Lassan nehéz szavakat találni arra a magas szintű síelésre, amit Ivica Kostelićtől az utóbbi két hétben láthattunk. Negyedik győzelmét aratta ezen rövid idő alatt, még a latyakos állagú pálya sem babrált ki vele, aminek köszönhetően megerősítette vezető helyét a szakági, s 200 pont fölé tornázta előnyét az összetett világkupában. A wengeni szlalomban Marcel Hirscher már közel egy másodperccel zárt a második helyen, miután egy hatalmas rontást, majd szenzációs mentést követően nagy bravúrral célba tudott érni. A dobogó legalsó fokára a francia Jean-Baptiste Grange állhatott fel. A januári tavasszal mára sem birkóztak meg a maribori szervezők, így a tegnapi óriás-műlesiklás után a mai szlalom is elmaradt.
Mariborra is beköszöntött a tavasz, 8-10 fok körüli hőmérséklet mellett kellett volna versenyzésre alkalmas állapotba hozni a pályát. Hiába a pályamunkások kitartása, várható volt, hogy a már szombaton is balesetveszélyes pálya még egy nap elteltével csak még rosszabb állapotba került. Törölték tehát a mai szlalomot is, s mivel rendkívül szoros a versenynaptár, nehezen elképzelhető, hogy pótolni fogják bármelyik versenyszámot.
Noha minden alpesi sít szerető szurkolónak Wengent hallva egyből a méltán nevezetes lesiklás jut eszébe, jó eszünkbe vésni, hogy a kicsiny svájci településen rendezett szlalom pontosan olyan távoli múltra tekint vissza, mint a „lauberhorni” futam. Szintén 1930 a kezdődátum, azóta szám szerint egyébként több műlesiklást rendeztek a „Männlichen”-en, mint a másik hírhedt lejtőn.
Minden idők legjobb szlalomosai általában révbe is értek Wengenben. A legeredményebb három-három sikerével az 50’-es évek osztrák csillaga, Andreas Molterer, a francia Guy Périllat, a legendás Ingemar Stenmark, s nem utolsósorban Benjamin Raich. A kétszeres győztesek közt találjuk egyebek közt az olasz Zeno Colót (40’-es évek), Alberto Tombát (90’-es évek) és Giorgio Roccát (2000-es évek), a német Christian Neureuthert (70’-es évek), a jugoszláv Bojan Križajt, Marc Girardellit és végezetül Ivica Kostelićet. A mostani mezőnyből Grange és Pranger győzött Wengenben.
Túlzás lenne azt állítani, hogy az első futam pályáját komplikálttá, leküzdhetetlenné tűzte a japánok osztrák edzője, Christian Leitner, aki anno 14 világkupa- és egy világbajnoki győzelemhez segítette Kalle Palandert. Nem is ért senkit sem váratlanul, hogy a 66 fős mezőnyből 49-en célba is értek, a magasabban jegyzett sízők közül csupán ketten estek ki pályatévesztés miatt a versenyből. A könnyebb pályának azonban van egy hátulütője is: nyomni kell keményen, máskülönben komoly hátrányt szedhet össze az ember. Ez persze indukálja a hibákat…
Az alapidőt Jean-Baptiste Grange (3.) szolgáltatta, energikusan síelt a francia, 12 százados hátránya abszolút kezelhetőnek tűnt. Az őt követő Marcel Hirscher (1.) pontosan ennyivel vette át tőle a vezetést, s nyerte meg az első futamot. Az egyedülálló negyedik wengeni győzelemre törő Benjamin Raich (4.) sem ment rosszul, bár a célegyenesre fordulva elkövetett egy komolyabb hibát, így végül 6 tizeddel zárt a nagy hármas mögött. André Myhrer (5.) először indulhatott az első hetesben, ezt újabb nagyszerű futammal honorálta, voltak ugyan gondjai, még ő is bőven lőtávolban volt. Csakúgy Ivica Kostelić (2.), a horvát kiválóság a tőle megszokott makulátlan, rezzenéstelen síelést mutatta be, az eredményjelző szerint 9 századdal szorult a második helyre. Az esélyesek közül Silvan Zurbriggen (16.) gyengélkedett csak igazán, magánéleti botrányai miatt mintha kizökkent volna a tavaly év végi kerékvágásból, nem merte támadni a pályát, sokat fékezett, így kiszállt a dobogóra pályázók küzdelméből. Az első hetest Reinfried Herbst (9.), kisebb hibák nála is be-becsúsztak, de maga sem értette, miként gyűlt össze az egy másodpercen túli hátrány Hirscherhez képest.
Lizeroux hiányában még Steve Missilier-ben (11.) bízhattak a franciák, egy komolyabb túlfordulást kivéve szintén biztosan teljesítette a pályát. A zágrábi meglepetésember, Mattias Hargin (13.) is az első kanyarulatnál sokallt be, de bízva bízhatott egy újabb TOP-10-es helyezésben. Tízessel a kanadai Julien Cousineau (10.) egyetlen századdal Herbst mögött rajtszámának megfelelő helyről várhatta a folytatást. Felix Neureuther (7.) remekül kezdett, hiszen az első két szektor után még csak 4 tizeddel volt elmaradva, a végére aztán ő is másodpercen kívülre szorult, a dobogóra így is minden esélye megmaradt. Az olimpiai bajnok Giuliano Razzoli (6.) már Myhrer részidőit ostromolta, végül alig elmaradva a svédtől zárt délelőtt a hatodik helyen. Michael Janyk (17.) és Manfred Pranger (19.) egyáltalán nem ment jól, sok volt a bizonytalanság, a verseny ezen szakaszában ők foglalták el az utolsó két helyet. Manfred Mölgg (12.) most sem tudta megszorongatni az élbolyt, viszont egy jobb szereplésből még ő is reménykedhetett.
Az első kiesőig sokáig kellett várnunk, az elkövető Ted Ligety volt, kinek az első letörésnél annyira hátrakerült a súlypontja, hogy onnan már nem bírt korrigálni. Az amerikaiak dicstelen napot zártak, ez volt csak az első felvonás. A hajdanán még veszedelmesnek tartott szlovén szlalomos csapatból mára csak Mitja Valenčič (24.) maradt hírmondónak, ma ő sem remekelt finoman szólva, a körülményeket elnézve egyáltalán nem lehetett biztos még továbbjutásában sem, végül ez azért összejött. Újabb bravúros futamot láthattunk Christian Deville-től (8.), az idén berobbanó olasz alig szorult másodpercen kívülre. Marc Gini (21.) újabban jellemző, rosszabbik arcát mutatta, majd Axel Bäck (18.) a tőle mostanság elvárható szintet. Jól ment a svédeknek, hiszen az őt követő Markus Larsson (15.) és Jens Büggmark (14.) is ígéretes pozícióban zárta a délelőttöt, sőt, 34-essel később még Anton Lahdenperä (28.) is befért a továbbjutók közé.
Körben két magasan jegyzett síző is elbúcsúzott, Urs Imboden a letörésnél vesztette el egyensúlyát, a norvég Lars Elton Myhre (42.) ugyan célba ért, de fájdalmas volt látni, mennyire nem volt jó passzban. Egy ilyen pálya esetében a „nem érezte a pályát” szófordulattal nem merek élni… 25-össel érkezett a korábbi kétszeres világbajnok Mario Matt (23.), „Super-Mario” ma nem tudta megismételni adelbodeni teljesítményét, de a továbbjutással így sem volt problémája, s mivel hazai riválisai a 27. helyen zárt Christoph Dreier (27.) kivételével elvéreztek, egyre nagyobb eséllyel pályázik az ötödik világbajnoki kvótára. Ondřej Bank (26.) és Szaszaki Akira (29.) is folytathatták délután. A világranglista legjobb harminc szlalomosa közül az egyik kanadai (Brad Spence, 20.) igen, a másik (Trevor White, 34.) nem került a pontszerző zónába, a másik japán, Juasza Naoki kicsit hegyet is mászott, mint kiderült, nem eléggé, így kizárták.
Harmincon túl nem termett sok babér a sízőknek, Kjetil Jansrud 22. és az amerikai David Choudounsky 25. helyezése éppenséggel becsületükre legyen mondva, nem beszélve a svájci Justin Murisierről, aki 45-ös rajtszámmal zárt a 29. helyen, holtversenyben Szaszakival. A kiesők közt találunk két amerikait, Bode Miller a harmadik, Will Brandenburg már az első kapun elvérzett, de nem folytathatta két egykori szakági győztes, Rainer Schönfelder és Kalle Palander sem. 33-as rajtszámmal Aksel Lund Svindål (44.) is megpróbálkozott a lehetetlennel, de neki sem sikerült beverekednie magát a továbbjutók közé. Az orosz Szergej Majtakov személyében volt egy újoncunk. Vélhetően kicsit vándorbotoznia kellett a felső részen, mivel az ott összeszedett 10 másodperces hátránnyal zárt végül az utolsó előtti helyezett mögött.
%202011.JPG)
A délutáni pálya az osztrák Rainer Gstrein keze munkáját dicséri. Jóval távolabbra tűzte a kapukat, a 65-ből 59 volt a visszafordító kapu, vagyis a maradék hat esetben kifliszerű ívekkel kellett operálniuk a versenyben maradt szlalomosoknak.
A pálya nehézségéről rögtön az elsőként induló Szaszaki Akira menetével megbizonyosodhatunk. Már fent összeakadtak lécei, rövid gyaloglás után leért a célba, de szintidőn túl. A pontszerzés mellett aztán hamar a ranglistás helyezéstől is elbúcsúzhatott, a bírók megállapították, hogy honfitársa után ő sem mászott vissza eléggé. A pálya másik két szektorában nem ment azért olyan rosszul a japán (konkrétan abszolút legjobb második szektort síelt), amit jól jelzett, hogy az utána következő svájci Justin Murisier (27.) is vesztett némi időt, a kvalifikált második futamosok közül ő végzett a leghátrébb. A svéd Lahdenperä (26.) sem tudott mit kezdeni a mind extrémebbé váló körülményekkel, ő sem lépett érdemben előre. Christoph Dreiernek szüksége volt kiemelkedő eredményre, így mi mást tehetett, minthogy vadul nekiesett a pályának. Nem tartott sokáig a futam, az első komolyabb kombinációnál kaput tévesztett, ezzel alighanem lemondhat a vb-indulásról szőtt álmairól. Ondřej Bank (24.) sem tudta megismételni pénteki műlesiklását, rengeteg késéssel csak a mezőny hátsó részéhez csatlakozott. Az őt követő David Choudounsky (19.) már közel egy másodperccel verte a csehet, az utolsó szakaszon verhetetlennek bizonyult, más kérdés, hogy a jelentős előrelépés nála is elmaradt. Pechére a még nagyjából optimális pályán a többiek sem mentek annyira rosszul, a későbbieknek pedig már túl nagy volt előnyük hozzá képest. Ez így is élete legjobb eredménye.
Mitja Valenčič (23.) gyenge menete után éles kontraszt: a legjobb második futamot láthattuk – a 2001-es és 2007-es év világbajnokának előadásában. Mario Matt (5.) egyedül a meredek középső szakaszon vesztett kicsi időt, legalábbis az élen állókhoz képest, talán ott ment el a dobogója. Ismét sokat lépett előre, második TOP-5-ös eredményével gyaníthatóan biztosította helyét a világbajnoki csapatban. Az elkövetkező sízők – egy kivétellel – nem igazán tudták megszorítani, a legjobb 10 versenyzőhöz közeledve pedig mindinkább hajlamosak voltunk a mély, puha havat hibáztatni. Az utolsó kettő persze mindent felülírt…
Kjetil Jansrud (20.) a második letörés után teljesen elvesztette a fonalat, így még az amerikait sem tudta megelőzni. Marc Gini (15.) sem sziporkázott a pálya felső szakaszán, aztán viszont nagyjából tartotta Matt tempóját, így végül az idén tőle megszokott 10-20 közti helyezéssel zárt, legjobb svájciként. A kanadai Brad Spence (13.) is vele volt versenyben, valamivel nyugodtabb, stabilabb sízéssel maga mögé tudta utasítani. Az osztrákok világbajnoka, Manfred Pranger délután sem tudott újítani, a 15. idővel zárt, ám később őt is diszkvalifikálták, miután sílécei nem feleltek meg a szigorú paramétereknek. Axel Bäck (11.) is igencsak zaklatott menetet produkált, ezzel együtt is kis híján elérte élete legjobbját.
Michael Janyk (4.) törte meg a jeget, kiváló íven fordult rá a „célegyenesre”, nem vesztett tempót, alig maradt el Matt-tól, ami összesítésben azt jelentette, hogy 4 százados előnnyel át tudta venni a vezetést. A dobogóhoz ez sem volt elegendő, három kiesés után viszont ő is már a második TOP-5-ös eredményénél tart idén. Zurbriggen (21.) délelőtti mutatványát is sikeresen alulmúlta. A három svéd szlalomos felemásan szerepelt: Markus Larsson (13.) rengeteget fékezett, ezzel együtt sem járt rosszul, Mattias Harginból (10.) ezúttal hiányzott az átütőerő, a TOP-10-hez ez a fajta visszafogottság is elégnek bizonyult, Jens Büggmark (25.) járt a legrosszabbul, végig komoly késésben volt, nem érezte a pálya ritmusát, még a letörésnél is túlfordult, így alaposan visszaesett. Az ötödik számú svédet azért így is megelőzte, már ha kérdés tárgya lenne Jens vb-indulása.
Manfred Mölgg (7.) már 9 tizedes fórt hozott magával, de már az első két szektorban leadta kétharmadát, a végén pedig ő sem bírt konkurálni Matt-tal. A menetrendszerű kiváló menet Wengenben tehát délután érkezett. Steve Missilier (16.) roppant bizonytalanul mozgott az olvadó pályán, nem merte betenni léceit, a meredekebb résznél minden előnyét eljátszotta, de még mindig jobb idővel zárt, mint az őt követő Cousineau (17.)- Herbst (18.) páros. A szakág gyengélkedő címvédője a körülményekben kereste a hibát, elmondása szerint nem talált olyan nyomot, amin ne vesztett volna folyamatosan sebességet.
A tendencia alapján még igazat is adhattunk volna Herbstnek, hiszen a legjobb szlalomosok sora bukdácsolt a napsütötte alsó részen, gyakran látható hiba nélkül. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az osztrákot követő Deville (8.) és Neureuther (9.) is jócskán eredményesebben birkózott meg a külső tényezőkkel, kettejük közt egyetlen század volt a különbség. Razzoli (12.) minden esélyét eljátszotta az utolsó letörésnél, rendre késéssel vette be a kapukat, újabb csalódást okozó versenyt tudhat maga mögött. A zágrábi győzelme után még a szakági tabellát is vezető André Myhrer (22.) többször borzasztóan lecsúszott az ideálisnak vélt ívről, a végére már annyira szétesett, hogy csak ott másfél másodpercet kapott a Janyk- Matt párostól, így a mezőny hátsó szegletéig meg sem állt.
Amikor már kezdte azt érezni az egyszeri szurkoló, hogy itt ma ismét viszonylag irreális eredmény születik, bizonyították a legjobbak, lehet itt síelni nagyszerűen latyakos hóban is. Ki más prezentálhatta ezt a leghűbben, mint Wengen korábbi háromszoros győztese, Benjamin Raich? (5.) Egy másodpercen kívüli előnnyel gazdálkodhatott, ő azonban érthető módon a győzelemre tört. Nem is nagyon volt más választása. Vadsága a régi időket idézte, irdatlan tempóra vállalkozott, így hiába fogyasztotta el előnye jó részét, mégis jó eséllyel érkezett a pálya utolsó szakaszához. Ott sem ment rosszul, de a célban ellene voltak a századok, négy századdal a kanadai mögé szorult, magyarán holtversenyben Matt-tal ezüstös pozícióból várhatta az utolsó három sízőt.
Jean-Baptiste Grange (3.) már több mint másfél szekundummal kezdett, aminek a felét az utolsó szakaszt megelőzően meg is tudta őrizni. A végét ő is nagyon elrontotta, de 14 századdal így is letaszította az élről Janyket. Túlzás lett volna azt állítani, hogy komoly nyomást helyezett volna a maradék két várakozó vállára. Ivica Kostelić (1.) a némileg lankásabb felső részen 5 százados hátrányba került, a meredeken szerzett bő 2 tizedes előnyét a végén 99 századdá hizlalta, az alsó részt már pénteken is szenzációsan síelte meg, most sem volt másként. Fel volt adva a lecke Marcel Hirschernek (2.), a fiatal osztrák sízésén viszont nem lehetett látni a megrendültséget. Megháromszorozta előnyét a felső szakaszon, a meredek szakaszon pedig lényegében hozta a horvát tempóját. Utólag nehéz megítélni, mi lett volna, ha Hirscher nem ront akkorát a második letörést megelőzően, de azért már önmagában kijár neki a dicséret, amilyen szenzációs mozdulattal fel tudott állni a vert helyzetből. Teljesen oldalára volt dőlve, s ezzel együtt is befért Grange elé néhány százados különbséggel!
Ivica Kostelić vitathatatlanul élete formájában versenyez most már két hete, negyedik versenyét nyeri, amivel növelte előnyét a műlesiklók közt, összetettben pedig a fölénye már a 200 pontot is meghaladja. A 31 éves zágrábi sportolónak ez a 39. VK- pódiuma. A következő hét ismét az övé lehet, mivel Kitzbühelben két legyet is üthet egy csapásra: két újabb nagyszerű szlalommal kombinációban is begyűjtheti az első helyet.
A technikai számok nagy osztrák ígérete Marcel Hirscher, idén ez már a harmadik dobogós helyezése szlalomban, rövidke pályafutása során már tizenháromnál jár, egyértelműen ő a legjobb formában lévő szlalomos a sógoroknál, jelen állás szerint az egykori junior-világbajnok lehet az egyetlen, aki megszoronghatja kedvenc szakágában a horvátot.
Jean-Baptiste Grange 2008-ban és 2009-ben volt a csúcson, utóbbi évben megnyerte a szakági világkupát és a fedett pályás K. O.-szlalom Európa-bajnokságot. Ezt követték a kudarcok: leszerepelt a hazai rendezésű világbajnokságon, majd a tavalyi szezon elején, Beaver Creeken elszenvedett térdszalag-szakadása miatt ki kellett hagynia a vancouveri olimpiát. Idén győzelemmel tért vissza Leviben, ám azóta nem jött ki neki a lépés, két erős futamra képtelennek mutatkozott. Egészen eddig. Pályafutása 15. dobogójánál tart.Jövő hétvégén folytatódik a férfiak VK- sorozata, nem is akármilyen helyszínen, a legendás Hahnenkamm-rennen következik Kitzbühelből. Pénteken Szuper-G-vel kezdődik a program, szombaton lesiklást, vasárnap szlalomot rendeznek, várhatóan több mint 100 ezer ember jelenlétében. Utóbbi kettő összevetésében érmeket osztanak „klasszikus” kombinációban is.
Végeredmény, az ötödik szlalom, Wengen, 2011.01.16.
A verseny részletes statisztikáját a linkre kattintva tanulmányozhatjátok!
A ti véleményeitek