A svéd futók taktikailag leiskolázták a komplett mezőnyt, Johann Olsson közel 15km-es sikertelen szökése után győzött Hellner, második helyen az utolsó olimpiáját ezzel emlékezetessé tévő német legenda, Tobias Angerer végzett, a nap embere, Johann Olsson pedig jutalmul felállhatott a dobogó harmadik fokára.
8 darab 3.75km-es kör várt a whistleri Olimpiai Park csodálatos útjain a férfiak 30km-es sífutásának résztvevőire. Üldözőverseny lévén az első 4 kört klasszikus, a második négyet pedig egy léccsere után szabad stílusban kellett végigsíelniük.
A táv hosszából adódóan nem is kezdtek nagy elánnak az atléták, mondván úgysem az első kilométereken dől el, viszont egy rajt utáni bukást feljegyezhettünk, melybe Anders Södergern is belekeveredett. A svédek világbajnoki ezüstérmesének nem okozott gondot visszazárkózni a mezőnybe. Kezdetben a norvég Eldar Rönning diktálta az iramot, majd a kör végéhez érve Lukas Bauer állt az élre, és a stadionhoz érve legalább már az új-zélandi, spanyol és ausztrál futókat leszakította. Egészen 7.5 kilométerig a csehek klasszisa vezette a sort, s a harmadik kör kezdetéig 24 főssé szűkítette az élbolyt. Természetesen azok közül mindenki benne volt, aki számít. A svájciak friss, 15km-es olimpiai bajnoka, Dario Cologna is megmutatta magát a kamerának, jó 2km-en át vezetett, majd tőle egy másik olimpiai bajnok, a torinoi 50km-en győztes Giorgio Di Centa vette át a pozíciót.
Lukas Bauer a verseny megnyerése mellett úgy látszik azt is fontosnak tartotta, hogy a stadionrészben helyet foglaló közel 10ezer ember minden alkalommal őt tapsolja meg elsőként, az oda vezető emelkedőn már harmadjára állt a boly élére, és ő kezdhette meg elsőként a negyedik, azaz utolsó klasszikus stílusú 3.75km-t. Meglepetésre idejekorán kiszálltak a finnek: Sami Jahoujaervi igen erős klasszikus futó, ám 10km-ig sem ért el, vele párban feladta Matti Heikkinen is, akit többen titkos favoritként tartottak számon! Bauer kicsit meghúzta a gázkart a negyedik kör végéhez közeledve, első áldozata az oroszok egyik legerősebb klasszikus futója, Nyikolaj Pankratov volt, aki leszakadt a többiektől.
Mondani sem kell, negyedére is Bauer érkezett először a stadionba, ekkor már megkönnyebbülhettek azok akik kevésbé számítanak jónak klasszikus stílusban, sokan közülük túlélték a 15km-t az élmezőnyben. A léccserét követően azonnal akciót is láthatott a publikum: a svéd Johann Olsson úgy gondolta egymaga vág neki a hátra lévő távnak, megpróbálkozott egy szökéssel. Cologna és Bauer azonban közös erővel üldözőbe vette, csatlakozott hozzájuk Alekszander Legkov is, ők hárman egyre közelebb hozták a mezőnyt Olssonhoz. A svéd előnye kevesebb,mint 10 másodperc volt a kör végéhez érve. Mögötte Bauer vezetésével érkezett egy 14 fős üldözőcsoport,elszállt Pietro Piller-Coettrer és Makstzim Viljegzsanyin is a szakma nagy nevei közül, ők már 20 másodpercen kívül voltak.
Olsson malmára hajtotta a vizet, hogy üldözői közül senki nem akarta magát feláldozni, csak hogy utolérje, egymásra vártak, így a svéd előnye elkezdett nőni. 22.5km-hez érve már 17 másodpercet mutatott a számítógép. Ráadásul Olsson segítségére siettek honfitársai, Södergren és Marcus Hellner állt a csoport élére, s amennyire tudták, igyekeztek azt visszafogni, bomlasztani az összhangot. 5km-rel a vége előtt Olsson már 24másodperccel járta többiek előtt, akik még mindig vártak, megelégedtek Hellner visszafogott iramával.
Legkov volt az, akinél először elfogyott a cérna, megkezdte a felzárkózást, az utolsó körre 15 másodpercesre csökkentette a mezőny hátrányát. Az orosz tovább folytatta a támadást, szétszakította az üldözőket! Csak Tobias Angerer, Hellner és Petter Northug tudott vele menni. 9 másodperc maradt Olsson előnyéből és Legkov révén folyamatosan közeledtek. A kör felénél Angerer is beszállt a játékba, talán érezhette, hogy Northugnak fogytán az ereje, mert a német ritmusváltására már nem tudott reagálni! Óriási dráma, a szám toronymagas esélyese, aki két éve minden nagy versenyt megnyert ezen a távon, most lemaradt! Angerer, Legkov és Hellner az utolsó emelkedőn érte be Olssont, négyen együtt értek a stadionba.
Hellner nyitotta meg a hajrát, Angerer vette üldözőbe. Olsson haladt harmadik helyen, Legkovnak már nem maradt ereje újítani. A célegyenesbe fordulva Hellner jó 10 méterrel vezetett a német előtt, már azt is megengedhette magának, hogy a célvonal előtt ünnepeljen, fantasztikus győzelmet aratott, megszerezve Svédország második vancouveri sífutó aranyát. Tobias Angerer érkezett be másodikként,a 14 és fél kilométeren át szökésben lévő Johann Olssonnak pedig egy bronzérem lett a jutalma. A nap legcsalódottabb embere Legkov volt, aki elképesztő erőfeszítései után csak negyedikként zárt, minden erejét felemésztve zuhant be a célba. A világkupában toronymagasan vezető Petter Northug látva, hogy esélytelen az éremre, az utolsó fél kilométeren teljesen kiengedett, végül 11. helyen zárt. Ki tudja, talán a váltóban vagy az 50km-en még aranyat érhet számára az itt megspórolt energia.
Két nap múlva, február 22-én a sprinterek szállják meg az Olimpiai Park pályáit,akik szabad stílusban csapatban mérik össze erejüket. A hosszútáv specialistái 4 napot pihenhetnek, 24-én kerül ugyanis sor a 4x10km-es váltókra.
CSD
Hely |
Versenyző |
Ország |
Idő |
1 |
Marcus Hellner |
Svédország |
1:15:11,4 |
2 |
|
Németország |
|
3 |
|
Svédország |
+ 2,8 |
4 |
Alekszandr Legkov |
Oroszország |
+ 4,0 |
5 |
|
Kanada |
+ 9,1 |
6 |
|
Németország |
+ 13,6 |
A ti véleményeitek