A férfiak a két gyors számban, míg a hölgyek óriás-műlesiklásban mérték össze tudásukat roccarasói junior-világbajnokság előző két napján. Előbbieknél svájci fölényt hoztak a versenyek, Ralph Weber és Nils Mani mindkét számban dobogóra állhatott, lesiklásban még az amerikai Ryan Cochran-Siegle gyorsabbnak bizonyult, Szuper-G-ben már duplán örülhettek a helvét szurkolók. Óriás-műlesiklásban a skandinávok domináltak, hárman is a legjobb négy között keveredtek, az aranyérem azonban nem a topfavorit címvédő Sara Hector nyakába került, egy esélytelennek tartott norvég síző, Ragnhild Mowinckel kiénekelte a sajtot a Világkupából is jól ismert svéd szájából, jószerivel a világvégéről nyerte a versenyt. A dobogó harmadik fokára – kakukktojásként – egy francia, bizonyos Adeline Baud állhatott fel.
Helyszíni forrásaink szerint katasztrofális állapotok uralkodnak az Abruzzo tartományban fekvő Roccarasón. Igen, jól értették kedves olvasóink, az FIS valami egészen eszement módon egy közép-itáliai városkának adta anno a junior-világbajnokság rendezési jogát, mi több, belement abba, hogy ne az általában megszokott február eleji időpontban csapjon össze egymással az ifjúság, hanem egy hónappal később, kora tavaszias időben síeljenek egyet a fiúk, lányok szó szerint pocsolyában. A magyarok beszámolója szerint olyan meleg volt a pénteki szlalom idején (10 fok fölött járt a hőmérséklet), hogy a második futam végére a pálya alján már sáros részek csúfították a nyomvonalat. A szervezők ebből okulva úgy határoztak, hogy a lányok ma esedékes óriás-műlesiklásának első futamát még tegnap kora reggel lezavarják.
Pénteken lesiklásban hirdettek bajnokot a fiúk körében. Minden általunk olvasott esélylatolgatás négyesélyes küzdelmet vizionált a királykategóriának nevezett számban. Négy induló szerepelt ugyanis a világranglista legjobb száza között. Az amerikai Cochran-Siegle már a Világkupában is bizonyított, két pontszerzés fűződött nevéhez idén, mellette a ranglistapontok tekintetében valamivel jobban álló osztrák Karelly, valamint két svájci, Weber és Mani pályázhatott jó eséllyel valamilyen színű éremre. A Montepratello Rivisondoli művésznévre hallgató lesikló pálya 1765 méter hosszú, 600 méter szintkülönbségű, átlagos meredeksége mintegy 30%-ot tett ki.
A Világkupával ellentétben junior-vb-ken gyors számokban is rögtön az elején síelnek adott szakág legjobbjai. Ryan Cochran-Siegle (1.) rögtön megadta az alaphangot, olasz jelentések szerint „tökéletes, agresszív és intelligens” menettel vétette észre magát. Eláruljuk, verhetetlen alapidőt állított fel az amerikai. Legnagyobb ellenfele, Mario Karelly (17.) – a többi osztrákkal együtt – nagyot betlizett, osztrák lapok a pocsék minőségű havat okolták, lényeg a lényeg, esélyes versenyzőjük hibát hibára halmozott tegnap. Nils Mani (3.) nem vallott szégyent, az utolsó éves junior svájci legalább azt elmondhatta magáról, hogy fél másodpercen belül maradt az amerikaival szemben. Mint már említettük, nem az osztrákok napja volt a pénteki, Daniel Danklmaier és Thomas Mayrpeter a célig sem jutott el. Egy másik svájci, Ralph Weber (2.) miatt izgulhatott rövid ideig Cochran-Siegle, állítólag egy időmérési pontnál még jobb is volt nála, a célban mindössze 9 század döntött, az amerikai javára.
Ezt követően még három dobogóval kecsegtető menet volt hátra. A franciák kétszeres VK- pontszerző reménysége, Mathieu Faivre (4.) volt ehhez a legközelebb, 9 századon múlt a bronzérem. Német részről Manuel Schmid (5.), a hazaiak közül Stefano Baruffaldi (6.) került még egyáltalán másodpercen belülre. Mindkét magyar induló leért a célig, ami nagy szó, tekintve 100 indulóból mindössze 55-nek jött össze. Bujtás Csaba az 50., a mindössze 17 esztendős Kékesi Márton az 52. helyen zárt első versenyükön.
Ryan Cochran- Siegle egy Szuper-G-s pontszerzéssel hangolt az év főversenyére, januárból van két 10. helyezése EK-versenyről. A néhány hét múlva 20 esztendős amerikai családja él-hal az alpesi síért, édesanyja Szapporo olimpiai bajnoka, Barbara Ann Cochran. Ryan aranyérmét tavaly lavinabalesetben elhunyt barátjának, Duclos-nak ajánlotta.
A tegnap délelőtt sorra került szuperóriás-műlesiklásról már nem gyűjtött szép emlékeket az amerikai. Az 1-es rajtszám nem hozott szerencsét, kaput tévesztett, hasonlóan a tegnap betliző két osztrákhoz, a németek tehetségéhez, Fabio Renzhez, de így járt másik 50 síző közül a tegnap még jól teljesítő Faivre és Schmid is. Az első épkézláb időeredményt a negyedikként startolt Nils Mani (2.) síelte, nagyon sokáig biztosnak látszott a schwendeni fiú aranyérme. A technikásra tűzött, feltételezhetően borzasztóan latyakos pályán sorra hullottak a nagyágyúk, akár ténylegesen, akár döntő hiba folytán. Mario Karelly (12.) sem tudta kiköszörülni a csorbát, bő egy másodperccel kapott ki Manitól. Tíz indulót követően két svájci állt az élen, szintén jócskán lemaradva Gino Caviezel (5.) lopózott honfitársa mögé, a képzeletbeli dobogó harmadik fokán ekkor a német Thomas Dressen (7.) érezhette magát.
Az osztrákok becsületét legkevésbé esélyes versenyzőjük, Johannes Strolz (3.) mentette meg. Komolyan ugyan egy pillanatig nem veszélyeztette az alpesi rivális elsőségét. Egyébként ő is egy valamikori olimpiai bajnok gyermeke, Hubert Strolz az 1988-as Calgary-i ötkarikás játékokon nyert kombinációban. 22-es rajtszámmal érkezett a nap győztese, Ralph Weber (1.) szektorról szektorra növelve előnyét végül 2 tizeddel verte szomorú honfitársát. A továbbiakban még két norvégról illik külön megemlékeznünk, Aleksander Kilde (4.) jó másfél tizeddel szorult csak le a dobogóról, Henrik Kristoffersen (6.) pedig harmincon túlról került a legjobb 6 közé. A norvég válogatott kapitánya, Erik Per Vognild kiérdemelne egy fair-play díjat sportszerűsége után. Történt ugyanis, hogy egy vaksi olasz pályabíró kaputévesztésen kapta Manit, mire Vognild a ceremónia előtt videó felvételével igazolta ennek ellenkezőjét. A dolog pikantériája, hogy egyik versenyzője egy pozícióval csúszott csak így le az éremről. Bujtás Csaba a 66. helyen zárta a napot, míg Kékesi Márton nem érte el a célvonalat.
Ralph Weber 16 EK-indulással a háta mögött érkezett Olaszországba, február elejéről van egy második helye. A szuper-kombináció junior-svájci bajnoka, a lesiklás ezüstérmese. Egy éve 9. helyen végzett a Crans Montanában rendezett világversenyen, ezt váltotta idén egy arany- és egy ezüstéremre. Mani Nils 24-szer indult Európa Kupán, három TOP-10-es helyezést tud felmutatni. Kétszeres junior-svájci ezüstérmes. Johannes Strolznak csak kisebb FIS- versenyekről és junior nemzeti bajnokságokról voltak eddig dobogós helyezései.
Színvonalas mezőny gyűlt össze a lányok óriás-műlesikló versenyén, szám szerint tizenkettő sízőt is ott találtunk a világranglista legjobb 100 versenyzője között. A legnagyobb favoritnak mindenféle kimutatás szerint a címvédő, Világkupában is többször bizonyított Sara Hector számított, rajta kívül számos osztrák, svájci, francia sportoló pályázhatott jó eséllyel valamilyen színű éremre, mint ahogy nem szabadott figyelmen kívül hagyni Shiffrint sem.
A péntek reggel megrendezett első futamon nagyvonalakban még érvényesült a papírforma, Sara Hector várhatta az élről a másnapi folytatást, igaz, hátra nem dőlhetett, a svájci Corinne Suterrel szemben előnye ugyanis mindössze 6 századra rúgott. Harmadik helyen szintén bőven lőtávolon belül Mikaela Shiffrin végzett, a negyedik norvég Kristine Gjelsten Haugen viszont már 67 századnyi elmaradást gyűjtött egyetlen futam alatt. Őt követte a németek érem várományosa, Simona Hösl, a lichtensteini Rebecca Bühler. Kellemes meglepetésre egy másik norvég is egészen jól szerepelt, Ragnhild Mowinckel 75 százados hátránnyal a 7. helyről nézhetett a jövőbe. Az osztrákok csúfosan leszerepeltek, Lisa-Maria Zeller a TOP-10 környékén fejezte be az első napot, már bőven másfél másodpercen túli időkülönbséggel, míg Cornelia Hütter és Ricarda Haaser búcsúzott a további küzdelmektől, hasonlóan az oroszok Észak-Amerikai Kupában harcedzett ifjú kiválóságához, Anasztaszia Kedrinához.
Szombaton sem fogadta az időjárás kegyeibe a versenyt, világosan kitűnt, hogy a Világkupában, nagyságrendekkel jobb körülményekhez szokott elit nem nagyon tudott mit kezdeni a porhanyós hóval. Az érem másik oldala, hogy helyezésben hatalmas előrelépésekről nem beszélhetünk, a papírformát végül felülíró sízők ugyanolyan pocsék pályán csúszhattak.
Amikor elérkeztünk a legjobb nyolchoz, az előbb említett osztrák, Lisa- Maria Zeller (6.) állt az élen, három tizeddel megelőzve honfitársát, Mirjam Puchnert (8.). A francia Adeline Baud (3.) menetét nem magasztalták egekig a jelentések, megbízhatóan, bár nem kiemelkedően síelt, ez is elég volt első körben arra, hogy jó másfél tizeddel az élre álljon. Sokáig nem sütkérezhetett a dicsőségben, Ragnhild Mowinckel (1.) ugyanis a nap legjobb idejével csaknem 8 tizedes előnnyel letaszította az élről, szemre tökéletes, rettentően agilis sízést mutatott a norvég, de arra kevesen fogadtak volna, hogy szinte a világvégéről révbe érhet.
Márpedig így történt, köszönhetően riválisai botlásainak. Kezdésként Rebecca Bühler (17.) esett ki kis híján, hatalmas fékezése után visszazuhant a középmezőnybe. Simona Hösl (5.) már jóval összeszedettben mozgott, az akkori második helyért nagy versenyben volt, végül 7 századdal kikapott Baud-tól is. A másik norvég, Kristine Gjelsten Haugen (4.) térdei is megremegtek a meredek részen, majd az utolsó kapuk vételével is gondjai akadtak, pechére egyetlen századdal maradt el a franciától, s így az éremszerzéstől. Mikaela Shiffrin (20.) mindent feltett egy lapra, hatalmas rontások sorát követte el, leért ezúttal a célba, nagy öröme nem volt benne. Corinne Suter (7.) is rögtön a pálya felső részén óriásit hibázott, így hiába a tempós alsó szakasz, esélye sem volt, hogy dobogóra álljon. Sara Hector (2.) tisztes előny birtokában vághatott neki a pályának. A letörésnél dőlt el a verseny, nagyon mélyre került a svéd, 26 századdal kapott ki a címvédő.
Mindkét magyar induló teljesítette a versenyt, Úry Zsuzsanna (72.) két aránylag kiegyensúlyozott menetet produkált, Hellner Donáta (79.) vélhetően hegymászást is közbeiktatott pénteken, így másnap csak becsületből csatolt lécet, nem ment annyira rosszul, Zsuzskától hat századdal kapott csak ki.
Ragnhild Mowinckel nevét eddig esetleg azok ismerhették, akik hajlamosak bogarászni a Világkupa rajtlistáin. Idén januártól ugyanis viszonylag rendszeres résztvevője volt a VK- sorozatnak, egy 37. helyezés eddigi legjobbjai, még a cortinai Szuper-G-ről. Európa Kupa-szereplése után azért nem annyira meglepő mostani eredménye, múlt hónapban két TOP-10-es helyezést is felbírt mutatni óriás-műlesiklásban. A két technikai szám junior-norvég bajnoka.
A ti véleményeitek