Mindenesetre nagyon sokan döntöttek úgy, hogy kihagyják most ezt a hétvégét, többek között a komplett norvég csapat! Az osztrákok újból csak a „B” csapatukkal vágtak útnak, ráadásul a japán versenyeket kifejezetten kedvelő Morgenstern sem jött most el! A finneknél csak Olli volt a nagy „név”, Ahonen és Hautamäki mellett az összetettben előkelő helyet foglaló Keituri is a hiányzók népes táborát növelte! A németek első csapata is távol maradt, talán Freund maradt meg közülük hírmondónak! A versenyen egyébként csak 10 nemzetből képviseltették magukat az ugrók, a legtöbben természetesen a házigazda japán csapatból, 12-en indultak tőlük! Azonban egy sajnálatos esemény miatt nélkülözniük kellett az egyik rutinos társukat, a veterán korú Kasai-t, aki egy tréningugrás alkalmával olyan rosszul esett, hogy a jobb térdében elszakadt egy szalag, így ő rá a nyáron már nem számíthatunk, egy hónapos kényszerpihenő vár rá! A másik nagy favoritból, a lengyel csapatból öten szánták rá magukat a hosszú útra, közülük a legnagyobb esélyes, a legutóbb Wislában versenyt nyerő Stoch is! Malysz viszont személyi trénerével, a finn Lapistoe-vel döntött úgy, hogy inkább Finnországban készül föl, elsősorban már a közelgő téli idényre! Így megnyílt a lehetőség az összetettben vele holtversenyben vezető Itónak, hogy a hakubai hétvége után egyedül vezethesse az összetettet, méghozzá komoly előnnyel!

Mivel a 10 prekvalis versenyzőt nem számítva csak 33-an indultak a selejtezőn, így nekik nem kellett attól tartaniuk, hogy nem jutnak be a másnapi versenyre, hiszen a maximális 40 fő alatt volt jócskán a létszám! Az összetett állás szerinti első tíz helyezett közül hatan voltak távol, így ilyenkor az a szabály, hogy az összetettben őket követők közül töltik fel a prekvalisok mezőnyét! Így fordulhatott elő, hogy a GP összetettben 22. orosz Karelin még befért a „elit alakulatba”! A kvalifikációt meglepetésre az a Borek Sedlak nyerte, aki 130 m-es ugrásával előzte meg az esélyesebb Yumotót! Egyébként a cseh fiú éppen hogy csak lecsúszott a prekvalis tagságról, hiszen közvetlen Karelin mögött helyezkedett el a GP táblázaton, de talán nem bánta, így legalább egy értékes karórával lett gazdagabb, ami a selejtező győztesének dukált! A kvalifikáció krónikájához még az is hozzátartozik, hogy szabálytalan öltözék miatt diszkvalifikálták az osztrák Diethartot, de szerencséjére az alacsony rajtlétszám miatt így is indulhatott a szombati versenyen!

A mezőny korelnöke, a 38 éves Higashi ugrásával kezdődött el a verseny a 13-as beülőből, aki 115,5 m-es távolságával nyitotta a sort! Őt további GP pont nélküli japán ugrók követték, olyanok, akik lényegében csak hazai rendezésű versenyeken indultak eddig (legyen az sapporói Vk-futam, vagy éppen nyári Grand Prix)! Közülük Yoshioka tűnt ki, aki 118 m-es ugrásával vette át a vezetést. Az utána következő néhány európai ugró produktuma nem hagyott túl mély nyomot bennünk, nézőkben, mikor a szintén hazai, Watase átlépte a „bűvös” 120 m feletti határt (123,5 m) és egy jó darabig az élről figyelhette a versenyt! A nagyobb „nevek” közül Hocke (107,5 m), Späth (100,5 m) és az egykor ezen a sáncon olimpiai bajnoki címet szerző Funaki (112,5 m) ugrásai is messze elmaradtak Watase teljesítményétől, pedig már túl voltunk a mezőny felén! A 28.-ként rajtoló koreai Choi-nak (Heung-Chul) sikerült hosszú idő után a K-pont fölé ugrania (124 m), de hiába volt fél m.-rel nagyobb a távolsága, sőt, a zsűripontjai is magasabbak a japán ugróénál, az enyhe szembeszélnek köszönhetően 2,5 pontos hátrányba került vele szemben! Majd jött egy újabb japán, a kvalifikáción 2. helyezett Yumoto, aki az addigi legnagyobb távolsággal (128,5 m) került az élre!

 Már nem sokan voltak hátra, de egyre inkább japán háziverseny benyomását keltette a versengés, hiszen 30 ugró lejövetele után is még ők vezettek egymást váltva az élen! A selejtező győztese, Sedlak következett, aki ugyan 6 méterrel (122,5 m) maradt el Yumoto ugrásától, de így is mögé tudott bejönni, köszönhette ezt a +5,5 pontos kompenzált értéknek! Elérkeztünk a prekvalisok mezőnyéhez, azaz az utolsó tíz ugróhoz! Meglepetésre közülük nagyon sokan rontott ugrásokat mutattak be csökkentve így esélyüket a végelszámolásnál! Bár Freund ekkor még a dobogó közelébe tudott érni 122 m.-es ugrásával alig egy ponttal elmaradva a cseh fiúétól, de ezután „kipergett” sorra az esélyesek közül Tochimoto (119,5 m), Hula (117,5 m), Kot (116 m), Takeuchi (117,5 m) és Olli (116,5 m) is, így ők jóval hátrébb végeztek! Már csak Stoch, Kubacki és Ito voltak hátra, de még mindig Yumoto vezetett! A legutóbb versenyt nyerő Stoch relative nagy ugrása (127 m) ellenére sem sikerült az élre kerülnie, 2,7 ponttal maradt el a japán versenyzőtől. Kubacki következett, s hiába repült ő is nagyot (128 m), a korrekciós pontoknak „hála” csak a honfitárs, Stoch mögé tudott beérni! Ito zárta a mezőnyt és az első kör legnagyobb ugrásával (131,5 m) és 2 pontos előnnyel vette át a vezetést Yumotótól! Az első sorozat végén tehát Ito, Yumoto, Stoch volt a sorrend!

Kot sem bízott semmit sem a véletlenre, bár 127,5 m-es ugrása csak közvetlen a finn mögött biztosított helyett számára. Nem sokkal ezután Takeuchi ugrott egy hatalmasat (131,5 m), mely egyenesen az élre repítette! Tochimoto 129 m-e is azt jelentette – amellett, hogy Takeuchi mögé ért be alig 4 pontos hátránnyal – jó döntés volt a zsűri részéről emelni a beülőn, szinte kivétel nélkül mindenki jelentősen tudott javítani első körös gyengébb ugrásán! Már csak az utolsó tíz versenyző volt hátra, amikor „megijedt” a zsűri és lehozta a beülőt a 13-asba, így az eddig leugrottakhoz képest +4,6 pontot kaptak az ezután következők! Karelin 125 m-ével csak öt tizeddel maradt el Takeuchi mögött, így a 2. helyre szorult. Ami nem sikerült az orosz ugrónak, az Freundnak igen, azaz 128,5 m-ével kereken tíz pontot vert a japánra, így már ő volt az első! Sedlak következett (126,5 m), aki bár Freund mögé érkezett, utólag a "nap embere" titulust is kiérdemelte, mint a legjobb nem prekvalis ugró! Kubackinak (131 m) viszont már nem csak hogy sikerült a vezetést átvennie, hanem több mint tíz pontot vert a németre, így megnyílt az esély, hogy első dobogós helyezését érje el a Grand Prix-n! Már csak hárman voltak hátra, közülük is Stoch várt trénere indító, zászlólengető jelére. Ő is hatalmasat ugrott, de 131,5 m-es ugrása mégis kevésnek bizonyult, hogy átvegye a vezetést honfitársától, így Kubacki már biztos dobogós volt! Yumoto következett, aki a sáncasztaltól való elrugaszkodása után igen magas ívben repült, már ekkor lehetett sejteni, hogy a zsűritávolság (HS131) fölött fog landolni! 134 m-es ugrását viszont (mely a legnagyobb volt a nap folyamán) földet éréskor nem tudta megfogni és egyensúlyát vesztve elesett, ezzel az első GP-dobogó is elúszott számára!

Már csak Ito volt hátra, a zsűri viszont nem bízott semmit sem a véletlenre, eggyel lejjebb vitték a beülőt, számszerint a 12-esbe, mely kompenzáció immár +8,9 pontot ért! Bár Ito 130 m alatt landolt (128,5 m), mégis sikerült Kubackit letolnia az élről, 1,6 pontos fórral lett idén 3.-szor is győztes, mellyel jelentős előnyt szerzett összetettben Malysszal szemben! Kubacki második helye ellenére sem lehetett elégedetlen, hiszen a Hinterzartenben megszerzett csapataranya után első egyéni GP-érmének örülhetett!