Ivica Kostelić karrierje során negyedszer győzött a wengeni szlalomon, a horvát kiválóság a második futam legjobb idejével, káprázatos alsó szakasszal, nagy fölénnyel nyerte a mai napot, s miután Marcel Hirschert kizárták az első futamban (lába közé vett kaputól függetlenül ott ripityára verte a mezőnyt), az összetettbeli hátrányát 30 pontra csökkentette. André Myhrer végzett a második helyen, Fritz Dopfer pedig műlesiklásban is felállhatott dobogóra a VK- ban. Az első futam után még vezető Matt a negyedik, Neureuther az ötödik, Deville pedig a hatodik helyet szerezte meg.

Trükkös, több ritmustöréssel tarkított pályát álmodott meg a kanadaiak mestere, a kiesők nagy száma ennélfogva nem ért senkit váratlanul.

Az első három induló három század másodpercen belül el is foglalta a legjobb három pozíciót, közülük a másodikként induló Mario Matt (1.) érte el a leggyorsabb időt, még azzal együtt is, hogy nem ment kiemelkedő tempót, néhány apró bizonytalanság is becsúszott. Cristian Deville (2.) két századdal, míg Ivica Kostelić (3.) további egyetlen századdal maradt el az osztráktól. Itt-ott náluk is megrezgett a léc, alapvetően nem is lehetett ún. hiba nélkül lesiklani. Felix Neureuther (7.) két hatalmas rontást is elkövetett, 25 százados előnyből ennek dacára még kezelhetőnek tűnő szűk 6 tizeddel maradt csak az el a nagy hármastól. Marcel Hirscher ihletett formában síelt, 77 századdal oktatta a mezőnyt, a dolog egyetlen szépséghibája, hogy valahol féltávon lába közé vett egy kaput. Nem azon múlt ez az irdatlan fölény, de ma az osztrákot sújtotta a sors. Jean-Baptiste Grange (6.) egészen ígéretes helyzetbe hozta magát, fél másodpercen belül maradt Matt-hoz képest, különösen a meredeken volt elemében. André Myhrer (4.) egy fokkal még nála is jobb volt, megbízható, nagyobb bizonytalanságok nélküli menettel nem szállt ki az érmekért folyó csatából.

Axel Bäck (8.) bátran kezdett, a szűkre vett kapuk aztán elmaradoztak a meredeken, a tágra tűzött kapuknál rendre kisodródott, a tempó azonban rendben volt, idén még nem várhatta ennyire kedvező helyzetből a folytatást. Mattias Hargin (19.) és Giuliano Razzoli (20.) gyakran elfékezték magukat, nem volt ínyükre ez a ritmustalan vonalvezetést. Steve Missillier volt a verseny első kiesője, a középső harmadnál elvitte a lendület. Jens Byggmark (16.) az erős középmezőnybe nyert besorolást, Manfred Mölgg sokáig jól állt, de 4 tizedes hátránynál a cél előtt nem sokkal szétestek lécei, így újabb versenyt fejezett be pont nélkül. Mitja Valenčič (12.) csak a végére esett széjjel, így került másodpercen kívülre. Az osztrákok Matt kivételével gyenge délelőttöt zártak, hiszen Benjamin Raich (11.) és Manfred Pranger (18.) sem tudott az élmezőnnyel tartani, előbbi a pálya utolsó szakaszán csúszott szét, addig még tartotta úgy-ahogy a lépést, a 2009-es világbajnok szebb íveken síelt, csak valamivel lassabban. Ted Ligety, majd Nolan Kasper is már nagyon hamar rontott bevállalós menetében, utóbbi becsületből továbbment, mégsem ért célba.

Michael Janyk (26.) a továbbjutásnak is örülhetett, Stefano Gross (10.) viszont nem tud újabban hibázni, a nehéz szakasz után még csak 2 tized volt a hátránya, ilyenformán bánhatja a kicsit körülményes záró részt. Reinfried Herbst mostani formájához mérten egész tűrhetően tolta léceit, míg a cél előtt nem sokkal rá nem lépett egy kapura. Patrick Thaler (14.) apró megingások mellett aránylag jól teljesített, Fritz Dopfer (8.) még nála is jobban, alig egy tizeddel kapott csak ki nagyobb nevű honfitársától. Markus Larsson (25.) inkább a sok kiesőnek köszönhette továbbjutását, az őt követő Juasza Naoki számára rövid ideig tartott a verseny. Markus Vogel (13.) rajtszámához mérten remek menettel tartotta életben a svájci esélyeket, Brad Spence (30.) csak az utolsó továbbjutó helyet volt képes megkaparintani, alig több, mint 2 másodperces elmaradással lehetett csak ma pontszerző helyen befutni. A svájciak kétszeres junior-világbajnokának, Reto Schmidigernek (32.) ez nem sikerült, két francia, Maxime Tissot (17.) és Alexis Pinturault (15.) ugyanakkor simán besorolt a középmezőny derekába.

Bode Miller (35.) csodák csodájára leért, a továbbjutástól mintegy két tized választotta el. (Az összes többi amerikai idő előtt fejezte be a futamot.) Mivel a 70 fős mezőnyből mindössze 41-en értek célba, nem oly meglepő, hogy egy sor remek egyéni eredményt feljegyezhettünk. Mindenekelőtt a 34-es rajtszámmal startoló Lars Elton Myhre (5.) pengeélen táncoló menetét, minek hála dobogó várományossá lépett elő hirtelenjében. Minden dicséretet megérdemel az élete első Világkupáján rögtön második futamig jutó francia Gabriel Rivas (20.), a szakág Észak-Amerikai Kupa-győztese, a norvég Jonathan Nordbotten (22.), a 46-ossal remeklő Christoph Dreier (23.), Thomas Mermillod Blondin (45-össel a 24.), Wolfgang Hörl (40-essel a 27.), a cseh Kryštof Krýzl (28.) és még egy osztrák, Marc Digruber (54-essel a 29.).

Az osztrák edző tűzette pálya már egy fokkal ritmusosabb volt, a záró részt ugyanakkor ő is meglehetősen zsúfolttá tette, kapkodni kellett a lábakat rendesen, ha valaki nem szeretett volna temérdek időt elfecsérelni.

Brad Spence (21.) vezetett az első négy versenyzőt követően, a költői szépségű táj és a felejthetetlen hangulat mellett egy tűrhető futammal is kedveskedett kis beteg szurkolójának. Marc Digruber (23.) érthető módon a biztos pontszerzésre törekedett, be is állította tavalyi banszkói, korábbi egyetlen TOP-30-as helyezését. Kryštof Krýzl (24.) nettó sízési hibákkal átitatott menetét Wolfgang Hörl (27.) hegymászása követte, 20 másodperc környéki hátrányért nem osztanak pontot. Michael Janyk (19.) a pálya alsó részéig közepesen ment, Markus Larsson (18.) épp a bújócskázós szakaszon hozta össze azt az egy századot a maga javára.

Világkupa-szinten ritkán szerez pontot Thomas Mermillod Blondin (22.), ma ez simán összejött a franciának, más kérdés, hogy Christoph Dreier (14.) azonnal átvette tőle a vezetést viszonylag tiszta menetével. Az osztrák tartalékember harmadik legjobb VK-szlalomját produkálta a mai napon. Jonathan Nordbotten még többre vágyott, jelenlegi tudását meghaladó tempóra ragadtatta magát, majd egy buta mozdulattal rálépett egy sorozókapura. Giuliano Razzoli (16.) mozgásából hiányzott a gördülékenység, jelentős előrelépést így nem tudott véghezvinni, Gabriel Rivas (25.) alaposan megküzdött a pályával, mintha némi megilletődöttség is felfedezhető lett volna rajta, a pontszerzés legalább összejött.

Mattias Hargin (20.) pocsék siklásában azon túl nem volt semmi pozitívum, hogy változatlanul minden szlalomon pontot gyűjt idén. Manfred Pranger (12.) valamelyest kiköszörülte a csorbát, kulturált, pörgős sízéssel bő 3 tizedet vert honfitársára. Maxime Tissot (25.) volt a délután második kvázi-kiesője, mert hiába fogta meg túlságosan léceit az elejétől fogva, a meredeken csak szétcsúsztak, rövid hegymászás után ért csak célba. Jens Byggmark (10.) minden mozdulatában benne rejlett a kiesés veszélye, valahogy mégis leért, idei harmadik TOP-10-es eredményének örülhetett. Alexis Pinturault (8.) azonnal letaszította őt az élről, a végén volt különösen elemében, csak ott 2 tizedet osztott ki a svédnek. Élete legjobb szlalomos eredményét érte el ma, megjegyzendő, hogy idén már negyedszer zárt a legjobb 20 között. Egyre komolyabban kell vele számolni szlalomban is, mint lesikláson kívül szinte minden műfajban.

Patrick Thaler (13.) hozta megbízható, nem különösebben acélos sízését, Markus Vogel (17.) egyedüli svájciként nem örvendeztette meg a nézőket, nem merte nagyon betenni léceit a meredeken. Mitja Valenčič jó tempóban haladt egy újabb 15 körüli helyezés felé, majd a vége felé nagyot esett, előbb úgy tűnt, hogy szerencséjére egy vertikális kapukombináció előtt történt mindez, így le tudott érni limitidőn kívül, a zsűri mégis kizárta később a versenyből. Benjamin Raich (14.) a meredeken gyengélkedett inkább, alig akadt olyan fordulás, amibe ne csúszott volna bele egy kisebb hiba, korrekció. Stefano Gross (7.) öles léptekkel halad a világranglista legjobb 15 szlalomosa közé, két hatalmas rontása is belefért pattogós menetébe, nem vesztett sok időt, a célban 3 századdal előbb ért, mint egykor Pinturault. Axel Bäck (11.) mozgását nem nagyon tudta kontrollálni, hajszállal csúszott csak ki a legjobb 10 közül.

Fritz Dopfer (3.) délután sem adta alább, sőt! Vagány sízéssel 4 tizedet vert Grossra, hiába az egy megtorpanása, meg sem állt a dobogóig. Felix Neureuther (4.) után olyat láttunk, mint évtizedek óta nagyon ritkán, két német vezetett szlalomban. Alighanem a dobogó második foka is összejött volna az élete formájában síelő Neureuthernek, ha egyrészt nem ront ugyanott, mint délelőtt, s legfőképpen nem fékez bele pont a legrosszabb helyen, a célegyenes előtt. Így 5 századdal Dopfer mögé került. Jean-Baptiste Grange vehemenciája már a régi, koncentráltsága kevésbé, a világbajnok idén már harmadszor nem fejez be versenyt.

Lars Elton Myhre (9.) nem tartalékolt, egyértelműen a dobogót nézte ki magának, ebben még úgysem volt része korábban. Kamikáze jellegű menetét egy kapu bánta, annyira azért nem esett hátra, karrierje negyedik TOP-10-es helyezését könyvelhette el, a legutóbb után több mint 2 éve. André Myhrer (2.) nagyon odatette magát, a meredeken néha távolkerült a kapuktól, de sebessége mindent vitt, 3, azaz három századdal befért a németek elé, elsőre úgy tűnt, utánozhatatlan alsó szakaszának hála. Ivica Kostelić (1.) rögvest bebizonyította, lehet azt nagyságrendekkel jobban is síelni. A felső részt ráhangolódásként fogta fel a horvát, előnye mintegy meg is feleződött, aztán a meredeken, de különösen a szűkre tűzött alsó részen szemkáprázatosan síelt, 85 századot vert a svédre, senki nem tudott fél másodpercen belül maradni hozzá képest, s miután Hirscher ekkor már nem volt versenyben, nyugodta szívvel oda is adhattuk neki az első helyet. Cristian Deville (6.) jelentős elfékezésekkel operált, ennyi ritmustévesztéssel a dobogó is tovaszállt, viszont hat verseny után a mai már az ötödik TOP-6-os eredménye. Mario Matt (4.) remekül kezdett, 3 tizedre növelte előnyét a horváttal szemben, de mint azt sejteni lehetett, a meredek részen zömében bukdácsolt, peche volt, Adelboden után újra egy hellyel maradt csak le a dobogóról. Dopfertől 4, Myhrertől 7 század választotta el csupán.

Ivica Kostelić szezonbeli negyedik, összesítésben már a 22. Világkupa-sikerével nagy lépést tett az Összetett VK megvédése felé, hiszen 30 pontra zsugorította hátrányát Hirscherrel szemben, szlalomban pedig szusszanásnyi előnyhöz jutott szintén az osztrák kiesésével. Ivica negyedszer győzött a wengeni szlalomon, ami abszolút rekordnak számít, a 22. VK- győzelemmel most már egyedül áll az örökranglista 14. helyén, megelőzve a norvégok négyszeres olimpiai bajnok legendáját, Kjetil André Aamodtot. André Myhrer 10. alkalommal álhatott ma dobogóra Világkupa-versenyen, míg Fritz Dopfer az óriás-műlesiklás után immáron szlalomban is lette névjegyét egy érmes helyezéssel.

A verseny részletes statisztikáját az alábbi linkre kattintva érhetitek el.

Wengen után egy újabb patinás helyszín, Kitzbühel következik a versenynaptárban. A három lesikló edzés után pénteken Szuper-G-vel melegítenek a világ legjobbjai, amit szombaton a lesiklás követ a legendás Streif-on, vasárnap pedig szlalom, melynek végén klasszikus kombinációban is győztest hirdetnek.