2000 óta hagyomány, hogy a világ legjobb alpesi síelői először Söldenben, az olasz határtól nem messze fekvő tiroli kisvárosban, pontosabban a mintegy 3000 m magasságban fekvő gleccseren húznak először sílécet magukra. Ha csak ezt az időszakot nézzük, akkor a hazaiak eddig három alkalommal örülhettek. Dorfmeister és Zettel győzelme mellett Nicole Hosp 2002-es diadala volt a legemlékezetesebb, már csak azért is, mert példátlan módon hármas holtversenyben (!!!) érte el a legjobb időt két futamot követően. (A történeti hűség kedvéért jegyezzük meg, hogy rajta kívül még Tina Maze és a norvégok kiválósága, Andrine Flemmer zárt 1:49,91-es időeredménnyel.)

 

Fagypont feletti hőmérséklet, épp ezért sejthetően gyorsan romló pályaviszonyok fogadták a versenyzőket Tirolban, az Ötz-völgyi Sölden gleccserén. Népes - főként osztrák és olasz - szurkolósereg fogadta a mezőnyt, ám a hazaiaknak nem nagyon volt miért örülni a végén.

 

 

 

 

A német edző által tűzött első futamban hamar eldőltek a lényegi kérdések, az első tízbe csak két versenyző fért be 10-en felüli rajtszámmal.

 

A 2010/2011-es alpesi sí Világkupa-idényt a német Viktoria Rebensburg kezdte, kisebb hibákkal, ám nagy tempóban jött végig, 1:22.19-cel ért célba. Honfitársa, Katrin Hölzl követte, utánozhatatlan első szektorral és kiváló másodikkal, 1:21.74-gyel az első futam legjobb idejét érte el. A 3-assal következő finn Tanja Poutiainen ideje hozzájuk képest gyengének tűnt, ám mint kiderült, így is 4. helyet ért az északi lánynak. Az olasz Manuela Mölgg már az elején nagy hátrányt szedett össze, utána már egész jól jött, így végül az 5. helyet szerezte meg. A szlovén Tina Maze nem tudta tökéletesen átmenteni előző idény végi formáját, közel egy másodperces hátránnyal zárta a 7. helyen a futamot.

 

6-ossal következett a német csapat elsőszámú büszkesége (igaz, nem elsősorban ebben a szakágban elért eredményei miatt), Maria Riesch, és a legjobb alsó szakaszt teljesítve Rebensburggal azonos időt ért el, így ők ketten végeztek holtversenyben a futam 2. helyén.

 

A lényegi kérdések ezzel el is dőltek ebben a futamban, így csak rövidebben nézzük, mi is történt még! Elsőként Denise Karbont kell kiemelni, az olasz hölgy 13-as rajtszámmal érkezett a 6. helyre. Az olasz szurkolók tehát Mölggnek és neki örülhettek, Federica Brignone 14. helyének már kevésbé, Giulia Gianesini 20. helye kvázi papírforma, Nicole Gius 30. helye alapos leégés, csakúgy, mint Irene Curtoni 30-on túli eredménye és Camilla Alfieri kiesése.

 

Bizonyára sokan hiányolják a beszámolóból az osztrákokat - nem véletlenül, ez az első futam nem róluk szólt... Persze így is maradt belőlük épp elég a második futamra, épp csak győzelmi esélyeik szálltak el. Kathrin Zettel hiába állt a 8. helyen, hátránya 1,3 másodperc volt, Andrea Fiscbacher és Elisabeth Görgl pedig szorosan mögötte sorakozott. Bekerült még a második futamba Michaela Kirchgasser (16.) és Stefanie Köhle (29.), 30-on túli eredménnyel szomorította viszont a hazai szurkolókat a nagy visszatérő Nicole Hosp (32.), Ramona Siebenhofer és Anna Fenninger, kieséssel Bernadette Schild és Margret Altacher. Nem valami biztató kezdés...

 

Zettelék osztrák triója mögött három francia sorakozott a 11-13. helyen: Tessa Worley, Anemone Marmottan és Tania Barioz, a legjobb 15-öt pedig - a 19. helyen álló Maria Pietilä-Holmner gyengélkedése miatt legjobb svédként - Anja Pärson zárta. Igaz, hátrébb volt még két svéd: Jessica Lindell-Vikarby (23.) és a fiatal Sara Hector (28.) is magas rajtszámmal fért be a top-30-ba.

 

Az amerikaiak legjobbja a 17. Julia Mancuso lett, az összetett címvédő Lindsey Vonn menete (24.) legfeljebb azok számára rejtett biztató jeleket, akik nem szeretnének az egykori Lindsey Kildow fölénye által unalomba fulladó évadot látni - igaz, tudvalevőleg ez a leggyengébb száma. A mezőny egyik legidősebb tagja, Sarah Schleper (27.) is becsúszott a második futamba.

 

A svájci hölgyek egyelőre hiába vártak csodát a visszatérő Lara Guttól, igaz, a 21. helyen befért a második futamba, ám még honfitársai közt is volt nála jobb, Fabienne Suter 18. helyen zárt. A második futam mezőnyét a kanadai Marie-Michele Gagnon (22.) és a (kanadaiakkal készülő) brit Chemmy Alcott (25.) egészítette ki - na és Lena Dürr (26.). A német lány teljesítménye mindenképp említést érdemlő: úgy jutott be a második futamba 34-es rajtszámmal, hogy a pálya nagy részét egy bottal teljesítette, miután a másikat elhagyta. Persze az, hogy így is továbbjutott, egyben súlyos kritika is a mezőnyre nézve: hatalmasak voltak a különbségek, ez bizony sokaktól idény eleji forma volt.

 

 

 

A második futam pályáját olasz edző tűzte, ám az elsőként síelő Nicole Giuson ez se segített, épp csak a pontszerzésnek örülhet (26.). Köhle már jobbat jött, Hector biztonsági menete (24.) után pedig Schleper a futam legjobb felső szakaszát síelve az osztrákkal azonos idővel érkezett a célba, így mindketten a 19. helyen zártak.

 

Lena Dürr megmutatta, mire képes két bottal: a második futam legjobb idejével a 14. helyre ugrott előre - brutálisan erősek a németek ebben a szakágban. Alcottnak eddig nem tett jót a kanadai levegő, a célba érők közt utolsó lett (27.), Vonn pedig másodjára sem váltotta meg a világot, inkább csak a többik hibái miatt lépett előre néhány helyet - 18. hellyel indítja az idényt az amerikai.

 

Lindell-Vikarby lecsorgott (22.), Gagnon viszont nagyon is igyekezett, kiváló teljesítménnyel a 13. helyig lépett előre - 37-es rajtszámmal ez igencsak biztató idénykezdet. Gut mérsékelt első futama után egy kifejezetten kiábrándító másodikat mutatott be (25.) - de legalább pontszerzéssel tért vissza. Gianesini biztonságit ment (17.), Pietilä-Holmner pedig tovább igyekezett, hogy a jövőben ne kapjon olyan alacsony rajtszámot, mint most (21.)... Suternek sem ízlett ez a lejtő (23.), Mancuso viszont megmutatta, hogy nem a pálya volt a hibás az előtte síelők gyengélkedéséért (12.). Kirchgasser menetének nem örülhettek túlzottan az osztrák nézők (15.), igaz, így is Pärson (16.) elé került - ez az idény se kezdődik jól a svéd legendának. Brignone kihasználta a "hazai tűzésű" pálya előnyét, átvette a vezetést - igaz, sokat nem lépett előre, csak a kiesések miatt lett 11.

 

A második futam első kiesője Barioz volt, az utána következő két honfitársának viszont már jobban ment, Marmottan 9., Worley 8. helyen zárt. Az osztrák trió első tagja, Görgl a franciák mögé sorolt be (10.), Fischbacher pedig kiesett. Az aprócska szépségtapaszt az utolsó hazai reményként érkező Zettel jelentette, aki legalább a vezetést átvette - ám hiába jött kiválóan a középső részen, felül és alul is lassú volt, az élmezőnyt nem is tudta veszélyeztetni (7.).

 

Maze gyorsan lenullázta az úgyis minimális osztrák győzelmi esélyeket, ám ő se jött igazán jól (6.). Az olasz edző foghatta a fejét: hiába tűzte ő a futam pályáját, Karbon a középső szakaszon kiesett. Mölggnek már jobban ment, nem kiemelkedő, de erős síeléssel vette át a vezetést. A tavalyi győztes Poutiainen a középső szakaszban túl szélesen jött, így századokkal Mölgg mögé szorult, amikor már csak a három német volt hátra.

 

A germánok közül Rebensburg jött elsőként - hiba nélkül, gyorsan (főként a pálya alján), precízen; komoly nyomást rakva ezzel a hátralévőkre. Riesch viszont érthetetlenül szétesve kóricált a pályán, csak a nagy különbségeknek köszönheti, hogy így is beért Poutiainen és Maze közé, azaz végül 5. lett.

Az utolsóként érkező Hölzl számára tehát Rebensburg ideje volt az ellenfél. Méghozzá túl kemény ellenfél: a pálya közepén már elvesztette hattizedes előnyét, és végül közel fél másodperces hátránnyal jött be a második helyre.

 

Viktoria Rebensburg pár héttel 21. születésnapja után első Világkupa-győzelmét ünnepelte - az olimpiai bajnok tehát végre a Vk-ban is a pódium tetejére állhatott. Mindössze 57 Vk-verseny van a háta mögött a Kreuth sízőjének, bőven van még ideje növelni ezeket a számokat. Kathrin Hölzl pályafutása 111. Vk-futamán 7. alkalommal állhatott a dobogóra, és rögtön jelezte, idén is harcba száll a szakági címért. Manuela Mölgg ma is "szokásos" kétarcúságát mutatta, az első futamban elvesztette komolyabb győzelmi esélyeit, talán épp ezért tudott jól jönni másodszorra. Ha csak egyszer képes lenne két hibátlan futamra, talán nem állna 157. Vk-futam után is győzelem nélkül - ez volt a 9. dobogós helyezése.