A férfi óriás-műlesiklás záróversenyét is eltörölte az időjárás Lenzerheidében. A havazás lassacskán elállt ugyan, ám ez csak arra volt elég, hogy jelentős csúszással a női szlalomot meg tudják rendezni. Az óriás-műlesikló pályájának versenyre kész állapotba hozása a rengeteg csapadék után irreális feladat lett volna, ráadásul még a köd is problémát okozhatott volna. Így a korábbi állás végeredménnyé érett: Ted Ligety a tengerentúlra vitte a szakági kristálygömböt, megelőzve Aksel Lund Svindalt és Cyprien Richard-t.

Verseny helyett így tehát csak a szakági dobogósokat tekinthetjük át. Az idény első három versenyét megnyerő Ted Ligetynek utána már egy komolyabb hullámvölgy is belefért, nem akadt olyan síző a mezőnyben, aki hasonló sorozatot tudott volna véghezvinni. Nyert versenyt (holtversenyben) Svindal és Richard, nyert Schörghofer, nyert Janka - Ligety edig elégedetten nézhette, ahogy a vetélytársak egymással harcolnak, és alig-alig közelednek hozzá. Ráadásképp sérülések miatt is voltak kiesők a harcból, elég csak Hirscherre vagy Raichra gondolni.

Matematikailag még nem dőlt el a szakági az utolsó verseny előtt: Ligetyt Svindal és Richard is befoghatta volna, ám az amerikai közel 80 pontos előnye szinte garantálta a szakági győzelmet. A mai verseny elmaradása legfeljebb a Svindal-Richard versengés szempontjából okozhatott problémát, ám vélhetően a franciák sem fognak túlságosan tiltakozni, amiért így alakult az idény zárása.

A világbajnok portréja:

Theodore Sharp („Ted”) Ligety

Született: 1984. augusztus 31., Salt Lake City
Versenyszámai: Szuper-G, óriás-műlesiklás, szlalom, (szuper-) kombináció
Olimpia: olimpiai bajnok (kombináció; Torino 2006), ötödik (szuper-kombináció) és kilencedik helyezett (óriás-műlesiklás; mindkettő Vancouver 2010)
Világbajnokság: világbajnok és aranyérmes (óriás-műlesiklás; Garmisch, 2011), bronzérmes (óriás-műlesiklás; Val d’Isère 2009), negyedik helyezett (óriás-műlesiklás; Åre 2007), 12. helyezett (kombináció; Bormio 2005)
Junior-világbajnokság: ezüstérmes (szlalom; Maribor 2004), kilencedik (kombináció) és 12. helyezett (óriás-műlesiklás)
Világkupa-debütálás: 2003, Park City
Világkupa-rajt: 167
Vk-futamgyőzelem: 8 (mind óriás-műlesiklás)
Vk-dobogó: 25 (18 óriás-műlesiklás, 6 szlalom, 1 Szuper-G)
Vk-összetett: ötödik helyezett (2007/2008) és hetedik helyezett (2009/2010)
Vk-szakági: háromszoros győztes (óriás-műlesiklás; 2007/2008, 2009/2010, 2010/2011), harmadik helyezett („óriás”; 2008/2009), negyedik helyezett (szlalom; 2005/2006), hetedik helyezett (szuper-kombináció; 2007/2008)
Észak-Amerikai Kupa: összetett második helyezés, a szlalom pontverseny győztese, ötödik helyezés óriás-műlesiklásban (mind 2003/2004), három győzelem (mind szlalom), további négy dobogós helyezés
Európa Kupa: egy győzelem, további két dobogós helyezés
További eredményei: háromszoros amerikai bajnok (szlalomban 2005 és 2006, „óriásban” 2007), hat győzelem és 13 dobogó különböző FIS- versenyeken

Ted Ligety a múlt század elején kitelepült magyar család leszármazottjaként a Utah-állambeli Salt Lake City-ben. Tisztában van felmenői múltjával, egy-egy hosszabb beszélgetések során általában ki is emeli, de semmilyen szinten nem ápolja magyarságát.

A 2002-es téli olimpia helyszínén, Salt Lake City-ben él kis kisgyermekkora óta, két éves volt, amikor első ízben sílécet csatolt lábára. Tizenegy éves korától már versenyeken is kipróbálta tudását, visszaemlékezések szerint kimagaslott műlesikló tudásával korosztályából. 2000-ben már a Nemzetközi Sí Szövetség égisze alatt működő megmérettetéseken is tiszteletét tette, majd egy év múlva bemutatkozott az Észak-Amerikai Kupában. A szülőföldjén rendezett olimpián versenyzőként még természetesen nem vehetett részt, mégis belekóstolhatott a semmihez nem fogható miliőbe, a szlalom futamok egyik előfutójaként megismerhette a világ, állítólag remek szintidőkkel hívta fel magára a figyelmet.

Élete első junior-világbajnoksága nem sikerült fényesre, mindkét technikai számban kiesett, az amerikai szövetség ennek ellenére is tisztában volt tehetségével, s behívta a válogatottba, amelyben 2003 novemberében debütált a Világkupában. Hazai földön még nem tudta beverekedni magát a második futamba, négy hónappal később a Kranjska Gorán megrendezett szlalomon viszont már begyűjtötte első pontjait. Eközben megnyerte a szlalom szakági a kontinentális versenysorozatban, egyebek mellett Jimmy Cochrannel, Michael Janyk-kel és Julian Cousineau-val vívott meg ezért az elismerésért.

Kezdetben elsőrangú szlalomosnak számított, ezüstérmet szerzett a junior-vb-n egy azóta teljesen eltűnt svájci ellen, a Világkupában megragadt a pontszerzők közt, a már említett szlovén helyszínen első alkalommal zárt a legjobb 10 között. A gyors számokban sem vallott szégyent, amit jól jeleztek figyelemreméltó kombinációs eredményei. Még a régi rendszerben (rendes lesiklás + két szlalom) 12. helyen zárt első felnőtt vb-jén, majd egy év múlva, Torinóban a semmiből előtűnve, a szakág világklasszisait megtréfálva olimpiai aranyérmet szerzett, úgy, hogy a lesiklás után mindössze a 32. helyet foglalta el. No, ez a megjegyzés inkább a szakágra, mintsem általában érvényes, ugyanis az olimpiai szezonban a közvetlen élmezőnyt erősítette szlalomban, három dobogót jegyzett, szakági negyedik helyezését azóta meg sem tudta közelíteni.

Olimpiai győzelme után nem sokkal egy dél-korai viadalon megszerezte élete első Világkupa-elsőségét, későbbi specialitásában, óriás-műlesiklásban. Az elkövetkező években egyértelműen ezen különleges kondíciót igénylő szakágban vitézkedett, annak ellenére is, hogy a 2006/2007-es szezontól már valamennyi számban rajthoz állt. Még az idény elején bezsebelt ugyan két érmet, ez az évad kissé csalódást okozott, a februári vb-n sem volt szerencsés, hét századdal maradt le az éremről. Az elkövetkező szezonban visszatért a csúcsra, kiemelten óriás-műlesiklásban, ugyanis két dobogóját nem számítva szlalomban elvesztette a fonalat, sokszor zárt helyezetlenül, innentől kezdve lassan, de biztosan kizuhant a világ elitből. „Óriásban” viszont megnyerte a szakági kristálygömböt, négyszer állt dobogón, ebből kétszer nyerni is tudott. Kranjska Gorán is, pályafutása során összesen háromszor tudott győzni a szlovén lejtőn.

Mivel egyre jobban szerepelt kombinációban és Szuper-G-ben is, az összetett pontversenyben is tényezővé vált, a remek ötödik helyen végzett. 2008/2009-ben négy dobogóig meg sem állt „óriásban”, a valamivel instabilabb teljesítmény miatt mégis csak a harmadik helyre szorult összesítve Cuche és Raich mögött. Az előző világbajnokságon visszaszolgáltatta a sors, amit az előzőn elvett tőle, az a hét század ezúttal a bronzérmet jelentette számára. Minden más számban kiesett, ezen aligha bánkódott. Második olimpiai szezonja döcögősen indult, miután még tavasszal az egyik lesikló edzésen nagyot bukott, térdsérülést szenvedett. Söldenben ennek ellenére dobogón találta magát, amit további három, majd az újabb szakági győzelem követett. Közben Szuper-G-ben is megvillantott oroszlánkörmeit, második helyen zárt Val d’Isère-ben. A vancouveri olimpia nem sikerült fényesre, kvázi címvédőként egy ötödik helyezésre volt képes szuper-kombinációban, ez a legjobb eredménye.

Az idei szezont lehengerlően kezdte a Világkupában, tulajdonképp a szezon felére már-már meg is nyerte a szakági kristálygömböt. Az utóbbi időben becsúszott ugyan egy-egy gyengébb eredmény, ám ezek "kompenzálására" amikor kellett, Garmischban, a VB-n ismét ő győzött. Matematikailag még befoghatták volna, ám 77 pontos előnnyel aligha foghatják a riválisok a ma elmaradt versenyre az amerikai győzelmét.

Aksel Lund Svindal még mindig alig múlt 28 éves, ám már gyakorlatilag mindent megnyert, amit csak alpesi síző megnyerhet. Van olimpiai aranyérme, ezüstérme, bronzérme, a mostani már a negyedik világbajnoki címe, kétszer megnyerte már az összetett Világkupát, négyszeres szakági Vk-győztes... Ezen eredmények mellett szinte eltörpül a mostani második hely, ennek ellenére bizonyára örül neki a norvég, hisz idén szakági kristálygömb nélkül maradt. Igaz, Garmischban egy kombinációs arannyal vigasztalhatta magát igen szélsőségesre sikeredett Világkupa-idényéért. Remek versenyek mellett nagy betliket produkált majd mindegyik szakágban (egyedül szlalomban nem szokott indulni), jövőre minden bizonnyal szeretné utóbbiak számát lecsökkenteni.

Cyprien Richard hosszú, ám sikerekben nem túl gazdag pályafutás után ebben a szezonban végre kiváló formába lendült.A 31 éves síző, a francia Thonon les Bains büszkesége nem is olyan régen, Adelbodenben megszerezte élete első Világkupa-győzelmét. Az egész idény során remekelt, végig esélye volt a szakági kristálygömb elnyerésére is - igaz, soha nem ő volt a fő favorit. Garmischban életében először VB-n is dobogóra állhatott.