HTML

Síparadicsom

Köszöntünk a Síparadicsomban! Lemaradtál a hétvégi versenyekről, vagy újra szeretnéd olvasni a történéseket? Érdekelnek a háttérinformációk, többet szeretnél tudni a téli sportok történetéről? Alpesi és északi sí, biatlon és curling, minden mennyiségben! Óhaj, sóhaj, kérdés, panasz: siparadicsomblog@gmail.com

Facebook

A ti véleményeitek

Schlierenzauer magabiztos sikerével még nyílt a 4Sáncverseny

2010.01.03. 19:00 :: Dave985

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Vasárnap a Négysáncverseny harmadik állomásán, Innsbruckban mérték össze tudásukat a legjobb síugrók. A győzelmet a mindkét sorozatban a legjobbnak bizonyuló Gregor Schlierenzauer szerezte meg, aki a világkupában átvette a vezetést, és a Négysáncverseny összetettjében is feljött a második helyre. A második a svájci Simon Ammann, a harmadik a finn Janne Ahonen lett. A Négysáncverseny összetettjében vezető Andreas Kofler ezúttal negyedik lett, honfitársa, Schlierenzauer 15 pontra megközelítette őt.
 
 
(CSD barátunk ezúttal csak blogunk számára készítette el megszokottan nívós beszámolóját a viadalról. Köszönet érte!;))
 
 
Sűrű napjuk volt a versenyzőknek, mivel az eredetileg szombatra tervezett selejtezőt  az erős szél miatt nem tudták lebonyolítani, így ma délben kellett pótolniuk a lemaradást. A körülmények miatt ezúttal nem KO-rendszerben bonyolították le az első kört, hanem hagyományos, kétfordulós világkupaverseny keretében mérték össze tudásukat az ugrók.


A hazaiak pár éve még szupertehetségnek tartott -de még mindig csak 19 éves- versenyzője, Mario Innauer rugaszkodott el elsőként a sáncról, és egy szép 121 méteres eredménnyel adta meg az alaphangot. Őt követő honfitársa Stefan Hayboeck is remekelt, 120 méternél ért földet. Érdekesség hogy kettejüknek összesen nincs az idei szezonban még egyetlen világkupa pontja sem, ennek ellenére az első 10 ugró közül messze kiemelkedtek, és egészen a szerencsés tizenharmadikig kellett várni míg valaki túl tudta őket szárnyalni. Az oroszok -Innauerhez hasonlóan- egyenlőre be nem teljesült ígérete, Pavel Karelin repült egy 123.5 métereset átvéve a vezetést az osztrákoktól.
Viszont hármukon kívül gyenge eredmények születtek, a finnek teljesítménye egyenesen botrányosnak nevezhető: Kalle Keituri, Ville Larinto 104-104 méterrel  a mezőny legvégén tanyázott, Matti Hautamaeki is épphopgy felülmúlta őket a maga 107 méterével.
 

Csalódottan csatolta le léceit a két napja parádésakat ugró Stefan Thurnbichler is, 113 méteres eredményével kevés esélye maradt a második körbe jutni. Az utána ugró norvég Tom Hilde is a fejét csóválta, 108 méterrel búcsúzott. Már túl voltunk a mezőny felén és továbbra Karelin, Innauer, Hayboeck volt a sorrend tetemes előnnyel a többiek előtt.

Érkezett a selejtezőben legtávolabb ugró Anders Jakobsen, és a síugró pályafutása előtt villanyszerelőként dolgozó norvég ezúttal is igazolta remek formáját, 126.5 méterrel átvette a vezetést. Tőle pedig nem sokkal később a hazaiak legnagyobb örömére Martin Koch ragadta el, 127.5 métert teljesítve Az utolsó 10-hez érve Koch, Jakobsen és Karelin volt az első 3 sorrendje.

Harri Olli 121 métere kevés volt hogy bekerüljön a legjobbak közé, Adam Malysz 123 és fele viszont épp elég ahhoz hogy aktuálisan átvegye a harmadik helyet Karelintől. Janne Ahonen következett, számára edsig mindkét állomáson gondot jelenttett az első kör, mindig másodikra ugrott hatalmasat, ezúttal azonban nem így történt, Ahonen 128 méterrel az eddigi lergnagyobb ugrást teljestítette, ám stíluspontjai miatt egy tizeddel Koch mögé sorolta a zsűri.

Az őt követő Pascal Bodmer 122, illetve Bjoern Einar Romoeren 119 métere kevés volt hogy beleszóljanak az élen zajló küzdelembe, és Wolfgang Loitzl sem lehetett maradéktalanul elégedett 122 méteres földet érése után, csak hatodik helyre volt jó.

Négyen maradtak a sáncon, 3 osztrák és egy svájci. Thomas Morgenstern volt az első leérkező, 117.5 méterrel messze elmaradt a legjobb 10-től is. Nem úgy a sorozatot vezető Andreas Kofler, aki 126 méteres eredményével a negyedik helyre jött be, 3 ponttal lemaradva Kochtól.
A Gamrisch-Partenkirchenben győztes Gregor Schlierenzaueren volt a sor, és landolása után majd' felrobbant a stadion. Csodaszép 130 méteres repüléssel átvette a vezetést de nem is kevéssel, hiszen amellé a nap legmagasabb stíluspontjait kapta. A sorozatot záró Simon Ammann sem akart lemaradni, 128.5 méternél ért földet és 6.2 pont hátránnyal a második helyről várhatta a folytatást Koch, Ahonen, Jakobsen, Kofler, Malysz, Karelin, Loitzl és Bodmer előtt.
 

 
 

A második kört a 30. helyen álló, azaz épphogy továbbjutó Thurnbichler nyitotta, de nem hálálta meg Fortunának a bizalmat, 108 méteres eredménye csalódásnak számított. De ezzel nem volt egyedül, az első 15 ugró közül csak ketten tudták felülmúlni első forfulós eredményüket: a lengyelek második számú versenyzője Kamil Stoch 118.5 métert, a japán Itó Daiki pedig 119-et teljesítve, ő ezzel sokáig vezette a versenyt, mígnem Romoeren 118 métere elég nem lett hogy átvegye a japántól az első helyet. Az idén először remeklő Mario Innauer sem tudott javítani, de az ő 118 méteres ugrása is aktuálisan első helyet ért sőt az utána leérkező Kaszainak egy 117-es eredmény is elég volt ehhez, így a japán vezetlésével fordult finisébe a verseny, már csak tizen maradtak a sáncon.

Pascal Bodmer nyitotta  a sort. A legjobb formában lévő német 118.5 méternél csapta le a léceit, 3.5 ponttal átvette a vezetést Kaszaitól. Loitzl következett, aki fél méterrel rálicitált, ezzel ő volt zsinórban a negyesdik ugró aki leérkezése uztán magához ragadta az első helyet. Karelin 107 métere ebben a mezőnyben semmit sem ért, a kör egyik legrosszabb ugrását progukálta az orosz. Malysz viszont 118 méterrel hozta az átlagot és Loitzl mögé a második helyre írták ki a nevét.

Andi Kofler számára egy nagy ugrás nem csak egy esetleges dobogót vagy akár győzelmet érhetett volna, de jelentőséggel bírt az összetettet illetően is. 118.5 métere után csóválta a fejét, és átvette ugyan a vezetést, de ezzel megadta az esélyt az utána következőknek hogy jelentősen faragjanak hátrányukból. Jött Jakobsen, de ő sem tudta átlépni a 120-as "álomhatárt" -ez a második fordulóban még senkinek sem sikerült. 117 méterrel a második helyre volt elég teljesítménye.

Ahonenen volt a sor, de ő sem tudott élni a lehetőséggel, 117.5 méternél landolt, viszont 2 ponttal Kofler elé jött be az első helyre. Hárman maradtak akik megelőzhették, elsőként Koch ugrott, de csak 106.5 méterig jutott,a  16. helyre zuhant ezzel. Közben Ammann is elhagyta a beülőt, Ahonent lemásolva 117.5 méternél ért földet, és 4 tizeddel átvette a  vezetést finn ellenfelétől.

Már csak Schlierenzauer maradt, akkora előnye volt, hogy győzelme nem nagyon forgott veszélyben, hisz vetélytársai mind viszonylag rövideket ugrottak, de annál fontosabb fontosabb volt számára egy nagyot repülni, mert Kofer jócskán vezetett előtte az összetettben és itt volt az alkalom, hogy az utolsó verseny előtt szorossá tegye az összetettet.
 
 

Schlieri élt a lehetőséggel, a második fordulóban egyedüliként jutott 120 méter fölé, 122-nél leérkezve több mint 13 pontot vert a második Ammannra, de ami ennél fontosabb, 16-ot Koflerre és mivel Loitzl ma csak hatodikként zárt, ezzel feljött második helyre az összetettben.
Kofler előnye még így is megnyugtató, közel 15 pontos Schlierenzauer előtt, és már csak egy versenyt kell túlélnie melyet Bischhofshofenben redneznek január hatodikán.
 
Csatlós Dávid (CSD)
 
 
 
58. Négysáncverseny, 3. állomás, Innsbruck:
 
 

1.
Gregor Schlierenzauer
1990 
osztrák
 130.0
 122.0
 251.1
 2.
Simon Ammann
1981 
svájci
 128.5
 117.5
 237.8
 3.
Janne Ahonen
1977 
finn
 128.0
 117.5
 237.4
 4.
Andreas Kofler 
1984 
osztrák 
 126.0
 118.5
 235.1
 5.
Anders Jakobsen 
1985 
norvég
 126.5
 117.0
 234.3
 6.
Wolfgang Loitzl
1980 
osztrák
 122.0
 119.0
 232.8
 7.
Adam Małysz
1977 
lengyel
 123.5
 118.0
 231.7
 8.
Pascal Bodmer 
1991 
német
 122.5
 118.5
 228.8
 9.
Kaszaj Noriaki
1972 
japán
 122.0
 117.0
 225.2
 10.
Mario Innauer 
1990 
osztrák
 121.0
 118.0
 223.7
 11.
Bjørn Einar Romøren 
1981 
norvég
 119.0
 118.5
 222.0
 12.
Michael Uhrmann
1978 
német
 121.0
 115.5
 220.2
 13.
Daiki Itō
1985 
japán
 117.5
 119.0
 218.7
 14.
Thomas Morgenstern 
1986 
osztrák
 117.5
 117.0
 217.1
 15.
Robert Kranjeć
1981 
szlovén
 118.5
 116.5
 215.5
 16.
Dimitrij Vasziljev 
1979 
orosz
 120.5
 116.5
 214.6
 17.
Michael Hayböck 
1991 
osztrák
 120.0
 116.0
 214.3
 18.
Martin Koch
1982 
osztrák
 127.5
 106.5
 213.7
 19.
Kamil Stoch 
1987 
lengyel
 116.5
 118.5
 213.5
 20.
Roar Ljøkelsøj 
1976 
norvég 
 116.0
 116.0
 211.6

 
Visszatekintő:
 
 
 
 
Az 58. Négysáncverseny állása (Innsbruck után):
 

1.       Andreas Kofler:
772 pont
2.       Gregor Schlierenzauer:
758 pont
3.       Wolfgang Loitzl:
751 pont
4.       Janne Ahonen:
750 pont
5.       Simon Amma

Szólj hozzá!

Címkék: síugrás síugró világkupa négysáncverseny

A bejegyzés trackback címe:

https://siparadicsom.blog.hu/api/trackback/id/tr311642429

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.