Az olimpia miatti hosszú szünet után Norvégiában, Kvitfjellben folytatódott a férfi alpesi sízők Világkupa-sorozata. Az olimpián felborultak ugyan némileg az erőviszonyok, ám úgy tűnik, Európába visszatérve a mezőny is visszatért a régi kerékvágásba: Didier Cuche magabiztos győzelmet aratott, most bánhatja igazán az utolsó kapuknál elvesztett olimpiai aranyat...

A svájci Tobias Grünenfelder kezdte a versenyt, hiba nélkül lejött, mint utólag kiderült, a pálya alsó szakaszán viszont igencsak lassú volt (25.). Az osztrák Romed Baumann követte, hasonló menetet futva, épp csak kevésbé rontotta el a zárószakaszt (17.). A francia Adrien Theaux épp ellenkezőleg, a korán összeszedett tetemes hátrányát próbálhatta ledolgozni, majdnem sikerült is neki (20.). Az amerikai Andrew Weibrecht szokásos őrült menete ezúttal a rosszabbik végkifejletet hozta: már az első ugratónál a kerítésben kötött ki, hordágyat kért, hosszú ideig állt a verseny.

Hosszabb közjáték és elősízők után következett az újabb svájci, Patrick Küng, egész jól, rövid ideig vezetett is (15.). Ivica Kostelić váratlanul gyengén jött, a parádés lesiklóformába lendült horvát szlalommenő ezúttal pontot sem szerzett (32.)! A francia Johan Clarey újabb pontokat szerzett (24.), az osztrák Mario Scheiber pedig végre összerakott egy végig egész jó menetet, ami végül a 7. helyre volt elég (reméljük, a cipőbetéteket nem cserélte össze). A svéd Hans Olsson nem jött oly jól az elején, ám az alsó szakaszon mégis megelőzte az osztrákot, 4. helyet szerzett, A liechtensteini veterán, Marco Büchel hozta a szokásos, jó, de nem tökéletes síelést, 8. helyet ért neki.

A következő francia, David Poisson elmondhatja magáról, hogy valamennyi honfitársát megelőzte, ám így is csak 19. lett. Andrej Jerman (31.) bizonyította, hogy a mai nem a délszlávok napja, a szlovén kicsúszása a top30-ból még kellemetlenebb meglepetés, mint Kostelićé. Pedig nagyot nem hibázott, egyszerűen csak lassú volt. A hazai olimpián csalódást keltő kanadaiak most sem küzdöttek a győzelemért, ám Erik Guay a legjobb tízbe azért befért (9.). A mai verseny meglepetését a katasztrofális idényt produkáló Klaus Kröll nyújtotta: az osztrákra két szektor után már-már legyinthettünk volna, ám onnantól kezdve kitűnően síelt és átvette a vezetést. Köszönhetően részben a nagymenők gyengélkedésének is, ezzel a felemás futammal megszerezte idénybeli első dobogóját, a 3. helyen végzett. Az első 15-öt újabb svájci, Ambrosi Hoffmann zárta – minősíthetetlenül gyenge lesiklással (36.).

A nagymenők közül elsőként Manuel Osborne-Paradis érkezett, az idény elején remeklő kanadai továbbra is formán kívül versenyez (21.). Aksel Lund Svindål olimpiai formájához méltóan jött egészen a pálya második feléig, hét tizedes vezetéssel haladt a győzelem felé – aztán az utolsó két szektorra annyira belassult, hogy a vezetést is alig vette át Krölltől, sejthető volt, hogy a győzelemre ez nem lesz elég. Didier Cuche rögtön meg is mutatta, hogy egy nem is kiemelkedően gyors, ám végig stabil menet mire elég: fél másodperces előnnyel vette át a vezetést, és szerezte meg ezzel a győzelmet is.

A hátralévő sízők ugyanis nem jöttek úgy, ahogy elvleg tudnának. Hol van már az a tavalyi hó, amelyen Carlo Janka már-már „vonni” fölénnyel verte a mezőnyt? Az utóbbi időben jobbára szenvedő fiatal svájcinak ezúttal is meg kellett elégednie egy 6. hellyel. Még rosszabbul járt az esése után régi önmagát alig-alig találó osztrák Michael Walchhofer (15.), de az újdonsült olimpiai bajnok, Didier Dèfago (14.) sem jött jól. Az osztrák és a svájci menetének „erősségét” legjobban azt mutatta, hogy az utánuk következő olasz Werner Heel rengeteg hibával tarkított, bizonytalan menete végén is jóval előttük végzett (10.).

Az amerikai Steven Nyman gyenge idővel ért célba (30.), az osztrák Georg Streitberger még úgy se, ugyanis kaput tévesztett. A két dél-tiroli, Patrick Staudacher (35.) és Christof Innerhofer (28.) is vissztért régi rossz Világkupa-formájáhpz, a szlovén Andrej Šporn viszont valamelyest javíthatott a félresikerült olimpia miatti keserű hangulatán (5.). Az osztrák Hans Gruggertől ebben a szezonban sikernek mondható a mostani 10. hely, Patrik Järbynnel kapcsolatban pedig magában az is örömteli, hogy horrorisztikus bukása után itt van a mezőnyben – igaz, kaputévesztés miatt kiesett a svéd veterán. Az első 30-at Natko Zrnčić-Dim zárta, azt a ritka bravúrt könyvelheti el ma, hogy legjobb horvátkánt zárt 26. helyével.

A 30-on túliak előtt szokatlanul segítőkészek voltak a norvég szervezők, egy hosszabb páyakarbantartást iktattak be (na ja, hátravolt még három norvég...), ám a gyengébben kvalifikált lesiklókon ez se segített sokat. Többek között Benni Raich sem tudott élni a felújított pálya adta lehetőségekkel (38.), és a norvégok közül is csak Kjetil Jansrud jött be pontszerző helyre (22.). Jót ment viszont a szlovén Rok Perko (39-essel 12.), a kanadai Jan Hudec (35-össel 13.), a sváci Beat Feuz (44-essel 18.). A francia Yannick Bertrand úgy lett 23., hogy első lesiklását félbeszakították (az olasz Stefan Thanei esése miatt), másodszorra, 44. lesiklóként érte el ezt a helyezést. Honfitársa, Guillermo Fayed 41-essel lett 27., az olasz Dominik Paris pedig 33-assal 28.

Didier Cuche 317. Vk-futamán 14. győzelmét szerezte.Aksel Lund Svindål 226. Vk-futamán 27., Klaus Kröll 111. Vk-futamán 8. pódiumának örülhetett, az osztrák tavaly ugyanitt állt utoljára dobogón, akkor meg is nyerte a versenyt. Cuche a szakági Világkupában fölényesen vezet, a Vk-döntő előtt már megnyerte a kis kristálygömböt. Ha tartja káprázatos formáját, talán még összetettben sem teljesen reménytelen a helyzete a továbbra is előtte álló Raich-hal és Jankával szemben.

A verseny statisztikái excel-táblázat formájában ide kattintva letölthetők!

Végeredmény, férfi lesiklás, Kvitfjell (Norvégia):

A férfi lesikló Világkupa állása (7 versenyt követően):

A férfi összetett Világkupa állása (29 versenyt követően):