A Round Robin végére aztán mondhatni mégiscsak érvényesült az a bizonyos papírforma, hiszen a táblázat végeredményére pillantva inkább csak az fogalmazódhat meg bennünk, hogy valójában milyen kevés is ez a négy továbbjutó hely a világ 12 legjobb csapata számára – tehát még a legnagyobbak közül is mindig búcsúzni kényszerülnek néhányan.

 

A tabella élére az Anette Norberg által irányított svéd csapat küzdötte fel magát, a körülményekhez képest egész könnyedén. Az élő legendának tartott, 8 világbajnoki éremmel (ebből kettő arany) rendelkező Norberg idén egy új, fiatal csapat élére állt, akikkel egyelőre ugyanott folytatta harminc éve tartó pályafutását, ahol tavaly az előző kvartettjében befejezte. A skandinávok két vereséget gyűjtöttek be mindössze; az első mérkőzésen a norvégoktól, az utolsó, tétnélkülin pedig az amerikaiaktól kaptak ki. A tizenegy mérkőzés során viszonylag hamar bebiztosították továbbjutó helyüket, s talán ennek a tehermentességnek a hatására az utolsó találkozókon néha már a végtelenül precíz Norberg keze is megingott, lehetőséget hagyva másoknak egy szorosabb játszmára, de az Egyesült Államok ellen például az első end kivételével képtelenek voltak a pontszerzésre is.

 

Mögöttük a második helyre a kínaiak zárkóztak fel, akik a két évvel ezelőtti döntőben épp a svédeket győzték le drámai küzdelemben. Ezúttal is ők ketten fognak találkozni az előnyösebb playoff találkozón, ami esetükben ugyebár azonnal a fináléba jutásról hivatott dönteni. Az elmúlt években folyamatosan az élmezőnyben tevékenykedő, fegyelmezett Bingyu Wangék ezúttal nyolc győzelmet gyűjtöttek három vereség ellenében, s hiába kaptak ki a legnagyobb ellenfelektől, a kötelező győzelmek mindegyikét hozták, ami a többiekről nem mondható el. Ők veszítették el továbbá a legkevesebb endet, és a lopások tekintetében is kimagaslóan teljesítettek.

 

A hazai szurkolók is örülhetnek, hiszen Lene Nielsenék végül nagy csatában besöpörték Dániát a tabella harmadik helyére, miután az utolsó fordulóban a vártnál könnyebb ki-ki meccset vívtak az oroszokkal. A házigazdák ezzel ugyanúgy 7:4-es aránnyal végeztek, mint Kanada és Svájc, amivel együtt már öt csapat tanyázik a legjobb négy pozícióban, így hármuk között az egymás elleni eredmények döntöttek. A dánok azzal kerültek végül ezen trió élére, hogy korábban mindkét ellenfelüket sikerült legyőzniük, így a tiebreak-et a juharleveles és az alpesi lányok lesznek kénytelenek lejátszani. Kanada valójában még ennek is örülhet, hiszen sokáig úgy nézett ki, hogy a curling nagyhatalmának tartott ország meglepetésre elesik a további küzdelem lehetőségétől. A tizenötszörös bajnok nemzet főként új felállásának köszönhetően vált hirtelen üldözővé, hiszen Amber Holland most először vívta ki a vb-n való részvételt a színvonalas hazai bajnokságban. Kanada váratlan vereségek és meglepő győzelmek határán táncolva végül ugyan megkaparintott a továbbjutás lehetőségét hordozó utolsó szalmaszálat, de az egész heti teljesítményüket elnézve meglepetés lenne, ha a döntőig menetelnének; precizitásban, helyzetmegoldásban sem állnak Norberg vagy Bingyu Wang csapata szintjén.

 

Mit ne mondjak, már Svájccal szemben is nehéz dolguk lesz a péntek reggeli tiebreak-ben. Mirjam Ott a maga visszafogott stílusában, és újonnan beszerzett szemüvegében hozta a kötelezőt, és végül azért csak-csak elterelgette csapatát a legjobbak közé, s újra jó eséllyel szállnak harcba az érmekért, viszont mintha még mindig hiányozna belőlük az a fajta határozottság, amit talán egy karakteresebb skip nyújthatna. Mindig érdekes látni a kontrasztot Ott, és a harmadikként játszó Carmen Schafer között, akiknek személyisége - a tévén keresztül persze – szinte teljesen ellentmond egymásnak. Utóbbi igazi skip-alkat, amit egyszer talán majd saját csapatában fog kamatoztatni.

 

A dánoktól elszenvedett vereség miatt szorultak ki ebből a társaságból már az oroszok, akik úgy tűnik abban látták a siker kulcsát, hogy féltávtól a kispadra állították addigi skipjüket, az egyébként jól játszó Liudmila Privivkovát, akinek helyére így Anna Sidorova lépett fel. Az ehhez hasonló cserélgetésekbe viszont belegabalyodtak a skótok, akik borzasztó produkcióval csupán a csoport 9. helyén végeztek. A felnőtt mezőnybe most először belemártózó Anna Sloan csapata tartalékosként hívta magával a tavaly már világhírre szert tévő Eve Muirheadet, akit olykor thirdként, máskor akár leadként is bevetettek, ezek a napról-napra történő változások azonban inkább megbontani látszottak a csapategységet, s noha a balkezes Sloan eleinte még nagyszerű befejező kövekkel tette le névjegyét, később mégis inkább durván elmért edobásairól maradt meg az emberek emlékezetében. A sereghajtó csehekkel és koreaiakkal szemben pedig olyan vereségekbe futott bele, amin talán még maguk a legyőzők is meglepődtek.

 

Az amerikaiak, a németek és a norvégok végeztek még a táblázat ezen traktusában, melyet bizonyára a címvédő Andrea Schöppék könyveltek el leginkább csalódásként. A már a ’80-as években befutó, majd tavaly mesébe illő visszatérést produkáló Schöpp ezúttal már örök társát, Monika Wagnert is többnyire a kispadra ültette, s inkább a fiataloknak adott esélyt maga mellett, akik valójában remekül helyt álltak, ezzel némileg rámutatva arra is, hogy alapvetően nem a német csapat mostani formájával van a baj, sokkal inkább a tavalyi mindent besöprő szárnyalásuk tekinthető egyelőre megismételhetetlen csodának.

 

A lista legalján az újonc csehek, és a csendes-óceáni bajnoki döntőben Kínát is megverő koreaiak végeztek 2-2 győzelmet abszolválva. Kim Ji-Sun csapata különösen panaszkodott az esbjergi stadion jegének a Koreában megszokottól eltérő állapotára, ennek ellenére nekik (is) sikerült begyűjteniük a csoportkör legnagyobb arányú győzelmét, amikor pont a cseheket múlták felül tekintélyt parancsoló 11:2-es arányban.

 

S amint túl vagyunk a bajnokság első szakaszán, máris azon kapjuk magunkat, hogy tulajdonképpen a végjátékhoz értünk, hiszen már csak öt mérkőzés van hátra a vasárnap esti döntőig . Nézzük tehát, hogyan alakulnak a következő napok párosításai:

 

A tiebreakben Kanada – Svájc összecsapást rendeznek, mely találkozó győztese szombaton Dániával mérkőzhet majd a hosszabbik playoff-ágon.

Az egyenesen a döntőbe vezető úton pedig Svédország és Kína jár, amely küzdelem vesztese a számára második esélyként szolgáló elődöntőben újra megkísérelheti majd a fináléba kerülést.

 

Az alábbi táblázat részletekbe bocsátkozóan foglalja össze a csoportkör végeredményét: