Háromból három óriás-műlesikló versenyt nyert meg az idei szezonban az amerikai Ted Ligety - újabb számot tehet egyesélyessé egy tengerentúli síző, ezúttal a férfiaknál. Remekeltek a franciák, Cyprien Richard legalább meg tudta szorongatni Ligetyt (az első futamban, amelyet a francia edző tűzött, még vezetett is), a dobogó harmadik fokára pedig Thomas Fanara állhatott. A lejtő egykori ura, Kalle Palander pontot se szerzett - a finn veterán a visszavonuláson gondolkodik.
A férfi alpesi sízők mezőnye elhagyta Val Gardenát, és néhány kilométerrel keletebbre, Alta Badián óriás-műlesiklással zárta a hétvégét. Alta Badia 1985 óta része a Világkupának, a férfi alpesi sízők majd minden évben összecsapnak itt óriás-műlesiklásban, egy-két alkalommal a hölgyek is megküzdöttek egymással és a lejtővel, és néha szlalomversenyeknek is otthont adott. Alta Badia ura az olasz legenda, Alberto Tomba, aki négyszer győzött ezen a helyszínen. Nincs messze tőle a finnek idén visszatérő nagy öregje, Kalle Palander sem: háromszor is megnyerte itt az óriást. Az olaszoknak általában jól megy itt, és nem csak Tomba miatt: Massimiliano Blardone kétszer, Davide Simoncelli egyszer diadalmaskodott, tavaly is ők ketten uralták a versenyt. A jelenlegi mezőnyből még 2002-ben Bode Miller és 2008ban Dani Albrecht tudott óriásban győzni Alta Badián, szlalomban Ivica Kostelić, Jean-Baptiste Grange és Markus Larsson is felkerült a győztesek listájára.
Az első futamot Massimiliano Blardone nyitotta, és rögtön megmutatta, az olaszok ma nem számíthatnak semmi jóra (35.). Carlo Janka sokkal jobban jött, ám mint utóbb kiderült, ez inkább csak Blardone gyengeségét bizonyította - a 7. helyre jó volt ugyan a svájci, de több mint másfél másodperces hátránnyal zárta a futamot. Marcel Hirscher bizonyította, hogy az osztrákoknak sem jöhet össze mindig minden (26.). Akadtak még követői honfitársai közül, rögtön a következő: Benni Raich Jankához hasonló részidővel kaput tévesztett és kiesett. Kjetil Jansrud sem találta korábbi versenyeken mutatott formáját, és nagy hátrányt szedett össze (18.). Ted Ligety viszont kb, annyira verhető ebben a szakágban, mint a női gyorssíben Vonn - igaz ez még akkor is, ha ebben a futamban - pár század híján - "csak" a 2. helyen zárt. Aksel Lund Svindal egész jól jött - Ligety persze más dimenzióban volt, de megszerezte a futam 3. helyét. Manfred Mölgg közepesen gyenge (21.) menete után bízhattak abban az olaszok, hogy egy tété nélküli második menettel előreléphet. A francia edző tűzte a pályát, és ezt ki is tudták használni a gallok: Cyprien Richard utánozhatatlan síeléssel 15 századdal meg tudta előzni Ligetyt, és életében másodszor nyerte meg az első futamot. Na és életében először el is indulhatott az élről a második futamban (előző alkalommal félbeszakadt a verseny egy futam után).
Davide Simoncelli legalább továbbjutott, de győzelmi esélyei neki is elszálltak (14.), Didier Cuche viszont szokásos kiváló zárószektorával még reménykedhetett (5.). Romed Baumann formán kívül síelt (talán túl sokáig ünnepelt tegnap?), esélytelen volt a továbbjutásra is (46.). Alexander Ploner menete után is igazából csak a továbbjutásnak örülhettek a dél-tiroliak, a győzelemért folyó harcból ő is kiszállt (10.). Dani Albrecht hiába készült nagyon: hatalmas hiba után elképesztő bravúrral versenyben maradt ugyan, ám hatalmas hátránnyal ért célba (55.). Philipp Schörghoferre sem lehetett ráfogni, hogy jól jön, főként a pálya alján nem érezte a ritmust, így is 13. lett.
Jean-Baptiste Grange hetek óta keresi a formáját - lassan hirdetést kellene feladnia, hátha úgy előkerül (43.)... Ivica Kostelić is már hosszú ideje formán kívül versenyez, a rendszeres pontszerzések egyre kevésbé takargatják ezt: most is épphogy becsusszant a második futamba (27.). Sandro Viletta is jött már jobban mostanában, szerencséje volt, a 30. helyen továbbjutott.
A francia bravúrsízések sorát Thomas Fanara folytatta, 4. helye után élete legjobbjában bízhatott. Az újabb gall, Steve Missillier sem adta olyan sokkal alább, a 19. helyen jutott tovább. Truls Ove Karlsen stabil sízéssel továbbjutott (22.), Marc Berthod pedig kifejezetten biztató sízéssel tette ezt (15.). A cseh Ondřej Bank tartja remek formáját, ezúttal a 6. helyről várhatta a folytatást.
Az osztrákok hosszú idő után ma azért megtapasztalták az élet árnyékos oldalát, Hannes Reichelt is felismerhetetlenül gyengén síelt (50.). Markus Larssonnak még az is belefért, hogy az alsó részen nehezen találja az íveket (17.), Kalle Palander viszont kiábrándító sízést mutatott be (34.) - nem biztos, hogy sokáig folytatja a finn veterán. Michael Gufler menete tovább biggyesztette lefelé az olasz szájszéleket (47.), Gauthier de Tessières-é pedig felfelé a franciákét (12.). A kanadai Jean-Philippe Roy ezúttal gyengén jött (41.), az első 30-as "adagot" záró Felix Neureuther viszont továbbjutással folytatta a meseszerű német hétvégét (persze csak a férfiaknál volt mese, a germán sízőhölgyeknek inkább rémálom...).
30-on túlról ma is számtalan remeklést láttunk, a pályán talán még javított is valamelyest a rajta sízők hada. A véd Hans Olsson 39-essel jött be a 8. helyre, az osztráko hangulatát pedig a 35-össel 9. helyet szerző Stephan Görgl billentette helyre. Bode Miller kivételesen végigjött, 12. hely lett a jutalma. A vörösszakállú norvég, Leif Kristian Haugen gyenge idénykezdet után ma végre újra villantott: 62-essel lett 15. a futamban! A franciák örömét Thomas Frey tette teljessé (57-essel 20.), az oalszok számára pedig Giovanni Borsotti jelenthetett némi kedélyjavítót (45-össel 23.). A németek ma sem tudtak hibázni, Neureuther mellett Fritz Dopfer is továbbjutott (41-essel 24.). A norvégok is százszázalékosan zártak: a negyedik viking, Markus Nilsen életében először jutott második futamba (46-ossal 25.). A második futam mezőnyét az osztrák Björn Sieber tette teljessé (42-essel 28.).
Két újonc volt a mezőnyben, mind az osztrák Vincent Kriechmayr (48.), mind a bolgár (kivételesen tényleg az, nemcsak állampolgárság-váltó) Stefan Prisadov (53.) a vert mezőnyben zárt.
- Vincent Kriechmayr (1991) - osztrák (Wels): Junior VB: 4. (óriás, 2010 Les Houches), 14. (lesiklás, 2010 Megeve), 16. (szuper-G, 2010 Megeve). Európa Kupa: 11 start, lejobb hely: 11. (óriás). FIS-versenyeken: 5 győzelem, 6 dobogó.
- Stefan Prisadov (1990) - bolgár (Csepelare): Junior VB: 34. (óriás, 2009 Garmisch-P.), 46. (lesiklás, 2009 Garmisch-P.), 55. (szuper-G, 200 Altenmarkt-Z.). Európa Kupa: 11 start, legjobb hely: 34. (lesiklás). FIS-versenyeken 4 győzelem, 7 dobogó.
A második futamot svájci edző tűzte - R. Platzer bizonyára a német Schwaiger lelkes tanítványa, ugyanis a legkevésbé sem tudta segíteni saját sízőit... Rögtön Viletta bóklászása bizonyította, hogy a helvétek nem érzik ezt a pályát (27.) - az egyébként is kiválóan síelő Neureuther majd két másodpercet vert rá. A német síző ezzel persze sokat előre is lépett, a 16. helyen zárt. Sieber gond nélkül lejött, újra pontokat szerzett (21.) - ahogy Kostelić is, ám a horvát aligha örül túlzottan (20.). Hirscher továbbra sem érezte a lejtőt, néhány századdal Neureuther mögé szorult (18.). Nilsen nem jött jól, ráadásul hatalmas hibát is vétett - a pontszerzés így is meglett, életében először (29.).
Dopfer is érezte, ezen a hétvégén németként nem lehet gyengén síelni, és ehhez egész jól tartotta is magát - a 19. helyen zárt. Borsotti a biztos pontszerzést is sikerként könyvelheti el (22.), Karlsen azonban bizonyára többre vágyott (25.). Mölgg kellően hátulról indult ahhoz, hogy jól síeljen, sokat is lépett előre (13.). Mégsem örülhetett sokáig, nagy meglepetésre rögtön az utána következő Frey meg tudta előzni - kiváló alsó szakszt síelt a francia, és élete legjobbját érte el (12.).
Missillier azon kivételes franciák közé tartozott, akik nem nyújtottak kiemelkedőt (23.), Jansrud pedig újra csak csalódást keltve Neureuther mögé tudott beérni (17.). Larsson nagyot hibázott, így végül csak a célba érésnek örülhetett (28.) - Berthod-nak ez se jött össze, a svájci síző biztító részidővel (egyedüliként a második futamban) kiesett. Haugen viszont tovább remekelt: századokkal megelőzte Frey-t, és eddigi legjobb helyezését érte el a Vk-ban: 11. lett.
Simoncelli másodjára azért valamelyest összekapta magát, ám csak a 10. helyre tudott előrelépni. Schörghofer viszont másodjára még rosszabbul jött, mint elsőre, és alaposan hátraesett (23.). De Tessières tovább folytatta a francia sikersztorit, a 8. helyre lépett előre. Bode Miller a célbaérésre hajtott, ennek néhány helyes hátraesés volt az ára (15.). Ploner esetében aligha a biztonság volt a fő szempont, végül mégis odakerült, ahol az amerikai zárt (14.). Görgl valamelyest megmentette az osztrák becsületet, megtartotta 9. helyét.
Az első nyolc (egy kivétellel) egymás közt osztotta le az élmezőny helyeit - a nagy különbségek miatt ez nem is oly meglepő. Hans Olsson másodjára is bravúrosan síelt, ez végül egy hely előrelépést, és 7. helyet jelentett. Az "egy kivétel" Janka volt: a svájci síző a svájci pályán kb. úgy mozgott, mintha a Marson lenne, és hozzá méltatlan sízéssel a 26. helyre zuhant hátra. Bank-robbantás következett: a cseh síző hatalmasat síelve előrelépett az 5. helyre - egyre komolyabban kell vele számolni! Cuche nagyot küzdve bejött Bank elé, így a 4. helyen zárt. Fanara óriásit síelt (a második futam legjobbját) - pechje, hogy a nagy különbségek miatt ez is "csak" a dobogó 3. fokára volt elég - persze ez is eddigi pályafutása csúcsa. Svindal nem volt képes tartani a lépést az előtte lesiklók jobbnál jobb meneteivel, hátracsúszott a 6. helyre.
Ligety nem jött jól - dehát lassan ő is olyan lesz, mint Vonn: bármit megengedhet magának, úgyis annyival jobb mindenkinél... Pár tizedet eladva előnyéből élre állt, és már csak Richard maradt hátra. A francia pedig közel volt ahhoz, amihez lehet, hogy idén senki nem lesz ilyen közel: Ligety legyőzéséhez. Másodjára is hibátlanul síelt, még növelte is előnyét - ám beleakadt a keze egy kapuba, és ez épp elég volt, hogy az amerikai mögé, a 2. helyre szoruljon.
Ted Ligety háromból három óriást nyert idén, 145. Világkupa-versenyén 8. alkalommal nyert. A szakági koronát talán már oda is lehet adni neki, ráadásul összetettben is átvette a vezetést. Még szerencse, hogy kvázi egyszámos síző, így - Vonnal ellentétben - ő csak ezt az egy szakágat fojthatja unalomba...
A morzine-i Cyprien Richard 39. Vk-versenyén harmadszor állhatott dobogóra. A már 31 éves francia későn érő típusnak tűnik, ám ebben az évben biztató a formája. Na és kedveli Dél-Tirolt: korábbi két dobogóját épp Alta Badián (3., 2009) illetve Bormióban (3., 2008) érte el.
A cordoni Thomas Fanara is már 29 éves, és neki se volt része eddig túl sok sikerben. Csak 2005-ben mutatkozott be a Világkupában, pályafutása 43. Vk-versenyén most először állhatott dobogóra - a top-10-be már többször bekerült, úgyhogy érett már ez a siker.
A verseny teljes eredménysora és statisztikái táblázatként itt letölthetők!
A ti véleményeitek