A Rhône-Alpes régióban fekvő francia La Clusaz-ban sem történt semmi váratlan esemény a nők versenyében: Marit Bjørgen idén továbbra is veretlen, előbb a 15 km-es tömegrajtos versenyt nyerte (legalább nagy hajrára kényszerítve), majd a norvég 1-es váltó tagjaként aratott magabiztos győzelmet. A férfiaknál orosz egyéni győzelem született, a váltóban pedig sporttörténelmet írva először nyert Svájc stafétája. A tovább után a hétvégi események rövid összefoglalója következik.
Az Aravis hegyláncolatának lábánál fekvő La Clusaz egy több száz éves hagyományos, 2000 lelkes savoyai falu ma is a szokásos vendégszeretettel fogadja a látogatókat. Gyakorta rendeznek sífutó viadalokat a helyszínen, a legnagyobb ismertséget mégis freestyle és freeride telepeivel szerezte. Nem kevesebb, mint nyolc világbajnokkal rendelkezik ez a kicsi település. Guy Périllat kétszer nyert alpesi síben (kombináció, óriás-műlesiklás), Régine Cavagnoud a Szuper-G 2001-es legjobbja, Vincent Vittoz sífutásban (2005, 15+15 km-s egyéni), Edgar Grospiron háromszor, Raphaëlle Monod pedig egyszer nyert mogulban, Catherine Lombard síakrobatikában, André Majewski a hódeszkások, Alain Pessey pedig a telemarkosok közt nyert vb-t.
Érdekesség, hogy La Clusaz Annecy-vel közösen kandidált a 2018-as téli olimpia rendezési jogáért. Jövő júliusban dönt a NOB, München és a kétszer is vereséget szenvedő Pjongcsang mellett komoly reményt azért nem táplálhatnak a franciák.
Gyors huszárvágással térjünk vissza a Sífutó Világkupa múlt hétvégi fordulójához, elsőként a hölgyek versenyeit vesszük sorra! Szombaton a 15 km-es szabadstílusú tömegrajtos versenyt rendezték meg.
Az éllovas négyes (Bjørgen, Kowałczyk, Steira, Longa) a verseny negyedénél lévő részhajránál lépett meg a mezőnytől, s ott a lengyel szerezte meg a 15 bónusz pontot, csakúgy, mint 8750 méternél. A negyedik időmérési pontnál aztán az olasz is leszakadt róluk, majd egy rövid ideig Skofteruddal, Haaggal és Roponennel, majd 6 km-nél honfitársával, Arianna Follisszal síelt egy bolyban. Hátrányuk ekkor már meghaladta a fél percet, a célba pedig csak 1:20-as lemaradással értek a győzteshez képest. Az utolsó métereket Follis bírta jobban, így övé lett a negyedik hely. Kényelmes előny birtokában Anna Haag érkezett be a hatodik pozícióban, mögötte egy ötös csoport legjobbjaként Roponen futott be, megelőzve a norvég Jacobsent.
Eközben az élen párviadallá szűkült a verseny, a hajrában ugyanis Steira nem bírta már tartani a lépést, elkészült erejével, így 10 másodperces lemaradással ő állhatott fel a dobogó legalsó fokára. Az utolsó métereken idén először komoly nyomásnak tették ki, de megverni így sem lehetett Marit Bjørgent, aki immár 42. VK- sikerét ünnepelhette.
Másnap tucatnyi csapat részvételével váltóversenyt rendeztek, ahol az első két hölgynek klasszikus, a másik kettőnek pedig szabadstílusban kellett teljesítenie 5-5 km-t.
A norvégok már az első váltás előtt megléptek a többiektől – a többes szám ezúttal szó szerint értendő, mert az I-es és a II-es csapatukra is igaz volt –, és 15 másodperces előnybe kerültek a harmadik helyen álló japán váltóval szemben. Ám a második számú együttesük második embere, Marthe Kristoffersen már nem bírta ezt az iramot és visszaesett.
Ekkor az olaszok léptek fel a második helyre, persze csak tisztes távolból, Longa erejéből csak annyire tellett, hogy tartsa 19 másodperces hátrányát Johauggal szemben. A harmadik pozícióért sokáig a finn (Saarinen), a svéd (Haag) és a norvég II-es alakulat küzdött. Az állás a harmadik embereknél sem változott, legfeljebb annyiban, hogy Kristin Steira tovább növelte a norvégok fórját.
Bjørgen 36 másodperces előnnyel vette át a stafétát, míg az olaszok (Follis) mögött 9 másodperccel jöttek az üldözők, akik ketten maradtak, miután a norvég „B" negyedik embere nem állt rajthoz. A svédeknél az olimpiai bajnok Charlotte Kalla aztán lerázta a finneket, de az olasz Arianna Follishoz nem tudott közelebb kerülni, közel fél perccel utána ért csak célba.
A norvég váltó fölényes, csaknem egy perces előnnyel nyerte a versenyt, az olasz és a svéd csapat mögött a finnek, a japánok és a lengyelek futottak be, az oroszok és a franciák két váltója is csak a vert mezőnyben foglalt helyet.
A női versennyel ellentétben a férfiak 30 km-es távján szinte végig egy bolyban haladt az élmezőny, ahonnan persze idővel le-leszakadoztak néhányan. A svéd Anders Södergren 3 km-nél kísérletezett a szökéssel, ám a menők figyeltek, nem engedték elmenni 8 másodpercnél jobban, míg a táv ötödénél teljesen be nem érték. Az utolsó kilométeren azonban még mindig tízen (Södergren, Rickardsson, Szedov, Bauer, Cologna, Perl, Gjerdalon és Northug) voltak együtt, amikor a két orosz, Viljegzsanyin és Legkov robbantani próbált.
Velük már csak a sérüléséből mostanra felépülő Northug és az összetett vk-ban vezető svájci Dario Cologna tudta tartani a lépést. A célegyenesbe érve a norvég elővette az előző idényben annyiszor megcsodált hajráját, de hogy ez még nem volt tökéletes, azt bizonyítja, hogy Viljegzsanyin tartani tudta vele a lépést, és ha csak néhány tizeddel is, de megelőzte.
A versenyen részhajrák is voltak, s az ezeken kapott világkupa-pontoknak köszönhetően a mások orosz, a harmadik helyen zárt Legkov összetettben átvette a vezetést a végül negyedikként célba érő Colognától.
Vasárnap 17 staféta jelezte indulási szándékát a 4 x 10 km-es váltóversenyen.
Az első 10 km-en szokás szerint nem történt semmi érdemleges, elsőként Belov váltott, a francia Manificat szorításában, a későbbi győztes svájci váltó hiába volt ekkor csupán a hetedik helyen, hátrányuk alig haladta meg a 10 szekundumot. Nem sokkal a váltást követően azonban az oroszok (Legkov) és a svájciak (Cologna) elszakadtak a többiektől, s őket csak a csehek (Bauer) és a norvégok (Johnsrud Sundby) próbálták meg követni tisztes távolságból. Féltávra Bauer hátránya 35 , a norvégé 46 másodpercre nőtt, amiből már nem is tudtak faragni.
Az üldözőkhöz aztán az első szabadstílusú sífutók közt csatlakoztak a finnek (Lallukka) és az olaszok (Piller Cottrer) is, de a különbség már majdnem egy perc volt az éllovasokhoz képest. Utóbbiak a táv utolsó harmadában egyébként is teljesen visszaestek, a 12. helyen zártak. A svájciak harmadik embere, Remo Fischer aztán hosszú hajrát nyitott és lerázta magáról az orosz Petr Szedovot. A váltásnál már több mint 10 másodperc volt az előnye.
Curdin Perl aztán ezt még növelni is tudta a szombati verseny győztese, Makszim Viljegzsanyin előtt, és végül félperces fórral ért a célba, sporttörténelmi sikert aratva. Az oroszokat kis híján beérte a norvég, finn, svéd hármas, amelynek hajráját az előbbiek nyerték meg Petter Northug révén, s lettek végül harmadikak. Heikkinen révén a finnek a negyedik, a svédek pedig Markus Hellner hajrájával az ötödik helyen zárták a versenyt. Az oroszok 2-es számú váltója végig holttérben mozgott, közel másfél perccel a már említett trió előtt, további eggyel a végére teljesen lemaradó csehek előtt ért célba.
A világkupa Szilveszter napján a méltán nevezetes Tour de Ski versenysorozattal folytatódik, ami két szünnappal együtt egészen január 9-éig tart. A Tour 1 millió svájci frank összdíjazású, a végső győztes 400 VK- ponttal gazdagodik. A férfiaknál alapjáraton is garantált a hatalmas küzdelem, a hölgyeknél is ugyanez várható, mivel a mindeddig veretlen Marit Bjørgen már korábban jelezte távolmaradását a nívós eseménytől.
A ti véleményeitek