Kasai-Funaki-Miyahira-Harada négyesnek köszönhetően (10-10-18 éremeloszlással)!
Az eddigi legfiatalabb Vk résztvevő az az olasz Ivan Lunardi (1973 máj.-i születésű), aki 13 év 7 hónaposan debütált a garmischi újévi Vk versenyen 1987-ben! Az ő nevéhez fűződik egy másik rekord is, mint a legfiatalabb junior világbajnok került be a síugró almanachba, 12 év 9 hónaposan (1986 Lake Placid)! Vele ellentétben Takanobu Okabe - aki ha a szezonban legalább egy versenyen indulni fog - 41 (!) évesen minden idők legidősebb Vk résztvevője marad (jelenleg 39 év 4 hónappal tartja a rekordot)! Emellett Okabe a legidősebb Vk verseny győztes is, tavaly Kuopióban győzött 38 év 4 hónaposan! A legfiatalabb győztes viszont a kanadai Steve Collins, aki még az első Vk szezonban nyert 15 év 11 hónaposan (!) Lahtiban! A legidősebb összetett Vk nyertes Adam Malysz, aki 4. címét 29 év 4 hónaposan szerezte, ellenben Toni Nieminen a legfiatalabb győztes, hiszen az 1991/92-es szezonban söpörte be összes díját (junior világbajnok 2x, olimpiai bajnok 2x, négysáncverseny), többek között összetett Vk címét is 16 év 9 hónaposan!
Hát akkor ennyit így, szezon előzetesként! Remélem valamelyest átfogó képet tudtam adni a holt szezon eseményeiről, a jelenlegi síugró helyzetről! Pénteken kvalifikációval kezdődik a 2011/12-es idény a finnországi Kuusamóban!
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
A ti véleményeitek