Hosszú szünet után ismét színre léptek az északi összetett legjobbjai, a mai nap során a csapatversenyre került sor. Túlzás lenne azt állítani, hogy népes mezőny gyűlt össze, mindösszesen 10 csapat 4-4 versenyzője küzdött meg egymással.
A síugrórész első sorozatát a svájciak gyenge ugrása nyitotta, ezt Takahasi Daito kitűnő ugrása követte, a japánokat csak a finnek (vagyis Janne Ryynänen) előzték meg. Meglepően jól ugrott az amerikaiak leggyengébb embere, Brett Camerota, az első sorozat utáni 3. hely előrevetítette a jó szereplésüket. Borzalmasan gyengét ugrott viszont a németek első ugrója, Tino Edelmann, volt dolguk a társaknak, hogy visszajöjjenek a versenybe.
A második sorozatban a svájciak gyakorlatilag ki is szálltak a versenyből, és a japánoknak se ment jól. Az amerikaiak embere, Todd Lodwick kimagaslóan nagyot ugrott, a finneknél Jaakko Tallus ugrása csak annyira volt elég, hogy tartsák a lépést összesítésben a tengerentúliakkal. Nagy meglepetésre az olaszok még a svájciakat is alulmúlták, velük sem kellett már komolyabban számolni.
A harmadik sorozatban Tommy Schmid bemutatta a svájciak egyetlen épkézláb ugrását, a japánok viszont Kobajasi ugrása után sem örülhettek. Az olaszok a síugrórész leggyengébb ugrását követték el, végképp leszakadva a többiektől. Hannu Manninen magához képest meglepően jól ugrott, az amerikai Bill Demong nem tudta jelentősen túlszárnyalni, folytatódott a csata az első helyért. A németek lassan visszakapaszkodtak, Kircheisen egész jót ugrott, a sorozat legnagyobb ugrását azonban az osztrák Gruber érte el.
A negyedik, zárósorozatban Ronny Heer gyenge ugrásával „biztosították be” 9. helyüket a svájciak, több mint másfél perc hátrányt szedtek össze a futórészre. A japánoknál Kato Taihei messzire repült, 4. helyet ért ez a távol-keletieknek, 41 másodperc lemaradással kezdhették a sífutást. Az olaszoknak már mindegy volt, Alessandro Pittin legalább bemutatott egy épkézláb ugrást, így is 2:19 hátránnyal zártak a mezőny végén. A csehek záróembere, Pavel Churavý jó ugrása nagyon kellett csapatának, így is csak 8. helyen zárták az ugrórészt, ám hátrányuk alig haladta meg az egy percet. A finnek kitűnő ugrásait Anssi Koivuranta méltó módon zárta le, élre repítve az északiakat – igaz, az amerikaiak sem adták alább, mindössze két másodperc lemaradással indulhattak neki a sífutórésznek. A norvégok átlagos ugróteljesítménnyel 51 másodperc hátrányt szedtek össze, igaz, ez is csak a 7. helyet jelentette. A franciák utolsó embere, Jason Lamy mindent megtett, nagyot ugrott, fel is hozta csapatát az 5. helyre 43 másodperc hátránnyal. A franciáknál csak egy a baj: a csapatot nem egyedül Lamy alkotja... A németek záróembere, Eric Frenzel nem ugrott igazán jót, 45 másodperc hátránnyal 6. helyen zártak a germánok. Az utolsó ugró, az osztrákok nagy öregje, Felix Gottwald gyenge ugrásával alaposan lecsökkentette a sógorok esélyeit, igaz, így is megőrizték 3. helyüket, ám lemaradásuk 36 másodpercre nőtt a vezető finnekhez képest.
A sűrű hóesésben zajló sífutás kezdete a finnek és az amerikaiak előnyének elvesztéséről szólt, Ryynänen éppúgy nem tudta tartani előnyét, ahogy az amerikai csapat leggyengébb láncszeme, Brett Camerota. A mezőny az első kör végére szinte utolérte őket, Camerota egy kisebb hajrával képes volt néhány másodperces előnnyel átadni a váltást, Bernhard Gruber és Johannes Rydzek látótávolon belülre hozta az osztrákokat és a németeket, sőt, némi meglepetésre a francia Maxime Laheurte is tartotta az élmenők tempóját.
A második embereknél tehát az amerikaiakra (Todd Lodwick) feljöttek az osztrákok (David Kreiner) és a németek (Tino Edelmann), az üldözőboly többi tagja némiképp lemaradt. Jaakko Tallus eltűnt a mezőny végén, a finnek kiszálltak a versenyből. A németeket egy baleset vetette vissza, Tino Edelmann elesett, alighanem meg is sérült, visszaesett a lemaradó üldözőbolyba. Közel fél perces hátránnyal jöttek csak a németek a váltáskor, elúszni látszódtak a remények.
Az osztrákok harmadik embere, Gottwald kemény tempót diktált, a végén még bele is erősített, leszakította az amerikai váltó harmadik emberét, Johnny Spillane-t. Az osztrákok közel 15 másodperces előnnyel váltottak. A németek tovább szenvedtek, Frenzelt még a francia váltó, azaz Sebastien Lacroix is megelőzte, igaz, a végére a német visszavette a 3. helyet.
Az utolsó váltást követően Mario Stecher és Bill Demong küzdött az első helyért, az osztrák fokozatosan leadta előnyét. A németek záróembere, Björn Kircheisen brutálisan bekezdett, látótávolon belülre került a vezető kettőshöz. A táv fele után Demong átvette a vezetést, ám Stecher tartotta vele a lépést. Az utolsó lejtőn Stecher ellépett az amerikaitól, Demong fel is adta, így osztrák aranyérem született. Az amerikaiak így is bejöttek a második helyre, Edelmann bukása és Frenzel indiszponált teljesítménye bronzérmet ért a talán legnagyobb esélyes németeknek. A 4. helyre az ezúttal igen visszafogott Lamy behozta a francia váltót, míg az 5. helyre a norvégok záróembere, Magnus Moan érkezett be. A japánok lettek a 6.-ok, az élről kezdő finnek 2 és fél perc hátrányt begyűjtve visszaestek a 7. helyre. A csehek tisztes távolban jöttek be a 8. helyre, nagy különbséggel jöttek mögöttük a svájciak, az olaszok pedig 4:42-es hátránnyal zártak a 10. helyen.
VÉGEREDMÉNY:
Hely |
Versenyző |
Idő |
1 |
Ausztria (Bernhard Gruber, David Kreiner, Felix Gottwald, Mario Stecher) |
49:31.6 |
2 |
USA (Brett Camerota, Todd Lodwick, Johnny Spillane, Bill Demong) |
+5.2 |
3 |
Németország (Johannes Rydzek, Tino Edelmann, Eric Frenzel, Björn Kircheisen) |
+19.5 |
4 |
Franciaország (Laheurte, Braud, Lacroix, Lamy-Chappuis) |
+39.8 |
5 |
Norvégia (J. Schmid, Rian, Tande, Moan) |
+54.3 |
6 |
Japán (Kato, Takahasi, Watabe, Kobajasi) |
+1:14.2 |
7 |
Finnország (Ryynänen, Tallus, Koivuranta, Manninen) |
+2:21.5 |
8 |
Csehország (Vodsedalek, Dvorak, Slavik, Churavy) |
+3:18.6 |
A ti véleményeitek