2010. február 10-én, szerdán este (magyar idő szerint) elkezdődött a téli olimpia Vancouverben.

Nem, nem őrült meg eme blog írója, ám az alpesi sízők már a hivatalos megnyitó, azaz február 12. este előtt elkezdték az olimpiai programot a lesiklóedzésekkel – lévén a lesiklás az egyetlen olyan alpesi szakág, ahol a verseny előtt versenytempóban végighaladhatnak a sízők az edzések keretében. Sőt, nemcsak végighaladhatnak, végig is kell haladniuk: a versenyen csak az indulhat, aki legalább egy edzésen részt vett előzőleg! Nézzük tehát az olimpia -2., -1. és 0. napjának történéseit alpesi síben!

Az edzések egyik legfontosabb információtartalma tehát maga a mezőny névsora. Igaz, ez a lista némiképp megtévesztő, hisz a lassabb számok sízői is kihasználják ezt az edzéslehetőséget, ráadásul az edzésen még nincs korlátozva az egy országból induló sízők száma. Az olimpiai versenyeken azonban egy országot egy versenyszámban legfeljebb 4 síző képviselhet!

Megnyugtatandó a kedves olvasókat: nem kell itt végigbogarászni az összes nevet (parányit széthúzná a blogot), íme táblázatos formában az eddigi edzések eredménysora!

Az előző mondatot sajnos kicsit pontosítani kell rögtön: a táblázat az eddig MEGTARTOTT edzések eredményeit tudja csak tartalmazni – az időjárás ugyanis nem volt kegyes eddig a versenyzőkhöz. Egyes szakágakban (pl. freestyle sí) a hóhiány okoz gondot, az alpesi síelők pedig a ködöt átkozhatják.

Rögtön az első programpont, a férfiak február 9-i edzése félbeszakadt a köd miatt, sőt, később törölni is kellett. Az élmenők szerencséjére, ők addigra már lejöttek, tehát a futam aktuális állása bizonnyal nem változott volna már – legalábbis az elején. Az ujjtöréséből a jelek szerint felépülő svájci Didier Cuche érte el a legjobb időt, a hazai pálya előnyét élvező kanadai Robbie Dixon előtt. Újabb két svájci, Ambrosi Hoffmann és Didier Dèfago követte őket, majd az olasz Werner Heel mögé egy újabb kanadai, Manuel Osborne-Paradis érkezett be. Remekeltek a svájciak, hisz Patrick Küng 8., Tobias Grünenfelder 13. lett – ám ők már későn bizonyítottak, ha nem történik valami előre nem látható esemény, ők lesiklásban nem férnek be a svájci csapatba (nem úgy, mint az ezúttal csak 28. Carlo Janka).

A csütörtöki napon a hölgyek is bemutatkozhattak - volna. Lucia Recchia lejött, Stacey Cook kiesett, majd a köd megakadályozta a további folytatást. Ha úgy vesszük, Recchia éppoly „nemhivatalos győztes”, mint Cuche, dehát itt tényleg ostobaság lenne ezt különösebben számon tartani... Az amerikai média egyébként napok óta tömeghisztéria-szerűen ír Lindsey Vonn állapotáról, aki egy edzésen beütötte a lábszárát - magánvéleményem: Lindsey legfeljebb a számára amúgy is felejtős szlalomot fogja kihagyni ezzel a megokolással... Mindenesetre aligha jön rosszul az amerikainak, hogy az időjárásnak köszönhetően halogathatja kicsit vancouveri bemutatkozását.

A férfiaknak több szerencséjük volt, második edzésüket végre meg tudták tartani, a teljes mezőny nekiindulhatott – igaz, felére lerövidített pályán. Az osztrákok egyetlen reménye (szerintem, dehát olimpián sok csodát láttunk már), Michael Walchhofer nyerte a tréninget, Dixon ismét 2. helyen zárt. A kanadaiak nagyon készülnek erre az olimpiára, ez Erik Guay 3. helyéből is látszik. Hoffmann 4., Dèfago 5., a mostanában gyenge formát mutató osztrák Klaus Kröll 6. heyen zárt.

Pénteken ismét csúfot űzött az időjárás az alpesi sízőkből, ezúttal már az edzés kezdete előtt eldőlt, hogy ma nem léphetnek pályára a versenyzők – a férfiak és a nők versenye egyaránt elmaradt.

Ami a magyarokat illeti: három alpesi sízőnk közül csak Berecz Annának van lehetősége rajthoz állni a leggyorsabb szakágban (Döme Zsófi hajszál híján túl későn került be a top-500-ba lesiklásban, nagy pech...). Anna becsülettel be is nevezett az edzésekre – előbb-utóbb talán alkalma is lesz síelni.

Az elmúlt három nap mérlege tehát: öt edzésből egy, amin valamennyi síző lejöhetett - a nőknél pedig ezidáig egyetlen versenyzőnek volt lehetősége végigjönni a pályán. A folytatás csak jobb lehet...