HTML

Síparadicsom

Köszöntünk a Síparadicsomban! Lemaradtál a hétvégi versenyekről, vagy újra szeretnéd olvasni a történéseket? Érdekelnek a háttérinformációk, többet szeretnél tudni a téli sportok történetéről? Alpesi és északi sí, biatlon és curling, minden mennyiségben! Óhaj, sóhaj, kérdés, panasz: siparadicsomblog@gmail.com

Facebook

Egy kattintást megér

Síparadicsom bemutatja

A ti véleményeitek

Keresés

Feedek

XML

Síugrás: Ito lett az idei Grand Prix bajnok!

2010.10.06. 11:29 :: zbigniew

 

Az idei Grand Prix-finálé az utóbbi évek egyik legizgalmasabb, egyúttal legfurább GP-versenyét hozta, hiszen az időnként kiszámíthatatlanul fújó szeles idő irreálissá tette annak kimenetelét! A versenyt végül az a Kamil Stoch nyerte, aki az egész szezon alatt parádésan teljesített és dobogós helyezésnél rosszabb eredményt nem ért el, mellyel így összetettben ezüstérmet szerzett! Az idei szezon GP-bajnoka végül Daiki Ito lett, aki nem mindennapi módon szerezte első nemzetközi sikerét! No, de lássuk mi is történt vasárnap!

Liberecből közvetlenül a cseh határ mellett fekvő szászországi Klingenthalba vonult a Grand Prix záró versenye, melynek (akár GP-n, akár Vk-ban) mindig is különleges hangulata volt, ami eddig talán a helyszínnek, a futurisztikus kinézetű sáncnak és versenybírótoronynak, a félkaréjban elhelyezkedő stadionnak és a nagyszámú nézőközönségnek volt köszönhető! A sánc építését egyébként 2003 októberében kezdték el és két éven belül egy 30 ezres befogadóképességű sánclétesítményt rittyentettek a németek a Schwarzberg északi hegyoldalára komoly, 12 millió eurós beruházásból, mely első nemzetközi versenyét négy évvel ezelőtt rendezte éppen a Grand Prix keretén belül, ahol a pénteki győztes, Adam Malysz diadalmaskodott elsőként! Azóta – amellett, hogy a GP-finálé atombiztos helyszíne lett – tavaly a Világkupában is fix helyet biztosított magának, ugyanis a FIS megbízta az újonnan bevezetett Team-Tour egyik házigazdájaként!

Mint az várható volt a GP szezon utolsó versenyére kiegészült a mezőny a nevesebb ugrókkal is, így a házigazda németek mellett az osztrákok is (a sérült Koch kivételével) teljes létszámmal vettek részt a versenyen! Utóbbi nemzetből többek között az a Gregor Schlierenzauer is ott volt, akinek rendkívüli módon fekszik ez a sánc, hiszen 2007 és ’09 között 5 versenyt (Vk, Gp) nyert meg zsinórban és a szombati kvalifikációt is magabiztosan nyerte! Nem mellesleg az összes sáncrekordot (téli: 142,5 m, nyári: 143,5 m, nem hivatalos: 146 m) is ő tartja! A libereci versenyhez képest a nagyobb nevek közül csak Janda és Kranjec hiányzott a rajtlistáról, utóbbi családi gyász miatt nem utazott el a Vogtland-Arénába!

 

Kvalifikáció végeredménye:
 (Klingenthal HS140)
távolság (méter)
össz-pontszám
1.
Gregor Schlierenzauer
140,0
138,0
2.
Johan Remen Evensen
138,0
134,2
3.
Michael Neumayer
132,5
124,4
Teljes lista:

 

A versenyt a 17-es beülőből a német Musiol kezdte, aki 117,5 m-en tette le léceit, majd őt az idei szezonban még pont nélkül álló Schmitt követte, de ő sem alkotott maradandót (114,5 m)! Ezután Koudelka (120,5 m), majd a norvég Velta (129,5 m) vette át a vezetést közel 18 pontos előnnyel! Ezt követően Bardal (126,5 m), majd az a svájci Grigoli ugrott 127,5 m-ig, aki pénteken Kubacki kizárásának köszönhetően szerezte első GP pontjait! Mindketten csak Velta mögé tudtak bejönni a tabellán. Aztán az a Kofler következett, aki a verseny előtti próbaugrások alkalmával a legjobb teljesítménnyel rukkolt elő, de most csak 127,5 m-ig szállt, mellyel ideiglenesen a második helyre került! Bár a versenyen elsősorban a szembeszél dominált, ennek ellenére előbb Damjan (97,5 m), majd Küttel (102,5 m) fogott ki egy enyhébb hátszelet, melyet nem tudtak sikerrel áthidalni, ki is estek!

Pascal Bodmer viszont ezzel ellentétben egy olyan 1,6 m/s-os légáramlaton sikerült megsíklania, hogy meg sem állt 140 m.-ig, mellyel 15 pontos fórral vette át a vezetést az ifjú norvégtól! Ide-oda fújt a szél, nem lehetett előre tudni kit éppen milyen erősségű ér és milyen irányból! Zimának Bodmerrel ellentétben nem volt szerencséje, hiszen a verseny legnagyobb erősségű hátszele nyomta le (-1,5 m/s), mely a nap legkisebb ugrását is eredményezte (82,5 m)!Bár Loitzl ennél jóval távolabb repült, de ő sem lehetett elégedett 121,5 m-ével! Hautamäki meglepetésre 135 m-ig szállt, így már ő volt a második Bodmer mögött! Nem sokkal ezután az egyik esélyesnek, Evensennek sem volt szerencséje, a kvalin ugrott 138 m-e után most csak 122,5 m jött össze! Majd a kvaligyőztes, többszörös sáncrekorder Schlierenzauer érkezett, meglepetésre csak 127 m.-ig repült, mellyel az 5. helyre jött be! Romören már nem volt ilyen szerencsés, 110 m-ével az első komolyabb kiesőnek számított! A zsűri a libereci versennyel ellentétben nem igazán mert beülőt emelni, hiszen egy-két gyengébb ugrás után már extra nagyok is besikerültek, mint pl. Zauner esetében, aki 139 m.-ével 20 ugró után tudta megelőzni Bodmert! Keituri (101 m) volt a következő kieső a nagyobb „nevek” közül, majd Freund repült a 4. helyre 133,5 m-ével! A pénteken még ezüstérmet szerző Hildével is elbánt a zord idő, 105 m-es ugrásával ő volt a következő „áldozat”! Egy sima, egy fordított – mondhatnánk, hiszen logika alapján extra ugrásnak kellett volna következnie és lőn, Morgenstern 139,5 m-rel és közel 5 pontos előnnyel vette át a vezetést honfitársától, Zaunertől! Ezután Kubacki jött, látott… és vesztett, 118 m-rel épp hogy csak bentmaradt a következő körre! Stoch és Malysz volt már csak hátra, közülük előbbi 133,5 m-rel csak a 4. helyre érkezett be és komolynak tűnő, 13,4 pontos hátrányban volt az osztrákkal szemben! Malysz nagy reményekkel vágott neki az első kör zárásaként és ha csak egy tizeddel is, de 136,5 m-es ugrásával sikerült Stoch elé, a 4. helyre bejönnie, ami még GP bajnoki címet eredményezett volna (igaz, társbérletben Itóval), ha így marad! Morgenstern, Zauner, Bodmer volt a sorrend az első kör végén!

 

 
A szünetben aztán lesújtó hírt közöltek a hangosbemondón a Malysz szimpatizánsok számára: kedvencüket kizárták a versenyből, mivel zöld jelzésnél elmulasztotta az indulást! Edzője, Hannu Lepistoe olyan sokáig várt a jó időjárási feltételekre, hogy tanítványa már piros jelzésnél indult el! „Hannu sokáig tartotta fölfelé a zászlót. Láttam, hogy már csak két másodperc van hátra, így elkezdtem tolni magam! Hannu utasított, hogy várjak! Aztán mégis elindultam, láttam, hogy a lámpa már piros volt! Az ugrásaim eddig jó pillanatban voltak, biztos vagyok abban, hogy egy jó ugrást mutattam volna be a döntőben, ha esélyt kapok rá! Rendkívül elégedetlen vagyok, mivel ez nem az én hibám! Ez fáj nekem, s remélem, hogy valamikor változni fog ez!. Most hazautazok és megpróbálok optimistán tekinteni a téli szezonra!” – mondta Malysz, aki érthetően csalódott volt, mivel ez a balszerencsés verseny az összetett győzelmébe került!
A döntő körben nem változott a beülőhossz, maradt a 17-esben! Elsőként az a Koudelka vágott neki, aki Malysz kizárásának köszönhetően előrébb léphetett eggyel a 31. helyről és élve a kivételes lehetőséggel jelentősen (7 m-t) javítva első körös teljesítményén, 127,5 m-en landolt! Ezután Uhrmann (114 m), Olli (117,5 m), majd Kubacki (105 m) sem tudott értékelhető ugrást bemutatni, így jóval hátrébb végeztek! Loitzl következett, aki szintén javított és 126,5 m-es ugrásával közel 15 ponttal vette át a vezetést! Prevc is hasonlóan jót produkált (127,5 m), de 4 tizeddel kevesebb pontot számoltak ki neki, így a 6-szoros világbajnok mögé ért be! Pár ugró lejövetele után Evensen érkezett, aki tudásához méltóan közel 16 m-t javítva tette léceit 138 m-en, így immár ő került az élre több mint 20 pontos fórral! Neumayer következett, aki 134 m-es ugrását nem bírta megállni, landolás után bal síléce kicsúszott alóla és elesett! Ezután újabb nagy ugrásnak örülhetett a hazai közönség, ugyanis a szintén német Mechler 136,5 m-ével közvetlen Evensen mögé került! Az első körét önmagához képest is mérsékelten teljesítő Schlierenzauer próbálta meg a norvég ugrót befogni pontszámban. Ez olyannyira sikerült neki, hogy 135,5 m-rel át is vette a vezetést tőle, mint utólag kiderült a „nap embere” címet is besöpörve! Koflernek már nem sikerült ilyen jól az ugrása, igencsak megdobta a szél menet közben, emiatt csupán 120 m.-en ért földet, mellyel jelentősen visszaesett a tabellán! Ezt követően az első körben értékes pozíciót szerző fiatal Velta (126,5 m), Freund (120,5 m) és Hautamäki (124 m) sem tudott 130 m fölé kerülni, amivel az élre kerülhetett volna! Majd jött Stoch és mindenkit elkápráztatott hatalmas ugrásával (143,5 m), mellyel beállította Schlierenzauer 2007 óta tartó nyári rekordját és 21,3 (!) ponttal vette át tőle a vezetést!

 

Hárman voltak már csak hátra, az első kör legnagyobb ugrását bemutató Bodmer következett, aki a sáncasztaltól való elrugaszkodás után nem sokkal megbillent a levegőben és 94 m-en csapta le magát, hogy el ne essen, közel 50 (!) m-t rontva ezzel! Bodmer így a dobogóról az utolsó helyre zuhant vissza, mellyel sikerült überelnie Jacobsen 3 évvel ezelőtti negatív rekordját (ő akkor 26 helyet rontott Courchevelben)! A fiatal német malőre által Schlierenzauer már biztos dobogóssá vált, méghozzá a 9. helyről! Zauner első GP győzelmére készült, melyre meg is volt minden esélye! Viszont a széljárás őt sem kímélte, 139 m-ére most csak 122,5 m-t produkált, így nem hogy arany, de dobogós helyezés sem lett belőle, Evensen mögé ért be a 4. helyre! Már csak Morgenstern volt hátra, aki „csak” 133 m-ig repült, s mivel nála több volt a szélkorrekciós levonás (1,3 pontnyi), mint Stochnál így alulmaradt vele szemben, be kellett érnie a második hellyel!

Verseny végeredménye:
 (Klingenthal HS140)
távolság (méter)
össz-pontszám
1.
Kamil Stoch
133,5
143,5
260,7
2.
Thomas Morgenstern
139,5
133,0
259,4
3.
Gregor Schlierenzauer
127,0
135,5
239,4
Teljes lista:

 

Grand Prix végeredménye:
verseny helyezései:
össz-pont:
1.
Daiki Ito
6, 1, 1, 3, 2, 1, 4, -, -
530
2.
Kamil Stoch
-, -, -, 2, 1, 3, 1, 3, 1
500
3.
Adam Malysz
1, 4, 2, 1, 4, -, -, 1, -
480
Teljes lista:

 

Ezzel Stoch 3. GP győzelmét szerezte idén, s mivel Malyszt kizárták, így összetettben ezüstérmes lett! Stoch pazar nyári szezont tudhat maga mögött, hisz pár nappal korábban az összetett Kontinentális Kupa győzelmet is megszerezte! Összeségében 13 versenyen szerepelt a nyáron és mindannyiszor a dobogón végzett (GP-n 3-1-2, míg a COC-ban 6-1-0 az éremeloszlása)! Az összetett győzelmet Daiki Ito szerezte meg, akinek ez az első nemzetközileg jegyzett sikere, Okabe és Harada (2x) után a negyedik GP győzelmet szerezte Japánnak! Malysz a tavalyihoz hasonlóan pedig szintén bronzérmet szerzett, de micsoda különbséggel! Míg tavaly 2 pont híján kaparintotta meg a 3. helyet Kornilov előtt, addig most egy figyelmetlenség miatt 4. GP címe csúszott ki a kezei közül! Egy dolog vigasztalhatta talán, mégpedig hogy honfitársa révén lengyel siker született!

Íme zárásként néhány Grand Prix statisztika:

siparadicsom.blog.hu/media/file/2010-es GP érmesei.doc

siparadicsom.blog.hu/media/file/GP egyéni verseny győztesek .doc

siparadicsom.blog.hu/media/file/GP éremtáblázat - nemzet szerint.doc

siparadicsom.blog.hu/media/file/Daiki Ito grand prix adatbankja.doc

siparadicsom.blog.hu/media/file/Kamil Stoch grand prix adatbankja.doc

siparadicsom.blog.hu/media/file/Adam Malysz grand prix adatbankja.doc

Legközelebb november 27-én csapat-, míg 28-án egyéni versennyel folytatódik a 2010/11-es síugró szezon immár a Világkupa keretén belül!

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Szólj hozzá!

Címkék: síugrás nyárigp

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://siparadicsom.blog.hu/api/trackback/id/tr112350330

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása