Nem váratott sokáig az évek óta levegőben lógó rekorddöntés, rögtön az idénynyitón behúzta szám szerint 47. egyéni Világkupa-diadalát Marit Bjørgen, minek köszönhetően a nyolcszoros világbajnok futónő beelőzte az örökranglistát addig vezető honfitársát, a legendás Bjørn Dæhlit. A sjusjøeni Vk- rajt döbbenetes norvég fölényt hozott, a hölgyeknél hét hazai versenyző is bekerült a legjobb 10 közé, a váltókat mindkét nemnél viszonylag nagy fölénnyel hozták. Egyes egyedül a férfiak egyéni számában orozta el más nemzetbeli a dicsőséget, ám az egyéni indításos viadalról sem okvetlenül Johan Olsson meggyőző sikere jut az ember eszébe, sokkal inkább Petter Northug káprázatos hajrája, ami ezúttal egy 2 tizedes előnnyel kivívott második helyet hozott a kasszára.

Az Észak-Európában uralkodó enyhe, száraz időjárás folytán több télisportban is kérdésessé vált a november végi Világkupa-versenyek megrendezése. Mint arról Facebook- falunkon már beszámoltunk, a Leviben esedékes szlalom elmaradt, a tervek szerint karácsony előtt nem sokkal Flachauban pótolják. A biatlonosok östersundi nyitánya elől viszont elhárították az akadályokat, s más helyszínen ugyan, de a sífutó szezonkezdést is időben le tudták vezényelni. Beitostolen helyett egy korábban csak „sima” FIS- versenyeknek otthont adó városka, Sjusjøen fogadta a világ legjobbjait. A Lillehammertől mintegy 20 km-re északkeleti irányban fekvő síterep mellett szólt, hogy a kiszemelt pályaszakasz bebetonozott, így gyorsabban, kevesebb mesterséges hóval is alkalmassá tudták tenni versenyzésre. Égi áldás ugyanis arrafelé sem hullott alá, elszomorító látványt nyújtva a tévénézőknek.

A hölgyek 10 km-es szabadstílusú versenyén igazolódott a papírforma, az ezen a távon – igaz, klasszikus stílusban – világbajnoki címvédő Marit Bjørgen végig vezetve, mintegy 27 másodperces előnnyel alázta a 71 főt felvonultató mezőnyt. A norvég nők alaposan belekezdtek, sokat elárul az idény eleji helyzetről, hogy nem norvégként egyedül a szám olimpiai bajnoka, Charlotte Kalla furakodott be a legjobb hét közé. A svédek klasszisa a táv második felében fordított a végére talán kissé elfáradó Vibeke Skofteruddal szemben. A nap pozitív meglepetését a biatlonos Tora Berger szolgáltatta, miután az elejétől a végéig a bő élmezőnyt erősítette, a táv végét pedig olyannyira megnyomta, hogy meg sem állt az igencsak előkelő negyedik helyig.

Steira, Kristoffersen és Johaug mögött az amerikai Kikkan Randall, a változatosság kedvéért még egy norvég, nevezetesen Østberg, valamint az elmúlt három összetett Világkupát megnyerő lengyel Kowałczyk zárt még a legjobb 10 között, jó másfél másodperccel megelőzve a nap legjobb finn versenyzőjét, Lahteenmakit. A román színekben versenyző György Mónika 2 tized híján 28 perc alatt ért célba, ami a 69. helyhez volt elegendő.

Nem sokkal később a férfiak voltak soron, rájuk 15 km várt a fagypont körüli hőmérsékletben. A táv feléig egy kivétellel minden időmérési pontnál Dario Cologna vezetett, a szám olimpiai bajnoka a végére azonban teljesen elfogyott, komoly hátránnyal mindössze a 7. pozíciót tudta megkaparintani. Johan Olsson ellenben kifogástalanul sáfárkodott erejével, az első hét km-t – képletesen szólva – a „mezőnyben” futotta le, 8 km-nél robbantott egy nagyot, a következő szektorideje már 16 másodperces különbséget mutatott a svájcival szemben.

Olsson végül is fél percet is meghaladó előnnyel nyerte a viadalt, 2009-es davosi sikere után pályafutása második Vk- győzelmét aratta. Az elsőség kérdése igen korán eldőlt, a dobogós helyekért ugyanakkor érdekes taktikai csata volt kibontakozóban. Sokáig úgy tűnt, a kettős svéd győzelem sem elképzelhetetlen, mivel a 19-es rajtszámmal, igen korán induló Calle Halfvarsson kiváló utolsó kört teljesített. Végül leszorult a dobogóról, a karrierje első egyéni Világkupa- dobogóját ünneplő Roland Clara hét másodperccel befért a svéd elé. Szegény Calle váratlanul a dobogóról is lemaradt, Petter Northug legendás hajrájának köszönhető. Övéi őrjöngése közepette megérte kiköpni tüdejét, a norvég zseni nemhogy felért a dobogóra, hanem 2, azaz kettő tizedmásodperccel még Clarát is megverte, ezzel jelezve, a nagy kristálygömb bűvöletében minden futamot komolyan szándékozik idén venni.

Nagyszerűen ment a kanadai Alex Harvey, talán kis szerencséje is volt ötödik helyével, hiszen a kilencedikként zárt Hellner is alig 3 másodperccel maradt el tőle, ennél kiélezettebb véghajrát aligha képzelhettünk volna el. Kettejük közé Remo Fischer, mint legjobb svájci, valamint Cologna és Lars Berger furakodott be, s a kazah Poltoranyin tette teljessé a TOP-10-es listát. A férfiak versenyén is tiszteletét tette néhány norvég biatlonos, mindközül Svendsen (15.) teljesített a legjobban, számos remek sífutót vert meg, mint ahogy a sílövők közt tavaly összetettet nyerő Tarje Bø (20.) is simán befért a pontszerzők közé.

Másnap a roppant látványos, taktikai vénával megáldott sportszeretők körében igazán népszerű váltóversenyek következtek. A hölgyeknél vaskos meglepetésként hatott volna, amennyiben nem a világ- és olimpiai bajnok norvég 1-es csapat sikerével zárult volna az idény első váltófutama. A klasszikus stílusú résztávok után már 15 másodperces fórt épített ki csapatának Vibeke Skofterud és Therese Johaug, a különbség a táv második felén csak továbbnőtt, Bjørgen tartalékolva is simán 26 másodpercre tornázta a különbséget.

Kettős norvég győzelem született, miután Kristoffersen ellenállhatatlanul lehajrázta az utolsó métereken a finnek befejező emberét, Sarasoját. A norvég 2-es csapatból feltétlenül kiemelendő Tora Berger teljesítménye, aki szabadstílusban abszolút második időt futott. Egyedül Charlotte Kalla múlta felül, más kérdés, hogy az előzetesen simán dobogóesélyes svéd kvartettnek már korán, Ingemarsdotter tragikus nyitópenzuma elszállt minden esélye a pódiumra, végül negyedikként zártak. A hármas számú norvég váltóval késhegyre menő csatát vívtak a franciák, s alighanem a nyitótávnál nagyszerűen teljesítő Aurore Jean vette ki részsikerükből a legnagyobb részt, amikor tartani tudta Maiken Caspersen Falla tempóját. Szabadstílusban már jobb nevek alkották a gall csapatot, így Barthelemy gyengélkedése sem osztott igazán. A második klasszikus emberek közül kiemelkedőt nyújtott Randall és Kowałczyk, más kérdés, hogy csapatuk így sem tudott a 9., illetve 11. helynél előrébb végezni.

A férfiaknál szokás szerint csak az utolsó embereknél dőlt el az elsőség kérdése, időnként robbantott ugyan egyik-másik csapat nem túl nagy vehemenciával, az utolsó km-eken mégis együtt maradt kilenc csapat. Utóbbi nem nagy dicsőség annak fényében, amit az élcsoport művelt a verseny ezen periódusában. Mindenki a végső hajrára készült, meg sem próbálkozott senki szökéssel, ami Petter Northug jelenlétében nem tűnt kifizetődőnek. Emil Hegle Svendsen érdemeiből ez sem von le semmit, abszolút második szintidővel majdnem két perces hátrányból érte utol a főmezőnyt. Ereje persze nem is maradt az utolsó méterekre, a norvég 3-as csapat hetedik helyezése így is tiszteletet parancsoló. Hengerelt a svájci csapat is, különösen a klasszikus stílusban TOP- időt futó Cologna, s az erejével remekül tartalékoló Perl hajrája volt kiemelkedő, mindez a 8. helyre volt elegendő. Sajnálhatják, hogy kezdőemberük nem bírta tartani a döntően az oroszok által diktált tempót.

A bágyadt tempóban csordogáló utolsó km-ek előrevetítették a folytatást: az utolsó emelkedőn megindult Petter Northug, a legkisebb megerőltetés nélkül behozta az első helyre a norvég stafétát. Délután sem maradt el a kettős hazai siker, némi meglepetésre Sjur Røthe lehajrázta a svéd olimpiai bajnok váltó befejező emberét, Halfvarssont. A franciák kevéssel ismét leszorultak a dobogóról, hiába Legkov viszonylagos aktivitása, az oroszok csak egy igazi skalpot gyűjtöttek be a finn váltó révén.

Jövő héten a hagyományos „mini-Tourral” folytatódik a VK- küzdelem, Kuusamóban a sprintfutamok után szabadstílusú, majd hendikepindítású verseny szerepel a programon.