(Elnézést a késésért, kissé el voltam havazva...)

 

 

Kilencedik alkalommal került megrendezésre Lienzben, a Schlossbergben hölgyek számára kiírt műlesikló verseny. A múltban két svéd sízőnő volt képes duplázásra, előbb 1997-ben, két egymás követő nap győzött Ylva Nowen, 2001-ben és 2003-ban pedig Anja Pärson sikerével ért véget a viadal. 2007-ben, tehát az előző megmérettetésen Chiara Costazza nyerte itt élete első, s mindmáig egyetlen Világkupa- versenyét, az előtt pedig Marlies Schild végzett élen, a hazai remények legfőbb mentsvára is a teljes tavalyi évet kihagyni kényszerülő sportoló volt, ugyanis az előző három viadalon egyformán második helyen végző Hosp itt sem indulhatott.

 

Lindsey Vonn viszont igen, az amerikaiak üdvöskéje első interjúiban még törést valószínűsített, a tüzetes orvosi vizsgálat eredménye szerencsére ellentmondott ennek, speciális kötéssel már ma rajthoz állhatott a kétszeres világbajnok klasszis.

 

Tegnaphoz hasonlóan egy kicsivel fagypont alatt maradt a hőmérséklet az olasz-osztrák határon, bár az égbolt némileg felhősebb volt a tegnapihoz képest.

 

 

Az első futam virtuális dobogóját már az első három induló leosztotta egymás közt. Az elsőként próbálkozó, kisebb hátsérülését még nem teljesen kikúráló Tanja Poutiainen erős alapidőt állított fel, ezt bizonyította rögtön Zettel, aki akárcsak tegnap, ma is 2 századdal volt csak gyorsabb a finnél. Aztán következett Marlies Schild, aki tükörsima, ugyanakkor elképesztő tempójú síeléssel 1,02 másodpercet vert honfitársára. Ugyan ekkor még több klasszis hátravolt, benne volt a levegőben, hogy ezt az úridőt senki nem lesz képes utolérni.

Így is történt. Lindsey Vonn – saját bevallása szerint – összeszorított fogakkal tudta csak türtőztetni fájdalmait, ehhez képest a 2,45-ös plusszal kivívott 12. pozíció nem is volt annyira gyenge kezdésnek.

Schildet nem számítva egyébként roppant kiélezett versenyt hozott a délutáni erőpróba, az megint más kérdés, hogy a 82 indulóból mindössze 47-en érték el a célvonalat. Olybá tűnik, hogy a női szlalom jelenleg nagyjából 7-8 versenyző különligáját jelenti, amihez csak nagyon ritkán csatlakozik egy-egy meglepetésember, legyen az Anne- Marie Barthet, Sarah Schleper, vagy éppen Ana Jelusić. A férfi szakág azért magaslatokkal színvonalasabb, valljuk be!

 

Eme rövid közbevetés után, nézzük, hogyan szerepelt a többi szakági specialista! A két Riesch újra egymás nyakán lógott, újra Maria végzett előrébb, 3 százados előnnyel, másfél másodpercen kívüli hátrányból csak a dobogóban bízhatott a világbajnoknő. Poutiainen és a testvérpár közé még Aubert, Gius és Maze fért be, mindhármuknál nagy kérdés volt, képesek lesznek-e hasonló, vagy tán még erősebb futamot produkálni délután, ugyanis ez a múltban nem volt jellemző rájuk. A legjobb 10-ben foglalt még helyet Zahrobská, valamint – immáron 2 másodpercen túli lemaradással – a két svéd, Pietilä-Holmner, valamint a szlalomban egyre inkább középszerű Pärson.

Egészen a 17. helyezett, gyengén síelő Jelusićcsal bezárólag századok választották el egymástól az indulókat, a papírformát igazoló Mölgg és Vonn meglepetésre odakeveredett a kirobbanó formának örvendő Schleper, valamint a Geiger- Hölzl német páros. A rengeteg kieső (köztük volt a címvédő Costazza, az eddig biztató formában síelő Anna Goodman és Kirchgasser, vagy éppen a fedett pályás EB- címén túl idén is értékelhetetlenül gyenge Zuzulova) miatt megnyílt a lehetősége sokaknak első pontjaik megszerzésére. Ehhez képest a komplett svájci csapat betlizett, de az osztrákok sem jártak jobban, említett két élversenyzőjükön kívül nem jutott tovább egyetlen hazai induló sem. A németeken (Chmelart ne keverjük bele) kívül a franciák is remekeltek, Marion Berthand és Barthet kiesése keserítette csupán a gallok szívét. Utolsóként Tessa Worley (+ 4,39) is folytathatta délutánt, megelőzve az első pontjáról mindössze egyetlen századdal lemaradó cseh Kurfuerstovát.

 

 

 

 

Délutánra plusz 4 fokra emelkedett a hőmérő higanyszála, ez azonban semmit nem ártott a kifogástalan minőségű pályának.

Három biztonsági menet után (közte volt Lena Dürré is, a szemtelenül fiatal német lány ezzel a tegnapi óriásban gyűjtött egységek után szlalomban is feliratkozott a pontszerzők táborába) Nastasia Noens gyújtotta be először igazán a rakétákat, sok hibát is elkövetett, így a 19. helynél nem tudott feljebb kapaszkodni. Elsősorban a felső részen hagyott sokat a pályán, így például Jelena Lolović is 45 századdal várhatta a folytatást, azonban rálépett az egyik kapura, így pont nélkül zárt a legjobb szerb síző. A lichtensteini Maria Nigg már közel 5 tizedet megtartott fent szerzett előnyéből (15.), de ez is kevés volt az idősebbik Dürr, Katharina (12.) ellen. Ő már többet pózolhatott a kamerák kereszttüzében, ugyanis sem Borssen (20.), sem Hansdotter (23.) nem volt a helyzet magaslatán, az alsó, rendkívül fifikás szakaszon mindkettőjüknek szétesett a mozgása. Anemone Marmottannak volt egy csúnya túlcsúszása, a végén egy századdal került a német mögé, de 13. helyezése így is élete legjobbját jelentette.

 

Ana Jelusić (6.) egészen szenzációs futamon volt túl, sejthettük, hogy legalább az első 10 közt találjuk majd a végelszámolásnál. A folytatásban négy versenyző is csak a horvát lány mögé sorolódott, köztük volt a meglehetősen erőlködős menetet teljesítő Mölgg (10.), az inkább biztos pontokra törő Hölzl (16.) és a technikás alsó részen visszaeső Vonn, aki a célba érkezése után fájdalmas gesztokulásával jelezte, szívesebben lábadozott volna inkább egy kórházi ágyon. Ehhez képest dicsérendő a 18. hellyel szerzett 13 pontért, különösen a további fejlemények tekintetében.

 

Christina Geiger a szokásos egy századdal még elmaradt Jelusićtól (8.), így is ő lett a legjobb német; a kirobbanó formában versenyző Sarah Schleper (5.) viszont nem ismert kegyelmet. Visítással kezdte menetét, amin látszott is, hogy vagy top-időt ér el, vagy idő előtt kihullik a versenyből. A középső szektorban agyonverte a mezőnyt, a 2. futamot tekintve és összetettben is az élre állt. A svédek sem váltották meg a világot, Pärson a 11., Pietilä-Holmner pedig a 9. helyen zárt. Zahrobská agresszíven nyitott, tetemes előnyt épített fel, aztán az egyik kapura fordulván megbillent, a végén így Jelusićcsal holtversenyben a nem olyan borzalmas 6. helyen fejezte be a versenyt.

 

A Riesch- nővérek közt a jelek szerint valamiféle rejtett interakció érvényesül, vagy mindketten remekelnek, vagy kínlódva leszerepelnek. Ma az utóbbi érvényesült. Előbb Susanne súlypontja esett túlontúl hátra, így nem tudott időben korrigálni, pedig már egy másodpercen túli előnnyel érkezett a pálya végső szakaszára, Maria pedig egyszerűen pontatlanul, ütemtelenül síelt. Mindössze a 14. helyen zárt, vagyis megszakadt hosszú, még a 2008-as levi szezonkezdetre visszanyúló sorozata, azóta mindig a legjobb 10, helyesebben a legjobb 6 között zárt a versenyeket.

 

Tina Maze már nem okozott csalódást rajongóinak, bizonyára Jerman bormiói diadalából is erőt merített Tina, hiszen az utóbbi hetek bizonytalankodása után végre a tőle megszokott mintasíelés köszönt vissza. Elsőként került 2 percen belülre, 44 századdal vette át a vezetést Schlepertől, nem volt tehát ok nélküli az önkívületi öröm a célban. Nicole Gius nem bírta el a nyomást, elizgulta ezt a versenyt is, a földről kellett visszakapaszkodnia, tőle én még két erős menetet egy versenyen belül nem láttam. (OK, talán tavaly Zágrábban, vagy a múlt jótékony homályába vesző 2002/2003-as szezonban akadt ilyen.) A célba érkezők közt az utolsó, 28. pozícióval kellett megelégednie.

 

Sandrine Aubert ellenben rá tudott tenni még egy lapáttal, remek idővel 51 századdal állt a tabella élére. 25 százados előnye tudatában így Poutiainen nem vacakolhatott, nekiesett a pályának, vesztére, pontosabban pechére a jobb botja eltört (nem mintha addig biztató időre volt kilátás), így a megmaradt segédeszközzel örült, hogy v célba ért, Giust megverte legalább. Zettel sem volt a helyzet magaslatán, közepes időt ment, de ez is elegendő volt Maze legyőzésére, ezzel együtt a biztos dobogóhoz.

 

 

Marlies Schild újra büntetett, minden szektorban növelte amúgy is tetemes előnyét, a 2. futamot is megnyerte, a kettőt együttvéve pedig már-már megalázó 1,83-as fórral nyert másodszor Lienzben. 162. Világkupáján ez volt a 21. diadala, a kétszeres szakági bajnok 19. alkalommal nyert szlalomban, ezzel az eredménnyel igencsak feljött Maria Riesch nyakára. Sandrine Aubert 61. fellépésén megtapasztalta végre, milyen érzés nem a dobogó legfelső fokáról ünnepelve, ez volt a 4. pódiuma. Kathrin Zettel pedig 112. Vk- futamán 28. alkalommal állhatott dobogóra.

 

Szakági tabellán kicsik a különbség, izgalmas folytatásra van kilátás, rögtön következik az 5. verseny, január 3-án Sljemén csapnak össze a hölgyek.