Az 1972-es téli olimpia helyszínén, a japán Szapporóban folytatódott a síugrók világkupa-sorozata. Az igencsak foghíjas mezőnyben szombaton a két évvel ezelőtti összetett vk-győztes osztrák Thomas Morgenstern, vasárnap pedig a kétszeres olimpiai bajnok svájci Simon Ammann diadalmaskodott, utóbbi átvette a vezetést a Világkupában.
(Köszönjük CSD-nek, hogy rendelkezésünkre bocsátotta beszámolóját. A szöveg az NSO-n is olvasható, így ne lepődjön meg senki, magánszerkesztőnktől, fórumtársunktól engedéllyel "nyúltuk le".:))
A síugró-világkupa élversenyzőinek nagy része Vancouverre való tekintettel nem vállalta, hogy a szapporói verseny kedvéért kitegye szervezetét egy hónapon belüli három jelentős időeltolódásnak, így igen foghíjas mezőny utazott el Japánba.
Az esélyesek (a Világkupa első 10 helyezettje) közül Simon Ammann, Thomas Morgenstern és Martin Koch jelenléte keltette csak fel igazán a közönség érdeklődését, természetesen a hazai versenyzőkön kívül, akik szép számmal indultak a viadalon. Többek között sílécet csatolt a nemzeti hősként tisztelt naganói olimpiai bajnok, Kazujosi Funaki is, aki a vasárnapi első körben mindössze 99 méterig jutott és nyolc hellyel elmaradt a továbbjutást érő 30. pozíciótól. Rajtuk kívül még egy sor kevésbé ismert német, finn és osztrák versenyző is elutazott Japánba, s néhány, nem éppen síugró nemzet is képviseltette magát, úgy, mint Kína, Kanada, Ukrajna vagy éppen Bulgária.
Pénteken a selejtezőkkel kezdődött a program, amikor is 54 jelentkező igyekezett a legjobb 40 közé kerülni, hogy csatlakozzék a 10 kiemelt versenyzővel kiegészülő döntők mezőnyéhez. Nagy nevek után nem kellett sóvárognunk, bár a koreai, Négysáncversenyen is járt Choi és a finn Arttu Lappi kiesése azért meglepetésszámba ment. A 134 méteres magassáncon Sonei Tocsimoto ugrotta a legnagyobbat (133,5 m), megelőzve a norvég Andreas Stjernent és a lengyel Marcin Bachledát.
A szombati versenyről:
Az első sorozat egyik nagy meglepetése az volt, hogy még a számos rivális hiánya ellenére sem tudott a második szériába bekerülni a korábbi Négysáncverseny-győztes cseh Jakub Janda. Egyébként a hazai versenyzők domináltak, hiszen az első sorozatot követően Kaszai vezetett 135.5 méteres ugrásával, s őt Ito követte 133-mal. Csak utánuk jött Morgenstern (131,5 m) és Ammann (128,5 m) a harmadik és a negyedik pozícióban. Különösen Kaszai előnye tűnt, aki remek stíluspontjainak köszönhetően 8,2 pontos előnyre tett szert az osztrákkal szemben.
Martin Kochnak viszont nagyon nem ment, hiszen csupán a 17. lett az első szériában; igaz, a másodikban sikerült valamelyest javítania, de ez is mindössze ahhoz volt elég, hogy az első tízbe bekerüljön. Amikor már csak a vezető négyes volt hátra, a németek junior-világbajnoka, Andreas Wank állt az élen egy második sorozatban elért 136.5 méteres ugrással – mint utóbb kiderült, ez volt a nap legjobb kísérlete.
Ammann 127 méterig jutott, így be kellett érnie a harmadik hellyel. Morgenstern viszont 131 métert ugrott, s ezzel átvette a vezetést. Itō csupán 128 méterre szállt, azaz ő is Wank mögé szorult. Kaszainak tehát egy nem különösebben erős ugrás is elegendő lett volna az üdvösséghez, a veterán japán azonban irgalmatlanul elrontotta második kísérletét, csupán 112,5 méterig jutott, amivel visszacsúszott a hatodik helyre.
A versenyt így Morgenstern nyerte meg, pályafutása során 14. alkalommal végzett a dobogó legfelső fokán, legutóbb Bischofshofenben örülhetett. Andreas Wank 33. VK- fellépésén először végzett dobogós helyen, míg Itōnak ez már a negyedik pódiuma volt.
Síugró Világkupa, 13. verseny, Szapporó, HS134:
|
1.
|
Thomas Morgenstern
|
osztrák
|
131.5
|
131.0
|
271.5
|
|
2.
|
Andreas Wank
|
német
|
126.0
|
136.5
|
267.5
|
|
3.
|
Itō Daiki
|
japán
|
133.0
|
128.0
|
266.3
|
|
4.
|
Stefan Thurnbichler
|
osztrák
|
123.5
|
135.5
|
264.2
|
|
5.
|
Simon Ammann
|
svájci
|
128.5
|
127.0
|
258.4
|
|
6.
|
Kaszai Noriaki
|
japán
|
135.5
|
112.5
|
242.9
|
|
7.
|
Tocsimoto Sonei
|
japán
|
124.0
|
118.0
|
229.1
|
|
8.
|
Martin Koch
|
osztrák
|
118.5
|
123.5
|
227.6
|
|
9.
|
David Zauner
|
osztrák
|
120.0
|
118.5
|
221.3
|
|
10.
|
Georg Späth
|
német
|
112.0
|
119.0
|
205.8
|
A vasárnapi versenyről:
A nyitókör első nagy ugrására igen sokáig kellett várni, a 61-essel versenyző Kaszai Noriaki nevéhez fűződik, aki 131 méternél ért földet. De nem sokáig élvezhette a kamerák kereszttüzét, ugyanis Koch azonnal túlugrotta, 136-nál landolt.
Morgenstern sem szeretett volna lemaradni, a szombati győztes is a 136-os vonalon csapta le léceit, és stíluspontjainak köszönhetően átvette a vezetést. Már csak Ammann volt hátra az első sorozatból, s ő egy 139.5 méteres repüléssel zárta a kört. A svájci élversenyző mindössze fél méterrel maradt el Roar Ljøkelsøy 2006-ban felállított sáncrekordjától. (Funaki ezúttal 106 méterig jutott, ám ez kevés volt az üdvösséghez, 34. helyen zárt, így nem ugorhatott másodjára.)
A második sorozatba fordulva Ammann 5 ponttal vezetett Morgenstern előtt, mintegy héttel előzte meg Kochot, szinte biztos volt, hogy hármójuk közül kerül ki a győztes. Azonban mivel Morgensternt a második körben kizárták (ugyanis túl korán nyitotta ki síugróruháját és a cipőjét összekötő szíjakat), s így a 30. helyre került, illetve Koch mindössze 119 méterig jutott, a hazai szurkolók legnagyobb örömére az utolsóként sáncon lévő Ammann ugrásáig Kaszai állhatott az élen. A veterán japánnak ehhez egy 123 méteres eredmény is elég volt, Ammann azonban annyival előtte állt, hogy nagyot kellett volna hibáznia, hogy ne nyerje meg a versenyt.
Természetesen Ammann nem tette meg ezt a szívességet japán ellenfelének, biztos, ami biztos, 135 m-t ugrott, a kör messze legnagyobbját, így hatalmas, majd 40 pontos előnnyel végül megnyerte a szapporói második versenyt. Ez volt a svájci 12. Világkupa-sikere, Kaszai 44., Koch pedig 14. alkalommal állt fel a dobogóra.
Sikerének köszönhetően 143 pontra növelte előnyét az összetett világkupában az Európában maradó Gregor Schlierenzauerrel szemben, a harmadik helyen továbbra is a Négysáncverseny bajnoka, Andi Kofler áll.
Síugró Világkupa, 14. verseny, Szapporó, HS134:
|
1.
|
Simon Ammann
|
svájci
|
139.5
|
135.0
|
293.1
|
|
2.
|
Kaszai Noriaki
|
japán
|
131.0
|
123.0
|
255.7
|
|
3.
|
Martin Koch
|
osztrák
|
136.0
|
119.5
|
255.4
|
|
4.
|
Antonín Hájek
|
cseh
|
127.5
|
115.0
|
231.0
|
|
5.
|
Andreas Wank
|
német
|
126.5
|
116.0
|
230.5
|
|
6.
|
Itō Daiki
|
japán
|
118.5
|
120.5
|
222.2
|
|
7.
|
Michael Neumayer
|
német
|
124.5
|
114.5
|
220.2
|
|
8.
|
Stefan Thurnbichler
|
osztrák
|
124.0
|
112.5
|
218.2
|
|
9.
|
David Zauner
|
osztrák
|
123.0
|
114.0
|
218.1
|
|
10.
|
Takeucsi Taku
|
japán
|
117.0
|
119.0
|
216.8
|
A Síugró Világkupa állása (14 versenyt követően):
|
1. Simon Ammann:
|
939 pont
|
|
2. Gregor Schlierenzauer:
|
796 pont
|
|
3. Andreas Kofler:
|
587 pont
|
|
4. Thomas Morgenstern:
|
579 pont
|
|
5. Wolfgang Loitzl:
|
483 pont
|
|
6. Martin Koch:
|
408 pont
|
|
7. Janne Ahonen:
|
401 pont
|
|
8. Bjørn Einar Romøren:
|
385 pont
|
|
9. Adam Małysz:
|
327 pont
|
|
10. Itō Daiki:
|
324 pont
|
A ti véleményeitek